Elnézést kérek, még egyszer üdv Mindenkinek.
Tanácsra lenne szükség.
Adott egy gyéren lakott külterületen lévő telek, ami előtt víz, áram van az úton. A gond az, hogy pár napja gazda megtudta, hogy nemcsak az úton, a 15x150m es telke hossztengelyében is víz van, ott fut a környék gerincvezetéke kb. a kilencvenes évek közepe óta.
Ő két éve vette, egy havi önkormi adás-vételi ajánlat kifüggesztés után, teljesen „tiszta”, mindenféle korlátozó bejegyzéstől mentes tulajdoni lappal. Az adás-vétel során, amit a falu végigasszisztált, föl sem merült ilyen vizes gondolat. Köztudott volt, azért vette, mert idővel itt akart(volna) kis tanyát építeni . Ezért időközben hozzávásárolta a szembeni telket, ami viszont építésre nem ideális(laposan van, nincs hozzá állandóan járható út, stb. Illetve a „vizes”, építésre szánt telek melletti telket hosszútávra kibérelte, előre kifizetéssel, azon viszont építeni a tulaj nem enged.
A tul. Lapon a mai napig nincs bejegyzés. Előző tulajnak tudnia kellett a vezetékről, de ezt elhallgatta. Az adásvételt szinte végigasszisztálta a vízműgépész, aki ráadásul az önkorinál dolgozik főállásban. Mindenki tudott róla, de senki sem szólt. Gazda a mai napig hivatalosan nem értesült arról, hogy atelek, mire a jövőéveit akarta alapozni, az életben nem lesz beépíthető. ( mi lett volna, ha elkezdi a terveztetést, eng. Eljárásokat, fizet egy csomó helyre egy csomó pénzt, mire a vízműig ér a papír, s kibukik a dolog…) Vagy csak az alapot ásó kotró fedte volna föl a telek féltve őrzött titkát.
Gazdát előző tulaj megvezette rosszhiszeműen, hiszen tudnia kellett a tényről.
Ki a felelős a szolg. Bejegyzés elmulasztásáért? (vízmű, önkori, tulaj,stb)
Törvény, vagy jogszabály alapján lehet e ezért revansot venni az átvertnek, vagy ez csak egy „sajnálatos esemény” kategória? Érdemes e lépni, ügyvéd által, vagy anélkül, s ki ellen és hogyan?
Köszönjük a hozzáértő tanácsot előre is!!!
Szolgalmi jog...
Üdv!
Megtörtént a válasz előtt.
Olvasd el az eredeti kérdést.
Speciel a vezetékjoghoz ennek nem sok köze van, ez klasszikus szolgalom.
klope: vezetékjog
Adót semennyit. 10% illetéket.
sziasztok!
Nem biztos, hogy jó helyre írok, ha rossz ajtón kopogtatott, szóljatok...
Szóval:
Két darab zártkerti ingatlant szeretnék vásárolni, mindkettő külterületen van. A kérdésem az. hogy mennyi adót kell fizetnem vásárlás után. A két telek 1 millió lenne, de nincs külön kiírva, hogy melyik mennyi, egybe 1 milla. Nagyon sürgős lenne.
Előre is köszönöm:
Kiss András
Nem. Az egy teljesen más szolgalom.
S mit jelent az, hogy szívességből átengedés?
Talán elsikkadt a sok magyarázkodásban, így összefoglalom röviden újra a problémát:
A szomszédnak bár a telke három oldalról is megközelíthető közvetlenül közútról, ő mégis úgy építette 25 éve a házát, pontosabban úgy épített akkor hozzá, hogy a NEGYEDIK irányba legyen a bejárata, így igazából a mi telkünkön keresztül a legkönnyebb bejutnia a házába (de be tud másképp is a földjein hosszasan keresztülmenve). Tehát, szívességből van megengedve neki, hogy átjárjon.
Kérdés, hogy ez jogosítja-e, hogy a CSATORNÁT is a mi telkünkön vezesse? (Háza a főutca mellett áll, csak a kijárat nem arra van)
klope
Igaz. Bocs.
168. § (2) Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tíz éven át nem tiltakozott. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra.
Jól írta: Ptk 168.§. (2) bek. 10 év
tomas
Elbirtoklás 15 év.
Az én olvasatomban 3 különálló telekről van szó, melyek közül az "A" jelű a saroktelek. Ezen keresztül akar bejárni "C" és bevinni a vizet.
Elméletileg megoldható, de szolgalmi jogot kell rá alakítani.A szolgalmi jog a tulajdonosok között létrejövő szerződés, mely az ingatlannyilvántartásba is bejegyeztethető. A bejegyzés elmaradásának szerintem nincsenek jogkövetkezményei. Közös megegyezés hiányában a bíróság is alapíthat szolgalmi jogot polgári peres eljárás keretében. A megszüntetésre ugyanezek igazazak.
Amiről viszont eddig nem esett szó! A méretlen közművezetéknek közterületen kell húzódnia. A közműszolgáltató közműre vonatkozó tulajdoni joga a vízóra után 10 cm-ig tart. A vízórának viszont általában a telekhatártól max 1,00 m-re kell állnia. A további vezeték a már mért házi vízhálózat.
A fentiekből adódóan a vízóra is a te telkedre kerülne. Meggyőződésem, hogy amennyiben van műszaki megoldás a közterületről történő közvetlen bekötésre, akkor nem vagy szolgalmi jogra kötelezhető, kivéve, ha ezt egyéb műszaki okok megkövetelik.
A 38/1995.(IV.5.)Korm rendelet szerint:
Fogalmak:
7. házi ivóvízhálózat: az ingatlan ivóvízfogyasztását biztosító, az ingatlan tartozékát képező, a bekötővezeték vagy a csatlakozó vezetékhálózat végpontjához kapcsolódó vízvezeték és annak tartozékai (így például vízmérő elhelyezésére szolgáló akna), amely a rajta kialakított vízkivételi helyekig szállítja a vizet;
8. ingatlan: a külön jogszabály szerinti egy helyrajzi számmal rendelkező földrészlet (telek);
9. ivóvíz bekötővezeték: az ivóvízellátásba bekapcsolt ingatlanon a törzshálózat és a házi vezetékhálózat, illetve a csatlakozó ivóvízvezeték-hálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely
úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig,
egyéb esetekben a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzárószerelvény vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig,
vízmérő hiányában az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig
terjed;
10. ivóvízszolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan, amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízszolgáltatásra lehetőséget ad;
Bekötés:
11. § (1) Az ivóvíz bekötővezeték létesítéséről és a szükséges eszközökről, művekről a megrendelő költségére a szolgáltató gondoskodik. Üzembe helyezett ivóvíz törzshálózaton a bekötési vízmérő felszerelését, cseréjét, leszerelését, valamint a csatlakozás készítését a szolgáltató vagy megbízottja végzi.
(2) Egy ingatlan ellátására több ivóvíz bekötővezeték csak tűzvédelmi vagy műszaki okból létesíthető, vita esetén az illetékes szakhatóságok (így például a vízügyi felügyelet) szakvéleménye alapján a jegyző dönt.
(3) A vízmérőhelyet az ingatlanoknak bekötést lehetővé tevő ivóvízközhálózatot magában foglaló közterület felé eső 1 m-es sávjában kell kialakítani.
Szolgalmi jog keletkezhet elbirtoklással, ha a szomszéd telek tulajdonosa (vagy használója) 10 évig zavartalanul használja a szolgáló terhet valamképpen.
A bíróság dönt ebben a kérdésben.
bocs... elírtam, a szomszédok szerezhettek-e szolgalmi jogot, s ez befolyásolhatja-e a csatorna ügyet?
Nem :-). Egyik nagyszülő meghalt, gyerekek örököltek, de a másik nagyszülő haszonélvező lett. Ő is meghalt, haszonélvezet megszűnt. Van két tulaj az A telekre, de köztük nincs gond, sem ügy az ügy szempontjából. A haszonéálvezetet csak azért kevertem bele a leírásba, mert hátha érdekes. Pl. hogy az átjáró szomszédok (B, C), ha 10 évig átjártak, szereztek-e esetleg haszonélvezeti jogot így?
Az A és B és C telkek külön helyrajzi számú, s tulajdonosú telkek.
Ha a nagyszülő tulajdonosa volt az ingatlannak, akkor hogyan lehetett egyidejűleg haszonélvező is, már persze, ha nem a tulajdonjogban foglalt haszonélvezetre gondolunk?
Szomszédos, de önálló ingatlanokról beszélünk?
Nagyszülő halála után kb. 3 éve örököltünk egy házat. Korábban is, kb. 20 éve a mostani tulajok voltak a tulajdonosok, de a nagyszülőnek évtizedekig haszonélvezete volt az ingatlanon... ezek a tulajdonosi viszonyok.
Az ingatlan szomszédi viszonyai némiképp speciális helyzetűek. Talán úgy lehet könnyen elképzelni, hogy egy főút mellett elképzel az ember egymás mellett 3 téglalapot (A, B, C), úgy hogy mindegyik téglalapnak a keskenyebbik oldala érintkezik a főúttal. A téglalapok túlsó oldalán is fut egy alsóbbrendű út, de a domborzat olyan, hogy ez már egy domb tetején van. Tehát a telkek dombra futnak fel. A házak a domb aljában, a főút mentén vannak, de úgy hogy a bejárata mindegyiknek BEFELÉ a földek felé néz (talán mert a régi pajtákat beépítették?). Ebből kifolyólag, a B és C ház tulajdonosa az A telken keresztül jár be. Annak ellenére, hogy ugye a házak a főút mellett vannak, s minden teleknek van még egy utcával határos része is, sőt a C telektulajdonos még egy harmadik úton is meg szokta/tudja közelíteni tulajdonát. De az A telken való átjárás szívességből hallgatólagos beleegyezéssel régóta így van, hivatalosan szolgalmi jog azonban nincs bejegyezve.
A B telek tulajdonosa 2 éve változott, az új tulaj kaput szerelt fel, így C-vel vitái vannak, miközben a mi tulajdonunkban levő A teleken mindketten továbbra is átjárnak. (ezt csak a bonyolult viszonyok szemléltetésére)
A számunkra felmerülő probléma: csatornáznak a faluban, s az önkormányzat úgy tervezte meg a csatorna nyomvonalát, hogy ennek a szívességből engedett átjárónak a nyomvonalán menjen a vezeték. Erről utólag , a munkálatok során szereztünk tudomást, akkor tiltakoztunk. Így a csatornának az a része nem épült meg.
Azóta a B szomszéd a háza falát áttörve a főutcáról bekötötte, vagy legalábbis elkezdte beköttetni a csatornát. Ő nem támaszt igényt a telkünkön átvezetésre, s ő sem akarja, hogy C az övén vezesse keresztül a csatornáját. Viszont kártérítéssel él az önkormányzat felé, hogy a munkáktól megrepedt a háza fala. C erre hivatkozva nem engedi bekötni a csatornát, s ragaszkodik hogy a mi A telkünkön, s B-n keresztül kössék be neki. Bár ezen kívül kétféleképpen is be tudná vezetni a csatornát: B-hez hasonlóan, vagy közvetlenül a (melléképületben levő) fürdőszobája falán keresztül.
Az önkorményzat, mivel C csak a harmadik megoldásban lenne benne, ami szerint csak a járdája mellett, a bejáró úton keresztül vezethetik a vezetéket, ezért szolgalmi jog kijelölésével fenyeget bennünket (A és B-t).
Kérdésem, hogy meg kell-e engedni a fenti bonyolult esetben (2 útról is megközelíthető ingatlanok, közvetlen főút melletti ház) hogy a telkünkön vezessék a csatornát? Milyen értékvesztést jelenene ez? Kártérítés járna-e? A szívességből engedett bejárást megszüntethetjük-e? És ha szívességből tovább engedjük, hogy lehet biztosítani, hogy a telkünk esetleges eladásánál a leendő tulaj megszűntethesse (hiszen ki venne egy harmadánál szétvágott telket?!)?
Köszönöm a türelmes elolvasást, s nagyon várom a választ!
klope
Tisztelt szakértők!
Fontos lenne, hogy valaki választ adjon nekem egy kérdésre.
Kisajátították az ingatlanunk egy részét autópályaépítés miatt.
Az út mellett a vezetékeket is a földünkön viszik keresztül. Csak a szélét érinti az ingatlanunknak a gázvezeték lefektetése, de gázszolgalmi jogot természetesen alapítaniuk kell.
A kérdésem a következő:
Van-e arra jogszabály, iránymutatás stb. hogy az ingatlanrész kártalanítási értékének hány százaléka, hanyad része kell hogy legyen a szolgalmi jog alapításának ellenértéke(kártalanítási értéke)?
Tehát ha az ingatlanrészt pl. 300Ft/m2 értéken sajátították ki, akkor a fennmaradó részre a szolgalmi jogot mondjuk az 1/3 áért azaz 100Ft/m2 ért alapítják?
A szakértőknek tartaniuk kell-e magukat valamihez, általánosan elfogadott százalékhoz stb?
Válaszaikat előre is köszönöm!
Szerintem első körben a helyi önkormányzat építési/műszaki osztályán érdeklődd meg, hogy van-e ún. rendezési terv, ami megszabja, hogy mekkora a minimális teleknagyság (függetlenül attól, hogy az nyeles-e vagy sem). Ha ilyen nincs, akkor lehet tovább lépni.
Tisztelt uraim !
Szeretném, ha valamilyen hasznos tanáccsal tudnának szolgálni évek óta húzódó ingatlanproblémánkra.
Belterületen rendelkezünk egy cca 27x70m-es nagyságú építési telekkel, utcai frontján egy 120 nm-es lakóházzal. A telek egészen pontosan 1470 nm. Az ingatlant több éve szeretnénk eladni, de a jelentkezőknek csak kisebb telekre lenne szükségük (ennek a felére nagyjából) vagy nem akarják megfizetni a telek hátsó részének értékét.
A falunk önkormányzata valami általános nyeles telek tilalomra hivatkozik, nem engedélyezik a megosztást. Az osztatlan közös használatot is próbáltuk már, egyetlen vevő sem hajlandó ebbe a formába belemenni.
A szomszédunkban kettő darab ikerház épült, 16-an laknak ugyanannyi területen, mint mi.
Milyen tilalom van érvényben Mogyoród területén, amire hivatkoznak ?
Amennyiben eladom az ingatlanomat amennyiért elviszik és nem sikerül 2 darabban eladnom - nos úgy súlyos milliókat (nagyjából 5-6 milliót vesztek).
Van esély arra, hogy valamilyen hivatalnál méltányosságra hivatkozva kérvényezzük a telekmegosztást ?
Válaszaikat előre is köszönjük !
Kedves Ildikó31!
Köszönöm a válaszaidat! Ezeknek tudatában nem lettem sokkal vidámabb , de legalább tudom mi a helyzet... Köszönöm !
Nincs mindegyik teleknek közterületi kapcsolata sajnos , nem megoldható a külön bejárat.
Ebben az esetben is megszüntethető a tulajdonközösség ? Ugyan az a folyamat amit leirtal ..földmérő, vázrajz...stb ?
Esteleg tudsz olyat aki foglalkozna ezzel az üggyel megbízás alapján ?
Ha nem megoldható a külön bejárat, és nem lehet mindegyik teleknek közterületi kapcsolata, akkor nem osztható meg!
