Koszonom a valaszokat, azonban a becsatolt cikk tarsashazakra vonatkozik. A mi hazunk nem alakult tarsashazza ( az egyik lakas tulajdonosa elerhetetlen), tehat a haz osztatlan kozos tulajdon. Ugy gondolom ezesetben meg inkabb kotelezo az osszes lako hozzajarulasa. Pl. a hazban csak ugy lehet lakast eladni, ha elobb az osszes tulajdonost ertesitik, es azok kozul senki nem el az elovasarlasi jogaval. Szoval mi a helyzet osztatlan kozos tulajdon eseteben ?
osztatlan közös tulajdon
Egy vicc.......(a felvetés)
Új Alapitó Okirat stb.
NEM kényszerítheti ki... ehhez EGYHANGÚ döntés kell és kész.
Bővebben olvasd el ezt.
Tiszelt Fórumozók,
Segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben.
7 lakásos társasházunkban - mely osztatlan közös tulajdonban van - az egyik lakó szeretné megvenni a ház tetejét (lapos tetős a ház). A ház tetejére szeretne még egy szintet felhúzni (egy lakást és egy teraszt építeni). A házban neki 2 lakása is van, tehát rendelkezik 2/9 tulajdonnal. A lakóknak kompenzálásként fizetne 3 millió forintot és vállalja, hogy kívülről leszigeteli a házat.
A ház 3 szintes, szintenként 3 lakásos, a mi lakásunk a legfelső szinten van. A lakónak aki szeretné megvenni a tetőt, az egyik lakása szintén a 3. emeleten van.
A ház 9 lakója közül egy elérhetetlen kb amióta a ház megépült, emiatt nem sikerül még társasházzá alakulnunk.
Úgy tűnik az összes lakó elfogadja az ajánlatot, kivéve minket (és az elérhetetlen lakót). Amiért nemet mondtunk annak több oka is van : anno azért választottuk ezt a lakást, mert legfelső szint, nem zavar a felső lakó. Ráépítés esetén szinte kivétel nélkül sérülnek a felső lakások. Ráadásul, egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy a födém úgy épült hogy elbírjon még egy szintet (a ház kb 30 éves). Most a lakó természetesen fenyegetődzik, hogy úgyis elintézi, a mi hozzájárulásunk nélkül, közjegyzővel, ügyvéddel, stb. Tudom hogy ezzel a döntéssel nem leszünk népszerűek a házban, de azt is hogy a beépítés az alsó szinteken lakók életminőségét nem fogja befolyásolni, csak a felső szinten lakókét ( a 3. szinten lakó 3. tulajdonos elfogadja az ajánlatot). Mit tehetünk ? Valóban kikényszerítheti az eladást ? Köszönöm szépen !
(Azt azért tegyük hozzá - mert némileg menti -, hogy az ilyen "okos" megoldások többnyire kifejezett kérésre készülnek.)
Üdvözlöm az alapító okiratot szerkesztő kollégát!
Itt van az eb elhantolva!
Nem. A garázs külön tulajdonban álló helyiség, saját x/A/x helyrajzi számmal - csak sokak közös tulajdonában áll. Ahogyan egy lakás is gyakran többeké.
A garázs osztatlan közösként van nyilvántartva. Tehát a társasház tagja tulajdonos benne, nem?
köszönöm, erről, hogy ezt már igy kell arról van valami hivatalos írás is? közlöny? mivel eddig ez tudtommal nem volt probléma
Ez ilyen. :) Pedig elsőre milyen ötletnek tűnt a teremgarázst nem közös helyiségnek, hanem önálló albetétnek tekinteni. Üdvözlöm az alapító okiratot szerkesztő kollégát!
De ha az a kérdés, akkor ha elővásárlásra jogosult vásárol, akkor a vele egy soron jogosultakat valóban nem kell megkínálni. De a konkrét esetben nem elég a társasházban tulajdonostársnak lenni - a garázsban kell!
Tiszteletem!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy nemrégiben vásároltam egy teremgarázs beállót ami osztatlan közös ként van nyilvántartva.
Most a Kúria visszaadta, hogy nem kerestük fel a tulajdonosokat az elővásárlási jogukról. (kb 300-an vannak bejegyezve).
A szerződésbe beleírtuk, hogy ettől tekintsenek el, mivel túl sok a bejegyzett tulajdonos.
Mit tudok tenni ilyenkor? Egy barátom azt javasolta, hogy semmisísük meg a szerződés és egy olyan vásárolja meg akinek már van itt tulajdonrésze (Pl.: a feleségem) így már minden rendben lesz a szerződéssel.
Köszönöm válaszukat!
Mondjuk elég szűkek a lehetőségek a jóhiszeműségre egy közös tulajdonnál, hiszen a másik félnek elővásárlási joga van, tehát az elidegenítési szándékról tudomást szerez, így jelezni tudja a vevőjelöltnek, hogy jóhiszeműen nem szerezheti innentől meg, mert a tulajdonjoggal kapcsolatban fennforgás van.
Persze, ha van rajta mit behajtani, esetleg egy hosszas perben. Hát ezt jobb megelőzni és idejében rendezni a dolgokat.
De, ha az új tulajdonszerzőn nem is, de az eladón, gondolom behajtható a különbözet? (tipikusan pl. az életközösség megszakadása után eladott tulajdoni hányad, ami a vagyonjogi dolgok rendezése előtt történik)
A tulajdoni igények nem évülnek el.
Viszont mégiscsak fontos a mielőbbi korrekció, mert jóhiszemű jogszerzővel szemben nem lehet arra hivatkozni, hogy a tulajdoni lap szerinti állapot nem felel meg a valóságnak. Tehát ha valamelyik fél a saját, tulajdoni lap szerinti hányadát elidegeníti, vagy megterheli, akkor a jogszerzővel szemben nem lehet hivatkozni arra, hogy a másik tulajdonos tulajdoni hányada nagyobb lett volna, és azt a részt nem lehetett volna elidegeníteni, megterhelni.
A tulajdoni hányadot mennyi idő multával lehet korrigálni, ráér 10 év mulva is?
Persze tehetsz vételi ajánlatot is a másiknak...
Ha te akarod megvenni és meg is tudod.
Az adás-vétel azonban ilyenkor végül
általában a piaci ár felett jön létre csak.
Különben "nem eladó" a válasz.
dkis15
A társtulajdonos mindig meg tudja venni egy másik társtulajdonos részét.
A tulajdonközösség megszüntethető több módon is.
Békésen...
- megveszed a másik/többiek részét
- eladod a résezd a másiknak/többieknek
- eladjátok az egészet valakinek és a pénzt elosztjátok
Perben...
- a bíróság dönti el, hogy ki vegyen meg, mit, mennyiért
- árverés lesz és pénz elosztás
Jelen esetben az tűnik ésszerűnek,
hogy
te eladod a részed az építkezőnek.
Mivel, ha te nem építesz rá akkor nagyon kicsi arányú tulajdonossá fogsz válni, ráadásul alighanem rossz feltételekkel a jövőre (további beépítés) nézve.
Az épülő ház felét kifizetni meg gondolom nem akarod...
-
Piaci áron tegyél eladási ajánlatot a másiknak.
Tértivevényes levélben, határidővel.
Erről elsősorban megállapodhattok. Ha nem sikerül, akkor közös tulajdon megszüntetési perben is rendezhető. Ezt viszont akkor célszerűbb az építkezés előtt megtenni.
Milyen arányban lehet felosztani ilyenkor, értékbecsültetnem kellene? Mennyit érhet a másik rész, forgalomképes egyáltalán, ha esetleg megvenném azt.
Attól még valami módon rendezni kell
a létrejövő ellentmondást
a közös tulajdon megváltozó értéke
és
a fennálló tulajdoni arányok között.
A másik fél sem hülye!
dkis15
Alapban igen közös lesz.
Ezért az építtető követelheti
a másiktól
a közös tulajdon növelésének
a másikra eső részét is!
Ha így tesz és a másik fizet,
akkor
megmaradnak a tulajdoni hányadok.
HA nem fizet a másik, akkor
meg változnak tulajdoni hányadok.
Az új vagyoni arányok szerint.
Tükrözve a valós arányokat.
dkis15,
azt azért gondolom Te is tudod, hogy a közös tulajdon mennyi probléma forrása lehet, még egy egyszerű esetben is, amikor mindend 50-50% eszemi hányad szerint van.
Ha még ez megkeveredik azzal, hogy a ráépítést csak az egyik végzi, az aztán végképp ezer bonyodalom magját veti el.
Csak valamilyen különleges, végső esetben mennék bele ilyenbe, bármelyik fél részéről.
Létezhet többféle megoldás, a megállapodáshoz képest. LEhet olyan, hogy az épület külön helyrajzi számra kerül, csak az építkező tulajdonába, és lehet olyan is, hogy közös tulajdon lesz. Ahogy megállapodnak a felek.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02