életjáradéki szerződés - kötelezettség elmulasztás

Kedves Fórumozók! 2007-ben életjáradéki szerződést kötöttem egy szomszéddal. Rokoni, hozzátartozói kapcsolat nincs közöttünk. Ő most sajnos kórházba került, mert lebénult és agyilag is károsodott. Hozzátartozói nincsenek és mivel ezután gondozásra fog szorulni, ezért valószinűleg szoc.otthonba kerül. Nekem most jogilag milyen kötelezettségeim vannak, vele szemben? A havi összeget hová fizessem?
Másik kérdésem, hogy ha véletlenül meg hal, a temetést automatikusan nekem kell fizetnem? Ha erre képtelen leszek (anyagi helyzet miatt) akkor mi fog történni? Mert erről az életjáradéki szerződésben szó sem esik. Segítségüket nagyon köszönöm!

Adhat meghatalmazást egy egészséges leszármazónak a perbeli képviseletre, aztán rajta. A 6 hónapos szabály pedig tényleg létezik, ezért nem érdemes sokáig gondolkodni.

Köszönöm a válaszát de higgye el ez nem nyavalygás csak apám 71 éves, magas vérnyomással és cukorral küzd évek óta és most élete munkáját (házát) veszítheti el mert jóhiszemű apa volt! Átgondoljuk még hogyan tovább!

üdv., cilinder

Senki sem hivatkozhat előnyök szerzése végett a saját jogellenes magatartására. Így nyilván az eltartó nem kérheti az életjáradéki szerződés felbontását arra hivatkozva, hogy ő maga szerződést szegett.
Az viszont önveszélyes marhaságnak tűnik, hogy a tartásra jogosult nem követeli a járadékot. Annál is inkább, mert 6 hónap alatt az igény is el is évül.
Egyébként sem lehet felmondás esetén a meg nem fizetett járadékot a visszafizetendővel szemben beszámítani, hiszen úgy az eltartott jogalap nélkül gazdagodna.
És természetesen, ha egy adós önként nem teljesít, akkor végrehajtás alá vonható az ingatlana.

Annak fényében, hogy nem akartok perelni a teljesítés iránt, elég furcsának tűnik a nyavalygás, hogy "semmi nem védi az eltartottat". Dehogynem védi! De a jogát más nem érvényesítheti helyette; tessék csak perelni.

Tisztelt Ügyvéd Úr,

felmerült még pár kérdésem az üggyel kapcsolatban kérem ha ideje engedi várom szíves válaszát!

• az eltartó nem fizet és követeli az évek alatt járadék formájában az eltartottnak fizetett teljes összeget. az eltartott nem tud fizetni 60e Ft-os nyugdíjából illetve sem ügyvédre sem az eljárásra pénze nincs hiszen a megélhetés is problémát jelent számára ezért ha úgy dönt, h nem kívánja felbontani a szerződést akkor sem ha az eltartó nem fizet, nem akar évekig pereskedni magas vérnyomásával és cukorbetegségével akkor mit tehet az eltartó? az eltartó is elindíthatja a szerződés felbontását? ha az eltartott nem egyezik bele a szerződés bontásába akkor mit tehet az eltartó egymaga?
• az eltartó nem fizet tehát hátraléka folyamatosan keletkezik és növekszik, valamint a szerződés változatlan formában él tovább tegyük fel! jól gondolom, h ha pl. eltartó nem fizet évekig akkor a felhalmozódott hátraléka eléri a jelenleg követelt teljes összeget és így évekkel később az eltartott által indítandó szerződés felbontás anyagilag a követelést tekintve lenullázódik, tehát a szerződés felbontása visszafizetéssel nem jár az eltartó részére?
• abban az esetben ha a jelenlegi helyzetben mégis szerződésbontásra kerülne sor de az eltartott nem tud egy összegben fizetni illetve eltartó nem fogadja el a részletfizetést akkor a teljes összeggel megterhelhető az eltartott nevére visszakerülő ingatlan és ez azt jelenti, h akár a már "volt eltartó" indítványozhatja a már "volt eltartott" tulajdonába visszakerült terhelt ingatlan árverezését úgy, h a "volt eltartottnak" egyéb ingatlana, lakhatási lehetősége nincs ??? lehetséges az árverezés kérése, indítványozása eltartó által?
• az esetleges végső elszámolást tekintve léteznek-e bizonyos a teljes járadékként kifizetett és visszakövetelt összeget csökkentő tételek a eltartott előnyére??? úgy értem, h a teljes követelést csökkentheti-e bármilyen elem, tétel az eltartott előnyére?
• utolsó kérdésem pedig, h ha jól látom itt egy egyoldalú, eltartó általi szerződésszegés történt, hiszen az eltartott által azonnal a szerződés megkötésekor megtörtént az ingatlan átadása, vagyis a teljesítés! ilyen esetben mi védi az eltartottat? védi-e bármi a ptk. szerint? illetve a szerződésszegés jelent-e bármi hátrányt eltartó számára?

Azért ezek a kérdések mert eltartott jóhiszeműen kötött szerződést saját fiával, vakon bízott benne aki mint az idő igazolta egy rosszhiszemű szerződéskötőnek bizonyult és nyilvánvalóan haszonszerzési céllal szerződött!

Ismét sokat kérdeztem.... :)
Tisztelettel várom válaszát!
üdv., cilinder

Nincs mit.

köszönöm szépen a segítséget!

Ha megszűnik a szerződés, el kell egymással számolni. A "létezik-e olyan helyzet" meg végképp nem egy fórumra való kérdés. A végtelen számú élethelyzet áttekintése nem reális. Itt a kérdező mond egy tényállást, arra jó eséllyel kap egy választ, és mellesleg, ha biztosat akar tudni, az összes irattal felkeres egy ügyvédet, mert a fórumon, ugye, a tényállás is csak felületesen ismerhető meg. De főszabály szerint nem létezik.

Kedves ObudaFan,
értem, egyébként tartási jog be van jegyezve!
Viszont ha apám kéri a szerződés megszüntetését hivatkozva a megromlott viszonyra de különösen arra, h már nem fizet és szeretné az eredeti állapotot visszaállítani akkor az ügy során hátrányosan hathat, h apám kezdeményezi a megszüntetést? Tekintettel arra, h a szerződés nem teljesül (nincs járadékfizetés) nincs értelme fenntartani! Létezik olyan törvényes jogi módszer jogszabály bármi ami alapján úgy lehet helyreállítani az eredeti állapotot, h apunak ne kelljen visszafizetnie az elmúlt 5 évnyi járadékot? Létezik olyan körülmény pl. a kettejük viszonyában, olyan összetűzés vagy olyan ellenséges viselkedés apámmal szemben amire egyébként számos példa volt az elmúlt években?!

üdv., cilinder

Attól, hogy nem hajlandó fizetni, még nem fogja a bíróság megszüntetni a szerződést, és ebben az esetben az eltartott választhat, hogy a szerződés megszüntetését kéri a bíróságtól, vagy a nem teljesített részleteket. Ha viszont a körülményei lényeges változása folytán nem tud teljesíteni, a bíróság már megszüntetheti a szerződést.

„áíratja a szerződésben megjelölt ingatlant a kisfiára mint ajándékot és akkor nem tart igényt a 2,5 millióra de továbbra sem fizet semmit”

Tartási jog nincs bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba?
Ptk. 587. § (1) Ha a jogosult tartása fejében a tulajdonában levő ingatlant a kötelezettre átruházza, a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni.
(2) Ha a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, a jogosult a tartási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlanból a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint kielégítést kereshet.
(3) Ha az ingatlant a tartásra kötelezett elidegeníti, az új tulajdonos köteles a kielégítést tűrni.

De egyébként ez enélkül is fedezetelvonó ügylet.

Kedves ObudaFan,

ez azt jelenti, h tekintettel arra, h apám (eltartott) jóhiszeműen kötött egy járadéki szerződést évekkel ezelőtt egy ingatlan tulajdonát átadva persze majd fiával (eltartó) a viszony elmérgesedése (apja fenyegetése, unokája láthatásának megtagadása stb.) után és eltartó
nem fizetését követően a bíróság kötelezheti apámat, h az 5 év alatt felélt juttatást visszafizesse 60e Ft-os havi nyugdíjából? Van olyan eset amikor a visszafizetésnek nincs esélye eltartó részére annál is inkább mert Ő maga szüntette be a járadékfizetést? Ugyanakkor 2 lehetőséget vetett fel ami felér egy fenyegetéssel is akár:
vagy visszafizeti a 2,5 milliót peren kívül
vagy ráíratja a szerződésben megjelölt ingatlant a kisfiára mint ajándékot és akkor nem tart igényt a 2,5 millióra de továbbra sem fizet semmit!!!

Várom válaszát!

Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó átváltoztatását életjáradéki szerződéssé, ha pedig a szerződés célja ilyen módon sem valósítható meg, a szerződés megszüntetését.
A bíróság a szerződést a felek megfelelő kielégítésével szünteti meg.

Ebben az esetben egyrészt a testvéred lesz köteles a perben bizonyítani, hogy a fenti körülmények fennállnak, másrészt ha a bíróság meg is ítéli - az ingatlan tulajdonjoga édesapád részére történő átadása mellett - járadék visszafizetését, az a minimum, hogy jelentős részletfizetési kedvezményt biztosítson.

Tisztelt Szakértő,

az alábbi kérdésben kérném jogi tanácsát:
Édesapám pár évvel ezelőtt eltartási szerződést kötött idősebb testvéremmel, majd mikor viszonyuk az együttélés során megromlott, elköltözött és közös megegyezéssel életjáradéki szerződésre módosították! A szerződésnek
megfelelően testvérem már 5 éve minden hónapban fizetett apámnak míg nem a napokban bejelentette, h miután felesége elválik tőle és az egy gyermek vele marad tehát mostantól egyedül kell eltartania, nem fizet tovább és követeli vissza az elmúlt 5 évben fizetett járadék összegét ami kb. 2,5 millió Ft.-ot jelent apámnak akinek nyugdíja kb. 60e Ft.! Fontos talán tudni, h testvéremmel apám évek óta rossz viszonyban van, apám unokáját sem láthatja (legutóbb fél éve találkozott vele) mert testvérem többször kérte, h apám tekintsen el a fizetéstől - anyagi problémákra hivatkozással - de Ő ezt nem tette meg hiszen ez volt a szerződés tárgya melynek fejében a testvérem nevére került a szülői ingatlan! Miután apám felélte a nyugdíját és a járadék összegét is az elmúlt 5 évben ami együtt kb. 110e Ft. havonta (nyugdíj 60e + járadék 45e Ft) ezért a követelést nem tudja de nem is akarja teljesíteni hiszen a házát adta cserébe, most nem tud előszedni hirtelen 2,5 milliót de ami a legfontosabb, h van-e jogalapja annak, h most 5 év után ezt visszakapja a fizetésre kötelezett? Apámnak ezt vissza kell fizetnie ha most úgy dönt, h miután testvérem nem fizet a szerződés megsemmisítését kezdeményezi és visszakapja az ingatlan tulajdonjogát! Testvérem már megfenyegette, h mindenképpen fizetnie kell csak nem értjük, hogy lehet az, h a kötelezett kvázi eláll a szerződéstől mert nem fizet és hogyan követelheti vissza az apám megélhetésére fizetett összeget visszamenőleg 5 évre ??? Apám nagyon el van keseredve kérem segítsen, mi legyen a következő lépés ha azt szeretné, h álljon vissza az eredeti állapot?
Kérdéseim tehát:
mi van akkor ha az életjáradéki szerződésben foglaltak ellenére a kötelezett nem fizet többé?
követelheti az eddig fizetett járadék összegét apámtól?
meg lehet szüntetni az életjáradéki szerződést és ha igen hogyan?
polgári peres úton lehet megszüntetni a szerződést?
a kötelezetten kívül álló, tőle függetlenül bekövetkező rendkívüli eseménynek számít-e ha a kötelezett éppen válik feleségétől és anyagilag megterhelő számára a járadék fizetése jelenleg a gyermeke eltartása miatt mert a gyermek is vele maradt?
Jogilag ez a körülmény hogyan befolyásolja a kötelezettségszegést vagyis a nem fizetést?
jelen esetben a jog feltételezem azt érinti hátrányosan aki megszegi a szerződést vagyis nem fizeti a járadékot vagy rosszul gondolom?

Köszönöm megtisztelő és megnyugtató válaszát!

„A kérdésem az, hogy ilyenkor megszűnhet tulajdonosi státuszom?”

Nem.

A másik kérdésre: nem a kijelentés a lényeg, az jószerivel semmit nem számít. Kiköltöztetni viszont, ha önként nem akar menni, csak bírósági perrel tudod. Egy per időigényét nemigen lehet megjósolni. Lehet fél év és lehet öt.

Kedves Fórumozók!

Két kérdéssel fordulok Hozzátok.
Nagymamámmal kb 10 éve életjáradéki szerződést kötöttünk, melynek értelmében ő haszonélvező lesz én tulajdonos a lakásban. A szerződésben szerepel, hogy ezért élete végéig havonta egy fix összeget fizetek neki. Ez így is volt évekig, de anyagi gondok miatt már elég régóta nem tudtam neki ezt kifizetni. A kérdésem az, hogy ilyenkor megszűnhet tulajdonosi státuszom?

A másik problémám, hogy a fent nevezett ingatlanba állandó lakcímre be van jelentve egy személy, aki életvitelszerűen ott is él, illetve egy önkormányzati lakásban is (hetente 3-4 napot tölt nagymamámmal). Ha megmarad a tulajdonosi státuszom, akkor a későbbiekben (nagymamám halála után) milyen esélyeim vannak arra, hogy ki tudjam őt jelenteni? Ez kényszerkijelentéssel nem megoldható,mert életvitelszerűen lakik a lakásban... Bírósági úton ez mennyi időt venne igénybe és milyen költségekkel járna? Illetve milyen kötelezettségeim lehetnek felé?

Előre is hálásan köszönöm a választ!

Anett.