Társasház és közös tulajdon

...és miért ne lehetne végre megoldani-lezárni?!

Az eredeti szerződések mentén.

Ez lenne a logikus,de ehhez két partner kellene,s nem az egymásramutogatás!

Tisztelt Jogászok!

A társasházunkban az egyik tulajdonostárs betegesen papírszemetet és egyéb lomokat gyűjtöget. A lakásába már nem lehet bemenni, már a folyosón, az ajtaja előtt halmozza fel. Valamint már két pincehelyiségben, és a pincefolyosón is. A többi tulajdonos nem fér hozzá a saját pincéjéhez.
Volt, mikor a közös képviselő szóban és írásban felkérte, hogy lomtalanításkor tegye ki az utcára. Nem tette. A közös képviselő más tulajdonosok segítségével ki akarta pakolni. Erre rendőrt hívott, s megakadályozta. Nem látja be, hogy az ajtón kívül már osztatlan közterület van.
Előfordult, hogy az alatta lakó beázott, de az említett, gyűjtögető lakásában nem fértek hozzá, hogy elzárják a vezetékeket, megvizsgálják, hogy mi a beázás oka, mert a több mint 100 nm-es lakása a mennyezetig tele van az összegyűjtött könyvekkel, papírokkal, egyéb lomokkal.
Súlyosan tűzveszélyes és már a csótányok, egerek is megjelentek.
Milyen jogi lehetőség van ennek a helyzetnek felszámolására?
Köszönettel várom válaszukat.

MajorDomus!

Pincehaszánlat csak a társasház tulajdonosainak jár.
Tehát kívülállónak, akinek nincs saját tulajdona a házban, nem jár pince.

Tisztelt Fórumozók!

Adott egy ingatlan amelyen a beruházó elkezdett felhúzni egy 100 lakásos társasházat, hitelből. A jelzálogjog a teljes ingatlanra be van jegyezve, ám a hitelező "bank"-kal közben valamilyen oknál fogva megbomlott a hitelszerződése a kivitelezőnek (állítólag nem kapták meg a teljes hitel összeget, de nem árulnak el részleteket). Az adás-vételi szerződésen fel van tüntetve, hogy az eladó csak a hitelezőnek elutalt összeget fogadja el vételárként, ez az első 60% esetében így is történt, ám most, hogy a projekt a végéhez közelít az eladó - és egyben kivitelező - cég egy új szerződést akar alá íratni velem amelyben neki kell utalnom a maradék vételárrészt. Ebben az új szerződésben van egy kitétel amely szerint vállaljék, hogy a társasház alapítását követően 30 napon belül elintézik az akkor már albetétesített lakásról a jelzálog törlését.
A kérdésem az lenne, hogy ez így mennyire állja meg a helyét ingatlanjogász szemmel? Ebben az esetben a jelzálogjog hogy kerül felosztásra albetétesítés esetén? Az így az én lakásomra jutó jelzálog miatt a hitelező elveheti a lakásom attól függetlenül, hogy azt a hitelt a kivitelező vette fel és én neki megfizettem a vételár maradékát?

gizi39

Tisztiorvos, tűzoltóság.
Ők az illetékes hatóságok a panaszokra.

- -

A közös területet MINDENKI használhatja.
A mások zavarása nélkül...

genti93

Elveheti... amíg nincs albetétesítve.

Nem javasolt direktben a beruházónak fizetni.
Szerintem.

nonolet!

Köszönöm szépen!
Az osztatlan közös területet nem használhatja senki raktárként. A virágokat kivéve- azokat is csak olyan mennyiségben, ami a közlekedést és a tűzoltást nem akadályozza-, semmit sem tárolhat a lakásán kívül.
De sajnos, szegény beteg, és már harmadik pincét is el akar foglalni. Ráadásul több mint két milliós közös költség tartozása van.

nonolet,

így egyébként lehet albetétesíteni, hogy rajta van a jelzálog?

genti93

Az építőiparban - főleg társasházak építésénél - az az általános finanszírozási gyakorlat, hogy a kivitelező a költségeire a kivitelező maga vagy a beruházó kölcsönt vesz fel, melynek biztosítására a hitelező jelzálogot jegyeztet be a készülő ingatlanra. Az egészre úgy en bloc, 1/1-ben. Amikor megveszed a még nem kész ingatlant, a te tulajdoni hányadodoról (mert ekkor még nem létezik az albetét), lekerül a jelzálogjog, feltéve, hogy az adás-vételi szerződés alapján a hitelezőnek fizettél. Társasházzá alakulás után az önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanod tehermentes lesz, mert a te lakásodra eső részt az eladó már kifizette (vagyis te kifizetted).

Ha eredetileg így írtad meg a szerződést, akkor jogod van ragaszkodni hozzá, vagy ahhoz, hogy az eladó igazolja, hogy 1. a kölcsönszerződés felbontásra került, és 2. emiatt lehetőséged van közvetlenül az eladónak fizetni.

És igen, így is lehet Társasházzá alakulni.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi kérdésre keresem a választ:

Adott egy tetőtéri lakás, ami körbeölel egy kb 20nm területű padlásteret, ahova csak a lakáson keresztül lehet bejutni. A lakás tulajdonosa meg szeretné vásárolni ezt a padlásrészt és ezzel növelni a már meglévő lakást. Viszont van egy tulajdonos, akinek 20%-nál nagyobb a tulajdoni aránya és megvétózza az elidegenítést és az alapító okirat módosítást.
Ebben az esetben alkalmazható-e a társasházi tövény 10. paragrafus 6. pontja, miszerint
"(6) * A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti."
Kivitelezhető-e így a saját tulajdonba kerülés és az alapító okirat módosítás - vagy, mivel az alapító okirat módosításhoz 4/5-ös többség kell, okafogyottá válik ez a bekezdés?

Válaszukat előre is köszönöm!

Bocsánat, de a maradék 80% az pont a (2) bekezdés által megkívánt négyötödös többség.

Nem marad 80%, csak kb 77%, mivel több mint 20%-a van annak a tulajdonosnak.

Akkor lehet perelni. Ha legalább többségi határozat van.

Tisztelt Jogi Fórum!

Az alábbi helyzetbe kerültem: egy 80-as években épült, 2 emeletes, szintenként 3 lakásos (azaz össz. 9 lakásos) társasház 2. emeleti lakásának tulajdonosaként szeretnék napelemet telepíttetni, természetesen saját költségen. Az alapító okiratban, ami még az építéskor született, s az "új" 2003-as társasházi törvényre nincs aktualizálva - az szerepel a tulajdonosok egyhangú szavazata szükséges mindenhez. Szokás szerint van két lakó, akiknek ez nem tetszik, így első körben hiába lennék környezetbarátabb áram használó, hiába a saját költségemen... nem tehetem. Van-e mégis valamilyen lehetőségem, vagy bele kell nyugodnom, hogy ezen tulajdonosok miatt nem haladhatok a korral? A 2.emeleti, 2 másik tulajdonosból, az egyik támogatja, a másik tartózkodott. A fsz-i és első emeleti, összesen 6 tulajdonosból 4 támogatja, 2 ellenzi.
Nagyon köszönöm előre is válaszukat.

Kedves Segítők, Tanácsadók !

9 emeletes társasházba költöztem, szerencsére a 9. emeletre. Se zaj, se por, nyugalom, béke !
A szemétledobó két nyílással rendelkezik, egy nagyobbal, és egy kisebbel. Mi a nagyobbikat szoktuk használni, mert nagyobb szemeteszsákunk van! Egyik alkalommal azt vettük észre, hogy a nagyobb ledobó le lett lakatolva!
Senki nem értette, hogy miért, hiszen évtizedek óta használatba volt. A gondnok csak azt a felvilágosítást tudta adni, hogy a közös képviselő elrendelte, hogy az összes házban legyen lezárva !
Tehet -e ilyet önhatalmúlag a közös képviselő ??
Semmi nem indokolta a lezárást !

Kedves Fórumozók!

Az lenne a kérdésem, hogy egy társasházban a lakógyűlés hozhat-e jogszerűen olyan határozatot, hogy egy saját tulajdonú lakásban átalakítás során megtiltja a helyiségek átcsoportosítását. Például nem lehet felcserélni a konyhát a fürdőszobával. Akkor sem, ha az ember előtte gépészeti szakemberrel tervet készít.
Köszönöm a válaszokat.

Nem.

Köszönöm a válaszokat.
Igen, a nem teherhordó válaszfalak lakáson belüli mozgatását is megtiltották úgy is, hogy az ember előtte természetesen statikus szakvéleményt készíttet. :(

Röhögd ki őket - és csináld.

Vannak azért korlátozó szabályok is.
Amik így kezdődnek pl. hogy
Födémben nem vezethető ...
Egymás fölött nem lehet...

De azt nem a társasházi közgyűlés határozhatja meg, hanem jogszabály. Legfeljebb.

Kedves Fórumozók!

A társasházunk közös tulajdonát képező tetőterét a legfelső lakó a többi lakó hozzájárulása nélkül beépítette és életvitel szerűen használta és használja is.
A lakó a közös tulajdont egyoldalúan kisajátította. Ez akkor derült ki mikor elkezdte árulni az ingatlanát úgy, hogy a felső tetőtéri beépített részt is árulja.
A beépítésre nincs építési engedélye sem.

A felső lakó a közös képviselő is egyben.

A társasházi alapító okiratban a beépített tető rész közös tulajdont képezi a mai napig is. Ellenértéket sem a használatért sem a tulajdonjogért nem fizetett.

Mit tehetek egyedüli lakóként? Hová fordulhatok, hogy az eredeti állapot kerüljön helyreállításra és fizesse ki a közös tulajdon használatáért járó díjat amíg használta. Továbbá hogy kénszeríthatő ki, hogy a beépített rész tulajdonjogáért kifizesse a vételárat?

A lakóközösség sajnos megosztott, valakit nem érdekel a beépítés valakit igen. Mivel a közös képviselő (a beépítő és használó) a lakók egy részét hitegeti különböző dolgokkal.

Te,egyedül semmit!

A közgyűlés jogosult feleősségre vonni.

Persze fordulhatsz birósághoz,
A ,,kisebbség jogos érdekének sérelme miatt,, de az hosszadalmas,és költséges lesz számodra.

Kedves Fórumozók!

Megpróbáltam visszanézni, hogy feltették-e már a kérdést, de nem találtam nyomát - ha nem voltam elég alapos, akkor elnézést kérek.

Olyan ingatlanon (egy hrsz.-ról van szó) szeretnénk társasházat alapítani, ahol egy ikerház (két lakás) és egy különálló ház található, illetve ezek most épülnek.

Mivel már az új szabályok szerint épülnek a lakások, így építési engedélyt nem kért a beruházó, csak bejelentette az építkezést. A Társasházi tv. tavaly év elején hatályba lépett változása ugye kivette a 7. § (1) bekezdésből a "az épület engedélyezési záradékkal ellátott tervrajzának megfelelően" szöveget és a (3) bekezdésben is csak annyi maradt, hogy akkor kell módosítani, ha a "felépült épület nem felel meg az (1) bekezdés szerinti alapító okiratban foglaltaknak".

Kérdésem, hogy milyen műszaki dokumentációt kell egy ilyen társasház alapításhoz csatolni az előzetes feljegyzés, illetve a bejegyzés során?

Előre is köszönöm a segítséget!