szomszedok jogai


ildisz1 # 2005.06.02. 19:55

helló mindenkinek!

szeretném megtudni hogy kerti budi (jó kis büdös kinti wc) engedélyhez kötött-e?

illetve ha van, de van már azóta benti wc-jük is (szomszéd) akkor le kell-e bontaniuk a kintit?

lényeg hogy terven szerepelnie kell-e a budinak (tehát engedélyezettnek kell-e lennie) vagy szabadon épithető?
akűr a keritéstől 1-2 méterre, mint az esetünkben van..

zsityke # 2005.06.04. 11:25

Szép napot!
Hol lehet azt a jogszabályt megtalálni, ami a közös kerítésnél lévő növények gondozására vonatkozik (mekkora lehet magasságban és terjedelemben, ki köteles gondozni, stb.)?
Köszönöm a segítséget!
Zsityke

derill # 2005.06.05. 18:33

46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet: Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek
9. § (1) A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek:

  1. építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve:

aa) a háztartási szilárd hulladékgyűjtőt, -tárolót,
ab) a kerti építményt (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor, épített tűzrakóhely, lugas stb.),
ac) a 10,0 m3-nél kisebb víz- és fürdőmedencét,
ad) a legfeljebb 6,0 m magas (építményen elhelyezve 3,0 m magas) szélkereket,
ae) a zászlórudat,
af) a kerti szabadlépcsőt (tereplépcsőt),
ag) a háztartási célú kemencét, húsfüstölőt, zöldségvermet,
ah) az állatkifutót, komposztálót, 3,0 m2 nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épületet és árnyékszéket,
ai) a síremléket, urnasírt,
aj) az 1,0 m-nél alacsonyabb támfalat,
ak) a telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítést,
al) a zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül a nettó 20 m2 össz-szintterületet nem meghaladó, legfeljebb 30 napig fennálló kiállítási építményt,
am) az antennákhoz, antennatartó szerkezetekhez csatlakozó műtárgyakat (ha építésük építmény tartószerkezetének megerősítését nem igényli);

  1. az a) pont szerint építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) - annak szerkezetével együtt - megváltoztatja, illetőleg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár;
  2. építményen:

ca) portál (üzlethomlokzat),
cb) 1,0 m2 felületet meghaladó kirakatszekrény,
cc) 1,0 m-t meghaladó kiugrású védőtető, előtető és kinyitott állapotban e méretet elérő üzleti ernyőszerkezet, továbbá
építményen, illetve attól különállóan mind építési telken, mind közterületen:
cd) 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla,
ce) fényreklám,
építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése;

  1. polgári lőtér létesítése;
  2. közterületen az a) pontban foglaltakon túlmenően:

ea) park, sportpálya, játszótér létesítése,
eb) szobor elhelyezése,
ec) bármilyen kerítés létesítése;

  1. a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatárok melletti 3,0 m széles sávon belül, valamint a telek egyéb részein 1,0 m-t meghaladóan;
  2. felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása;
  3. építmény homlokzatán a mesterséges szellőztetés és az égéstermék kivezetés berendezéseinek, szerelvényeinek elhelyezése;
  4. jogszabállyal védetté nyilvánított építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, a homlokzatára szerelt vezetékek, illetve a homlokzatán, födémén, tetőzetén antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése;
  5. az alábbi távközlési építmények építése, ha azok elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli, vagy ha azok bármely mérete:

ja) antenna esetében a 4,0 m-t,
jb) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet esetében a 6,0 m-t
meghaladja;

  1. az olyan egyéb építési munkák, amelyeket önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött.

(2) Csak bontási engedély alapján végezhető

  1. védett területen minden építmény,
  2. egyéb területen a 200 lm3-nél nagyobb térfogatú, vagy a terepcsatlakozástól 10 m-nél magasabb építmény,
  3. a lakás céljára szolgáló építmény,
  4. az épület alatti vagy attól különálló polgári védelmi építmény (óvóhely), illetőleg
  5. az 1,0 m-nél magasabb támfal

lebontása, továbbá

  1. közterületről nyíló vagy az alatt lévő minden pince,
  2. egyéb telek területe alatt a 10 m2 -t meghaladó pince

megszüntetése (elbontása vagy tömedékelése).
(3) Bejelentési kötelezettség alapján végezhető az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmény bontása.
(4) Az (1) bekezdésben kivételként felsoroltak, valamint a (2) bekezdésben nem említett építési, illetőleg bontási munkák építésügyi hatósági engedély nélkül végezhetők.
(5) Az építési engedély nélkül végezhető építési, illetőleg a bontási engedély nélkül végezhető bontási munkát is csak a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemléki és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre történő stb.) előírások megtartásával szabad végezni. E rendelkezések megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

Azonban ha az árnyékszék több mint 10 éves, akkor már nem kell hozzá épitési engedély. Viszont ha környezetkárositó hatása van, akkor elbontatható, ha pl. eredetileg sem megfelelően (tehát nem zártan) épitették.

Zsityke: Ptk. 103. § (1) Ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak.
(2) A fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály erről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.

A Te esetedben szerintem nem a növény a kerités, az valamelyikőtök oldalán van. Az köteles gondozni tehát, akinek az oldalán van. Magassági korlátról nem tudok, de attól még létezhet, ugy gondolom, hogy azt kell figyelembe venni, hogy kinek mi az érdeke. Ha az egyik szomszédnak például elzárja a kilátását, azonban ez a kilátás egyben belátás a másik szomszéd lakásába, vagy kertjébe, ahol pl. napozni szokott, akkor ezt figyelembe kell venni. Én is utálnám, ha a szomszéd bámulna, miközben napozok a kertemben. Érdemes megbeszélni a szomszéddal, mindenkinek jobb pl. ha a szomszéd vágja ki, mintha elkezdődik a harc a két szomszéd közt, és az akit zavar, nyakon önti a fát mondjuk gyomirtóval.

De ha pl. a növényzet elzárja a napot, a fényt a lakástól, vagy mondjuk a másik kerttől, akkor nyilván ezt is figyelembe kell venni. Mindazonáltal viszont senki sem örülne, ha a tujáit derékban ketté kellene vágnia, mert a szomszédnak ez a vágya.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

tátika # 2005.06.09. 09:09

Az alábbi problémáhozkérek segitséget.
A szomszédom már két éve végzi lakóházának és udvarának átalakitását. /melléképület, fóliaház, gyermekhinta, locsolóberendezés stb.../ Problémám a következő. A locsoláshoz egy kráter szerű aknát készitett kaviccsal körberakva. Bizom benne, hogy ez alá van szigetelve. A keritéstől kb. 2 m-re van ami esőzések idején szinültig tele van. Az én garázsom szintén kb. 2m-re van a keritéstől.
A problémám az, hogy mióta ez a vizakna megvan, a garázsomban folyamatosan jön fel a viz. A polgármesteri hivatalnak ezt jelentettü, reagálásuk annyi volt, hogy rendezzük el a szomszéddal. A szomszéd viszont szóba sem áll velünk. Mi a teendő
ilyenkor ? Kérem valakinek szives válaszát.

derill # 2005.06.09. 20:22

Szakértőt kéne felkérned, állapitsa meg, hogy mitől jön fel a viz nálad. Amennyiben igazolható, hogy a szomszéd kráterétől, kérheted, hogy kötelezzék a kráter szigetelésére (épitési hatóság).

Kérhetsz birtokvédelmet is, miután nem tudod a garázst rendeltetésszerüen használni, azonban ehhez is bizonyitanod kell, hogy a szomszéd krátere az oka, és persze irásban kérd.

Esetleg fordulj ügyvédhez, az hatékonyabb.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

tátika # 2005.06.10. 09:13

derill
Tisztelettel megköszönöm segítő válaszodat.

somi # 2005.06.19. 15:30

Kertes házunk üdülőövezetbe sorolt területen fekszik, hegyoldali, lejtős telken.
A hegyfelőli szomszéd úgy döntött, hogy bár hegyen építette házát, jobban szeretné, ha telke vízszintes lenne. Ennek érdekében minden egyeztetést és engedélyeztetést megelőzve rohamtempóban 2,8 m magas betonfalat emelt közvetlenül telekhatárunkon, mögötte a telkét feltöltötte.
Ezt a helyi építéshatósági irodánál bejelentettük. Első fokú határozatuk szerint ez nem, de egy másfél méter magas támfal elfogadható lehet.
Kérdés: Üdülő övezetben, ahol még a tömör kerítés építése sem engedélyezhető, elképzelhető-e, hogy egy indokolatlan támfallal valaki szomszédját befalazza ? Bár 1,5 m tereplépcső elvileg lehetséges, köteles vagyok-e eltűrni, hogy ez telekhatárunkon legyen, ahol eddig a két telek közt szintkülönbdég nem volt ?

derill # 2005.06.27. 22:22

Miért baj az, hogy az ő telke vizszintes? Jól értem, hogy ő a hegyen magasabban lakik mint Te és attól félsz, hogy a támfal leomlik, az odahordott föld meg a telkedre zudul?

Keress meg egy szakértőt, kérj véleményt, hogy ez előfordulhat-e. Ha nem, akkor nem értem mi a gond.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

somi # 2005.06.29. 08:03

Kedves Derill, segítségedet köszönöm.
A baj nem a fal esetleges leomlása, hanem az, hogy ronda, és elzárja a kilátást. Eredetileg a két telek be nem építhető lejtős része folyamatosan ment át egymásba.
A konfliktust abban látom, hogy az építési törvény a környezet jellegének megőrzése érdekében üdülő övezetben tilja tömör kerítés létesítését.
Attól, hogy valaki földet hány a tömör kerítés túlsó oldalára, átminősül-e építménye, ill. ettől szabályossá váik -e.

derill # 2005.06.29. 20:58

Nem valószinü, hogy ettől szabályossá válik. Igazából látni kellene a helyszint. Szerintem próbálkozz az épitésügyi hatóságnál - volt-e engedélye, kellett volna vagy sem, vizsgálja meg szakértő, hogy veszélyeztető-e vagy sem stb.

Ha ronda, akkor tényleg nem szép:(


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

szuszetti # 2005.07.04. 14:08

Kedves Derill!
Ha megkésve is, köszönöm válaszod!
Egy apróság: apósom akkor írta alá a szomszéd kérésére a beleegyező(?) papírokat, amikor az ajándékozási szerződést mi már megkötöttük.
A szomszéd természetesen ez esetben is jóhiszeműen jár most el, de mégsincs az ő birtokában olyan papír, amit az engedélyeztetés során velünk, a "valódi" tulajdonossal íratott volna alá.
Bár hihetetlen, mikor apósom aláírta a papírokat (nem tudjuk, pontosan mit is), egyszerűen nem foglalkozott azzal, hogy közben már nem az ő nevén volt ez a ház, mivel az ajándékozási szerződés "csak" formaság volt részünkről...

Vajon ennek tudatában szerinted nőttek-e az esélyeink az építkezés leállítására?
(05.27-én írtam le részletesen a problémámat)

Ismét köszi, előre is:)

Aztán a másik kérdésem:
Ezt írod:

csak építési engedély alapján végezhetőek:

  1. építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve:

.....
ak) a telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítést,

Ezt azt jelenti, hogy én az építkező szomszédom felé bármilyen magas kerítést építhetek? Természetesen nem beton, vagy téglakerítésre gondolok, hanem pl. léckerítésre...
Vagy nagyon félreértettem?

szuszetti # 2005.07.06. 20:20

Egy másik kérdés:
Ha a szomszédomban úgy kezdenek egy intézmény építésébe, hogy azt velünk, a tulajdonossal nem közlik, nem írtunk alá semmit, akkor van-e esély az építkezés leállítására?
Ugye, ez esetben nem jöhetnek azzal, hogy lejárt a fellebbezési ideje - mert arról sem értesítettek, hogy van ilyen:(

Más jogszabályok vonatkoznak egy intézmény építésének az engedélyezésére egy szomszéd szempontjából, egy lakóház építéséhez képest?

Ha a szomszéd háza a mi portánkra nyit ablakot, akkor abba nekem van beleszólásom, vagy ő ezt megteheti? Akkor is, ha nem egy család költözik be oda, hanem egy intézmény, az azzal járó változó lakóival együtt?

A válaszokat továbbra is köszönöm!

derill # 2005.07.08. 08:51

Nem. 2,5 méter magasat max.
Az apósod által aláirt nyilatkozat semmis, mivel nem a tulajdonos irta alá, ő pedig akkor már nem volt tulajdonos (feltéve, hogy a tulajdonjog már be volt jegyezve, vagy legalább széljegyként szerepelt), és itt a szomszéd nem hivatkozhat ez esetben jóhiszemüségre, akkor hivatkozhatna rá, ha kikérte a tul lapot, és azon még az apósod szerepelt tulajdonosként, és nem volt széljegy sem. Tehát ha tudod bizonyitani, hogy volt, akkor igenis leállithatod az épitkezést. Tehát nézd meg, hogy milyen dátummal irt alá apósod (az önkormányzat épitési hatóságánál elvileg kell lennie másolatnak), és nézd meg, hogy akkori állapot szerint mi volt a tul. lapon. Aztán irásban kérd az épitkezés leállitását azzal, hogy te ebbe nem egyeztél bele.

Az egy másik kérdés, nem ugyanaz, amit már korábban feltettél? Természetesen nem hivatkozhatnak rá, hiszen a fellebbezési határidő akkor kezdődik, amikor Te átveszed az iratot.

Nincs tudomásom arról, hogy más szabályok vonatkoznának rá, az épitési törvény semmi ilyesmit nem ir.

A szabály továbbra is ugyanaz, amit már korábban tárgyaltunk, miszerint a Te hozzájárulásod kell, ha az épitési törvény előirja a szomszéd hozzájárulását. Az ablak esetében ugyanez a helyzet, meg van határozva, hogy milyen méretü ablak nyilhat a szomszéd telekre, és attól hány méterre lehet. Tanulmányozd át az épitési törvényt. Ha nem ilyet tartalmaz a terv, akkor a Te hozzájárulásod kell, anélkül nem lehet megépiteni.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

szuszetti # 2005.07.08. 21:10

Derill!
A jövő héten egy építési ügyekben jártas szakemberrel felkeresem az illetékes hivatalokat, minket a héten nagyon gyorsan leráztak, már azt sem tudom, milyen iratokba van betekintésem - és azt sem tudom, ezek az iratok hol vannak, mert állítólag másik város hivatalában helyezték el azokat... Öt munkanap nem volt elég, hogy "szakmai" támogatás nélkül belenézhessünk.

Köszönöm válaszod!

derill # 2005.07.10. 10:39

Van ilyen:) Nem véletlenül vallom, hogy lassan már a közigazgatási eljárásoknál is ügyvéddel kell eljárni, hiszen sokszor nem is a biróságon, hanem a közigazgatási eljárásban dől el minden. Előnyben azok az ügyvédek, akik államigazgatási végzettséggel is rendelkeznek, illetve az állig. szabályokat is ismerik:)


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

levita # 2005.09.05. 14:35

Kérlek, segítsetek!
Szeretnénl a szomszéd felöli falunkat vakolni, pontosabban csupán elsímítani a meglévő bedurvázott felületet. A baj az, hogy a szomszéd felöl, közvetlenül a fal tövén embernyi gazok és bokrok vannak. Nem kellene a szomszédnak szabadon hagyni valamekkora részt? Ráadásul megkeresésünkre, hogy kicsit ritkítsa meg, bontsa el a falunkra épített kutyakenelt, azzal válaszolt, hogy minden lehetséges módon akadályozza a nála végzendő munkákat pl. mire átjutunk a szükséges anyagokkal, akkor rövid időn belül el kell rohannia otthonról. A helyi önkorinál senki se tud semmit. Van erre jogszabály? Köszi levita

Sücy # 2005.09.05. 14:43

Szolgalom. Köteles tűrni. (Nézz körül a Ptk-ban, szolgalmi jog címen...)

levita # 2005.09.13. 08:32

Köszi Sücy! Megnéztem, de abból azt olvastam ki, hogy jobb lesz csendben maradni, mert a szomszéd kérhetne kártalanítást. Jól értem? levita

Sücy # 2005.09.13. 12:07

Igen, kérhetne kártalanítást. Ezt megelőzendő, illetve mértéke jogossának ellenőrzéseképpen érdemes egy-két dátumos fényképet készíteni, mielőtt hozzáfognál a munkához.

csellos # 2005.09.15. 12:46

levita!

Pont erről írtunk többen is a "szomszéd kérdés..." topikban. A kérdező éppen a másik oldalon állt (az ő telkét használták), de a lényeg, különösen a jogi szabályzás ugyanaz.

levita # 2005.09.22. 07:26

Végigbogarásztam a szomszéd kérdést, azt hiszem értem, köszönöm. Csupán felháborít, hogy a szomszéd begazosíthatja a főépületemet teljes hosszában, mert szerinte az csúnya. De amikor mi a megszépítésén fáradoznánk (miatta is!), akkor meg keresztbe tesz. A fene se érti ezeket a szomszédokat! Sok ilyen szomszéd van? Biztos nem csak mi fogtunk ki ilyeneket!

paca # 2006.06.29. 13:33

Van egy lakásunk egy 4-es sorházban. A bejárat az első lakóval közös, tehát ők és mi járunk be egy helyen. A mi lakásunk a belső, tehát nekünk át kell menni a nagyobb részt őhozzá tartozó udvaron. A telek osztatlan közös, hátrafelé hosszú kert résszel.
Ez eddig nem is lenne probléma.
A lakásunkban lakók vannak, egy fiatal, csendes pár. Mielőtt odaköltöztek, beszéltem a szomszéddal, hogy hamarosan jön egy pár, esetleg egy nénivel és ott fognak lakni. Köszönte.A napokban Itt volt valamelyikük 2 kishuga, akik a hozzánk tartozó füves részen szaladgáltak. Erre a szomszéd odament és annyit mondott nekik, ne rohangáljanak, mert különben rájuk uszítja a kutyáját! Engem meg felhívott és azt mondta, hogy erről nem volt szó, hogy ennyien lesznek a lakásban!
Hozzá kell tennem, a lakás a mienk, úgy gondolom, a szomszédnak semmi beleszólása abba, hogy 2 vagy 4 ember lakik ott, ha én megengedem nekik!?
Nem hangoskodnak, nem zavaróak, egyszerűen ott szeretnének lakni, de attól félek, őket is el fogják üldözni, mivel a korábbi lakók is miattuk mentek el, őket is állandóan egrecíroztatták!
(Valójában más dolguk nincs is, a saját gyerekük nem áll velük szóba....., ennyit róluk. )
A hosszú bevezetés után a kérdésem a következő:
beleszólhat-e abba, hogy én hány személyt engedek be a 70 m2-es lakásomba?
Fenyegetőzhet-e a kutyauszítással?
Ja, azt nem is írtam, a kutya szabadon járkál a mi területünkön is, nem kis "szemetet" hagyva maga után! Ezért még egyszer nem szóltunk nekik!

_Lala_ # 2006.06.29. 21:47

A telek osztatlan közös

Az egész ingatlan osztatlan közös (a lakásokkal együtt), vagy egy társasházról van szó, amelyben a lakások külön tulajdoni részek, az udvari rész pedig a társasház közös tulajdoni részéhez tartozik?
Ha az első verzióról van szó, akkor van-e a közös tulajdon osztott használatáról írásos megállapodás?

paca # 2006.06.30. 06:47

A második variáció áll fenn, a lakások külön tulajdoni részek, az udvar is végül is el van választva a kert résznél, csak a megnevezés ilyan osztatlan közös, mivel valamikor egy nagyobb telek lett felosztva. Nem tudom,így érthető-e.
A lényeg, mindenki a saját részén tesz-vesz, mi annyit járunk az övékén, amíg megkerüljük a lakásukat és be nem megyünk a mienkbe, ők meg nem is járkálnak a mi részünkön. Ezért furcsa, hogy abba akar beleszólni, hogy a mi területünkön gyerekek jétszanak, ráadásul ilyen kutya-ráuszítással jön!
Olyant még kérdeznék, abban az esetben kinek a nevét kell ráírni egy lakáskiadási szerződésre, ha haláleseti öröklés miatt a gyerekekre szállt az egész, a megmaradt szülő csak haszonélvező?
Köszönöm!

_Lala_ # 2006.06.30. 07:43

A második variáció áll fenn, a lakások külön tulajdoni részek, az udvar is végül is el van választva a kert résznél, csak a megnevezés ilyan osztatlan közös, mivel valamikor egy nagyobb telek lett felosztva. Nem tudom,így érthető-e.

Ha társasház van, akkor a közös tulajdoni rész használatára a társasházi törvényben, ill. a társasház dokumentumaiban (Alapító okirat, SZMSZ) lefektetett szabályok, valamint a társasház közgyűlése által hozott határozatok vonatkoznak.

Tehát ha valakinek problémája van az aktuális állapottal, akkor alapvetően a társasház közgyűlésén kell felvetnie a problémáját (ez a másik lakóra is igaz).
Egyebekben a külön tulajdonú lakását a tulajdonos annak adja ki bérbe, használatra, akinek akarja. Ha 10 tagú cigánycsaládot van kedve beköltöztetni, akkor így jártak a szomszédok.
Ha valamelyik tulajdonostárs a másik tulajdonostárs külön tulajdonú lakásának megközelíthetőségét aladályozza, az súlyos birtokháborítás, amely esetben a jegyzőnél lehet birtokvédelmet kérni.

Olyant még kérdeznék, abban az esetben kinek a nevét kell ráírni egy lakáskiadási szerződésre, ha haláleseti öröklés miatt a gyerekekre szállt az egész, a megmaradt szülő csak haszonélvező?
Hát, optimális esetben a haszonélvezőét. Persze a tulajdonos is kiadhatja, de ez esetben a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a befolyt összeget.