Köszönöm a segítséget!
Tisztázatlan bérleti viszony
A szocializmus már elmúlt....
„Érdeklődni szeretnék, hogy közjegyző aláírása nélkül kötött bérleti szerződés hiteles-e?”
Természetesen érvényes ... ha megfelel minden feltételnek. Ezek nagyjából törvényben szabályozott alaki/formai követelmények.
De az a világ már elmúlt amikor egy bérleti szerződés az idők végtelenségéig tartott.
Általában a munkavállaló munkaviszonyáig volt érvényben. A nagy vonalú munkaadók a házastársnak, vagy a kiskorú gyermeknek adtak némi kedvezményt, de csak halál esetén.
„ hogy a házastárs élethosszig lakhatott az ingatlanban a jogosult halála után is, és a gyermekei is.” véli a ber.. , a kérdező.
Ja ha lehúzott 10 -15 -20 évet és meghalt a bérlő. De kicsi a valószínűsége, hogy egy megözvegyült 29 éves fiatalasszony 90 éves koráig ott lakhatott... hacsak nem piaci a lakbér.
Én nem teljesen értem.
„Példányom nincs” „én tuti nem ezt a szerződést írtam alá?”
Most van példány a szerződéből vagy nincs? Vagy van csak cáfolod, hogy azt te írtad alá?
Ne keverd össze azt, hogy mire köteles a bérbeadó munkáltató azzal, hogy mit enged meg önként. Az utóbbira egyáltalán nem építhetsz igényt, az előbbire is csak akkor, ha veled szemben kötelezte magát.
Kedves Sándor!
Ennél a cégnél volt ilyen, sőt olyan is, hogy a házastárs élethosszig lakhatott az ingatlanban a jogosult halála után is, és a gyermekei is.
De köszönöm kedves válaszod.
Üdv: berke
Nem jók ezek a kérdések.
Kérj egy másolatot a szerződésből.
(Nemigen szoktak szolgálati lakást élethosszig adni - pláne úgy, hogy az a bontó feltétel, és addig nem lehet felmondani. Ha pedig fel lehet mondani, akkor majdnem mindegy, hogy a munkaviszony megszűnésével magától is megszűnne-e.)
Sziasztok!
Érdeklődni szeretnék, hogy közjegyző aláírása nélkül kötött bérleti szerződés hiteles-e?
A cég munkaviszonyig terjedő szerződésre hivatkozikl, én meg olyanra, ami a bérlő haláláig szól.
Példányom nincs. Cégtől kiléptem. Támadható-e az eset az alapján, hogy én tuti nem ezt a szerződést írtam alá?
Köszönettel: berke
MÁV Szolgálati lakásban lakom 1998 óta,olyan időtartalmú szerződéssel,amelyet korlátlan időre kötöttek velem.
A telepet most elbontják ,mert egy felüljáró hidat építenek, ezért 26 családnak az önkormányzat lakást ajánl fel.Az önkormányzat állítólag megvásárolta a M Á V-tól a területet,nekünk erről viszont semmilyen papírunk nincsen, és arról sem,hogy kinek fizetjük valójában a lakbért. A tulajdonjog nem tisztázott. A kérdésem az lenne , hogy jogom van e hozzá , hogy a mutassák meg nekünk kié valójában a terület.
Azt szeretném megkérdezni, hogy jogosan jár e el az önkormányzat velünk szemben.
Ha esetleg kevés információt adtam meg legyen szives közölje
tisztelettel K.Lászlóné
Ha Önkormányzaté a lakás, akkor azonnal cseréld el egy megvásárolható, önkormányzati lakásra, amit aztán megvehetsz.
Vigyázz! Az elidegenítés szabályai, és itt elsősorban a vételárra gondolok, önkormányzatonként változik.
Ez lakások esetében a becsérték 7.5%-tól a 100%-ig terjed!
Első nekifutásra, azt hittem orvosi szolgálati lakás egy kórház területén. A fentiek alapján jóhelyzetbe kerültetek.
A jogszerűen befogadott személyek közűl nem kell hozzájárulást kérni:
Nézd meg az Ltv.-t mégegyszer!
Egyébbiránt gratulálok!
Uraim! Időközben átolvastam a hivatkozott törvényt és a rendeletet. Ennek fényében összefoglalnám a tényállást.
- A jelenleg érvényes szerződés az, amit itt bemutattam. Ez gyakorlatilag egy lakásbérleti szerződés önkormányzati (nem szolgálati) lakásra, határozatlan időtartamra.
- A szerződésben külön nem szabályozott kérdésekre a hivatkozott törvény és rendelet vonatkozik. Ezekben nem szerepel a felmondás lehetséges indokaként az, ha a bérlő nem tartózkodik folyamatosan a bérleményben. És az is irreleváns, hogy ki, hova van bejelentve.
- A bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására jogosult vagyok (mint a bérlő gyermeke), ha a bérlő jogszerűen befogadott és halálakor életvitelszerűen a bérleményben lakom. (Big Cat szerint hiába van beleírva a szerződésbe a nevem, az „ottlakást” lehet, hogy majd tanukkal bizonyítanom kell.)
Remélem, hogy jól értelmeztem a törvényt és a rendeletet, valamint az Önök által mondottakat. Amennyiben igen és a fenti összefoglalás helyes, akkor már csak egy kérdésem van: A „jogszerűen befogadott” megfogalmazáson mit ért a törvény? Kell írni egy befogadó nyilatkozatot?
Kedves Nagymacska!
Nem akarok szörszálhasogató lenni, mert teljesen igazad van! Csak a jelen esetet vettem alapul, és feltételeztem (de a feltételezés nem jogi kategoria)...
Igen az önkormányzatok és vagyonkezelőik időnként mindenre képesek! Köszönöm, hogy nyers racionalításoddal rávilágitottál!
Tsztelettel: Zoltán György
Ez egy 3 évvel ezelőtti állapot rögzítése, az bérbeadó ugyanúgy megkérdőjelezheti, hogy most egy éver visszamenőleg életvitelszerűn ott lakik-e az, aki 3 éve ott lakott. Ez nem bizonyíték.
Mint mondottam volt, több olyan esettel is találkoztam, hogy az egy évet megkérdőjelezték, illetve a tanúbizonyításra válaszul ellentanúkat kerestek. Ezért tartottam pozitív dolognak, hogy a bérbe adó rögzítette a lakásban lakók személyét. Így már akkor tudott arról, hogy életvitelszerüen ott lakik, mert ezt a késöbbiekben nem kérdőjelezheti meg.
Tulajdonosi jogkörben az Önkormányzatok félretesznek mindent, és mint a hiéna acsarkodik, néha teljesen értelmetlenűl!!!
De most tisztázva lett minden.
A helyzet egyértelmű. Anyukád halála esetén te lennél a lakás továbbhasználatára (valójában továbbérlésére) jogosult, és 6 hónap után dupla díjat kell fizetned. Így a szerződés nem szűnik meg.
Uraim! Imhol a szerződés teljes szövege.
Lakáshasználati szerződés
Amelyet kötöttek egyrészről a … mint használatba adó, másrészről … sz. alatti lakos lakáshasználó, a következő tartalommal.
A felek elöljáróban rögzítik, hogy közöttük 2001. május 1. napjától lakáshasználati jogviszony áll fenn. A lakáshasználó a lakást 1976. szeptember 1. napjától szolgálati lakásként bérelte. A lakáshasználó jogállása a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Tv. és Pest Megye Önkormányzatának a végrehajtásáról rendelkező – többször módosított – 11/1994. (V.1.) Pm. sz. rendelet szerint minősül. Abból a célból kötik a jelen szerződést, hogy a lakáshasználati jogviszony tartalma megfeleljen a hivatkozott hatályos jogszabályoknak.
- A használatba adó a lakáshasználó használatába adja a Pest Megye Önkormányzata tulajdonát képező, és a használatba adó kezelésében álló, a … sz. alatt lévő 69 m2 alapterületű összkomfortos lakást.
- A havi lakáshasználati díjat a Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének rendelete határozza meg. (l.sz. melléklet).
- Ha a lakáshasználónak az ezen szerződés szerinti lakáshasználati jogviszonya – azaz ,a jelen lakáshasználati szerződés – bármely ok miatt megszűnik, a lakásban esetlegesen bennmaradó személy 6 hónap elteltével a lakáshasználati díj kétszeresét köteles havi lakáshasználati díjként megfizetni.
- A lakás összes rezsiköltsége a lakáshasználót terheli. A lakáshasználó a víz, csatorna és áram fogyasztását, valamint a telefon költségét fogyasztás alapján fizeti. Abban az esetben, ha a lakáshasználó egyéb szolgáltatást vesz igénybe, annak a díját külön tartozik megfizetni.
- A lakáshasználati díjat és a rezsiköltségeket a lakáshasználó a tárgyhót követően a használatba adó által kiállított számlán szereplő határidőig, egy összegben, készpénz átutalási postautalványon köteles megfizetni.
- A lakáshasználó a lakást, a lakáshoz tartozó felszerelési tárgyakat rendeltetésszerűen jogosult és köteles használni.
- A lakás burkolatainak, ablakainak, ajtóinak a lakáshoz tartozó felszerelési tárgyaknak a karbantartásáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről a lakáshasználó a saját költségén köteles gondoskodni.
- A lakáshasználó a lakáson csak a használatba adó írásos beleegyezésével végezhet átalakításokat.
- A lakáshasználó a lakásba a jelenleg oda bejelentett személyeken kívül nem fogadhat be mást, és a lakást sem részben sem egészben nem adhatja ki harmadik személynek. Jelenleg a következő személyek laknak a lakásban:
… (édesanyám)
… (én)
… (unokaöcsém)
10. A lakáshasználati szerződés megszűnése után a lakásban maradó személyek elhelyezésükre nem tarthatnak igényt.
11. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és a fentebb hivatkozott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
A jelen lakáshasználati szerződést elolvastuk, közösen értelmeztük, és mint akaratunkkal mindenben megegyezőt aláírtuk.
Budapest, 2002-08-10.
Már ne is haragudj de egy időponthoz kötödő állapot rögzítése hogyan bizonyíthatna már egy évekkel későbbi, ráadásul periódusra vonatkozó tényt?
Ez logikailag nonszensz. Az hogy ma van 10 Ft-om, és ezt leírjuk nem bizonyítja, hogy három év múlva egy éves átlagban is van 10 Ft-om.
Az életvitelszerű ottlakást leginkább tanubizonyítással lehet bizonyítani.
Ennek a bérleti szerződésnek már rég semmi köze a munakviszonyhoz.
Sok esetről tudok, ahol az adott intézmény, illetve vállalat nyugdijasait nemdobták ki a szolgálati lakásából. Sőt a Gázművek, és a Főváros el is adta nekik.
Megvan az a BH.2001.116
Munkaviszonyhoz kötődő lakásbérleti szerződés esetén a munkaviszony megszűnése bontó feltételként a lakásbérleti szerződés megszűnését eredményezi.
Kele!
Rakd föl azt a szerződést (személyes adatok nélkül), hadd rágódjunk rajta!
Veszteni nem veszthetsz semmit.
Az, hogy nevesíti a bennlakókat, szerintem mérvadó abból a szemontból, hogy a bérleti jog folytatásakor bizonyítható, hogy igenis ott lakott. Bérleti jog folytatására jogosult!
Tudok olyan esetröl, amikor a két tanúval igazolt életvitelszerű ott lakást az Önkormányzat nem fogadta el, és két ellentanúval bírósághoz fordult.
- Az első bérleti szerződés 1993-ban megszűnt, és ki kellett volna költöznötök. (Az már ne is haragudj nevetséges, hoyg ez nem volt benne a szerződésben. A bérleti jog megszűnése ezt jelenti!)
- Nem költöztetek ki, a korház ezt tűrte, így a gyakorlat jogán újjabb bérleti szerződés jött létre. Ezt a bérleti szerződést váltotta fel a 2001. évi újabb írásos szerződés, amiben a lakáshasználóként, és mint ilyen szerződő félként az édesanyád van nevesítve. Az hogy nevesíti a bennlakókat a szerződés időpontjában irreleváns. Szintén irreleváns az hogy ki van bejelentve.
- A jogalap jelenleg ez a 2001-es lakáshasználati szerződésnek nevezett de tartalma alapján egyértelműen bérleti szerződésnek minősülő szerződés. Ez tehát egy lakásbérleti szerződés, és a bérlő az édesanyád. A szerződés elsősorban felmondással vagy közös megegyezésel szűnik meg, és lehetnek a szerződésben vagy a hivatkozott jogszabályban speciális felmondási indokok. A bérlő halálával a szerződés csak akkor szűnik, meg ha nincs a bérleti jog folytatására jogosult személy, aki már legalább egy éve életvitelszerűen ott lakik. (bejelentés megint csak irreleváns). Te ott laksz. A folytatás lehetőségét azonban akár a szerződés, akár speciális jogszabály, pl. az a hivatkozott rendelet kizárhatja, bár nem úgy tűnik, hiszen méga fizetendő díjról is rendelkezik. de felmondani felmondhatnak.
A szolgálati jogviszony megszűnése, mint a bérleti szerződés egyik feltétele, magával vonza a Bérleti Szerződés megszűnését is.
Van valami hasonló szövegezésű BH.
(„Ha a lakáshasználónak az ezen szerződés szerinti lakáshasználati jogviszonya – azaz a jelen lakáshasználati szerződés – bármely ok miatt megszűnik, a lakásban esetlegesen bennmaradó személy 6 hónap elteltével a lakáshasználati díj kétszeresét köteles havi lakáshasználati díjként megfizetni…”
A szerződés tartalmazza még, hogy név szerint kik laknak a lakásban: édesanyám, én és az unokaöcsém.)
A szerződésben benne kell hogy legyenek a szerződési feltételek, valószínű nem szolgálati lakásként írták az újat, mert már nem volt szolgálatban, illetve már rég kitették volna. (Tulajdonképpen rendesek!)
Melyek a felmondási okok? Szóval ez így kevés!
"A szerződés tartalmazza, hogy kik laknak a lakásban:" Mellékes, hogy ki van bejelentve, kit ismernek el, mint ottlakót!
Milyen a szerződés időtartalma (az új szerződésé)?
Az Ltv. bérleti jogviszony folytatására, elismeri a bérlő jogszerűen befogadott gyermekét, amennyiben OTT LAKIK, illetve a jogszerűen befogadott gyermekétől származó unokáját!
Elvileg a Bérleti jog folytatására jogosult vagy! Baj nincs, de kellene a szerződés!
Egy bérlakásban lakom, de számomra a bentlakás jogcíme és lehetséges időtartama nem egészen világos.
A lakás egy – a Pest Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő – egészségügyi intézményben van (fizikailag az egyik épületben). A bérlő édesanyám, aki az intézményben dolgozott, jelenleg nyugdíjas.
Az első – lakásbérleti – szerződést még 1976-ban kötötte az intézmény édesanyámmal, vállalati bérlakásra és meghatározott feltételre, azaz „míg az intézetben munkaviszonyban áll”.
Édesanyám 1993-ban az intézményből nyugdíjba vonult. A szerződés szerint tehát megszűnt a jogalap a bentlakásra, azt viszont nem határozta meg, hogy ki kell-e költöznünk, s ha igen, akkor milyen határidővel. Mivel más lehetőségünk nincs, így azóta is ott lakunk.
2001 májusában új – immár lakáshasználati – szerződést kötöttek velünk. E szerint:
„A felek elöljáróban rögzítik, hogy közöttük 2001. május 1. napjától lakáshasználati jogviszony áll fenn. A lakáshasználó a lakást 1976. szeptember 1. napjától szolgálati lakásként bérelte…”
„Ha a lakáshasználónak az ezen szerződés szerinti lakáshasználati jogviszonya – azaz a jelen lakáshasználati szerződés – bármely ok miatt megszűnik, a lakásban esetlegesen bennmaradó személy 6 hónap elteltével a lakáshasználati díj kétszeresét köteles havi lakáshasználati díjként megfizetni…”
A szerződés tartalmazza még, hogy név szerint kik laknak a lakásban: édesanyám, én és az unokaöcsém.
Később a helyzet úgy hozta, hogy a lakást 2001 nyara óta gyakorlatilag csak én lakom. Történt ugyanis, hogy a velünk élő kiskorú unokaöcsém árvaságra jutott és vidéken örökölt egy családi házat. Ide édesanyámmal együtt leköltöztek és édesanyám hivatalosan a gyámja lett. Azóta kb. félévente egyszer tud „megjelenni” az általa bérelt lakásban, ahonnan egyébként nem jelentkezett ki. (Én is ide vagyok bejelentve, az unokaöcsém viszont átjelentkezett az örökölt házba.)
Kérdéseim:
• A lakás most minek minősül: vállalati bérlakásnak vagy szolgálati lakásnak?
• Mi a jogállás a bentlakás kérdésében? Az első szerződés szerint már 1993-ban megszűnt a jogalap, a második viszont úgy veszi, hogy az még fennáll.
• Mi számít „bármely ok”-nak a lakáshasználati jogviszony megszűnéséhez?
(Feltételezem, hogy édesanyám halála valószínűleg az lenne, de mi egyéb még?)
A szerződésben a megszűnés konkrét okai nincsenek felsorolva, csak az 1993. évi LXXVIII. Tv-re és Pest Megye Önkormányzatának a végrehajtásáról rendelkező, többször módosított 11/1994 (V.1.) Pm. sz. rendeletére hivatkoznak.
• Lehet-e a megszűnés oka például az, hogy a bérlő nem tartózkodik ott folyamatosan (sőt bizonyíthatóan alig)?
• Ha a lakáshasználati jogviszony megszűnik (mert például édesanyám meghal), akkor nekem, mint „esetleges bennmaradó”-nak mi lesz a jogállása és meddig? A szerződés ugyan nem tartalmazza, hogy ebben az esetben ki kell költözni, de mit ír erről a hivatkozott törvény és a rendelet?