Társasházak jogásza!

Kedves Hozzáértők!
Mondjanak még egy gazdasági eseményt, ahol a számla kibocsátó utalja ki a számlán szereplő összeg ellenértékét ;-) (saját magának)

Persze a törvény nem tiltja. A törvényalkotó fel sem tételezte ezt a helyzetet. Mivel a tulajdonosi érdektelenség jól működik, nem szabályozzák a társasházak, hogy legalább az ütk számlájának egyenértékét más utalványozza (tisztelet a kivételnek)

Ráadásul a kifizetés egy olyan pont, ahol az ütk "kézben" tartható. Törvényesen a banki számla letiltásához is közgyűlési határozat jegyzőkönyv kell (ez minimum 30 nap törvényesen). A tulajdonosok a banknál nem járhatnak el, információt sem kaphatnak. Ugyan ez a helyzet a közműveknél. Bezzeg amikor a ház nem fizet, jön a kör levelezés minden egyes tulajdonosnak.
Igen, egy jól szerkesztett SzMSz az ütk. minden gondját megoldja.

Mufurc már megint túldimenzionálta.

Hiszékeny
Mivel a Th. trv. a közös képviselőt nevezi meg a ház képviselőjének, így más nem is fizethetné ki a díját.
A kérdésre a válasz: törvényes!

nem ez volt a kérdés.

a közös képviselő fizetése a társasház költségvetésének a része .mivel a villanyszámlát a takarító és a kertész díjat is k képviselő fizeti természetes hogy a saját fizetését is.

teljesen törvényes. ezért van az éves elszámolási kötelezettség hogy teljesült e a költségvetésben előirányzott terv.

hogy hiteles e az elszámolás arra meg ott van a Számvizsgáló Bizottság.

az én épületeimben ilyen gond fel sem merül mert minden negyedévben adók elszámolást amit a Bizottság ellenőriz és aláír . pont.

Kedves Hiszékeny!
Ezért is kell a banki kifizetés kettős aláírásához ragaszkodni.(pld az egyik számvizsgáló is aláír)
Így lehetőség van a pénzfelvétel korlátozására, ha valami nem stimmel ;-)

Bár sem úr, sem ügyvéd nem vagyok, azt viszont biztosan állítom, hogy a közös képviseletek mindig önmagukat fizetik, azaz a tház számlájáról önmaguknak utalják a megbízási díjat. A könyvelés egyéként a közös képviseleti tevékenység része, azaz ha a közös képviselő e feladatot kiadja másnak, akkor is ő felel érte a megbízója,azaz a tház felé.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a társasházunkban a közös képviselője és könyvelője egy és ugyan az a személy.Közös képviselői tevékenységéért fizetést kap.
Az én értelmezésem szerint a társasház pénzéből saját magát fizeti ki,mert a fizetését csak számla ellenében kaphatja meg.
Azt szeretném megtudni ez így törvényes-e?

Válaszát köszönöm.

Hiszékeny

Nandy!
A kérdező a forgatás miatt majdan fizetett összeget szeretné nem tulajdoni hányad szerint osztani és kézhez venni, és - ahogy kivettem - ő spéci az egyedi fűtésének a kialakítására szeretné fordítani.

Folyt....
Ha nincs kgy. hat., akkor a fűtési rendszerről leváló tulajdonosokkal szemben lehet igényük a maradóknak.
Ha van kgy. hat., akkor azt 60 napon belül lehetett volna bíróságon megtámadni.
Tehát mindenképpen egyes tulajdonosokkal szemben lehet esetleges követelése a kérdezőnek, nem pedig a társasházzal szemben.

osmi, ha nincs érvényes kgy-i határozat (nem tudjuk...), akkor is legfeljebb az eredeti állapot visszaállítását kérhetik jogszerűen a hoppon maradt tulajdonosok...

• i döntés kell. Én ennél a szavazásnál egyenlővé tenném a szavazati jogot.Konkrétan a kérdésedre; ilyen jogszabály nincs. Meg kéne nézni a leválások jogi előzményét, mert ott talán lehetne" rábeszéló érvet "találni....

Nandy!
Szerintem nem furcsa az igény, különösen ha a kp.-i kazánról leválásokat nem előzte meg kgy.-i határozat.
Egyre több az ilyen ház, a napokban egy idős hölgy panaszkodott, hogy "felakasztja magát", mert már egyedül maradt a "kp.-i fűtésen".Ráadásul -feltételezem- hogy jelentős összeghez jut a ház a kellemetlenségek elviseléséért.

A társasház bevételeinek felosztásáról csak és kizárólag a közgyűlés dönthet.

Különös egyébként a kérdésed, mert ha jól értem, a nagyobb lakások tulajdonosai a saját zsebükből finanszírozták a cirkók felszerelését, ti meg elvárnátok, hogy nektek a társasház (azaz minden tulajdonos) fizessen a lakáson belüli beruházásotokra...

Tisztelt Ügyvéd Ür!
Tanácsát szeretném kérni, hogy egy 17 lakásos társasházban lakom, két külön álló épület. Szeptember 26-án rendkivüli közgyülés volt, ahol bejelentették, hogy a mellettünk lévő ingatlanon filmforgatás lesz 20 napon keresztül (éjszakai háborús, lövöldözés, fény és hanghatások) és szerződéses megállapodás született, hogy a filmes kft. fix pénzösszeget utal a társasház számlájára.
Előzmények: a két társasház fütése tavaly őszig egy közös kazánról történt. De mivel sokan saját fütést (cirkót) vezettek be, ezért a kazánt lekapcsolták, és így tavaly télen 8 lakás fütés nélkül maradt, sajnos még mindig 5 lakásban nincs fütés. Ezek általában kis lakások.
A pénz sorsáról még nem született döntés, a kis lakás tulajdonosok szeretnék megkapni ezt a pénzt kézbe és a fütés megoldására forditani. Kérdésem hogy van-e olyan jogszabály amely segít abban, hogy ne tulajdoni hányad alapján döntsék vagy osszák szét a pénzt?
Válaszát előre is köszönöm, üdvözlettel: kzsuzsa

A közös képviselő, mint a th.-i tul.közösség képviselője és a kivitelező cég szeződését kellene látni, és amennyiben abban egyáltalán nem szerepel a lakások vagyonvédelmére vonatkozó passzus, úgy a k.k. nem megfelelő gondossággal járt el. Ha pedig szerepel, annak be nem / nem megfelelő/ tartása kinek róható fel. Sajna, a k.k. együttműködésének hiányában, ezeket nem fogod megtudni....

Neked magadnak kell eljárnod azzal szemben, aki szerinted neked kártérítéssel tartozik. A közös képviselő nem az egyes tulajdonostársakat képviseli (arra nem is jogosult) hanem a közösséget. Akkor léphetne fel a vállalkozással szemben, ha a társasháznak okoztak volna kárt.

(Nem vagyok meggyőzve arról, hogy megalapozott a kárigényed.)

Kedves MajorDomus!

Érdekes a válasz hangneme, és azt gondolom nem a patkány és a vízmű összefüggéséről van szó.
Bár nem írtam le, de most megteszem: érdekes módon a betörést követően egy hét sem telt bele, és riasztó és kamera védelem került az állványzatra. Ha az ajtón keresztül törnek be, tudomásul veszem, hogy a biztosításom mire szól és mire nem. Egy állványzat biztonsága viszont - jogász véleménye szerint - nem pusztán azt jelenti, hogy nem omlik az ember fejére, hanem azt is, hogy nem létraként szolgál bárki (betörő...) számára. Én itt egy kérdést tettem fel, véleménye(d) lehet, de azt légy szíves emberi hangnemben megfogalmazni. Köszönöm. Ha valakinek van érdemben segítő tanácsa, azt szívesen venném. Köszönöm.

nem igényelheted.
a közös képviselő a közgyűlés döntését hajtja végre. ha rendelkezik a felhatalmazással ami biztos akkor egyet tehetsz. fogd el a tettest.
ezen az alapon ha a patkány kirágja a kocsid kárpitját akkor kéred a kártérítést a vízművektöl mert nem irtották? meg az ő csövein ment oda?
a felelősség nagy részét neked is viselned kell mert nem megfelelő biztosítást kötöttél.
ha csak alap biztosítás van a lakásom akkor arra tényleg nem fizeti ki az ékszereket.
a hirdető cég felületet vett bérbe azért komoly összeget fizet a háznak ilyen szegény időkben. de nem vállalta azt hogy biztonsági rendszert is telepít mellé.
a társasháznak meg nincs erre pénze.
az a baj hogy te mindenkiben keresed a felelőst csak a saját hibádat nem akarod beismerni.

Kedves Fórumozók!

Az alábbiakban kérnék segítséget: 2010 december elején állványzatot építettek házunk elé, amelyre reklámhálót helyeztek fel. A közgyűlés felhatalmazása alapján (bár van, aki ezt is vitatja, de ez most talán mindegy) a közös képviselő kötötte a szerződést a reklám céggel, ezt a szerződést sosem láttam. Két hét sem telt el, betörtek a lakásomba úgy, hogy az állványzaton másztak fel (a másodikon lakom) és az ablakot felfeszítve jutottak be. Az állványzat nem volt sem riasztóval sem kamerával felszerelve, ezért a betörésért a felelősség a kivitelezőt terheli álláspontom szerint. A biztosítóm a kár egy részét (kb. harmadát) megtérítette, de készpénzt, ékszert nem fizettek. A közös képviselőnek elküldtem a rendőrségi jegyzőkönyveket és a biztosítóm igazolását, és felkértem, haladéktalanul érvényesítse a cég felé a kárigényemet a meg nem térült kárösszeget illetően. Ez történt áprilisban, és mivel SEMMILYEN válaszra nem méltatott, augusztusban ismét felszólítottam (írásban), hogy egyrészt küldje el a levél másolatát, amiben kéri a cégtől kárigényem érvényesítését, másrészt határidőt adtam arra, hogy intézkedjen a kár kifizetéséről. Reakciója szeptemberben egy semmitmondó levél, hogy sajnálja az ügyet, meg hogy tényleg lehet hogy jogi úton kellene a kárigényt érvényesíteni. (Így, alany nélkül, amiből ki nem derül, hogy neki, mint a társasház és így az én képviselőmnek vagy nekem, aki azt sem tudom, pontosan ki a kivitelező...)
Mivel a szerződést nem láttam, azt sem tudom pontosan, ki a kivitelező cég, kérdésem az lenne, hogy jól gondolom-e, hogy mivel nem képviselt a cég felé megfelelően, ezért a közös képviselőtől (egy "remek" kft. tagjaként amúgy) igényelhetem a károm kifizetését? Mit tegyek, hogy végre a pénzemhez jussak, mi a jogi teendőm?
Köszönettel:
79Julika

Kedves sjulianna!

Én egy hozzájárulás című irományt fabrikálnék és aláláttatnám a tulajdonos társakkal.

Ha a homlokzat megváltozik (?) akkor az önkormányzatot is meg kell keresni.

De miért is kell a többieknek is ablakot cserélni?

Üdv!
Tanácsot szeretnék kérni! 10 lakásos társasházban lakunk, de csak mi vagyunk a földszinten. Ennek következménye, hogy a két félszobánkon az ablak (homlokzaton) vasból készült drótüveges garázsablak és kellemesen szellős, ablakpárnával is. Viszont a lányunk szeretnénk külön szobába költöztetni, de nem megbetegíteni. és nem az utcát fűteni. Nekünk két ilyen ablak nyílik a homlokzatra, ill. 3 vagy 4 lakónak pedig a tárolója 1 ablakkal. Van vmi jogszabály, hogy ablakot cserélhessünk, engedélyhez kötött a homlokzat miatt? (mert a gázárak emelése meg a korkedv. nyugdíj megadóztatása után nem szeretnék még többet bukni) A többi lakó kötelezhető-e ablakcserére, ha mi a méretet nem, csak az anyagát változtatnánk meg fára? Vagy kérhetek tőlük fűtési hozzájárulást? Várom a választ, üdv: Juli

Kedves Fórumozók
Segítségre lenne szükségem.
Adott egy osztatlan közös tulajdonú telek, ahol két családi ház található. Az egyikben 5 család lakik, felosztva, részben saját, részben önkormányzati tulajdonú. A mienk egy teljesen különálló, saját tulajdonú ház. Van alapító okirat, melyet most szeretne az önkormányzat megújítani, valószínűleg már nem is érvényes.
Azonban mi már régóta szeretnénk a közös tulajdonból kilépni, mivel a nagyobb házzal abszolút senki sem törődik, elég romos állapotban van, viszont pl. a tető felújításában nekünk is részt kellett vennünk, bizonyos összeg hozzájárulásával.
Kiléphetünk most, hogy új társasági szerződést akarnak kötni? Kötelesek vagyunk aláírni az új szerződést?

Segítségeteket köszönöm
Kozma Andi

Musuka!
A tház hitelfelvételéhez önerőt kell biztosítani, ami az " egyösszegű " és az általad említett 3 havi részlet befzetésekből jön össze.

Andor54 és Musuka!
Kérdéseitek - felteszem - ugyanazon témát, azaz a "panelfelújítást" érinti.Óriási pénzekről szól a történet, amiben -tisztelet a kivételnek, ha van ilyen - gyalázatos módon ált. a tulajdonosok érdeke a legkisebb jelentőségű.A tulajdonosok "kényszerű" tényezői, ill. indukálói a nagy biznisznek, hiszen az állam nekik nyitotta ki a bukszát valamennyire. A többit pedig a tul. közösségek hitelből fizetik. tulajdonosok fizetnek mindent,de még azt sem fogják soha megtudni, hogy mennyi a minden. Még a lakástakarék szerződéseiket sem szokták ált.a tulajdonosok megkapni.Jogos felvetéseitekre - tapasztalataim alapján - nem fogtok sajna választ kapni és addig és azt fizetitek, amit a k.k. vagy a szöv.- elnök előír számotokra.Hogy tovább keserítsetek Benneteket;2003. évi CXXXIII.törvény a társasházakról
3.§(3) A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint.Azaz végső soron nincs elkülöníthető egyéni kötelezettség.

Segítséget szeretnék kérni.
Lakóközösségünk részt vesz a panelprogramban. Eredetileg szeptemberben kezdték volna a felújítást, de elhalasztódott jövő év február, márciusára. Az elnyert pályázati összeghez még 88.724.908 Ft hitelre is szükségünk van. A hitelt nem egyénileg vesszük fel, hanem a lakásszövetkezet. Ennek ellenére LTP szerződést kellett kötni azoknak a lakóknak, akik nem egy összegben fizetik ki a rájuk eső költséget. A hitelszerződés megkötését követően a szövetkezet szeretne élni 6 hónapos díjfizetési mentesítéssel, ennek igénybevételéhez állítólag 3 hónapos díjfizetéssel már rendelkezni kell.
Ma kaptam meg a levelet, hogy szeptember 1-től a korábban megállapított közös költségen felül fizessek még havi 9.110 Ft-ot szintén közös költség címén. Az LTP szerződést augusztus 18-án kötöttem meg, de a mai napig nem kaptam belőle példányt, a futamidő sem ismert előttem, illetve annyit tudok, hogy 8 év, de konkrétan, dátum szerint nem ismerem (kezdete-vége), mint ahogyan konkrétan a lakásomra eső, fizetendő összeget sem, annyit tudok, hogy kb. 700.000 Ft körül van.
Kérdésem, hogy a fentiek törvényesek, illetve jogosak-e. Nem szívesen fizetnék addig, míg hivatalos papír nincs a kezemben.
A választ előre is köszönöm.

T. Társasházi Jogász!
A társasházban 200 milliós felújítás történt. Úgy szavaztatták meg, hogy a szerződést nem lehetett elolvasni, és nem is olvasták fel. Ismertették mi lesz elvégezve, majd a kivitelezéskor már nem volt a szerződésben. Kértem a közös képviselőtől a szerződést és az átadás átvételi dokumentációt, megígérte, de egy éve nem adja ki.
Mit lehet tenni, hogy kiadja?
Valószínűsíthető, hogy a kivitelezés során több tízmilliós kár érte a házat.
Milyen hatósághoz lehet fordulni?