Haszonélvezeti jog - ajándékozás tulajdonjog

én erre gondoltam, így feledésbe merült a topik.
Addigra már mindenkinek elege lett belőle.

De újraéledt, talán jön valaki, aki okosabb nálunk.

A kérdező közben törölte magát ékes hozzászólásaival együtt.

„drbjozsef 2019.03.21. 07:42
Nem.
Utálnak 10x elmondani mindent, pláne ha 4 különböző nicken 7 különböző topikban kérdezi azt valaki.
”

„Azóta se reagált ott arra senki,”

Nem, én ezt Lyonee hozzászólására értettem, ő írta, hogy szerinte csak arra vonatkozhat - és erre írtam, hogy nem reagált rá hozzáértő, gyakorló jogász.

Nekem az a nonszensz, ha most annak a valaminek akarják megállapítani az értékét, ami nincs. Pl. eladta később, akkor az új tulajhoz küldi a szakértőt, hogy értékelje fel? Az meg azóta lehet lepusztította, de lehet kastély csinált belőle.

„Azóta se reagált ott arra senki,”

Mert kifakadtál a kérdező nyafogásán, aki klónozta magát és vagy négy topikban tette fel a kérdését mittomén hány néven, de a tényállást egyikben sem teljesen írta le, csak foszlányokon agyalt.

Én a legrosszabb esetet írtam.

Azóta se reagált ott arra senki, az is egy álláspont, de én nem tudom mi a bírósági gyakorlat, mire alkalmazzák pontosan ezt a kivétel passzust. Mi a "súlyosan méltánytalan"? A körülmények ismerete nélkül nem tudhatjuk, de én el tudom képzelni, hogy a (valóban elég komoly) ingatlanpiaci változás belejátszhat.

A saját véleményem szerint egyébként nem, szerintem nonszensz lenne, de azárt láttunk már oszlopon hollót.

„Ha a férjed elhunytakor lényegesen nagyobb volt az ingatlan értéke, mint 2012-ben,”

Másik topikban másik értelmezés szerint az ajándékozáskori értéket lehet felülvizsgáltatni. Pl. 12 millóra értékelik, holott az akkori piaci értéke 22 lett volna.

Ez logikus is, hisz az ajándékot utána el is adhatta volna az megajándékozott, meg is semmisülhetett volna stb.

Agnes,

Esetetekben, mivel az ajándékozás 2012-ben keletkezett, ezért a régi Ptk-t kell alkalmazni. Aszerint a köteles rész mértéke 1/2 rész (és nem 1/3 mint az újnál).

HA nem volt más a hagyatékban, csak 3,2millió készpénz, és a köteles rész alapjába még beleszámít egy 12M (ajándékozáskori) értékű ingatlan, ami az utolsó közös lakóhelyetek is volt a férjeddel, és egy közös gyermek és egy előző házasságból származó gyermek van csak, akkor a következő szerint alakul a dolog :

A készpénzt hárman örököltétek volna egyenlő arányban, fejenként 1,067milliót (feleség is egy "gyerkrészt" kap). Az elhunyt ingatlanrészét felesben örökölte volna a két gyerek, míg te haszonélvezetet kaptál volna csak. Vagyis innen a két gyerek fejenként 3 milliót kapott volna még.

Tehát a törvényes örökrésze a gyerekeknek fejenként 4,067 millió lett volna. Ennek a fele járna neki köteles részként : 2,034millió forint.

Mivel az öröksége a valóságban a Ti lemondásotokkal 3,2millió forint lett, ezért további követelése nem lehet köteles részi igényként.

Egy kicsi probléma lehet ott, hogy Ptk. szerint ha a juttatáskori érték figyelembe vétele méltánytalan, akkor a köteles részt igénylő kérheti a bíróságot egyéb érték megállapítására (régi Ptk 666§(2)).

Ha a férjed elhunytakor lényegesen nagyobb volt az ingatlan értéke, mint 2012-ben, akkor ezt megpróbálhatja, de ez alapján is csak akkor kaphat még pénzt, ha több mint kb. 22 millió volt a teljes ingatlan értéke akkor (11M férjed fele, 5,5M a gyerekre jutó rész, 6,57M a teljes köteles részi alapja, 3,29 a köteles része, tehát még kb. 90.000 Ft járna neki ebben az esetben)

(Megjegyzés : az a 3,2millió teljes egészében az elhunyté volt, az nem tartozott a házastársi közös vagyonotokba? Ha igen, erre meg Te hivatkozhatsz adott esetben, ezzel is csökkentve a köteles részi alapján, igaz, a már általa megkapott összegből vissza nem követelhettek)

A teljes ingatlan volt 2012-ben 6 millió?
A 2015-ös öröklésnél a teljes 3,2 millió készpénzt az előző házasságából származó gyerek kapta meg?

Persze, de az nem volt kérdés.
Ahogy az sem, hogy ha örökölt mást, akkor azzal nem került-e kielégítésre esetleg a köteles része, de ez legyen a kérdező gondja.

Talán az sem mindegy, mikor történt az ajándékozás.

Agnes,

Köteles rész az elhunyt része esetén merülhet fel természetesen. Csak az ő része számít bele a köteles rész alapjába.
Annak a gyereknek semmi köze hozzád, arról nem is beszélve, hogy még élsz.

Elvonódna?
Akinek a köteles részt ki kell fizetnie. Nyilván ő lesz az alperes. (Az fel sem merült, hogy az örökhagyó lenne.)

„Szerintem vita esetén a kitagadási ok valóságosságát kell bizonyítani.”

De hogy bizonyít az örökhagyó, ha már elhunyt? Bizonyítson az, akinek érdeke, vagyis akitől a köteles rész elvonódna?

Eddig miről beszéltünk?

Ha az anyuka èletében elajándékozta ügyvéd elött a 2 lányárá az összes vagyonát és nincs örökölhető vagyona .Akkor a 3 testvér tud -e valamit tenni azért hogy neki legyen valami öröksége ha megahal az anyuka?

Kószönettel

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

Ezek szerint az örökhagyó akkor jár el előrelátóan, ha a végrendeletéhez olyan bizonyítékokat csatol (hangfelvétel, tanúk nyilatkozata, okiratok stb.) amelyek igazolják a kitagadás jogalapját?

Ez megkönnyíti vagy feleslegessé is teheti a többi örökhagyó nyilatkozatát és bizonyítási kényszerét a kitagadott örökös által a végrendelet megtámadása miatt indított perben ?

De nem ám!

Szerintem vita esetén a kitagadási ok valóságosságát kell bizonyítani.

Bocsánat, írhattam volna hivatkozást, nyilván kopipészt.

Forrás:
http://oroklesijog.hu/kotelesresz/

Nem értesz egyet?

„A kitagadás alapjául megjelölt ok alaptalanságát annak kell bizonyítania, aki a kitagadásra hivatkozva örökölni kíván vagy egyébként tehertől mentesülne.”

Ez honnan van?

Hogyan lehet valakit kizárni a köteles részből?
Az öröklésből történő kiesés – a kizárás esetét és a köteles részt fenntartó lemondási szerződés esetét kivéve – azzal a következménnyel jár, hogy a köteles részre jogosult a továbbiakban köteles részre sem tarthat igényt. Ennek eszköze a kitagadás.

Az örökhagyó kitagadási joga alapján, kizárólag végintézkedésben és csak a törvényben felsorolt valamelyik ok megjelölésével a kötelesrészre jogosultat megfoszthatja a kötelesrészétől. A kitagadás relatív kiesési ok, ezért ha az örökhagyó a kitagadott személy leszármazóját is meg kívánja fosztani kötelesrészétől, úgy a leszármazót is érvényesen ki kell tagadnia.

A kitagadás oka lehet, ha a köteles részre jogosult:

• az örökhagyó után öröklésre érdemtelen,
• az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el,
• az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el,
• az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette,
• erkölcstelen életmódot folytat,
• akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és a büntetését még nem töltötte ki,
• a tőle várható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá,
• nagykorú leszármazót az örökhagyó kitagadhatja a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is,
• A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot,
• a házastárs akkor is kitagadható, ha házastársi kötelességét durván sértő magatartást tanúsított az örökhagyóval szemben.

A kiesési oknak a valóságban is fenn kell, hogy álljon. A kitagadás alapjául megjelölt ok alaptalanságát annak kell bizonyítania, aki a kitagadásra hivatkozva örökölni kíván vagy egyébként tehertől mentesülne. A kitagadás okát ezzel együtt a végintézkedésben kifejezetten meg kell jelölni.

Azt elfeejtettem írni , hogy az ajándékozást ügyvéd elött szerződésben történt.

Köszönöm a válaszokat. A 3.gyerek köteles részre mindenképp jogosúlt? Ugyanis nem jó vele a kapcsolat mert olyat tett ami megbocsáthatatlan.

Ha az ajándékozó tíz éven belül meghal, és ha akkor az, amit örököl, nem éri el a köteles része értékét.