telekhatárra épített házfal utólagos hőszigetelése

Nanemaaa, már nem is szeretlek!

Vedd elő a 37/2007. ÖTM rendeletet, ott előírja a bejelentési kötelezettséget, csak nem tudom bemásolni, mert oszlopokban van. "meglévő építmény homlokzatának megváltoztatása bejelentésköteles"

Milyen per..
Csúszásról beszéltünk, meg a telkek pontos kiméretéséről, meg arról, hogyha rosszul van kimérve a telek, akkor telekhatár korrekció.

Haragszom rád!

:(
Hát most mit tegyek?
A 37/2007-esnek melyik verziójára gondolsz? Az október 1-én hatályba lépettre?
Ott a területi műemléki védelem alatt álló, valamint az önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított épületek homlokzatát érintő építési munkák vannak engedélyhez kötve. Szerintem.

Per? Hát ez az! Azt írtad, a bíróság által kirendelt geodéta...nem peres eljárásban...arra az esetre, ha perre kerülne a sor. Te sem érted? Én sem értettem. Persze egy esetben működik a dolog.... pl megcsinálni a szigetelést s ezzel az átépítés tényét megvalósítani, s utána perre menni. De abban bőven benne van a veszítés is, hiszen már az építési hatóság is elbontatná az átépített szigetelést, mivel szabálytalan. Marad az az eset, amikor már a fal is a szomszédban van. Ott esetleg lehet még valamit keres...ill peresni. :D

Ezek szerint a párnám csücske ma sem marad szárazon. :( :D

Telekhatár korrekcióban egyetértünk, de szerintem nem kell mindjárt kiteregetett lapokkal kezdeni a szomszédnál. Ez pókerben is veszélyes, még ha Korda Gyuri bácsi olyan szívesen is kiabálja, hogy "all in!".
Nagyon haragszol? :(

nanemaaa
"Semmi különbség a kettő között. Te megengednéd a 10-et, de a szomszédod 20-at akar. "
Még mindig félreértesz. Nem a két félnek kell szkanderral vagy egy feldobott 2 forintossal eldöntenie, hogy kinek az akarata érvényesüljön.
A szabálynak kell úgy szólnia, hogy pl telekhatárra épített falra még max 8 cm anyag rávihető, mivel a jelenlegi szabályozás már ostoba és túlhaladott. Ha szükséges (itt igen), akkor új szabályt kell hozni, mivel változtak a körülmények, mert 40 éve nem szoktak szigetelni, most meg igen.

Immaculata
"megemlíteném, hogy egy telekhatárra épített ingatlannál az épület tetővel együtt bizony nagy árnyékot tud vetni a szomszédos udvarra"
Borult időben és éjjel nem probléma, de egyébként hogy jön ide?
Én azért hoztam példának, mert megengedett és szabályos a tető átnyúlás 50 centivel, de az 1 centi plusz vakolat meg nem, mert attól már nem fér el a szomszéd az udvarán.

efi
Nem akarom túl sokáig ragozni, mert úgy látszik teljesen más utakon járunk.
A lényeg, hogy az általad hiányolt jogszabály létezik (OTÉK), ismeri az utólagos hőszigetelést, engedményt is tesz, mely szerint 10 (azaz tíz! az általad kért 8 helyett!) cm áll rendelkezésre a hőszigetelésre. A szigetelés ennek megfelelően belelóghat az előkert legkisebb méretébe, a hátsókert legkisebb területébe...és a közterületbe is. Ergo az állam megengedi, hogy az ő telkére ingyen ráépíts. Ugyanakkor nem engedi, mert nem engedheti, hogy a szomszédba nyúljon át. Amiért nem teheti, azt úgy hívják alkotmány, vagy hétköznapi nevén jogállam. Netán demokrácia..amelyik tetszik.
Az eresz kizárólag az oldalhatáron álló beépítésű ingatlan esetén lehetséges, de az is csak 2 m felett. Ergo a szomszéd balesetveszély nélkül megközlítheti, használhatja a telkét annak teljes terjedelmében.
Hááát ilyen egy világ ez. És nyilván ugyanígy van ez a világ mindazon táján, ahol demokrácia van. Talán Kínában megtehetnéd, ha a kommunista párt ezt megengedi neked. Mert ott ő az úr. Itt maga a nép. De a nép elsősorban maga felett uralkodik és nem a szomszédján (ha lehet).

Részemről ennyi... ezen a csonton nincs már rágni való.

:))))) Nem, már egyáltalán nem haragszom, csupán pillanatnyi felindultságomban írtam, amiért hülyét csináltál belőlem.:))

Rendben, hagyjuk a fotózást, bejelentést, ami pedig az Ötm rendelet mellékletét illeti, csak az tudja mit is írt, aki ezt elkészítette. Mondjuk pellengérre állítanám a főtéren.
A bejelentésköteles tevékenységek közé is, és a bejelentés nélkül végezhető tevékenységek közé is betette a homlokzatot.

Valóban a pert el kell kerülni, én is a megegyezés híve vagyok, ráadásul ronixnak van kérése a szomszéd felé, a legszerencsésebb ebben az esetben az adásvétel.

Jaj póker! Szerintem a legnagyobb agyelszívás, amit mostanában kitaláltak. Ráadásul ez a virtuális internetes játék személyiségromboló is. A játékosok agresszívvá és kapzsivá válnak, ezek a rövid időn belüli pontgyűjtések meg arra játszanak, hogy függővé tegyék a játékosokat. UTÁLOM!

Nanemaaa, Efi egy hölgy, így vagy úgy, de beszélgetni akar veled, csak tapintatosan!

Köszönöm az eddigi hozzászólásaitokat.
Sokat okosodtam.
...s közben egy újabb kérdés érlelődött meg bennem.

Két szomszédos telek közötti kerítés megépítésénél hogyan kell eljárni?
A kerítés, szerkezetét tekintve alulról felfelé haladva ~20 cm vastag betonozott rész, ami ~30 cm magasan áll ki a földből, benne ~2,5 m-enként acélcső oszlopok, és az oszlopok között hagyományos drótfonatos kerítésmezők.
A besorolás szerint nekünk kell(ett) a kerítést megépíteni.
A teljes kerítésnek a saját telkünkön belül kell(ene) esnie, vagy lehet tengelyben is?
Azaz a drótfonat a tengelybe (telekhatárra) kerül, de az oszlopok fele és a betonalap fele ide is és oda is.
Jó ez így?

Üdv': ronix
/Ui: Szimpatikus ez a vidám, csipkelődős évődés köztetek. :)/

A kerítés minden részének a telkeden belül kell lennie.

Azért elárulok valamit. Tényleg volt rá példa, hogy egy telek közepéből egy kisebb részt kihasítottak, csak ott mindkét teleknek ugyan az volt a tulajdonosa.

Ronix, ha a földmérő felmérte, utána gyere vissza és meséld el mit ajánlott.

Immaculata
"Efi egy hölgy"
Nem nyert.

nanemaaa
Ebben az OTÉK szabályozásban van az is, hogy:
"34. § (1) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét (építési hely) építési határvonalakkal kell megállapítani úgy, hogy
...

2. oldalhatáron álló beépítési mód esetén annak egyik építési határvonala a telek egyik oldalhatára legyen,"

Jó kis tanács (előírás?) az építkezőknek, építs a telekhatárra, aztán majd jól megszívod, ha szigetelni akarsz, a kör bezárult.
Na látod ide kellett volna beleírniuk, hogy attól legalább 10 cm-rel beljebb lehet csak, telekhatáron nem.

Nem az első felvetés itt a fórumon sem, hogy valaki ezzel szív, de biztos az emberekben van a hiba, nem a szabályozásban.

Nem, nem, nem, te nő vagy, ez biztos.
Nézd meg mégegyszer.

Nem nyitok vitát.
A hőszigetelésre koncentrálj, mert jön a hideg.

Efi99!

A hőszigetelésre nekem (ronix) kell koncentrálnom.
Bár ki tudja, a hozzászólásaink alapján lehet, hogy mások is kedvet kaptak hozzá? :)))
(Szívesen elcserélném a szomszédomat!)

Egyebekben vitatkozni meg nincs okom.
Sőt!
Örülnék, ha olyan szomszédom lenne, mint Te.
(Függetlenül attól, hogy nő vagy é, vagy férfi, szimpatikus, hogy rugalmasan gondolkodsz a témában.)

S hogy mégis belekontárkodjam a szakmai részébe is:
Teljesen logikus, amit a 10 cm-es felvetéseddel boncolgatsz, már ami rendeletbe történő bevételét illeti, de be kell, lássuk, van abban is igazság, hogy amikor ezt a rendeletet hozták, akkor még messze nem volt szó ebben az országban az utólagos hőszigetelés áldásosságáról.
Mondom ezt én az építőipar bizonyos szegmensében tevékenykedő mérnökként, s nem jogászként.

Gondolom, sok egyéb törvény, rendelet módosítása (korszerűsítése) esetén, a már újonnan épülő házakra érvényesítve érdemes lenne ezt is átgondolni.

Egyébként a mi településünkön –talán 2007-től, vagy 2008-tól– már nem engedik a hátsó telekhatárra építést.
Azaz rendeletekkel eleve kihúzták (ennek a problémának is) a méregfogát.
Így ha bővíteni szeretném a házamat, akkor azt jelenleg már csak a telekhatártól 1 m-rel beljebb épített hátsó fallal tehetném meg.
A mai eszemmel a régit is így kellett volna építenünk.

Üdv’: ronix

efi
Az épületnek nem kötelező az építési hely határvonalán állnia, az mindössze a teleknek azon része, melyen belül kell az épületet elhelyezni. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén sem kötelező telekhatárra építeni az épületet, kivéve, ha azt a helyi építési szabályzat kötelezően előírja.

Néhány idézet az OTÉK-ból, mert éátom, csak bele-beleolvasgatsz, de a szerzett félinformációkból téves eredményre jutsz.
Oték 35. § (1) bekezdés: Az építési telken az építési helyet az építési övezet elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai szerinti építési határvonalakkal kell meghatározni. Építési határvonalra helyezett épület, épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. Az előírt legkisebb elő-, oldal- és hátsókert méretén belül épület, épületrész - az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, továbbá a (8) és (9) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem állhat.
35. § (8) bekezdés: (8) A 2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen - az oldalhatáron álló falat kivéve - az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat.

Remélem, lassan elhiszed, hogy ezek az "ősrégi" jogszabályok már ismerték az utólagos szigetelés fogalmát.

ronix
Kerítés ügyben amit Imma írt...az pontos. Egy kis kiegészítés: Hátsó telekhatáron álló kerítést lehet a szomszédoknak közösen is létesíteni. Ebben az esetben nem kötelező a saját telken állnia.

Hátsókert mérete minimunm 6 m. Ezen belül nem építhetsz épületet. Az 1 m ennél fogva nem igaz.

Ha ilyen lojális, azt hiszem én is efi szomszédságába költözöm.

nanemaaa

Az 1 m-es infó nem saját kútfőből származik.
Tavaly a városunk építésügyi osztályától kértem előzetes tájékoztatást, mert szerettem volna az épületünket megtoldva (meghosszabbítva) egy műhely-garázs részt hozzáépíteni.
Az osztály vezetője mondta mindezt, miután kikereste a városrészünk besorolását, ill. megnézte a meglévő helyszínrajzot, térképszelvényt.

Valószínűleg a „hátsókert” értelmezése más az esetünkben, mert (ebből a szempontból) sem vagyunk egy egyszerű utca.
Nálunk a telkeket elöl és hátul egy-egy közforgalmi út (közterület) fogja közre. Egymásmellé helyezett paralelogrammákat képzelj el telkeknek.
Azaz mindenkinek csak két szomszédja van. Jobb-és baloldalon egy-egy. (Értelemszerűen ez alól kivétel az első és utolsó ingatlan.)

Amikor én a hátsó telekhatárra épített kerítésről és házfalról írtam, akkor tulajdonképpen a baloldali szomszédom telkéhez viszonyítottam magam.
(Nálunk -elvileg- mindenkinek magának kell építenie a kerítést a telke első és hátsó, azaz a közutak felőli határvonalán és a háza mögötti bal oldalán.)
És ennél a bal oldalnál változott meg elvileg dolog úgy, hogy most nem lehet 1 m-nél közelebb építeni a telekhatárhoz.
Illetve a jobb oldali szomszédom felém lévő házfalától számított 6 m-en belül nem építhetek semmit.

Aha. Szóval két utcás átmenő telkek. Így ott nincs néven nevezhető hátsókert. A kerítés ezek után úgy van, ahogy írtad. És mindnek a teljes terjedelmével a saját telkeden beül kell állnia (beleértve az alapozást is).

Üdvözlet!
Nekünk pont a túloldalról van problémánk, nem mi akarunk bemenni a szomszédhoz, hanem fordítva. A húgom által épített ház mellé egy társasház épült. Mondjuk már azt sem értettük, ha a húgom nem építhetett az utca frontra az építési vállalkozó erre hogy kaphatott engedélyt. Na mindegy ismerjük a pénz hatalmát. Viszont az így épült társasház tűzfala a házunk teljes elő udvarát takarja, a házunk tető gerincénél is magasabb mivolta miatt. De tudom ez más, a panorámajog.... Viszont ezt a falat, le akarja szigetelni, amivel nincs gond mert a vastag szigetelés nem fog telek határt sérteni. Azt mondja, neki joga van hozzánk bejönni és nálunk felállítani az állványzatot amiről ezt meg tudja oldani. (csendben jegyzem szakiktól szerzett értesüléseim szerint ezt akár alpinteknikával is meg tudná oldani, persze gondolom ez drágább lenne). Na most, ezt megteheti, (én keresgéltem a szomszédjogban tűrésre való passzust de nem vagyok ebben topon). Alapvetően ezt az állványzatot csak úgy tudná elhelyezni, hogy az udvar egy részét elfoglalja, és így a garázsból nem lehetne ki és beállni. Illetve rá van e kényszerítve, hogy ez egy adott időn belül hajtsa végre. Vagy felrakja az állványt, és (mint az építkezéskor jól láttuk) jó sokáig elszöszöl és minket akadályoz. Kell e neki ezért felénk valamennyi anyagi kompenzációt biztosítani? Ha az állványzat összetöri a díszburkolatot (vagy más kárt okoz), hogy lehet ezt behajtani rajta? Előre is köszönöm a segítséget.

glaber,

Ptk. 5:25. § (2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Vagyis : vissza kell állítaniuk az eredeti állapotot, vagy ha az nem lehetséges kártalanítást fizetni (pl. ha letapossák a virágaidat vagy a veteményest, vagy bármi másban kárt okoznak)

Beszéld meg vele, hogy megengeded, ha írásban köttök szerződést, időhatárral, kötbérrel, kártalanítással, akár a garázs használatának akadályozása miatt is. De a jogszabály nem tartalmaz ilyeneket. Ezért érdemes ezt előre letisztázni.

drbjozsef Köszi!
Az önkormányzat elrendelheti ezt felénk? Neki van illetékessége? Szankcionálhatja? Vagy adhat időkorlátot a beengedésre?

„Az önkormányzat elrendelheti ezt felénk? Neki van illetékessége? Szankcionálhatja? Vagy adhat időkorlátot a beengedésre?”
Nem. Nincs. Ez simán polgárjog. Ilyen jellegű vitákban csak a bíróság dönthet. Már ha lesznek viták.