telekhatárra épített házfal utólagos hőszigetelése

Nanemaaa!

Örülök utolsó mondatodnak. Jól jön ez a kis "vidámság" éjszakára.
Bár előbbi, Neked és Efinek szóló hosszabb szösszenettemmel, némileg a dolog humoros végét fogva meg, kicsit kiírtam magamból a feszültség egy részét.

Kár, hogy ez csak addig tart, amíg holnap reggel kilépek az udvarra és megérzem a szomszéd állatfarmjának "illatát", maj e "friss levegőből" mélyet szippantva, az utcára lépve meglátom őt magát...
Ilyenkor az első gondolatom mindig a költözés.
Üdv': ronix

ronix
Hááát igen. Pont ezért mondom, hogy a jogszabályokat pontosan be kell tartani, és tartatni. A szomszédod nem tett mást, "csak kicsit lazábban értelmezte a szabályokat"...magyarán leszarta. Ill szaratt a kecskékkel. Ebben a kérdésben számodra is közömbös, hogy csak kicsit, vagy nagyon... A mérték szubjektív, ha nincs pontosan meghatározva.
A helyedben lezongoráznám a telek ügyet....és utána kezdeném meg a szomszéd "rendre szoktatását".
Első kör a jegyző...és a helyi állattartási rendelet megtekintése.

ronix
Nem túl régen volt egy hasonló ügyünk. Ott egy egész utca valamennyi telektulajdonosa perelte ezért végig egymást. Az első elmérte, a többi pedig ahhoz igazodott. Sajnos ilyen előfordul.
Azt azért nem mondtam, hogy ha véletlenül átéptettél, akkor ezt lobogtasd a szomszédnak. Max "beismered", hogy tévedtél, és tényleg nincs már telked a hőszigetelésre. És akkor innen indulnak a telekvásárlásról szóló tárgyalások. Egyébként, hogy vígasztaljalak kicsit, nem kell végig megvenni a telket teljes hosszában, csak amíg szükséged van rá.

Efi és Nanemaaa!

Én magam is úgy gondolom, hogy a szabályokra szükség van, és teljesen egyetértek Nanemaaa véleményével. Nála frappánsabban nekem sem sikerült volna megfogalmaznom, hogy mi lenne velünk szabályok nélkül.
De osztom Efi hozzászólását is, mert a szabály csak akkor ér valamit, ha értelmesen szolgálja az érintettek érdekét.
Én is igyekszem eszerint élni és konfliktusok esetén inkább kompromisszumra törekszem.
Persze ez sajna nem vezet mindig eredményre és olyankor mindig nagyon bánon, hogy miért nem sz.rt.m le a másikat.
Adott esetben a szomszédomat, mert tulajdonképpen még sosem volt olyan problémám, konfliktusom mással, ami miatt pl. ezen a fórumon kellett volna a megoldást keresnem.
(Pedig már több mint negyven éve szívom a levegőt.)

A gondot inkább abban látom, hogy én hiába igyekszem úgy élni, ahogy, ha mások nem nagyon foglalkoznak azzal, hogy milyen szabályok, stb vannak.
Pl. az adott szomszédom –akit egész nyáron körbeudvaroltam, hogy majd ne legyen gond a szigeteléssel…– állatokat tart. (Néha tehenet, lovat, és apróbaromfit. Most éppen 6-8 kecskét, 2 disznót, tyúkokat, libákat, kutyákat, macskákat…. és éppen bővíteni szeretné a farmját.)
Mindezt egy kisváros, kertvárosi részében, ahol elvileg csak egy kutyát tarthatna és mindennemű állattartáshoz szükséges lenne a szomszédok hozzájárulása is.

Ugye mondanom sem kell, hogy sem minket, sem az utcabeli szomszédokat nem kérdezték meg arról, hogy zavarna-e minket, ha állatfarmot hoznának létre… a házunk falától ~3-4 m-re megépített kalyibákkal, ólszerű tákolmányokkal, a telkük végében szétszórt trágyával, … és a mindezzel járó időnként iszonyatos bűzzel, legyekkel, stb.
Még annyi adalék, hogy egy egyházsoros utcában lakunk, az út túlsó oldalán szántóföld van és füves zöldterület.
A szomszéd általában nyaranta összelopkodja a szántásból, ami az állatai számára szükséges, de tavaly már kihajtotta az utcára a kecskéit, hogy inkább legeljenek maguknak…

Én kértem, hogy legalább kösse meg őket. Az sem baj, ha a mi telkünk előtti, az út másik oldalán lévő zöldterületen legelteti őket, csak ne járjanak szabadon, mert összepiszkítják a járdát, az utat, rámásznak a kint parkoló kocsinkra, vagy árnyék híján alábújnak; lerágják az odatelepített fákat, bokrokat….

A válasza az volt, hogy az már közterület és különben is az én kocsim is közterületen van…
És hasonló elmés dolgok, amivel most nem szórakoztatnálak benneteket.

Hosszú huzavona után annyit sikerült elérnem –ha ez eredménynek tekinthető– hogy legalább lesöprik a járdáról a kecskék piszkát. Persze nem egy lapátra, összegyűjtve, ahogy szerintem normális lenne, hanem csak oldalra lökve a füves árok felé, ahol a szarban járkálva mi nyírjuk a füvet.

E röpke tanmesében vajon hány esetben lett volna okom jogorvoslatért folyamodni akár a helyi önkormányzathoz, akár egyéb fórumokhoz?
Sosem tettem, pedig a szabályok szerint bőven megtehettem volna többször is.

Tudnék még mesélni…. Gondoltam is már rá, hogy Mikszáth után szabadon magam is írok néhány elbeszélést kis utcánk mindennapjairól.
De nem ma.
Üdv’: ronix

Semmi különbség a kettő között. Te megengednéd a 10-et, de a szomszédod 20-at akar. Utána átviszi a kutyáját a kertedbe, hogy ne az ő pázsitját szarja össze.
Akkor te is azt mondanád, minden rendben addig, míg a saját telkén teszi....
No erről szól a jogszabály is.

nanemaaa
Nem egészen. Az én hsz-om arról szól, hogy vannak hülye szabályok. És én rossz szabályok alkotta káoszban sem érzem jól magam. Ez egy életszerűtlen, ostoba szabály. Igen, kell szabály, de abba ez a 10 centi belefért volna.
És következetes is vagyok, ha ezen múlna én engedném a szomszédomnak azt a 10 centit.
A hasonlatod nagyon rossz. Ordító különbség van a kettő között.

Nanemaaa!
(Nagyon jó ez a felhasználónév!!! :-), de ez csak egy röpke észrevétel volt.)

Ami viszont a hozzászólásodat illeti:
Mi van akkor, ha én most egy geodétával kiméretem, kitűzetem a telkünket, a telekhatárokat, és az derül ki, hogy már a házunk sem az eredeti -földhivatalnál rögzített- telekhatáron van? Hanem elcsúszott 1-2 cm-ert. Rosszabb esetben éppen a szomszéd telek irányában (és annak kárára).
Nem szándékosan, de az akkori kitűzés hiányában akármelyik irányban tévedhettünk..., és szinte biztosan nem odaépítettük a régi kerítés elbontása után, ahova a mostani ponmtos kitűzéssel kerülne a telekhatár.

Ha a saját telkünk felé tévedtünk, és jelenleg a valós telekhatártól beljebb vagyunk, akkor az most jól jöhet. De ha nem???
Akkor éppen én szolgáltassak adatokat -saját költségemen- ahhoz, hogy bírtokháborításért, vagy jogtalan területbitorlásért (Nem tudom mi a pontos megnevezése.) beperelhessen a mostani szomszédom???
Hát nem lettem vidámabb...
Üdv': exeo

efi
Tegnap láttam a tv-ben, egy autós megint a vonat elé hajtott. "Minek ez a sok hülye szabály? Csak kicsit volt piros...meg különben is, nekem a ződ kevésbé kedvenc szinem"-felkiáltással.

Az a baj, hogy a saját vélt, vagy valós sérelmeid miatt nem tudod józanul végiggondolni, hogy szabályok nélkül nincs szervezett társadalmi forma. A valóságban te sem éreznéd jól magad az általad vágyott káoszban, hiszen előbb-utóbb magad is a szenvedője lennél.

Az általad sérelmezett szabály pedig újmagyarul a következők szerint szól: Mindenki a saját farkával verje a csalánt. Ha építeni akar, azt tegye a saját telknén. Ha megengedné a jogszabály, hogy a saját hasznodra átépíts 10 cm-t, a jövő héten jönne valaki, hogy ha már 10-et lehet, miért is nem lehet 20-at?

"A geodétával történő telek kitűzés akkor is járható, ill. van értelme, ha ez a telek egy régi, kerítésekkel körbe vett telek volt már akkor is, amikor (1998-ban) elkezdtünk építkezni?"

Annál inkább. :)

Azért lássuk be elég nevetséges ez a szabályozás. Kezdve ott, hogy manapság is a telekhatárra tervezik a falat, tán még elő is írják. Folytatva ott, hogy mi a franc fog azon az 5-10 (esetleg 2!) centin hiányozni a szomszédnak, milyen jól jövedelmező tevékenységet folytat vajon pont a fal tövében, ami nékül nem bír meglenni? Esetleg direkt ott szokott sétálgatni lapjával a fal felé? Végül ott, hogy ennél sokkal több rigolyát meg el kell viselnünk egy szomszédtól: főleg zajongás, ordibálás, kutyaugatás, időnként füst, 1 éves építkezés stb.
Eresz persze átlóghat 2 m felett 50 centit, itt meg még a vakolaton is rugózik a jogszabály, szánalmas.

Immaculata!

Ami a szomszédom birtokháborítási, vagy kártérítési hivatkozási jogát illeti az esetünkben teljesen mindegy, mert nem szeretném tovább rontani az amúgy sem baráti viszonyunkat.
Azaz csak olyan megoldás jöhet számításba, ami később sem von(hat) maga után pereskedést, stb.
/Inkább hagyjuk a falat úgy, ahogy van…/

A helyzetünket tovább bonyolítja –és ezzel kapcsolatban is kértem már segítséget itt a fórumon–, hogy ez egy szinte teljesen új építésű ház. (Csak nincs befejezve.)

1998-ban kezdtünk el építkezni ezen az édesanyám tulajdonában lévő házas telken, az ő írásos hozzájárulásával. Édesanyám bővítette és felújította a saját részét, mi pedig a párommal egy teljesen új részt építettünk. A közös építési engedélyünk egy kétlakásos családi ház építésére szólt.
A saját részünkhöz hitelt vettünk fel és szocpolt igényeltünk.

Majd 2003-ban kaptunk lakhatási engedélyt, azzal a megkötéssel, hogy 2004-ben be kell vakolni a házat.
Azóta sem vakoltattuk be, és a tulajdonviszonyainkat sem rendeztük. Ugyan földmérővel készíttettünk 2004-ben vázrajzot a változások átvezetéséhez, de az ügyvédi költségekre és az illetékre már nem futotta volna, ezért nem adtuk be a földhivatalhoz. Azóta sem.
Azaz a földhivatali papírokon még ma is az édesanyám szerepel egyetlen tulajdonosként.

Szóval még ez is a fejünk felett lóg, és igazából a hőszigetelés és vakolás előtt talán ezt fontosabb lenne rendeznünk.

Írod, hogy a „vakolásnál be kell jelenteni….”.
Gondolom, ránk ez nem vonatkozik, hiszen egy meglévő (régi) építési engedély alapján végeznénk el a munkát. Csak kissé megkésve.

Ami pedig a szükséges „csík” megvételét illeti, nálunk nem lenne gond a túlépítettség, mert mindkét telek viszonylag nagy. Kérdés, hogy a szabályok szerint lehetséges-e, hogy csak azon a részen vegyünk meg egy csíkot, ahol átlógna a szigetelés, vagy a telek teljes hosszában meg kellene venni?
Ez utóbbi sajnos nem lenne járható, mert a szomszéd vízóra aknája úgy rémlik, pont a telekhatárunk mellett van.
Nem egyszerű a helyzet.

Üdv': ronix

Nanemaaa!

A geodétával történő telek kitűzés akkor is járható, ill. van értelme, ha ez a telek egy régi, kerítésekkel körbe vett telek volt már akkor is, amikor (1998-ban) elkezdtünk építkezni?
(A nagyszüleimé volt, majd az édesanyámé, és most …majd a miénk –is– lesz, ha telik az illetékekre és az ügyvédi költségekre.)

Amikor anno elkezdtünk építkezni, akkor ahol a telekhatárra került a ház, ott elbontottuk a kerítést és a helyére ástuk, építettük a ház alapját. A többi kerítésszakaszon pedig új, betonozott alapú kerítést építettünk az elbontottak helyett. Nem volt geodéziai kitűzés egyiknél sem, mert a meglévő régi kerítés helyét tekintettük jónak.
Bizonyára ebben is hibát követtünk el.

Az 1m2-es teleknagysággal sem lenne baj, mert ha a szabályok szerint lehetséges lenne, akkor akkora részt vennénk meg –feltéve, hogy a szomszéd eladná–, amekkora a problémamentes lebonyolításhoz szükséges lenne. (Maximum az anyagiak miatt, ha mindkettőre nem telne, elhalasztanánk a szigetelést későbbre.)

A „tűréssel” kapcsolatos állásfoglalásod némileg megnyugtat. Bár nekünk ez most biztosan nem jelent alternatívát.
Üdv': ronix

költő
Amíg a szántás, illetve a kikelő növény az ingatalnod állapotát nem veszélyezteti, illetve a rendeltetésszerű használhatóságát nem akadályozza, addig nem tudsz ellene tenni.

Először is nem ártana egy geodétával kitűzetni a telket. Ha a szigetelés tényleg átlógna a szomszédba, akkor célszerű megvenni azt a csíkot és telekalakítással a sajátotokhoz csatolni. A megvett teleketerületnek el kell érnie legalább az 1 m2-t, mivel ennél kisebbet a földhivatal nem tud telekkönyvezni.
Ha bebizonyosodik, hogy a szigetelés, de legalább a vakolat elfér a saját telketeken, akkor viszont lehet bírósághoz fordulni, ha nem enged be a szomszéd, és kérni a tűrésre kötelezését. A ptk szomszédjogi fejezete szerint ugyanis a szomszéd az ilyen munkát tűrni köteles. Átlógás tűrésére viszont nem fog kötelezni senkit, mert az már birtokháborítás akkor is, ha az aktuális tulajdonos hozzájárulna.

Ronix!
Jaj, elszállt!

Azt írtam, hogy mennyire örülök, hogy visszakérdeztél, mert az első tagmondatom hülyeség volt, másra gondoltam, amikor írtam. Mindegy..

Tehát tényleg az volna a legjobb megoldás, ha meg tudnád vásárolni a szomszédodtól azt a bizonyos területrészt, mert a földhivatali térképszelvényen is úgy lesz feltüntetve, hogy átlóg a másik területre. Ez mindig gondot fog okozni, főleg eladásnál, vételnél.
Akkor lehet azt a bizonyos telekrészt leválasztani, ha a megmaradó rész megfelel a helyi szabályozásnak. Figyelembe kell venni a beépítés mértékét, a szintterületi mutatót és a legkisebb teleknagyságot. Nemrég abba a hibába estem, hogy a telek mérete megengedte volna a leválasztást, de a túlépítés miatt ez nem volt lehetséges.

Ha úgy döntesz, hogy csak bevakoltatod és kérsz egy hozzájáruló nyilatkozatot a szomszédtól, azt talán lehetséges.

Vakolásnál be kell jelenteni az építéshatóságnak, egy fotót kell csatolni a meglévő állapotról és elviekben homlokzati rajzot is kell készíteni.

Birtokháborításra csak egy éven belül hivatkozhat a szomszédod, azon túl már bíróságra tartozik a kártérítési igénye.

Hazamegyek nehogy több butaságot írjak. :)

Üdv!
Adva van egy külterületi lakott tanya, aminek az
egyik fala telekhatáron épült...nagyon régen.
A szomszéd terület szántó.
A házfalat mennyire közelítheti meg a szántás, ami után kukorica, napraforgó, stb. van belevetve?
A terület használója akár "rávethet a falra" szinte?
Köszi.

A belülről szigetelés műszakilag nem járható. Egy 38 cm vastag porotherm téglából épített falat "ésszerűtlen" lenne belülről szigetelni, mert utána a falban lecsapódó pára, mint nedvesség jelentene folyamatos problémát.
(Tetőtérbeépítéses házunk van, és az érintett falszakasz ~120 m2 falfelületet jelent.)
Tehát ez biztosan nem járható.

Talán ha csak vakolnánk a mostani téglafalat?
Persze ez is óhatatlanul 1-2 cm vastagságot jelentene.
Ami bírtokháborítás lenne, az előző hozzászólásaidban leírtak szerint.

Vagy hagyjuk vakolatlanul.
Vagy írásban és tanuk előtt megállapodunk a szomszéddal, hogy bizonyos összeg fejében hozzájárul a szigeteléshez és vakoláshoz, esetleg csak a vakoláshoz.

Ez utóbbi -gondolom- nem igényel telekalakítást, és az írásbeli megállapodás miatt remélhetőleg a későbbiekben is védve lennénk a szomszéd esetleges bírtokháborításra való hivatkozásával szemben.
Jól gondolom ezeket?
Ebben az esetben lenne valami tenni valónk, bejelenteni valónk a helyi építésügyi hatóság, földhivatal, stb. felé?

Jelenlegi szabályozás szerint csíkot nem lehet megvásárolni, csak a helyi szabályozásban megengedett legkisebb méretű telket lehet telekalakítással egyesíteni, illetve szétválasztani.

A szolgalmi jog egy folyamatos átjárást jelent, vagy csak lehetőséget az átjárásra, de az időszaki munkákhoz nincs szükség szolgalmi jogra, a jegyző kötelezheti a szomszédot, hogy tűrje a szükséges karbantartás elvégzését.

Itt két megoldás van, ha a szomszéd önként megengedi a szigetelést, vagy a ház falát belülről, tehát a szoba belsejét szigetelitek.

Akkor bizony "így jártam".
Az építkezés megkezdése előtt senki (tervező, építésvezető, kőműves, helyi szakhatóság) nem mondta, hogy erre így kell majd figyelni -pedig ez tényleg így logikus- és szerintem biztosan nem úgy lettek az alapok kiásva és betonozva, hogy a majdani főfal hőszigetelten is a mi telkünkkön legyen.

Ilyenkor mit lehet tenni szabályosan?
pl. Megvehetem a szomszédomtól azt a területrészt, amivel éppen bírtokháborítást követnék el, ha szigetelnék?
Van arra előírás, hogy mekkora az a minimális terület, amit meglehet venni?
Vagy szorgalmi jogot lehet ilyen isetben kérni, venni?

Mert a cél azért csak az lenne, hogy szigetelni is lehessen, a kapcsolatunk se romoljon tovább, és az egész szabályos is legyen.

Üdv': ronix

Valóban nem teheted meg.
Nanemaaa már cserepesre beszélte ebben a témában a száját, szinte majd minden ingatlan topicban felmerült ezt a kérdés.
Telekhatárra történő építkezésnél, úgy kell a házat a telekhatárra építeni, hogy a telekhatáron belül essen a szigetelés, vakolás. A mostani szigetelések 15-20cm vastagságnál kezdődnek, ehhez jön pluszba még a vakolat, tehát pont ennyivel követnél el birtokháborítást a szomszédod ellen.
Amit Nanemaaa szokott javasolni, belülről kell szigetelni azt a falat.

Üdvözlök Mindenkit!

Családiházunk építését a 1998-ban kezdtük meg.
Szabályos építési engedéllyel, a ház hátsó főfalát a telekhatárra építettük (kerítés helyett).
Nagyon jó volt a kapcsolat a szomszédokkal, akiket -lévén, hogy a nagyszüleim telkén építkeztünk- már gyerekkorom óta ismertünk, így ez náluk sem jelentett gondot.

Időközben sajnos meghaltak és az odaköltözött lány unokájuk és párja nem a legideálisabb szomszéd. (Tudatos állásnélküliek, segélyekből élnek, a férj rendszeresen alkoholizál, veri a családot, stb. Néha rendőrök jönnek, néha meg ők mennek valamelyik -gondolom fizetős- TV showba szerepelni.)
De mindez nem is lenne lényeges…

Ami viszont az, hogy a házunkat annak idején anyagi okok miatt nem tudtuk leszigetelni, levakolni… és most szeretnénk.
De egyszer azt monja a szomszéd, hogy beenged a telkére, máskor meg azt, hogy nem enged be…

A nyáron már készítettem egy nyilatkozatot, amit ők is és én is aláírtunk, ami arról szólt, hogy be fog engedni a munkák idejére a telkére. De azóta megint „háború“ van.
Nekünk viszont az anyagok megvásárlása miatt sem mindegy, hogy mi lesz. Megvesszük az egész házra és a végén rajtunk marad, stb…

Már ott tartunk, hogy inkább hagyjuk szigeteletlenül és vakolatlanul a hátsó falat, pedig az a fal az északi.
Most elkeseredésemben úgy döntöttem utána járok, hogy mit lehet ilyenkor tenni.
Valóban megteheti jogszerűen, hogy nem enged be a telkére, hogy leszigeteljük a házat???

Ha annak idején hivatalosan kaptam az építésre engedélyt, és az akkori tulajdonosoknak nem volt ellenvetése az építkezéssel kapcsolatban, akkor nem állna jogomban befejezni, és ezt az ő telekrészük ideiglenes igénybevételével megtenni???
Mert másképpen fizikálisan is lehetetlen lenne a kivitelezése.

A válaszokat, javaslatokat előre is köszönöm.
Üdv': ronix