Társasház és közös tulajdon

@ mamuzsich

A választ az ügyben eljáró ügyvédnek illene tudnia....ha már elvállalja az ügyet.....

Az inytv.-t és különösen a inytv. vhr.-t kellene megnéznie.

.....és a 25/2013. (IV. 16.) VM rendelet 33. §

Én nem vágnék bele.....

Tisztelt Forumozok!

Elöször, röviden a tenyallasokat szeretnem ismertetni, majd az ehhez kapcsolodo kerdeseimet felteni, s vegül a Tisztelt Forumozok segitseget kerni.

Adott egy uj epitesü lakohaz 5 albetettel. AO van, hazszam van, hasznalatbaveteli engedely meg nincs. Ez utobbi intezese most van folyamatban.
Az AO-ban a következö szerepel a tarsashazzal kapcsolatban, idezek:

"Az alapitok akent rendelkeznek, hogy a - Tarsashazi Törveny 13§ (3) bekezd. alapjan - a tarsashaz szervezetere es müködesere alkalmazni kivanja a Tarsashazi Törveny rendelkezeseit.
"
idezet vege

Jol ertelmezem, hogy az AO mar eleve kizarja, hogy "kis tarsashaz"-kent müködjünk a Ptk. szerinti közös tulajdon szabalyai szerint?
Van még valasztasi lehetösegünk, vagy mar akkor igy valasztottunk, mikor alairtuk az AO-ot?
Valahogy az egeszseges igazsagerzetem azt sugallja , hogy egy megállapodassal (mint a fenti is) nem lehet egy törvenyt felülirni.

Tovabba az AO irja,

idezek

„A tarsashaz alapitasahoz a tarsashaztulajdonnak az ingatlan-nyilvantartasba valo bejegyzese szükseges. A bejegyzesig a Tarsashaz a jelen AO-ban es a vonatkozo jogszabalyokban rögzitett rendelkezesek szerint müködik”

idezet vege

Öszinten mondva, nem nagyon ertem. Ha, a lakasok albetettesitese elkeszült akkor nyilvan vagyunk tartva (?) s mint "tarsashaz" mar megalakultunk? A tarsashaz vegleges megalakulasahoz nem kellene elöször a hasznalatbaveteli engedelynek meglennie?

Köszönöm szives figyelmüket.

Valamennyi tulajdonostárs egyetértésével lehet módosítani az alapító okiratot.

Tisztelt Ügyved Ur!

A valasza önmagaban helyes, de, nem valasz a feltett kerdesekre.

Sapienti sat.

„Valahogy az egeszseges igazsagerzetem azt sugallja ”

Tévesen. Van olyan törvény, aminek rendelkezéseitől nem lehet eltérni, van olyan, amitől csak az egyik fél javára lehet eltérni, és van, ami alternatívát is felkínál a felhasználására. Ilyen a Tht. vs Ptk. szerinti működés, lehet választani, és az egyik választása nem jelenti a törvény "felülírását". Hiszen pont engedi a választást.

Elfogadtátok az AO-t, benne a Tht. szerinti működéssel. Lehet választani másikat is, de ahhoz módosítani kell az AO-t, ahhoz meg 100% egyetértés kell.

Tehát KBS egy mondatban válaszolta meg a fentieket.

A használatbavétel egy más történet. Ott is minden rendben lehet, itt a feljegyzés és a bejegyzés fogalmakat kell megérteni. Nézd meg a Tht 6-7-8§-ait.

Lakva ismeri meg az ember az AO-ot.

Az AO-ot megvaltoztatni körülmenyes, költseges, hosszadalmas procedura, szerintem ez senkinek sem celja.

Az AO mar egyszer meg lett valtoztatva az adasveteli szerzödes modositasa kereteben, mikor ket tulajdontars között tulajdonhanyadi valtozas törtent. Az igy megvaltoztatott AO-ot harom tulajdontars alairta az ötböl.

Köztudott, s alant BKS ügyved ur is irta, az AO megvaltoztatasahoz MINDEN tulajdontars hozzajarulasa szükseges.

Igy akaratlanul is felmerül a kerdes, hogy ervenyes-e, jogtiszta-e az AO, ha ket tulajdontars alairasa hianyzik a dokumetumrol?

Ha a Tht. 21. § (3) bekezdésben foglaltak miatt módosult az AO, akkor ahhoz elegendő 50+1%. Főszabály a 100%, de van 4/5, 2/3, és 50+1-es kivétel........

Jah és a másik kérdésedre:

Az AO aláírásától kezdve a bejegyzésig függő jogi helyzet áll elő, elő-társasházi műkődés folyhat, közös ügyek intézése, közös költség stb., ha bejegyzik utóbb a házat, akkor ezek mind hatályos cselekmények.

#Blackjack21

Köszönöm a kielegitö valaszod.

Ha, megengeded lenne meg egy kerdesem.

Az adasveteli szerzödes modositva lett, ami az AO modositasat vonta maga utan.
A modositott adasveteli szerzödes alaki hibat tartalmaz, ami a semmissegre hivatkozva hataridö nelkül megtamadhato, mert mar 'ab ovo' a szerzödes megkötesekor ervenytelen volt.

Nos, ha a birosag hivatlbol vizsgalja felül a modositott szerzödest es azt semmisnek talalja, akkor elrendelheti az eredeti allapot visszaallitasat.
Ez azt jelentene, hogy a most ervenyben levö AO elvesztene az ervenyesseget es az elsödlegesen megirt AO lepne a helyebe?

Mii pontosan az alaki hiba?

Alaki hibat a szerzödesben ott latok, hogy a modositott szerzödes megkötesekor, nem volt jelen tolmacs, holott a szerzödö feleke nem rendelkeznek a magyar allampolgarsaggal. A szerzödes nem tartalmazza a tolmacs adatait, nevet, cimet etc.

http://www.hidasi.hu/index.php?…

A szerződés olyan nyelven íródott, amit a felek értenek?

Nem.

Az elöszerzödes (a foglalo letete) ket nyelven irodott es igy lett alairva a szerzödö felek altal. A szerzödesnel jelen volt az ügyved, a szerzödö felek es ket ingatlanközvetitö. Minden egyes resztvevö alairta az elöszerzödest.

Az adasveteli szerzödes alairasanal jelen volt az ügyved, a szerzödö felek es egy diplomas tolmacs, aki a szerzödes felolvasasanal tolmacsolt. A tolmacs neve, lakcime bent foglaltatik a szerzödesben.

Az adasveteli szerzödes modositasanal jelen voltak az ügyved es a szerzödö felek (elado/vevök)
A modositott szerzödest kizarolag csak magyar nyelven tettek a vevö ele alairasra keszen, aki nem beszel magyarul. Mikor a vevö felhivta az ügyved figyelmet a tolmacs hianyara, azt valaszolta neki az ügyved, hogy tolmacs most nem kell, mert csak egy 'pro forma' alairasrol va szo. A tulajdonhanyad csak papiron fog valtozni, fizikailag marad minden a regiben.

szerpeel-e a szerződésben olyan kitétel, hogy valaki megmagyarázta a vevőnek a szerződés tartalmát?

Csak ezért kérdezem:

Pp.

325. § [A teljes bizonyító erejű magánokirat]
(2) Ha az okirat aláírója nem tud olvasni, illetve nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, csak akkor jön létre teljes bizonyító erejű magánokirat, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy az okirat aláírójának megmagyarázta.

és akkor még "csak" a jogalapnál tartunk.....

utána jön(ne) csak az "izgisebb" része, 3. személy milyen alapon és mit kérhet egy érvénytelenség megállapítása iránti perben, milyen jogkövetkezmény alkalmazását kérheti, ki által kerülhetnek töröltetésre (törlésre és visszajegyzésre) és hogyan a szerződés alapján bejegyzett hányadok stb.......

Miért kellene egy adásvételi szerződésnek megfelelnie a teljes bizonyító erejű magánokiratra előírt feltételeknek?

Nem.
A szerzödesben nem szerepel semmi olyan, hogy a vevönek valaki elmagyarazta volna a szerzödes tartalmat.

Itt szerzödesröl es nem maganokiratrol van szo, igy nem gondolnam, hogy az altalad idezett jogszabalyt erre az esetre is fel lehetne ruhazni.

A "semmisseg, megtamadhatosag" törvenye kb. 2003 (?) körül került be a magyar jogalkotasba, amit a nemet törvenykezesböl vettek at 1:1-ben.
Nemet nyelven ezzel kapcsolatban sokkal több az iNetröl is elerhetö forras, irodalom, peldaesetek, birosagi itelkezesek leteznek, melyek pl. explicit azokat a szerzödeseket taglaljak, melyek tolmacs hianyaban kötödtek. A birosagok gfelülvizsgaltak az ilyen szerzödeseket es utolag mindet semmisnek nyilvanitottak es elrendeltek az eredeti allapot visszaallitasat, vagy ha, ez mar nem volt lehetseges, akkor a szerzödes ujra irasat, az alaki hiba/hibak kiküszöbölesevel.

#Blackjack21

Nem a 3. sz kerne, hanem az a külföldi allampolgar, akinek közvetlen köze van a szerzödeshez, s akit jogserelem ert.

KBS

Szerintem ezért:

1997. évi CXLI. törvény
az ingatlan-nyilvántartásról
29. § Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének - ha törvény másként nem rendelkezik - olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja.

HausOhneFenster

Nem 2003 körül, hanem jóval régebben, sőt még csak nem is múlt században, hanem előtte, de nem ez a lényeg.

Igenis lényeges a teljes bizonyító erejű magánokirat fogalma, mert a szerződés is az.

A semmiség és a megtámadhatóság két külön dolog. Ha a szerződésnek alaki hibája van, az lehet nem létező szerződés is.

@oligaliga

Szerintem KBS itt arra gondolt, hogy polgári jogilag nem érvényességi kellék a teljes bizonyító erejű magánokirat (Ptk. 6:215. § és XXV. PED), ugyanakkor Neked meg abban kétségtelenül igazad van, hogy a bejegyzéshez szükséges.

#oligaliga

„Nem 2003 körül, hanem jóval régebben, sőt még csak nem is múlt században, hanem előtte, de nem ez a lényeg.
”
Jo, akar vissza is meheteünk Adamig & Evaig. :-)
A datumra nem emlekszem, ezert is kerdöjeleztem meg. Teny, hogy az EU-nak van egy olyan törekvese, hogy az Europai Union belüli tagallamok közötti arukereskedelem zavartalan lefolyasat biztositsa. Ennek meg csak ugy tudnak eleget tenni, ha a különbözö tagalamok nemzeti jogait egysegesitik, különösen a szerzödesi jog területen. Magyarorszag 2004 majus 1.-en csatlakozott az Uniohoz, igy ettöl kezdve barmelyik datum lehet.

Abban igazad van, hogy nem ez a lenyeg

HausOhneFenster

Az EU jogegységesítési törekvését ne kavarjuk bele a konkrét kérdésbe, különösen, hogy az általad felvetett problémához semmi köze.