Sziasztok!
A minap találtunk egy nagyon jó árban lévő árverezett ingatlant. A licitálási időszak november végéig tart. Van, egy hamarosan lejáró OTP LTP-m, amit sikeres licitálás esetén szeretnék felhasználni a vételár kiegyenlítésére. A kérdésem az lenne, hogy ez lehetséges ez. Van -e mód arra, hogy a lakáskasszából vásároljam meg az árverésen nyert ingatlant?
Sziasztok,
találtam egy számomra érdekes lakást az MVBK-n, lekértem a tulajdoni lapot, és azt látom, hogy a napokban (már hetek óta futott az árverés) "Tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem" került rá széljegyzetben, majd pár nappal később néhány (nem az összes) "Végrehajtási jog törlése kérelem".
Ez mit jelent, hogyan fordulhat elő?
Előre is köszönöm a választ!
hunor
Az is fontos lehet, hogy a 157§ eljárásával a végrehajtó árverés hatályával adja el az ingatlant, míg a másik esetben nem. Ennek lehetnek előnyei.
A végrehajtó nem ad (nem adhat) felvilágosítást harmadik személy vevőnek az adós dolgairól. A vevő tegyen ajánlatot az adósnak, az pedig kérje a végrehjtót a 157. § szerint.
Ha a felajánlott vételár mindent fedez, akkor a végrehajtó egy árverési jegyzőkönyvvel eladja az ingatlant a vevőnek. Ha a vételár nem fedez mindent, kell a végrehajtást kérők kérelme is. A vevő ilyenkor a teljes vételárat a végrehajtónak fizeti meg. Más dolga nincs.
A másik út az adásvétel. Ekkor a vevő az adóssal együtt kénytelen végigsétálni a végrehajtótól kezdve az utolsó végrehajtást kérőig mindenkit, aztán fogad egy ügyvédet, aki jól megszerkeszti neki az adásvéeli szerződést. A vevő ilyenkor szaladgálhat egyik féltől a másikhoz, a végrehajtótól a földhivatalhoz, és vissza, és mindig az adóssal a hóna alatt.
A vevő dönti el, melyik púpot akarja a hátára.
drbjozsef igen, köszönöm azt olvastam, amit tegnap írt gerbera, és ezt mérvadónak is tartottam volna, de visszamentem néhány hasonló kérdésig régebbre, és volt más válasz vagy lehetőség is. Nyilván minden eset más, ezért volt a kérdésem, hogy most akkor mihez tartsam magam.
Konkrétan amibe én nyúltam bele, ott van merkantil, otp faktoring, és társasházi tartozás. Akkor ezek összegét felajánlva, ha megkeresem az adóst, és ajánlatot teszek (a várható árverés jóval alacsonyabb összegre van kiírva, mint ezek összesen, de azt tudjuk, hogy nyilván nem az lesz a vége...), akkor Ő tud tovább lépni, ha akar?
Eddig nekem azt tanácsolták, hogy a végrehajtót keressem meg, és ezért volt a tanácstalanságom.
Köszönöm a segítséged!
Zsuzsa,
elég lett volna gerbera tegnapi 8:54-es hozzászólását.
De ha nálad nem ez a helyzet (megtérülés nem várható teljesen), vagy igen, de részletesen is érdekel, olvasd el nagyon alaposan, értően a 1994. évi LIII. törvény 157§-át. Abban benne van minden amit erről tudni kell.
Elnézést, nem olvastam mindent végig, bár nekifutottam, de néha elvesztettem a fonalat!
Köszönöm a kedves reakciót, csak laikusként kértem volna segítséget...
Hátha??? Szerinted a tegnapi téma miről szól??? Jéééézusom...
Hátha itt tud valaki érdemleges választ adni...
Ha egy ingatlan már végrehajtás alatt van, de csak januárban kezdődik meg az árverés, akkor azt el lehet-e adni, meg lehet-e venni, végrehajtóval hogyan lehet egyezkedni? Odamegyek,azt mondom, hogy mint nem tulajdonos, de kifizetem?
Köszönöm!
Ez is egy szempont. Van is olyan végrehajtó, aki nem folytat le 157. § szerinti eljárást, ha a feltételeket más meg nem teremti. Márpedig azt nemigen szokták.
De az 5. § (1) is szempont. Egy olyan szempont, aminek - a célszerűség keretein belül - mindent alá kell rendelni. Ha egy évek óta eladhatatlan ingatlanra jelentkezik egy balek, hogy ő azt megvenné, a végrehajtó miért is ne mozdíthatná meg a vlagát, és tájékoztathatná a feleket, hogy ilyen-olyan vételi szándékot jelentettek be, ezért most a felek így-és-így nyilatkozhatnak?
@gerbera317: Igen, nem jogszabálysértő, de szerintem az ilyen (akár jófejségnek is tekinthető) dolgokból lesznek a "kisujj-alkar" szituációk, aminek a vége kb. "azt mondta a végrehajtó, hogy segít megegyezni a bankkal, de átvert a szemét".
„Ezzel persze egyáltalán nem értek egyet”
Nincs ebben semmi szabálytalan. Az előzetes felosztási tervet viszont túlzásnak találom, de még mindig nem szabálytalan - ha ennyire ráér a végrehajtó, hát tegye...
Ha a vevő a vételi ajánlatát a végrehajtónak küldi el, az minden további nélkül értesítheti a feleket az ajánlatról és arról, hogy 157. § szerinti kérelmet terjeszthetnek elő. Azonban 1) erre (mármint a tájékoztatás kiküldésére) a végrehajtó nem kötelezhető, 2) a felek pedig nem kötelesek rá válaszolni. Ha nem válaszolnak, azt úgy kell tekinteni, hogy a felek nem terjesztettek elő 157. § szerinti kérelmet.
A 157. § csak arról rendelkezik, hogy a végrehajtó mit tesz a felek (1) szerinti kérelmére és az egyéb érdekeltek (3) szerinti beleegyezésére. Azt, hogy a felek és érdekeltek milyen előzmény hatására terjesztik elő a kérelmüket illetve adják beleegyezésüket, és hogy mi lehet ebben a végrehajtó szerepe, nem eljárásjogi kérdés.
@gerbera317: Láttam én már olyat, hogy egy végrehajtó megküldte a feleknek a "vevőjelölt" vételi ajánlatát egy "felosztási terv szerű számolással" együtt, hogy ha kérik az árverési vétel hatályával történő értékesítést, akkor ki-mennyit kapna.
Ezzel persze egyáltalán nem értek egyet, de ha már a végrehajtó ilyen ügybuzgó, akkor a "vevőjelölt" szájába is rághatná, hogy mit kell írnia a vételi ajánlatban.
.
@Ildi121: A jogszabályoknak megfelelő eljárás tényleg az amit gerbera317 írt.
Ha az értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő - ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is - követelése előreláthatólag kielégíthető, és az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga, az árverésen kívüli eladáshoz akkor is szükség van az adós kérelmére.
A vevő ne nyilatkozzon semmit a végrehajtónak, mert azzal a végrehajtó nem tud mit kezdeni. Ha a vételi ajánlatot már megtette az adósnak, a folytatás az adós kezében van.
Ne kelljen ezt mindannyiszor elmagyarázni!
bocsánat, helyesen :
a rengeteg a teher azt jelenti, hogy az összes tartozás+végrehajtási költségek több, mint amennyiért meg akarod venni?
Ildi,
a rengeteg a teher azt jelenti, hogy az összes tartozás+végrehajtási költségeknél több?
Ha nem, akkor nem is kell megvárni azt, amit gerbera írt, a végrehajtó árverés hatályával eladja neked.
Ha igen, és több jogosult van, mindegyiknek bele kell egyeznie, és ez valszeg nem rövid idő lesz.
Ha írásban akarsz, írd csak le amit akarsz, nem kellenek bele jogi részek, meg paragrafusok. Az adatok legyenek benne, az ingatlané meg a tied, szeretnéd megvenni X áron, ennyi.
A vételi szándékodat már közölted, a vegrehajtó is tud róla. Most az adóson és a végrehajtást kérőkön a sor, hogy ők egyhangúlag kérjék a végrehajtót, hogy neked adja el az ingatlant. Nem muszáj nekem hinni.
Tisztelt tanácsadó!
Szeretnék vételi ajánlatot tenni egy ismerősöm árverés előtt álló ingatlanára, amin rengeteg a teher. Vételi szándéknyilatkozatot kért a végrehajtó, de sajnos a jogi megfogalmazás nem az erősségem.. Fogalmam nincs, hogyan kell megírni egy ilyen nyilatkozatot. Ha esetleg lenne valahol egy letölthető minta, ha tudna segíteni, azt megköszönném.
zsuppcila,
a "beköltözhető" jelentése jogi értelemben szerepel itt, nem azt jelenti, hogy "nem lakik benne senki".
Idézet gerberától :
„A törvény szerint az ingatlant főszabály szerint, beköltözhető állapotban kell árverezni. Akkor is, ha lakik benne valaki. És külön felsorolja, hogy ettől eltérően, mikor kell lakottan árverezni. Tehát egy ingatlan nem attól beköltözhető, hogy nem lakik benne senki, hanem attól, hogy nem lakottan kell árverezni.”
Ha nincs szerencséd, jó pár hónapos, akár éves procedúra is lehet, mire birtokon belülre jutsz.
Előfordulhat,persze.
Ha egy árverésen megveszek egy jogtisztán (minden jog törölhető), beköltözhetően kiírt ingatlant, előfordulhat, hogy nem hajlandó kiköltözni a volt tulajdonos?
Köszönöm facsiga77, később majd beszámolok arról, hogy mire jutottam....
Ha a vevőt nagyon érdekli ez a folyamat akkor megveszi úgy hogy az 1%-ot neki kell egy perben hozzáváltani.
Egyeztesd az ügyvédjével, mert járható.
Persze egy vevő minél tisztábban szeretne vásárolni ha már fizet.
Fiad adósságával ne foglalkozz, az a végrehajtó és a fiad ügye.
A végrehajtó úgyis elárverezi az 1/1 egészet, ha a vevőd ott veszi meg akkor is hozzájut. Ezt írta gerbera.
Lehet más vevő lesz, és ugyanúgy lezárul az ügy.
Neked végül is tök8, hacsak nincs olyan előnyöd ami a jelenlegi vevődhöz köt.
Ha nincs becsérték akkor az még minimum fél év, de ha megtámadod a becsértéket akkor több (akár 2-3).
facsiga77 Jó ötletet adtál, sajnos idő hiányában ezt már nem tudom végigvinni, ugyanis a Vh. itt liheg a nyakamban és a jelenlegi Vevőt is elveszíteném addigra, mire a nevemre kerülne az 1 %. Viszont legalább ez egy értékelhető tanács. Még egy megjegyzés: a Vh. is csak akkor adja ki hivatalosan, hogy mennyi az össz. tartozás az ingatlanra, ha viszem az 1 %-os társtulajdonos hitelesített meghatalmazását, hogy kifizethetem az Ő nevében azt, amivel tartozik. Hát nem röhej? Azért, köszönöm a válaszokat mindenkinek.
Füge1:
Igazából én úgy látom, hogy egy közös tulajdon megszüntetési perrel tudod magadhoz váltani az 1%-ot, ennek az illetéke sem sok, mert csak az 1%-ot akarod megvenni, de könnyen lehet egy értékbecslés is költségként.
Ha van becsérték megállapítás a végrehajtótól akkor azt becsatolnám hátha elfogadja a bíró.
Ha ezt megnyerted, akkor már 100%-os tulajdonosként intézkedhetsz.
Hogy milyen címről idézteted az 1%-os tulajdonost azt találd ki te, de ha a tullapon még van egy magyar címe akkor én azt használnám.
Ehhez erősen javaslok egy ügyvédet, ha eltűnt az 1%-os tulajdonos akkor ellenkérelem hiányában még akár egy éven belül is a tied lehet a része, az ellenértéket meg teljesítsd bírói (ügyvédi) letétbe (majd a perben előadod hogy nem tudod hova fizess, és akkor a bíró kitalál rá valamit).