Szolgalmi jog...

Elnézést a kuszaságért.

Megpróbálom érthetőbben feltenni a kérdést.
Két különálló belső udvarról van szó kertszomszédságban. Az udvarrészek eddig nem voltak elkerítve, mindkét társasház közösen használta parkolásra. A szomszéd udvarra is csak a mi telkünkön keresztül lehet bejutni gépkocsival, egyébként csak a ház előtt az utcán tudnának parkolni. Most elkerítették az udvarrészüket, de úgy, hogy ők továbbra is be tudjanak a kapunkon jönni, mondván jár nekik a szolgalmi jog.
A földhivatalba nincs bejegyezve és szerződsé sem készült a szolgalmi jogról eddig.

Kötelesek vagyunk -e szolgalmat adni nekik?

Nem tudom értelmezni a tényállást. Ha két telek, akkor mi az, hogy "a fele a mienk"? Ha egy telek, megosztott használattal, akkor hogy jön oda a szolgalmi jog? Mit méretett ki a szomszéd? Mit jegyeztetett be, hova?

Üdv mindenkinek.A segítségetekre lenne szükségem.
Van egy ikertelek,aminek a fele a mienk a fele a szomszédunké.Tíz évvel ezelőtt villanybevezetés céljából kaptunk 4 métert a szomszéd földjéből.Nekünk van másik irányból bejáratunk a telekre,csak a villanyt nem tudtuk onnan bevezetni.Tehát a szomszéd földje alatt átvezették a villanyt.Lemérték a 4 métert erre ő beljebb rakta a kerítését.Vagyis a telkünk most egy bakancs formára hasonlít.Mi nem szeretnénk átjárni a telkén,viszont annak idején mi nem is tudtunk erről a szolgalmi jogról.Ami ha jól értelmezem,kerítés helyezgetés nélkül is átvezethető a villany a szomszéd kertjén keresztül???A probléma,hogy a kedves szomszéd tavalyelőtt újra méretette a telkeket a tudtunk nélkül és még beljebb rakta a kerítését.A tulajdoni lapon nincs bejegyezve szolgalmi út vagy jog,semmi,tehát mintha eredetileg is ilyen formájú lenne a telek,ami így valószinű eladhatatlan.Kérdéseim,hogy ha valaki csak átvezeti a másik telkén a villanyt de nem jár át rajta,akkor kell méregetni ilyen formán?Vagy nekünk kell adnunk a földünkből,mert átvezettük a villanyt? A másik kérdés: ha már szétméretette a telket és be is jegyeztette,visszafordítható-e dolog?Ha igen kihez érdemes fordulni?

Akkor tehát megtehette.

Igen bejegyezte, egy hónapja a telek 20%-ára, de még azt sem tudom, hova. Más ügyből kifolyólag kértem tulajdoni lapot, és akkor látom a 2012. márciusi bejegyzést.

Bejegyeztette?

Azzal a kérdéssel fordulok a hozzáértőkhöz, hogy közműszolgáltató jegyezhet be szolgalmi jogot a tulajdonos értesítése nélkül?

Tisztelt Szakértő!

Egy olyan tásasházi lakásban élek, amelynek belső zárt udvara van, ezt az udvart eddig közösen használtuk egy másik társasházzal. Az udvarra gépkocsival csak a mi telkünkön keresztül lehet bejutni, gyalogosan mindkét társaház a saját lépcsőházán keresztül az utcáról jár be.

A másik társasház képviselője most kimérette és elkerítette élő sövénnyel az udvarrészüket, abból a célból, hogy mi ne parkolhassunk ott.

A szolgalmi jog sehová nincs bejegyezve, nem készült róla szerződés "csak mindig így jártak be".

A kérdésem az, hogy parkolás céljából is kell-e szolgalmi jogot biztosítani?
A hátsó udvarukra a lécsőházukon keresztül is be tudnak menni, csak autóval nem.

Ne légy kicsinyes! És ha szorgalmasan szolgál? Na ugye!?

nem szoRgalmi
hanem szoLgalmi út
avagy: szolgálja egyik ingatlan a másikat

Osi
Igen. Bárkit és bármiért fel lehet jelenteni. A nyerés szokott inkább kérdéses lenni.
Ehhez viszont ismerni kellene a szolgalmi jogot alapító szerződést, vagy bírói ítéletet. Ha nincs konkrétan megjelölve, hogy hol az út, akkor a tulajdonos úgy jelöli ki, ahogy akarja, ha az változatlanul a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas marad. A közhiedelemmel ellentétben a tulajdonosnak is vannak jogai a saját telkének használata kérdésében.
Egyébként közös megegyezés hiányában a bíróság hatáskörébe tartozik a kérdés.

Ennél azért sokkal több információ kellene. Miért van szükség szolgalmi útra. Megállapodás, avagy bírósági ítélet alapján jogosult. Miért nem használta eddig, vagy egy meglévő helyett másikat venne igénybe.

Múltkor már érdeklődtem a szorgalmi ut miatt.most azt szeretném megtudni,hogy ha 4 év után átteszi a szomszédunk a szorgalmi utat a másik két szomszéd irásos beleegyezése nélkül akkor fel lehet őt jelenteni? Ha igen hol?Mi már beépítettük a kertünket az utat is megcsináltuk,hogy a 3. szomszéd is el tudjon menni meg mi is tudjunk hol járni.Válaszukat előre is köszönöm.

A belterületbe vonás önmagában semmire sem garancia. Építésügyi szempontból meg teljesen közömbös, hogy kül-, illetve belterületről beszélünk. Az építésügyi jogszabályok alapján beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület lehet döntő. Mindkét területi forma kijelölhető kül- és belterületen is.
Az utcanyitásokkal az az alapvető probléma, hogy a nagy számok törvénye alapján mindig lesz legalább egy-két ember, akiknek ez nem tetszik és mindent megtesznek ennek megakadályozására, illetve plusz pénz reményében elkezdenek keresztbe tenni.

Akkor viszont minek belterületbe vonni? Egyébként meg, ha sok ilyen ingatlan van ott egy csomóban, akkor bizonyára utat fog kialakítani az önkormányzat, amikor belterületbe vonja őket. "Feltárja" a területet - vagy hogy mondják.

Tisztelt Nanemaaa!

Olvasgattam a fórumon írtakat, de mégis azért döntöttem az írás mellett, mert bár a probléma hasonló de mégis más a többiekéhez képest. 14 éves osb lapos alap nélküli 40nm-es vityillóm van egy 800nm-es zártkerti telken. Jóindulatú szomszédok feljelentése esetén mire számíthatok?

Válaszát előre is nagyon megköszönöm!

Krisztinkia

Az építési telek olyan telek, mely közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető. Amíg ilyen telked nincs, addig építési telked sincs. (szolgalmi jog nem helyettesíti a jogszabály által elírt kapcsolatot)

Most hol jársz be?

Köszönöm a válaszokat és a jegyzőhöz az ötletet!

Azt nem tudom, hogy gáz ügyben igaz-e, de vízvezeték létesítéséhez a jegyző is alapíthat szolgalmi jogot. Fordulj a jegyzőhöz.

Legelőször azzal kell tisztában lenned, hogy a szolgalmi jog alapítása vagy ingyenes vagy visszterhes. Ez nyilván megállapodás tárgya. A leírtak alapján az ingyenesség kizárható. Ezért ha szolgalmi jogot akarsz alapítani a szomszéd telkén, akkor meg kell térítened a szolgáló telek értékcsökkenését. Az összegben meg lehet állapodni, de szakértő segítségét is igyénybe lehet venni. Szolgalmi jog alapítása per útján is lehetséges, de az értékcsökkenést akkor is meg kell fizetned.

Tisztelt Szakértők!

Budapesten adott egy telek, ahová sajnos a a vizet, gázt nem lehet bevezetni, csak a szomszédon keresztül.
A telket szeretnénk eladni, de a szomszéd sajnos félti a saját telkét és a ráépített házát, hogy eladáskor kevesebbet fog érni és ezért nem hajlandó beleegyezését adni, hogy vizet és gázt a telkén keresztül tudjunk hozni. Ezzel a döntésével pedig sajnos minket sarokba szorított. Szeretnénk adósságunkat kifizetni...Jól tudom,hogy nem köteles belegyezését adni?
Érdemes-e pereskedni? Milyen esélyeink lennének?
Várom a hozzáértők válaszát!
Köszönettel:
barackvirag

A jegyzőhöz lehet fordulni birtokvédelemért.

Jó setét!

Szeretném megkérdezni,hogy mit tudnék csinálni ha a szomszédunk a szorgalmi utnál kiköti a pitbulját ugy hogy a kaput se merjük kinyitni mert ott a kutya és félünk hogy megharapja a gyerekeinket.Se kimenni nem lehet Tőle,igy elhagyni se tudjuk az otthonunkat és hozzánk se tudnak jönni.Válaszukat előre is köszönöm.

a szolgalmi jog jogosultjának írj levelet
nélkülük nem megy