Földhasználati jog

„ami konkrétan a körülötte lévő földterület.”
Látom nem érted. A ti ingatlanotoknak nincs telke, csak egy épület. Ahol áll, az egy idegen telek. De mivel nem a levegőben lebeg, az idegen teleknek arra a részére, amelyet elfoglal, az épület mindenkori birtokosát használati jog illeti meg. Plusz az átjárás a bejutás érdekében. Parkolás, rakodás ilyesmi főszabályként, alapból nincs benne.

Ezt pedig csak ismételni tudom: „A földhasználati jogot bejegyzik a telekingatlanra teherként, és feltüntetik az épület lapján mint jogot.”

Az 1234/56/A HRSZ-ú ingatlannak a tulajdonosai vagyunk, megvettük. Csak az alatta lévő terület nem a miénk. Azt hittem ezt jelenti a Földhasználati jog. Lehet, hogy akkor rosszul fogalmaztam, elnézést. Értem hogy két külön ingatlan, csak nem értettem, hogy mit jelent, hogy arra a helyrajzi számra, amin az ingatlanunk van (1234/56/A), be van jegyezve egy szolgalmi jog (Földhasználati jog) a másik ingatlan terhére (1234/56), ami konkrétan a körülötte lévő földterület. Viszont akkor ha jól értelmezem, mindez nem vonatkozik arra, hogy az épület körül mondjuk le lehessen pakolni egy kamiont mielőtt raktároznánk a szállítmányt?

Azt jelenti, hogy a telek és az épület külön ingatlan. Semmi többet.

„1234/56/A HRSZ-ú ingatlanra van Földhasználati jogunk,”
Az nem lehet, mert az csak egy épület, amire a földhasználati jog - mint teher - nem is értelmezhető. Ha nem vagytok a tulajdonosai, akkor nem földhasználati jogotok van rajta, hanem bérletből, szívességi használatból stb. eredő használati jog.

A földhasználati jogot bejegyzik a telekingatlanra teherként, és feltüntetik az épület lapján mint jogot.

Tisztelt Kovács Úr!

Először is köszönöm válaszát! Még annyi kérdésem lenne, hogy akkor pontosan mit jelent az 1234/56/A ingatlanra ez a bejegyzett szolgalmi jog:
"1234/56 HRSZ-t terhelő Földhasználati jog"

Mert ugye az egyértelmű, hogy az 1234/56/A HRSZ-ú ingatlanra van Földhasználati jogunk, de minek tüntették fel az egész földterületre is külön?

Nem értetlenkedni szeretnék félre ne értsen, csak kész tényekkel szeretnék a tulajdonos elé állni, a felmerülő kérdésekkel kapcsolatban!

Előre is köszönöm!

„teljes jogúan használhatjuk a földterületet is?”
Hogyne. Azt a részt, amelyet az épület pont elfoglal. Tehát ha az épület aljában van egy akkora hely, ahova a kamionok be tudnak hajtani, rakodni lehet őket, akkor minden rendben.

Tisztelt Szakértők!

A következő kérdéssel fordulok Önökhöz. Van egy ipari epület, melyre földhasználati jogunk van. Az épület az 1234/56 helyrajzi számú földrészleten belül található 1234/56/A helyrajzi számon. Az épületet értelemszerűen csak mi használhatjuk. Viszont a megközelítése a 1234/56 helyrajzi számon lévő földterületről történik. Erre van is szolgalmi jogunk: "1234/56 HRSZ-t terhelő Egyéb szolgalmi jog Út- és vezeték szolgalmi jog".
Viszont nem tisztázott az 1234/56 helyrajzi számú földrészlet tulajdonosával, hogy leparkolhatunk-e mondjuk a területen, mikor munkát folytatunk az épületben (nyilván ez sok nehézséget okoz). Ugyanakkor most vettem észre az 1234/56/A helyrajzi szám alatt fekvő épületünk tulajdoni lapján, hogy be van jegyezve egy másik szolgalmi jog is: "1234/56 HRSZ-t terhelő Földhasználati jog". Kérdésem, hogy ez mit jelent pontosan? Elvileg akkor teljes jogúan használhatjuk a földterületet is? Elsősorban a munkavégzésre gondolok, kamionok le és felpakolása, raklapok letétele pakoláskor stb...

Válaszát előre is köszönöm!

Pont azért, mert valaki ügyesen "földhasználati szerződésnek" címezte a bérleti szerződést.

Köszönöm dr_Egyed_Zoltán. Az örökhagyó által kötött - persze, hogy haszonbérleti szerződés - megnevezése "Földhasználati szerződés". Így került anno bejegyzésre a földhasználati nyilvántartásba. Amit nem értettünk/értünk, hogy miért kellene bármilyen elő–haszonbérleti jog jogosultakkal hirdetményi úton közlés végett kifüggeszteni.

Akkor viszont mi a kérdés? Az örökös a bérlő az örökhagyó halála óta. A hagyatékátadó végzéssel be lehet jegyeztetni mint földhasználót. (Ha kimaradt ez a jog a hagyatéki leltárból - figyelni kellett volna - akkor egy kicsit nehezebb lesz, de menni fog.)

Egyértelmű, hogy haszonbérlet.

(Én valamiért úgy érzem, kbs-t nem a fogalom meghatározása érdekelte, hanem pont az, hogy a kérdező pontosítsa, milyen szerződés az konkrétan)

@KBS

A földhasználati szerződés gyűjtőfogalom: haszonbérlet, szívességi földhasználat, használati megállapodás, felesbérlet stb.

@Jolana

Földhasználati változás-bejelentési adatlap kell hozzá (letölthető: foldhivatal.hu) és olyan módosító szerződés, amely rögzíti az előzményeket és a jogutódlást a haszonbérlői pozicióban. Sem a HB kezdete, sem a lejárat, sem a díj nem módosítható, pusztán annyi lényegében, hogy öröklés jogcímen más haszonbérlő folytatja a gazdálkodást.

Mi az a "földhasználati szerződés"?

Tisztelt Szakértők!
Földhasználati jogok öröklésével kapcsolatos kérdéseihez kérnék segítő választ.
1./ A hagyatékot és azzal a földhasználati szerződésből megillető jogokat 2020. január 20-án adta át a közjegyző. Az önkormányzatban arról tájékoztattak, hogy új szerződést kell kötni a használatba adóval. A földhasználat kezdete (őszi vetés van benne, az örökhagyó vetette) milyen nap lehet? Hagyaték átadásának napja?; Szerződés aláírása napja?; ?

2./ A Földforgalmi törvény 38. § (2) bek. utolsó mondata szerint: "E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a haszonbérlő öröklés jogcímén lépett a jogelődje helyébe."
Miért kell ebben az esetben - amint arról az önkormányzatban tájékoztattak - az elő–haszonbérleti jog jogosultakkal hirdetményi úton közlés végett kifüggeszteni a hivatal hirdető tábláján, ill. a magyarorszag.hu-n hirdetményként közzétenni? Hogyan lehet a törvény figyelembevételével egyáltalán elő-haszonbérleti joga bárkinek is?

3./ A szerződésben elhagyhatók-e a fenti törvényhely értelmében a Földforgalmi törvényben megkövetelt haszonbérlői - 40-43. § körüli -, és a részarány-tulajdonra vonatkozó nyilatkozatok?és a részarány-tulajdonra vonatkozó nyilatkozatok?
4./ Az új szerződésben földhasználat lejárati ideje eltérhet (hosszabb lehet?) az örökhagyó által kötött szerződésben rögzített időtől?
Megtisztelő válaszukat köszönöm!

T Fórum.
2015-ben édesapámtól hárman 15000 nm szántót örököltünk Pomázon hárman. Ez évben észleltük h a szomszéd aki a mellette lévó ingatlant és szántóföldet (ami a mi tulajdonunk volt) megvásárolta, kb 30000köbméter sittet, építési törmeléket tájidegen anyagot rakott le a mi kérdésünk és hozzájárulásunk nélkül. A szentendrei rendőrségen feljelentést tettünk 1.5hónapja semmi sem történt. Önkormányzaton, földhivatalnál elutasítottak mondván a mi területünk mienk a szemét. Én fotókat készítettem a teherautókról, kinyomoztam honnan hova szállítanak -bár ez nem az én feladatom lenne. vagy mégis? Foto videó kell arról h a szomszéd éppen a sittet lapátolja? ez komoly környetet károsító téma mégsem érdekel senkit és félek mi ütjük be a fejünket. HELP.

Üdvözletem!

Tavaly vásároltunk egy nyaralót melynek területe 759nm hrsz:693, ugyanitt földhasználati jog van bejegyezve 136nm-re hrsz:693/A -val melyen áll egy db 50 nm-es épület(az épület más nevén van).
Az lenne a kérdésem , hogy a terület jogilag kinek a tulajdona?A földhasználati jog csak a használatára jogosítja fel vagy ebben az esetben az is az ő tulajdona?
Eddig nem volt probléma a használóval ,de most erre a kicsi területre még épített egy kb 20nm-es házat(engedély nélkül)
és ezért szeretnénk tudni, hogy mi lehet a helyzet ebben az esetben.
Kösznettel : Éva

"Jogszerű volt-e a földhivatal eljárása, és ebben az esetben milyen jogok illetik meg a földhasználati joggal rendelkezőt?"
Feltételezem, hogy jogszerű volt a földhivatal eljárása, de ehhez ismerni kellene a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot.

5:145. § [Földhasználati jog a föld és az épület szétváló tulajdonjoga esetén]

(1) Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben a földre földhasználati jog illeti meg.

(2) Földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa az épület használathoz szükséges mértékben jogosult a föld használatára és hasznai szedésére, valamint a használat arányában köteles viselni a föld fenntartásával járó terheket. (Ptk.)

Köszönöm a válaszát!
A földhasználati jogot a bíróság az építményét körülvevő pár ezer négyzetméterre és egy, az azt megközelítő útra ítélte meg, viszont a földhivatal ezt a hrsz. teljes egészére jegyezte be. Jogszerű volt-e a földhivatal eljárása, és ebben az esetben milyen jogok illetik meg a földhasználati joggal rendelkezőt?

"valaki erre a helyrajzi számra ráépítés jogcímén földhasználati jogot szerzett."
Látatlanban az a véleményem, hogy az illető nem az ingatlan egészére, hanem csak az épülete által elfoglalt területre szerzet földhasználati jogot. Ezért nincs előhaszonbérleti joga.
Meg lehet, hogy más okból sincs.

Üdvözletem!
Földhasználati joggal kapcsolatos kérdésem: Bérelünk egy területet, már 15 éve. Ez egy nagy helyrajzi szám néhány hektárja. Néhány évvel ezelőtt valaki erre a helyrajzi számra ráépítés jogcímén földhasználati jogot szerzett. Az a kérdésem, hogy ha lejár a bérleti szerződésünk, a földhasználati jogot szerzett személy megakadályozhatja-e azt, hogy a föld tulajdonosával a bérleti szerződést meghosszabbíthassuk. Az interneten hiába kerestem, nem találtam semmit arról, ez a földhasználati jog milyen kérdésekben, ezetekben korlátozhatja a földtulajdonos tevékenységét. Például szükség lenne egy út kialakítására egy másik helyrajzi szám megközelítéséhez. A földhasználati jogosult megakadályozhatja ezt?

Nagyon szépen köszönöm a vàlaszt
Tovàbbi szép estét :)

Gondolkozni... 2002 régen volt és azóta is úgy van... vajon miért?

- -
1.

Aligha.
Osztatlan közösbe épésszel nem szállunk be.
Csak kényszerből...

Vagy HA kb. BIZTOSRA megyünk a spekulációs játszmában.
Itt a későbbi megoszthatóság erősen kétséges ahogy belterületbe vonás időpontja is.

- -

2.
Alighanem, kicsi az esélye a belterületbe vonásnak, belátható időn belül.
HA mégis, akkor úgy 250-400 eFt tippelhető ekkora területre.
(vázrajz, talajterv, talajvédelmi díj, illeték)

- -

3.
Kiskertnek...

- -

Ha nem kell a pénz és ráérős az ügy, akár 10-20 évig is...
Akkor lehet értelme spekulálni.

Persze, ha van biztos(abb) információ a közeljövőről.
Ami az eladótól független és megbízható forrásból van.
Az más eset !

Tisztelt Ügyvéd Ur!
Segitséget szeretnék kérni.

az egyik Balaton menti településen hirdetnek egy telket eladàsra.

A hirdetés szövege a következö:

"az xy utcában 2002 évben 12 db, kb. 1000 m2 nagyságú földterület lett kialakítva, melyből 1 db 1034 m2 térmértékű, használatban megosztott terület eladó. Az ingatlan-nyilvántartás szerint "szántó" megnevezésű, de a település rendezési terve belterületbe vonhatónak jelöli. Amennyiben a terület, belterületbe kerül, önálló helyrajzi számot kap és építési telek válik belőle.A terület helyrajzi száma: 030/7 Hrsz. Az utca egyik fele már beépített"

A kérdéseim:

• érdemes megvenni ezt a telket a késöbbi épitkezés reményében?
• amikor belterületbe kerül,milyen egyéb költségem lesz?
• ha késöbb mégsem kerül belterületbe, akkor is lekerithetem? mire hasznàlhatom?

Vàlaszàt elöre is köszönöm!
Tisztelettel: R Ágnes

"Van földhasználati jogosultságom?"
Mint tulajdonosnak feltétlenül. Nem csupán földhasználati jogosultságod van, hanem a földhasználati kötelezettséged is!
Be kell menni az illetékes földhivatalba és kérni egy földhasználati lapot! Abból már többet tudtok majd a használati viszonyokról.

Üdv!

Segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben.
Van egy bizonyos szántó, 28 tulajdonossal (pár személy neve mellett szerepel törléső határozat, ki is vannak húzva)
Én is egy tulajdonos vagyok (tulajdoni hányad: 330/4200). A bejegyző határozat 2009-es.
A jogcím: részarány kiadás
A jogállás: tulajdonos

A többi tulajdonost nem ismerem, a szántót nem használjuk, pénzt nem láttunk még belőle, valószínüleg a mi részünket is használják.

Mit tudunk tenni ebben az esetben? Van földhasználati jogosultságom? (mert egyes személyek neve mellet a jogállásnál ez áll: tsz. földhasználati jog. Ha nincs, akkor hogyan lehet hasznunk belőle?

A választ előre is köszönöm!

Tisztelettel:
K. Petra