Tisztelt Olvasó!
A saját tulajdonú telkemre mellyen egy pince állt házasságkötés után építettem a szüleimmel és OTP kölcsönnel (mely a férj és az én nevemre szólt) családiházat. Az OTP kölcsön több mint 90%-át a vállás után fizettem ki, a többit a házzasság alatt a szülői anyagi segítséggel szövetkezeti folyószámlán fizettem. Az építés alatt a szüleim a saját pénzükből a nevükre íratott számlán vásárolták az anyagot. Ezt jegyzékben 2 tanu aláírásával beadtam a bíróságon, hogy szüleim részére ezt figyelembe vegye a bíróság a per folyamán (szüleim időközben meghaltak).
Az életközösség megszakadása után közös megeggyezéssel a férj tartózkodott a teljes ingatlanban, majd vita lett az ingóság kiadásából a részemre, és ezt követően már a saját tulajdonú ingatlanomba (telekkönyvileg is) sem engedett vissza. Harc után elértem azt, hogy fizikailag ne lakjon benne, de viszont én sem tudtam beköltözni, mert folyamatosan lecserélte a zárakat. Ez több évig tartott és ez idő alatt az ingatlan jelentős károkat szenvedett, melyeket a későbbiekben, miután már birtkba tudtam venni és beköltöztem magam tettem rendbe.
Viszont volt olyan melléképület mely életveszélyes állapotú lett és lebontottam. A per folyamata 10 éves volt. Ez idő alatt fényképekkel bizonyítottam a férj által okozott károkat, és kértem a többlethasználatot, mivel engem erőszakkal kizárt a tulajdonomból. A bíróság nem vett figyelembe ebből semmit.
Született egy részitélet.
Az itélet szerint 1986 (életközösség megszakadása) időponthoz, egy 1991-es évhez tartozó forgalmi értékből számolt tulajdoni részt a felperes számára. Itt még levonta a telek értékét, majd a fennmaradó részt 35/100%-ban átadja a volt férjnek a nélkül, hogy tételesen levonta volna belőle az általam, és szüleim által fizetett összegek megfelelően korigált értékét. Vagyis az általam kifizetett 90%OTP összegét egyáltalán nem vette figyelembe mint különvagyoni részt. Kértem a bíróságot hogy hivatalból kérje ki a szövetkezettől a maradék 10% OTP fizetéséről a folyószámlámat, és ezt egyértelműen megtagadta. Megfellebbeztem, elutasította a másodfok, majd rögtön átvezettete a bíróság a telekkönyvbe is az új tulajdonjogot.
VAGYIS A RÁÉPÍTMÉNY 35%-A HELYETT AZ EGÉSZ INGATLAN 35%-ÁT KAPTA A VOLT FÉRJ! Itt megjegyzem, hogy az ingatlanra azóta egy 100 nm-es melléképületet is építettem, és ennek is elvitte a 35%-át!
A per folyamán nem volt ügyvédem. A tárgyalások alatt folyamatosan azt éreztem, hogy nem kapom meg a megfelelő segítséget az érdekemben, holott a Pp-ben erről olvastam, hogy bíróságnak megkell adnia ilyen esetben, ha nincs ügyvédi képviselet.
Hogy sikerült a volt férjnek a 35%-ra szert tennie?
A volt férj házasság előtti ½ telek tulajdonát az ügyvédje a bíróságon 1/1 részű és házasság alatt eladottként mondta jegyzőkönyvbe mely az építkezésbe lett felhasználva.
Ez valójában nem történt meg. Bizonyítás nélkül elfogadta a bíróság tényként. Továbbá ugyanez az ügyvéd hozott be a tárgyalásra több csekket, majd azt állítva, hogy az ügyfele fizette ezeket és a ház építésére vonatkoznak. A bíróság nem kérte el tőle ezeket megtekintésre, és a csekk számának egyeztetésére, hogy valóban a házhoz tartoznak-e, és az én kérésemre sem adta át az ügyvéd nekem, hogy megnézhessem, és kimondhassam a hamisságát. Holott mindkét félnek kötelessége a másik felet tályékoztatni az ő beadványáról!
HIÁBA TUDTAM, HOGY HAMISAK, NEM KAPTAM MEG A LEHETÕSÉGET A CÁFOLATRA.
A jogerőre emelkedett itéletben ezek a csekkek már úgy szerpelnek mint tény. A jogerős itéletben a mai forgalmi értékből már nem vonja le a bíróság a külön vagyonkét szereplő telkem értékét, hanem a teljes ingatlanból számolja a 35/100 %-ot a volt férj részére. Majd az általam a házasság után kifizetett több mint 90% OTP értékét viszont nevetséges 500 eFt-ban írja jóvá (nem szorozza fel a mai forgalmi értékre).
És még ezen felül vannak asztal alá söpört károk amiket nekem kell viselni, mert egyszerűen nem foglalkozott vele érdemben a bíróság.
Ezt követően egyéb jogtalanságokat is érzek az ügyben.
Leszögezve:
Volt egy telkem, melyre építettem a szüleimmel házat ami az életközösség megszakadásakor még csak egy SZÉN TÜZELÉSÜ VOLT, Bevezettem a gázt a telefont, rendbetettem a lakóházat az idők folyamán szenvedett amortizációból. Lebontottam egy életveszélyes melléképületet 43,4 nm. Építettem a telek hátsórészébe egy nagyobb alapterületű melléképületet mint maga a lakóház (100nm) (a lakóház 88nm). Építettem oldalkerítést, front kerítést, majd 3 m széles autóutat a telek teljes hosszában a hátsó épületig, egy víztározót.
Eredetileg csak a lakóháznak lett volna szabad a per tárgyának lenni ami szakvélemény alapján az életközösség megszakadásakor 1986-ban 862.200 Ft, és ebből is levonva a pincét, a 90% OTP-t, a szülői befektetést, a károkat amit a volt férj okozott, majd a többlethasználatot az erőszakos kizárásom miatt.
VAGYIS! NEKI KELLETT VOLNA FIZETNI!
E helyett nekem kell fizetni 3.640.000.- ami azóta végrehajtási stádiumban van, és a végrehajtó már 4.257.806 Ft-ra emelte.
Jogot ismerő kedves olvasó, ezért a szarvashibás döntésért vajon perelhető-e a Bíróság?
Meri-e valaki perelni a Magyar Bíróságot? Mert én több ügyvéddel is beszéltem, de mind meghátrált, pedig ez a hibás bírói döntés nekem sok millió forintba és majdnem az életembe került.
És még némi tapasztalat a 10 éves per alatt.
Találkoztam olyan jegyzőkönyvvel amiben át volt fogalmazva az általam mondottak.
Itt megjegyzem, hogy a tárgyalásokon csak 3 személy volt jelen a 10 év alatt.
Bíró, ügyvéd és én. A volt férjet nem kötelezték a jelenlétre, nem is jött.
Szerettem volna magnót bevinni, hogy eredetiben legyen felvételem a tárgyalásról, de nem lehet, vagyis már bármi megtörténhet, BIZONYÍTHATATLAN!!!!!
A részitéletet a családjogi törvény 27.§ 1.bekezdésére alapszik. Ez a törvény kimondja, hogy a külön vagyont nem lehet átadni senkinek. Nos talán az általam házasság után kifizetett 90%
OTP nem külön vagyon????? Mert ezt kihagyta a bíróság belőle.
Szivesen venném szakemberek véleményét, esetleg egy „bátor” ügyvéd közreműködésével talán mégis csak be lehetne perelni a Magyar Bíróságot.. Van jelentkező?
Köszönettel.