Kerítés kérdés

Az, hogy egy kerítés építési engedély köteles, vagy sem, nem birtokvédelmi kérdés. Ezért az, hogy az önkormányzattól mentek ki, számomra egyelőre sokat nem mond. A jegyzőnek több ezer hatásköre van, nem mindegy, hogy éppen melyikben jár el. ;)

A kerítést te építetted, tehát a tiéd. Ha a hozzájárulásod nélkül a társtulajdonos (az egyszerűség kedvéért nevezzük szomszédnak) partizánkodik rajta, azért meg te fordulhatsz a jegyzőhöz birtokvédelemért. Ahogy elnézem, el lesztek egy darabig ti ketten. :D

Kedves nanema!

Ma volt a helyszíni szemle, az önkotól jöttek.
Egyértelműen nekünk adtak igazat, mert a jogszabály szerint nem kell engedély (építési?), 2.5 m-nél nem lehet nagyobb, de nem is az.
A szomszéd kifogásolta, hogy az ő telkére épült, de az alapító okirat szerint a fal meghosszabbítása a helye és szerencsénkre ettől 30 cm-el beljebb volt a drótkerítés korábban, amit lecseréltünk. Így ez a vád nem állt meg. Ráadásul tegnap és tegnapelőtt palánkokat rakott fel a maga 2 oldalára a kerítésen.

Na ilyenkor mi van?

Köszi előre is.

Minden egyes cm2 közös, tehát simán megáll birtokvédelem. AZ, hogy a másik oldalon meg ő csinálta.... hááát ilyen is van. :) Minden szentnek maga felé hajlik a kerítése. :D

Ilyen nincs, igazából a kereset a jegyző felé birtokvédelem érdekében szólt. Tehát ez esetben lehet, hogy neki sem lehet birtokvédelmi igénye? Max azt kifogásolhatja, hogy nem adta engedélyét, azt nem, hogy hova épült?
Mert a feljelentésben a fő kifogása az, hogy az ő telekrészére épült (tudom, hogy esetünkben ilyenről nincs szó) és erre jön rá, hogy túl árnyékoló, összegyűlik a hó a lábánál, örvénylik a szél (ár a kertje másik 2 oldalán ő rakott gyékényt, ott ezek nincsenek???).

Ha 6 lakásosnál nagyobb a társasház, vagy van döntése arról, hogy a társasházi tv alapján kíván működni, s megalkotja szmsz-ét, ill közös képviselőt választ, akkor a kérdésben nem a "szomszéd", hanem a lakógyűlés fog dönteni. A lakógyűlés döntése arra nézve is kötelező, aki nemmel szavazott.
Ha a fentiek nem állnak fenn, akkor kénytelen leszel valahogy egyezségre jutni. Bár kérdés, hogy ennek hiányában a társ kér-e birtokvédelmet jegyzőtől, vagy bíróságtól.

Ez azt jelenti, hogy bármikor bejöhet a kertrészembe a szomszéd?

A kerítés ügyében szóban volt megegyezés (gondolom, hogy ez nem sokat ér), igazából azt kifogásolja, hogy a zsalukő szélességének fele az ő telekrészéből lett elvéve. Az alapítóokirat szerint a telkekhatárok (vagy nem tudom, a mi esetünkben mi is a neve) a választófalak meghosszabbítása. Sezerncsére a régi kerítés e szerint nem volt jó helyen, így a helyére épített sem vesz el az ő "részéből" sőt, még mehettünk volna 10 cm-t.
A másik baja a kerítéssel, hogy beárnyékolja a kertjét, lakását (bár ő mondta, hogy öreg lévén nem szívesen megy napra). Szerinted mit tehetünk? A másik két lakóval jóban vagyunk, ő nem annyira.

Saját telken lévő tulajdonos részére nem lehet szolgalmi jogot alapítani arra, hogy a saját telkén bócorogjon. A teleknek, vagy egy részének bármely tulajdonos részére önálló tulajdonjog biztosítása szintén nem lehetséges. Ha van az alapító okiratban bármely a fentiek szerinti rendelkezés, akkor az jogszabálysértő. De szerintem ilyen nincs az okiratban.

Köszönöm a gyors választ. Ez a szolgalmi jog mit jelent pontosan? Hogy érted, hogy az alapító okirat jogszerűségével van a gond?

Köszönöm.

Zsolt

Alapvető probléma, hogy nem sorházban, hanem társasházban laksz. A sorház a csoportházak körébe tartozik és sajátossága, hogy önálló építési telkeken felépített egylakásos épületek utcaképben egy épületként megjelenő csoportját jelenti. Az viszont nem társasház, mivel minden teleknek van saját tulajdonosa.
Ezzel szemben te egy többlakásos lakóépületben laksz, melyet társasházzá alakítottatok. A társasház osztatlan közös tulajdonú telkén áll a közösség osztatlan közös tulajdonában lévő épület, melyben lévő önálló rendeltetési egységek (pl lakások) egyes tulajdonosok kizárólagos tulajdonát képezik.

A fentiek alapján a válasz egyértelmű. Az osztatlan közös tulajdonban álló telken a társtulajdonosok beleegyezése nélkül építettél kerítést, melyet nem tehettél volna meg. Saját telken belül nem létezik szolgalmi jog, az alapító okirat pedig az osztatlan telek esetében nem mondhat ki kizárólagos tulajdonjogot.
Vagy az alapító okirat jogszerűségével, vagy annak olvasásával lehet a gond.

Segítséget szeretnék kérni.
Vettünk egy sorházi szélső, belső lakást, majd a mellettünk lakó és mi közénk építettünk egy kerítést teljesen a mi területünkre. Fél méter zsalukő, fölé fa deszkák, összesen 245-220 magasságban (nem egyforma végig).
Kifogásolhatja e ezt a szomszéd?

A másik probléma, hogy mi a telkünkön parkolunk, melynek bejárata a szolgalmi út végén, egy kapuval kezdődik. A helyszínrajzon a mi és az első lakó oldalsó fala mellett (tehát a hálószobák előtti rész a sorház két végén) van két-két parkolóhely feltűntetve, ami egyértelműen a mi és az első lakó kertje. A szomszéd ez alapján nyújtott be panaszt, hogy a kaput és a hozzá tartozó (kapuval együtt 5m széles, tehát teljes szolgalmi út szélességű) kerítést, ami a mi és az ő lakása közti válaszfal meghosszabbítása mentén van, önhatalmúlag építettük, pedig ezt így vettük, így persze a telkünk is nagyobb és 2,5 millióval drágább is volt.
Az alapító okirat egyértelműen leírja, hogy mi itt parkolunk, ő pedig a szolgalmi úton, az ablaka alatt. Ez a telekrész kizárólagos használatú általunk. Kérdésem, hogy ez esetben melyik okiratot kell alapúl venni, az alapító okiratot, vagy a skicc szerű helyszínrajzott, ahol még a korábbi elválasztó drótkerítés (melyet a fentebb említett módon cseréltünk le) és a szomszéd sorház sincs rajta. Nekem úgy tűnik, hogy egy elvi rajzról van szó.

Előre is köszönöm a segítséget.
Zsolt