Társasház és közös tulajdon

Igy van, s ez független a lakások számától

Privát: én önmagammal vagyok azonos, az egész neten ezt a nevet használom másról nincs tudomásom.
( maior domus = háznagy, a Meroving dinasztia korában a tényleges hatalom gyakorloja a király helyett,mint Japánban a sógun)

nanemaaa

Az SZVB és az ellenőrzést segítő személy az két dolog.
Az SZVB csak tulajdonosokból állhat.

MDómos!
Nem véletlenül ollóztam be a jogszabályt. Az első kivastagított bekezdés a számvizsgáló bizottsággal nem rendelkező társasházra vonatkozik, míg a második vastag bekezdés a számvizsgáló bizottságra magára.
Szóval nem lehet tulajdonos a tag. ;)

Egy privát kérdés: Major Domus azonos egy más helyen található majordoomus-szal? ;)

MajorDomus

Köszönöm a választ a tetőfelújítással kapcsolatban!

Miért ne !
Nane stb

Az utolsó mondat helyesen: a Számvizsgáló Bizottság tagja csak tulajdonostárs lehet !

Forrás !
Egyszerű ! Keresd meg a házkezelőt, kérd el az Alapitó Okiratot, s nézd meg hogy miből -áll ( albetétek felsorolása) a ház !

Egyetértek Nane.. Véleményével, kizárt hogy egy társasház 3 külön hrsz-en legyen.
Szerintem egyszerübb a helyzet. Kűlön társasházak, de a 60 %-os többségi tulajdonos (inszol) közösen üzemelteti őket ! Közös gazdálkodás ! Nézd meg az Alapitot.

MINDIANA köszönöm a választ.

Most hallok először az elővásárlási jogról, de úgy értelmezem (kis utánaolvasás után) hogy eladhatom a részemet egy harmadik félnek, abban az esetben ha a testvérem nem veszi meg tőlem. Jól értem? És ilyet meg lehet tenni, hogy csak egy fél házat adok el?

barbee12!

Tulajdonrészed eladását kell elsősorban erőltetni. Amennyiben nem megy bele, akkor a nyáron való ott tartózkodás idejét, úgy ahogy a költségeket is, el kell osztani, és add ki nyaralóknak.

De lehet, csak egy kicsit kell erőltetned, egy elővásárlási jogról való lemondás felajánlásával.
Mond azt, hogy a tulajdonrészed értékesíteni szeretnéd.
Közösködni senki sem szeret, mint ahogy Te sem.

Tisztelt Fórumozók!

Lehet nem jó téma helyet választottam, de talán itt kapok választ.

Tehát:
A testvéremmel közösen örököltem egy nyaralót. A probléma az, hogy ő a családjával szinte egész nyáron lent van. Én nem igazán szeretek ott lenni, bár a lehetőségem meg lenne rá, szóval nem az a probléma, hogy nem engedne be. Szeretném eladni a részemet, mert így ha nem járok le, csak a fizetnivalók vannak utána, de kb 10 éve voltam ott nyaralni utoljára.

Milyen módon adhatnám el a részem? Vele erről még nem beszéltem (a viszonyunk nem jó) de gyanítom ő azt mondaná, hogy nem fizeti ki, mivel ez így megéri neki: felesben fizetünk mindent (természetesen a fogyasztást nem, de az adókat, károkat stb igen) de ő használja 100%-ban. Hogyan adhatom el a részem?

Nem.

nanemaaa

Először is köszönöm a választ, bár annyit hozzátennék, hogy itt a meghatalamzott nem tulajdonostárs, csak ismerőse a tulajdonosnak. Jelen esetben a számvizsgáló bizottság 3 tagú. Ezek szerint a tulajdonos nem hatalmazhat mneg senkit, hogy a számvizsgáló bizottságban helyette ellássa a feladatokat?

Köszi a választ!

zümi (méhecske)
Társasházi törvény szerint:

A számvizsgáló bizottság
51. § (1) A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva:

1. bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát,
2. véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint a szervezeti-működési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat,
3. javaslatot tesz a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke és tagjai díjazására,
4. összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget.

(2) A bizottság elnöke és tagjai tekintetében a 49. § rendelkezései megfelelően irányadók.
(3) A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit szótöbbséggel hozza meg.
(4) A számvizsgáló bizottsággal nem rendelkező társasház közösségének ellenőrzési jogkörét és feladatait a szervezeti-működési szabályzatban az (1) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével kell megállapítani; a szabályzat előírhatja, hogy e feladatokat évente a közgyűlés határozatával felhatalmazott tulajdonostárs látja el.
A könyvvizsgálatot és a gazdasági ellenőrzési feladatot ellátó személy
51/A. § (1) Ha a közösség éves pénzügyi forgalma eléri vagy meghaladja a tízmillió Ft-ot, vagy az alapító okirat szerint külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma eléri vagy meghaladja az ötvenet, a számvizsgáló bizottság, illetőleg az ellenőrzési jogkör gyakorlója (a továbbiakban együtt: számvizsgáló bizottság) feladat-ellátásának segítésére - különösen az éves elszámolás és a költségvetési javaslat előzetes véleményezésére - legalább regisztrált mérlegképes könyvelőt, vagy annál magasabb számviteli képesítéssel bíró és ebbéli minőségében regisztált személyt, vagy gazdasági társaságot (a továbbiakban: gazdasági ellenőrzést segítő személy) kell igénybe venni.
(2) Nem lehet gazdasági ellenőrzést segítő személy a társasházban tulajdonostárs, haszonélvező, más használó, a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke, tagja), a számvizsgáló bizottság elnöke, tagja és ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], e minősége fennállása alatt és annak megszűnésétől számított egy évig.
(3) Az ellenőrzési feladatot az ilyen tevékenység folytatására jogosult könyvvizsgáló cég is elláthatja. A könyvvizsgáló cég megbízásakor a könyvvizsgálatot végző természetes személyt (kamarai tag könyvvizsgálót) is meg kell nevezni. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott előírások a természetes személyre (kamarai tag könyvvizsgálóra) vonatkoznak.
(4) A gazdasági ellenőrzést segítő személy betekinthet a közösség pénzforgalommal kapcsolatos irataiba, a közös képviselőtől (az intézőbizottság elnökétől) és a számvizsgáló bizottság elnökétől, tagjaitól felvilágosítást kérhet. Feladata különösen a társasház befektetett eszközeinek, készletállományának, pénzeszközeinek, követeléseinek és kötelezettségeinek, pénzmaradványának és eredményének vizsgálata.
(5) A gazdasági ellenőrzést segítő személy köteles megvizsgálni a közgyűlés elé terjesztett éves beszámolót és a költségvetési javaslatot abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, továbbá - különösen az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások tekintetében - köteles a pénzügyi helyzetet elemezni.
(6) A gazdasági ellenőrzést segítő személy tanácskozási joggal vesz részt a pénzforgalommal kapcsolatos közgyűlési napirendi pont tárgyalásán, amelyre őt a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) köteles meghívni. A könyvvizsgáló véleményéről írásban köteles tájékoztatni a közgyűlést, amelyet a meghívóhoz mellékelni kell; az e körbe tartozó napirendi pontokról a könyvvizsgáló véleményének hiánya esetén érvényes közgyűlési határozat nem hozható.
(7) Ha a gazdasági ellenőrzést segítő személy tudomást szerez a közösség vagyonának várható jelentős csökkenéséről és más olyan tényről, amely társasházi tisztségviselő törvényben meghatározott felelősségre vonását vonhatja maga után, köteles a közgyűlés összehívását kérni a közös képviselőtől (az intézőbizottság elnökétől).

Magyarán a számvizsgáló bizottság tagja nem lehet tulajdonostárs. Az meg, hogy ő egyedileg meghatalmazzon maga helyett bárkit is, önmagában lehetetlen. ;)

Azt nem tudom, hogy úszótelek-e. Honnan tudnám ezt megnézni? Az bizonyos, hogy a telek elvileg osztatlan közös terület, de nekem például az van a földhivatali példányomra írva, hogy xy Hrsz 50 % tulajdonosa vagyok. Tehát a földhivatalban mintha külön lenne kezelve.

Szerintem a társasház csak önálló ingatlanonként (helyrajzi számonként) értelmezhető. 3 telket nem lehet egy társasházzá nyilvánítani. Kivéve, ha úszótelekről van szó, mert akkor az építési telek az úszótelkeket magába foglaló tömbtelek, ha maga a tömbtelek a társasház osztatlan közös tulajdonát képezi.
Ha a tömbtelek ugyanakkor harmadik személyé (pl önkormányzati tulajdonú közterület), akkor úszótelkenként is lehet (kellene?) önálló társasházakat alapítani.

Tisztelt Mindenki!

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, amely már 1 éve megkeseríti életünket. Tavaly vásároltam egy kisebb házat. Sajnos tapasztalatlanságomból adódóan nem figyeltem részletekre. Kiderült, hogy mivel régen a győri inszol tulajdonában volt 3 egymás mellett álló ingatlan bejegyezték őket társasháznak, így a mienket is. A kérdésem az lenne, hogy nem ütközik-e ez valamilyen törvénybe, hogy 3 különálló ingatlant, külön címmel (141a,141b,143a,143b,145) egy társasházként kezeljenek. Sajnos a legnagyobb probléma az, hogy mindegyik házban két lakás van (így összesen 10 lakás) ezeknek pedig 60%-a a inszolos. Megnéztem a térképen, hogy a társasházak 3 különböző helyrajzi számon vannak. A kérdésem az lenne, hogy helyrajzi számonként valahogy szét tudom-e választatni az ingatlanokat, hiszen így most például ha száz méterrel arréb valaki lusta lenyírni a füvet akkor én is fizetem a "szolgáltatást".

Segítségüket előre is köszönöm!

Tisztelt Fórumozók!

A következő problémával fordulok hozzátok.

1. A társasház számvizsgáló bizottság tagja törvény alapján csak tulajdonos lehet. Lehetséges-e, hogy valakit megválasztanak a számvbizsgáló bizottságba tagnak, majd ő meghatalmaz valakit (akinek semmi köze a házhoz), hogy helyette az e tisztséggel járó kötelezettségeket folyamatosan ellássa?
2. Az egyik lakó a taggyűlésen való részvételre meghatalmaz valakit (folyamatosan), és a meghatalmazottat a taggyűlésen megválasztják a számvizsgáló bozottság tagjává (nincs köze a házhoz), jogszerű-e?

Előre is köszönöm gyors válaszotokat!

Dh
A PTK alapján-müködtök ! Nem a társaházi tv szerint.
Ha 3-an ürkikötőt szavaznak meg, annak az arányos részét fizetned kel, de nem a negyedét ,hanem amennyi a tul hányadod ( ha 12 % akkor annyit, de nem 25-öt)

Hianita

A második megismételt közgyülésen ha ketten vannak az is elég ha szerepel a napirenden a tetőfelujitás
Ez nem rendfes gazdálkodás körét stb kiadás,hanem a közös tulajdon felujitása ! Jogod van neked is felujitani és bvevasalni rajtuk,de várds- meg a közgyülési döntést. Ha elutasitják, azonnal pereld be a házat !

Ha nincs pénzük vegyenek fel hitelt.
Fontos ! A feluijitás arányos részét neked is fizetned kell !

MD, köszi ismét. Ez már csevej, de érdekelne a háttér. Szóval mi van akkor, ha a négyből csak három lakásnak érdeke a fejlesztés? Sarkítva: három család helikopterleszállót óhajt a közös területen, de a negyediknek nincs is helikoptere, nem is akar, nem is lehet stb. Ekkor részéről nem jogos az ellenállás?
Bocs, de nagyon kíváncsi vagyok, én most a helikopteres társaságban vagyok, de isten tudja, mi okosságot találnak még ki ezek az én drága szomszédaim.
Köszönöm: dh

Elnézést, de néhány kérdésem volna még az alábbiakkal kapcsolatban:
1.) a tetőszigeteléssel járó 1,6 millió Ft kiadás a "rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás?
2.) a tetőszigetelés felújításához (nagyon sürgős, hiszen a beázások a ház "állékonyságát" veszélyeztetik), annak költségeinek megfizetéséhez milyen szavazattöbbség kell? Elég az egyszerű vagy szükséges a 4/5-ös, esetleg egyhangú szavazat kell?

Tisztelt Fórumozók!

Köszönöm az eddigi hasznos válaszaitokat. A parabola antenna gond megoldódni látszik, azonban társasházunk újabb problémába ütközött: korábban már írtam a tetőbeázások gondjáról (a tető teljes felújítását az előző közös képviselő nem volt hajlandó megoldani, de most új közös képviselőnk van, aki minden erejével rajta van a tetőszigetelés teljes felújításán). A tetőszigetelés ügyében 12-én közgyűlés összehívására került sor, azonban azon kívül, hogy többen kijelentették, nem hajlandók fizetni a tetőt, a közgyűlés nem volt határozatképes a megjelentek alacsony létszáma miatt. Kérdésem:
1.) Ilyenkor gondolom ismétlő közgyűlést kell összehívni. Vagy elegendő, ha a közös képviselő írásban nyilatkoztatja a lakókat, hogy hajlandók-e a tetőszigetelés rájuk eső részét fizetni?
2.) A tulajdonosok hány százalékának kell igennel szavaznia ahhoz, hogy a tetőszigetelés megkezdődjön, illetve az kifizetésre kerüljön (a társasháznak jelenleg egyáltalán nincs tőkéje)?
3.) Korábban Majordomus írt ez esetben a birtokvédelem lehetőségéről, amelyet jó ötletnek találok. Amennyiben birtokvédelemért folyamodok, kérhetem-e, hogy a lakásomban (magántulajdonomban) keletkezett kárt is kifizesse a közösség? Jelenleg nagyobb beruházásban vagyunk, a lakást muszáj felújítani, nem lehet halogatni a tetőszigetelés miatt.
4.) A jogi lehetőségeket kihasználva vajon mennyi idő lehet, míg elérjük, hogy a lakók fizessenek? Mi van, ha valaki mégsem fizet, milyen lehetősége van ebben az esetben a közös képviselőnek? Hangsúlyozni szeretném, hogy a szigetelés sürgős, hiszen a lakások többsége nagyon ázik a tetőn!

Válaszai(to)kat előre is köszönöm!

Üdvözlet Minden kedves fórumozónak. Elnézést hogy a történetem nem rövid, de egyszerűen annyira szövevényes, hogy lehetetlen röviden összefoglalni.

A magántulajdon visszaállamosítása 2010-ben

A részletek ismertetése előtt álljon itt két mondat a Földhivataltól: “Amennyiben a fenti hiányt nem pótolják, a Fővárosi Földhivatal döntésének megfelelően a társasházat megszüntetem és ezzel egyidejűleg a Magyar Állam tulajdonjogát visszajegyezve a tulajdoni lapokat törlöm.” Ez abban a Surányiné Marcinek Erzsébet által ellenjegyzett hiánypótlási felhívásban olvasható, melyet társasházunk kezelője 2010. június 7-én vett kézhez. Két nappal később már a Földhivatalban ülve, telefonon személyesen beszéltem a vezető-főtanácsos asszonnyal, aki kérdésemre elmondta, hogy igen, jól értem, a közel 8 hónapja, piaci áron megvett lakásunkat visszaállamosítják, ha nem teszünk eleget a követelésének.

De kezdjük a legelején. 2009. október 8-án boldog tulajdonosaivá váltunk a Budapest XXI. kerület, Komáromi u. 1-9. szám alatt bejegyzett társasház egyik lakásának. A 4508 nm-es telken körbekerítve egy nagy kert, játszótér és parkoló mellett két négyemeletes ház található, benne összesen 36 családdal – továbbá egy étterem könnyűszerkezetes épülete, kerítéssel leválasztva. A téglaházak a ‘60-as évek végén, ‘70-es évek elején épültek, és akármilyen hihetetlen, azóta nem kerültek felújításra. Statikailag azonban rendben vannak, nem vizesednek, így nyugodt szívvel kötöttük meg az adásvételt, tudván, hogy ezen felújítási munkák beindítása rajtunk is múlik majd. Az eladó korrekt módon tájékoztatott minket, hogy noha a lakás per-, illeték- és tehermentes, a társasház maga sok éve perben áll a területén elhelyezkedő Bogrács vendéglővel, de mivel miénk a földterület, amin áll, csak idő kérdése, hogy lezáruljon az ügy.

Építés és elidegenítés

A Bogrács vendéglőt (329,19 nm és 60,16 nm terasz) 1980-ban építtette a magyar állam, majd 1990-ben a privatizációk során az Állami Vagyonügynökséghez került. Az Állami Vagyonügynökség nevében a Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat 1992. december 17-én értékesítette – a XXI. kerületi Tanács építési engedélye alapján – a felépítményt és 500 nm földrészlet bérleti jogát Balogh Józsefnek 9,7 millió forintért, aminek nagy része kárpótlási jegyben került kifizetésre. Az adásvételi szerződés egyik érdekessége, hogy a benne szereplő helyrajzi szám “nem tárgya az ingatlannyilvántartásnak”. Ráadásul, amikor a tulajdonjogbejegyzés iránti kérelem a Földhivatalhoz megérkezett, a kérelemben szereplő helyrajzi szám nem egyezett az adásvételiben szereplővel. Ez csak az egyik oka volt, amiért 2002. júliusában a Földhivatal elutasította a tulajdonjogbejegyzési kérelmet. A másik az volt, hogy sem az állam, sem a Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat nem bejegyzett tulajdonosa a területnek.

Ez pedig úgy lehetséges, hogy a folyamatban lévő kérelmet figyelmen kívül hagyva a Csepeli Önkormányzat Vagyonkezelő Vállalata 1993. április 1-jén megalapította társasházunkat, melynek területe a fent leírtakat foglalta magában (tehát a Bogrács étterem alatt levő földterületet is). A 36 öröklakást a tulajdonosok ekkor kedvezményes áron vehették meg, vagy részletfizetéssel törleszthették (van olyan lakótársunk, aki a mai napig is fizeti a részleteket az IKV-ból azóta CseVak-ká nevezett szervnek). Az alapító okirat kimondja, hogy a társasházi lakások mellett osztatlan közös tulajdont képez többek közt a telek is.

Kérelem és elutasítás

Ám a Bogrács tulajdonjogának bejegyzését a tulajdonosok – 2001-ben Balogh József a tulajdon felét Nagy Sándor részére értékesítette – továbbra is kérelmezték, ezért a házunk képviseletében eljáró ügyvéd megállapodást keresve telekosztási kérelmet adott be a Földhivatalnak, ami az 1996. július 9-i dokumentum első oldalán helyt ad ennek. Két új helyrajzi szám alatt megosztva, immár 840 nm-t adva a Bográcsnak, 3676 nm maradt volna a házé. A telekterület megosztás után is értékes építési telek marad, ami a rendezési terv előírásainak megfelel – mondja ki az irat. A hátoldala azonban már azt tartalmazza, hogy a határozat végrehajtása nem rendelhető el, mert az ingatlannyilvántartásba történő átvezetést csak szerződés alapján kérhetik.

Bizonyítékok hiánya

A tulajdonjogbejegyzési kérelem fent említett, 2002. júliusi elutasítását egy 2001-ben indított per előzte meg, melyben a Bogrács ügyvédje sürgősségi kérelmet adott be a vendéglő rendeltetésű felépítmény önálló ingatlanként való ingatlannyilvántartási bejegyzése iránt. Ez tehát elutasításra került, azonban a Földhivatal még 2002. novemberében határozatban marasztalta el önmagát a rangsor elvének megsértése miatt (vagyis hogy nem a Bogrács elsőként beérkezett kérelmét vette alapul 1992-1993-ban). Ez a határozat ugyanakkor azt is kimondja, hogy noha ez hiba volt, azért vannak még itt felmerülő kérdések, melyek tisztázására nem állnak rendelkezésre a megfelelő dokumentumok, ezért a Földhivatal abban is hibás, hogy elmulasztotta a hiánypótlási eljárás lefolytatását. Noha az étterem adásvételi szerződése rendelkezésre áll, a helyrajzi számokkal problémák vannak, a telekmegosztás nem történt meg, és ügyleti meghatalmazás sem áll rendelkezésre. (A történet szépsége, hogy mivel a társasház lakói jóhiszeműen megvásárolták a fölterületet, amin a Bogrács áll, érintetté és kárvallottá válnak abban, ha tőlük ezt a földrészletet elcsatolják, azonban a Földhivatal sem a társasházközösségnek, sem annak képviselőjének nem küldött másolatot ebből az iratból.)

A Bogrács ügyvédje ezért hozzálátott a hiánypótláshoz, mely során megkereste az ÁPV Rt-t, hogy segítsen igazolni a Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat kezelői jogát. Az ÁPV Rt. írásos tájékoztatásában (2003. április 25.) az olvasható, hogy mivel a Bogrács vendéglő önálló helyrajzi számmal nem rendelkezik, tulajdonjoga az ingatlannyilvántartás adataival nem igazolható, és a Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat kezelői jogát közvetlenül igazoló dokumentum az ÁPV Rt. irattárában nem lelhető fel. A kezelői jogot közvetve igazolják a Tanács területfelhasználási engedélyei és a bérelt terület bérközlései.

Összefoglalva, amennyiben valamilyen hivatalos papírt nem tudnak felmutatni, nem tudják igazolni, hogy a Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalatnak joga lett volna eladni a felépítményt. Ami a földterületet illeti, az sosem volt az étteremé, hiszen csak bérleti jogot vásároltak meg. Az igaz, hogy ennek kapcsán a privatizáció során elővásárlási joguk lett volna, de a felmerülő visszásságok ismeretében ehhez már bírói döntés szükséges.

A vendéglő az általuk megindított pert elsőfokon elvesztette, majd másodfokra továbbvitte, és tudomásunk szerint 3 éve szünetelteti, ez a jelenlegi helyzet. A Földhivatalnál iratbetekintés során rendelkezésünkre bocsátott (kb. 140 oldalas) dokumentáció dátum szerint utolsó irata 2004. október 29-ről való, melyben a Bogrács ismételten tulajdonjogbejegyzési kérelemmel élt, de a Földhivatal a kiadott hiánypótlás teljesítéséig “határidő nyilvántartásba” helyezte az ügyet. Ennek ismeretében nem értjük, mi vezetett ahhoz, hogy a társasház lakóit, akiket a Földhivatal a fejleményekről nem értesített, egy földhivatali vezető főtanácsos tulajdonuk elvonásával fenyegesse.

Földhivatali kálvária

A hiánypótlási felhívásról a társasház lakói 2010. július 8-án értesültek. Mint tulajdonosok, haladéktalanul értesítettük személyes ügyvédünket és felhívtuk a Földhivatalt, ahol eljutottunk Surányiné Marcinek Erzsébet irodájáig. Kolléganője készségesen tájékoztatott minket, hogy bár a főtanácsos asszony szabadságon van, másnap bátran hívhatjuk őt, és mivel őrajta kívül más nemigen ismeri a szóban forgó anyagot, nem szeretne erről nyilatkozni. Mivel a ház több lakója aggodalmát fejezte ki a Földhivatal hivatalos papírjának láttán, másnap reggel személyesen jelentünk meg a Földhivatalban, ahol ismételten felhívtuk a főtanácsos asszony irodáját. A kolléganő meglepődött azon, hogy személyesen vagyunk jelen, és tájékoztatott, hogy személyes találkozóra minden hónap első hétfőjén van lehetőség – ez éppen 2 napja múlt el, tehát egy hónapot várnunk kell.

Felhívtuk figyelmét, hogy ha az ügyben 15 napon belül nem történik lépés, a hiánypótlási felhívás szerint a határidő után beérkezett minden további kérelem elutasításra fog kerülni, vagyis nincs 1 hónapunk. Válaszában azt mondta, a főtanácsos épp egy rövid megbeszélésen van, de ha annak vége, leszól a portára és beszélhetünk vele. Mivel a telefon egy fél óra elteltével sem csörgött, ismét felhívtuk, amire közölte, hogy a főtanácsos asszony nem jön le, mi nem mehetünk fel, és csak telefonon fog a rendelkezésünkre állni további negyed óra múlva.

A megadott időpontban felhívtam, érdeklődve arról, hogy mivel a Földhivatalnak saját hatáskörében törvény szerint jogot elvonni, megállapítani nem áll módjában, tájékoztasson arról, hogy milyen döntés vezetett a hiánypótlási felhívás kibocsátásához, illetve tőlünk egyáltalán mit várnak ebben az ügyben. Válaszában ingerülten közölte, hogy ez egy régóta húzódó eljárás, aminek a Fővárosi Földhivatal pontot akar tenni a végére, és őket (az 1. sz. Körzeti Földhivatalt) másodfokú eljárás lefolytatására utasította, mivel a Bogrács tulajdonjogbejegyzési kérelmének elutasítása után a vendéglő tulajdonosai ismét fellebbezést nyújtottak be. (Ez még mindig nem volt válasz a kérdésemre.) Elmondta továbbá, hogy a társasház korábban lett megalapítva, mint hogy a Bográcsról döntés született volna, ezért visszaállítják (?) a Bogrács tulajdonjogát. Elmondása szerint a Bogrács ügyvédjétől már bekérték a papírokat, de a társasház lakóinak is alapító okiratot kell módosítani, melyben ingyen, kártérítés nélkül lemondunk az általunk pénzért megvásárolt ingatlanhoz tartozó földrészletről. Ezután a Földhivatal leválasztja majd a vendéglőt, és a társasház új helyrajzi számot kap, és “minden marad a régiben”. Ha viszont ellenállunk, visszatörli a társasházat, törli az albetéteket, és minden lakó visszakerül széljegyre, vagyis az eredeti állapot helyreállításával ismét a magyar állam kerül tulajdonba. Ezek után elkezdhetjük majd bizonyítani tulajdonjogunkat, újraalapítani a társasházat, újraírni az alapító okiratot, és az ennek során felmerülő minden költség minket fog terhelni.

Ebbe természetesen nem vagyunk hajlandóak belenyugodni, ezért egy, 17 tulajdonostárs által aláírt azonnali válaszlevéllel reagálunk a Földhivatalnak, melyben a döntés jogszerűségének 8 napon belüli igazolását kérjük. Ellenkező esetben kifogásoljuk az eljárást államigazgatási jogkörben okozott kár miatt.

Peren kívül?

A történetnek van egy másik vetülete is, hiszen jelen helyzetben úgy tűnik, mint ha egyszerre két hatóság gyakorolna felettünk hatalmat, hiszen pillanatnyilag egy bírósági eljárás is folyamatban van ez ügyben. A per szüneteltetését közös képviselőnk tájékoztatása szerint azért kérte a vendéglő, hogy peren kívül megállapodjon a társasház lakóival. Ennek alapján 4,5 millió forintos vételárat ajánlott fel a társasháznak, ami természetesen mélyen a piaci ár alatt van, hiszen egy Budapest belterületi, 840 nm-es építési telekről van szó. Tudomásunk szerint értelemszerűen ő sem az étteremért kardoskodik, hanem építkezne ide. Gyors fejszámolást végezve az áron aluli ingatlanszerzés során, illetve egy minimálisan 6 lakásos társasház felépítése és lakásonkénti értékesítése esetén jóval több, mint 20 millió forintos hasznot realizálhat ebből a végén, még az építési költségek kifizetése után is. A lakók egy része, átverés áldozatának érezve magát, nem egyezett bele ebbe a vételárba, így a peren kívüli megegyezés egyelőre nem jött létre.

Hol van a bérleti díj?

Az iménti haszonszámítás nem tartalmaz egy alapvető összetevőt, mégpedig azt, hogy a Bogrács étterem nem fizetett a háznak bérleti díjat azért, mert a társasház földterületét a kezdetektől használja és azon vendéglátóipari tevékenységet végez. Közös képviselőnk tájékoztatott, hogy ez azért van így, mert a CseVaknak fizetnek bérleti díjat területhasználat jogcímén, melyre “érvényes szerződésük” van. Ez több, mint kifogásolható, hiszen 1993 óta a földterület a társasház tulajdonában van, így a CseVak jogtalanul szed bérleti díjat. Közös képviselőnk ez ügybeni tétlensége nem a ház érdekeit szolgálja, hiszen ez által a ház 17 éve elesik egy rendszeres havi bevételtől, ami egyébként egy nevetségen alacsony összeg, hiszen állítólag (számunkra nem ismert, hogy havonta vagy évente, de) mindössze bruttó 27.000 Ft bérleti díjat fizet a Bogrács az étterem földterületének használatáért. Közös képviselőnk sokadik kérdésünkre egy e-mailes levelezést mutatott nekünk, miszerint ő próbált előrelépni a CseVakkal az ügyben, hogy részünkre visszamenőleg elutalják a jogtalanul beszedett bérleti díjat, ám a CseVak válaszában azt nyilatkozta, hogy ez nem áll módjában. (?)

A jogi képviselet hiánya

Hogy minderről a lakók miért nem kaptak teljes körű felvilágosítást, hogy a háznak miért nincs egy, a közgyűléseken rendszeresen megjelenő ügyvédje, ami egy ilyen összetett, problémás ügyben létfontosságú lenne, arra a közös képviselőnk nem tudott válaszolni. Bár a tavalyi elszámolásból kitűnik, hogy a ház fizet egy ügyvédet, a közös képviselő ezt a személyt nem tudta megnevezni. Ellenben kifejtette, hogy felesége, Dr. Őri Csilla látja el a ház jogi képviseletét, de az összeférhetetlenség miatt csak korlátozottan. Hogy akkor miért nem keresett meg egy kívülálló ügyvédet, arra sem tudott válaszolni.

A helyzetben kénytelenek voltunk magánügyvédet fogadni, aki a “hivatalosan fizetett” ügyvéddel szemben már többször megjelent az elmúlt hónapok közgyűlésein, jogi tájékoztatást adott a helyzetről és a CseVakkal is tárgyalásokat folytatott. Azonban nehezen nyugszunk bele abba, hogy egy esetleges per költségeit nekünk egyedül kellene viselni, mikor az ügyben meglepő módon passzív közös képviselőnk helyett dolgozunk és járunk el, a társasházközösség tulajdonának védelmében. Ez ma a magyar jogállam?

Az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdéseink a következők:

• A CseVak hogyhogy nem kötelezhető a 17 éve jogszerűtlenül szedett bérleti díj társasház számára történő visszautalására? (A kamatokról nem is szólva.)
• Ha a Bogrács a bérleti díjat a CseVaknak gondolja jogosan fizetni, akkor a vételárat miért nekünk akarja adni?
• Ha a lakók mégis aláírják a peren kívüli megállapodásba való beleegyezést, az hogyan fog realizálódni, ha a Földhivatal időközben visszaállamosítja a telket?
• Ha visszaállamosítja, és a lakók igazolják tulajdonjogukat, nem ismét a tulajdonosokra száll vissza a Bogrács alatti földterület?
• Ha el akarják venni tőlünk a földterületet, miért nem tájékoztatnak és kártalanítanak minket?
• Hogyan utasíthatja a társasházközösséget a Földhivatal egy olyan tulajdonjog bejegyzésének lehetővé tételére, mely jelenleg per alatt áll, elsőfokon elbukott, és másodfokú döntés még nem született róla?

Teremtse elő !
Egyéni szoc probléma a társasházi élet erről szól.

Na mindig utólag jut eszembe valami, mi van akkor, ha a szomszéd azt mondja, nem fizetek, és kész? Valahol mélyen én is emberből vagyok, és megértem, ha nem tud előrángatni százezret mellényzsebből, de akkor is rendbe kell szedni a házat.

MD, én benne vagyok a felújításban, sose voltam a fejlődés gátja. A másik szomszéd a hunyó. Én ragyogóan kiegyeznék a részarányos fizetéssel, ami ezek szerint jogos.
Nagyon köszönök mindent, sokat segítettél!

Olvasd el amit irtam !

Ezt én is tudom, de mikor szóltam neki az ügyben, az volt a válasz hogy ö nem tartozik nekem bejelenteni hogy ö ezen a kis folyosón mit csinál, és a megkezdett munkát folytatni fogja /az ajtónk elött/,
a Házirend pedig igazán érdekli, pedig ismeri a tartalmát. Most akkor viseljem el hogy odakoszol elénk, esetleg feljelenthetem?