Kedves Ildikó31!
Köszönöm a válaszaidat! Ezeknek tudatában nem lettem sokkal vidámabb , de legalább tudom mi a helyzet... Köszönöm !
Nincs mindegyik teleknek közterületi kapcsolata sajnos , nem megoldható a külön bejárat.
Ebben az esetben is megszüntethető a tulajdonközösség ? Ugyan az a folyamat amit leirtal ..földmérő, vázrajz...stb ?
Esteleg tudsz olyat aki foglalkozna ezzel az üggyel megbízás alapján ?
Ha nem megoldható a külön bejárat, és nem lehet mindegyik teleknek közterületi kapcsolata, akkor nem osztható meg!
Elsődlegesen a kerületi önkormányzatnál nézd meg, hogy megosztható-e egyáltalán a telek.
Ha nem, akkor csináljatok hivatalos telekmegosztást, amit be lehet nyújtani a földhivatalhoz.
Kedves hmcs!
Azért nincs jogod a saját részeddel azt tenni, amit akarsz, mert itt nem részekről van szó, hanem eszmei hányadokról. A közös tulajdon esetében nem a dolog közös, hanem a tulajdonjog. És neked is beleszólásod van abba, hogy a tuljadonostársad mit tesz a saját tulajdonjogával és fordítva! Még egyeszer mondom, az, hogy te ebből az ingatlanból azt a részt használod, ez csak egy megegyezés a többi tulajdonostárssal. Attól az még nem kizárólag a tied.
„Hogy lehet a tulajdonközösséget megszüntetni?”
földmérő kell, aki az egész ingatlanból mindenkinek kiméri a részét, megosztási vázrajzot csinál, ügyvéd kell, aki elkészíti az okiratot, be kell adni a földhivatalhoz, ahol az okiratnak megfelelően bejegyzik a külön ingatlanokat. Attól a perctől kezdve, hogy az áll a tulajdoni lapon, hogy te 1/1 hányadban tulajdonosa vagy az ingatlannak, azt tehetsz vele, amit akarsz! De addig nem!
ildiko31
Még egy (utolsó) kérdés :
Mi a feltétele a tulajdonközösség megszüntetésének?
Hogyan rendelkeznek ilyenkor a közös részekről mivel nem megoldható a külön bejárat ?
Kedves Ildikó31!
A tulajdoni lapon tulajdoni hányadokról van szó :(
Ebben az esetben nem értem miért nincs jogom a tulajdonhányadomnak megfelelő részen azt csinálni amit akarok ?
Kedves hmcs!
A telekrészed külön helyrajzi számon van? Az van az ingatlan-nyilvántartásban is, hogy a te tulajdoni hánydod 1/1?
Ha ezek vannak a tulajdoni lapra írva, akkor azt teszel a telkeden, amit akarsz!
De ha több tulajdonos van, akkor szerepel a tulajdoni hányadod is rajta, ez akár mekkora, meg kell kérdezni a többieket. Nem az a lényeg, hogy 3 különböző család, az a lényeg, hogy ingatlan-nyilvántartásban külön helyrajzi számon legyen!
ildiko31
Kedves Ildikó31 !
Köszönöm válaszod! De lehet ,hogy fogalomzavarban élek ..
Az ingatlan 3 generaciós családi ház , melyet mostmár 3 külön család birtokol. A tulajdonhányadok arányában van kertrészünk is (nincs fizikailag elkülönítve) és vannak közös részek. (pl kocsibeálló és a járda ahol mindenki bejön)
Ez a fajta tulajdonviszony ,lehet hogy nem az "osztatlan közös tulajdon".. nem értek hozzá...
Ebben az esetben a SAJÁT telekrészemen keresztüli (ami közel 50% a teleknek) bevezetéshez miért van szükség a többi tulajdonos beleeggyezéséhez ?
Illetve ebben az esetben a közös részek használatához kell -e beleeggyezés , vagy hivatkozhatok szolgalmi jogra?
Köszönöm előre is .... elnézést hogy nem fogalmaztam pontosan!
Hmcs
Kedves hmcs!
1. Nem! a közös tulajdon nem a dolog, hanem a tulajdonjog megoszlását jelenti. Te egyedül nem ajánlhatod fel!
2.nincs összeghatár, de arra figyelj, hogy ha nem tudtok velük megegyezni, kérhetik a bíróságtól is a szolgalom alapítását.
3. Te egyedül nem árulhatod a többi tulajdonostárs beleegyezése nélkül. Amennyiben kéred a tulajdonközösség megszüntetését, te kapsz egy új helyrajzi számot, akkor a szolgalmat is te alapítod egyedül a saját ingatlanod terhére!
ildiko31
Tisztelt szakértők:
Osztatlan közös tulajdonról van szó 4 tulajdonossal.
A csatornát a hátsó szomszédok (4 en) csak a mi vagy az oldalsó telekszomszédaink telkén
keresztül tudnák beköttetni, de a mi esetünkben a másik 3 tulajdonos ehhez nem járulna hozzá.
Kérdéseim:
1. Felajánlhatom -e a többi tulajdonos beleeggyezése nélkül a saját tulajdonrészemen
és a közös használatú (bejárati rész) telekrészen keresztül a csatorna bevezetését?
2. Van -e összeghatár amit ilyenkor kérni szokás (lehet) a szomszédoktól ?
Illetve válogathatok-e aszerint ,hogy kinek mennyit érne meg ez a lehetőség?
3. Megüthetem -e a bokám , ha a fent említett modon a legtöbbet ajanlóknak megengedem hogy csatlakozzanak a csatornahálózathoz ?
Segítségüket előre is köszönöm !
Tisztelettel: N.G.
szajbertattila: Igen, valóban szolgalmi jog csak két önálló hrsz esetében fordulhat elő, teljesen egyetértek - itt tkp. a szolgalmi jog kifejezés "csak" használati jogot jelent és nem a Ptk. szerinti (jogi értelemben vett) szolgalmat.
Fanni: "ketté lett osztva" állapot jelenti azt a ráutaló magatartást, hogy a tualjdonostársak a használat kérdésében megállapodtak és ön ezt az állapotot "örökölte", amikor megvette azt a bizonyos telekrészt. Mivel a hátsó telekrészt más módon nem lehet megközelíteni csak az ön részén keresztül, ezért az ő bejárását nem lehet megszüntetni, de a csatornaelvezetés más helyen történő megvalósítása ellen természetesen tiltakozhat ha ezt a tulajdonostárs az ön hátrányára kívánja megvalósítani és az ön jogos érdekeit sérti. Per esetén ezt a sérelmet önnek kell bizonyítania.
Tisztelt DR AE! Köszönöm válaszát.Ezek szerint megkapta a rajzot. Ez a telek valamikor a rajta levő házzal,+ mégegy külön bejáratú lakással egy tulajdonban volt, csakhogy halálozás miatt ketté lett osztva,és a hátsó rész a mai napig az egyik örökös tulajdona, viszont az első részt a másik örökös eladta, és igy lettem én ennek a tulajdonosa. Teljesen elkülönült adás-vételi szerződéssel.Ez az előzmény.Én még másik lakást is adtam ezért + pénzt,és most nem értek semmit ,hisz nincs közös tulajdon,csak a helyrajzi szám azonos. Ön X.4-én azt irta,célszerü lenne azonnal megszüntetni a szomszéd bejárását a telkemen. Hisz én is csak ezt akarom, ez a rajzból mint kiderül megoldható is lenne .Köszönöm:Fanni
Nyeles telek
Az előttem szóló érdemben helyes hozzászólásait talán csak annyival egészíteném ki, hogy a szolgalmi jog (u.n. telki szolgolom) fogalmilag csak két önálló ingatlan (főszabályként szomszédos ingatlan) kapcsán merülhet fel, azaz van egy szolgáló telek és van egy uralkodó telek. De olyan nincs hogy egy telken belül az egyik tulajdonostársnak szolgalmi joga van a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadán ...
Kedves Fanni,
Kedves Fanni,
A Ptk szerint közös tulajdon esetén mindegyik tulajdonostárs jogosult az ingatlan birtoklására és használatára, ezt azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a másik jogainak sérelmére. Így - bár jó lenne látni legalább rajzon a jelenlegi helyzetet - véleményem szerint az Ön által elkerített részen a Ptk fenti bekezdésére hivatkozással megakadályozhatja a csatorna elvezetését és hivatkozhat arra hogy a tulajodnostárs által ténylegesen használt (az ő részéhez tartozó ) bejáró "alatt" történjen az elvezetés. Ugyanígy célszerű lenne a szomszéd bejárását az Ön telkén azonnal megszüntetni és a 20 évvel ezelőtti szolgalommentes helyzetet visszaállítani. Az időmúlás azonban a szomszédnak kedvez, így joggal hivatkozhat arra, hogy az Ön részén megengedett bejárási lehetőséget elbirtokolta, így a bejárót érintő telek "alatt" elvezethetné a csatornát.
Tisztelt DR.AE !Köszönöm tanácsát. A másik tulajdonos örökölte a hátsó részt, ezelőtt 2o.évvel,én viszont a másik felét vásároltam ,már le volt keritve az ami az én tulajdonom lett, tehát lekeritve,szorgalommentességgel vettem meg. Ö az én udvaromon, járdámon keresztül járt el hátra,de akkor még az előző tulaj azt mondta ez csak addig lesz igy, amig én meg nem szüntetem.Én nem szüntettem meg,annak ellenérte,hogy rengeteg hátrányom származott belöle, viszont most nem elégszik meg a bejárási lehetőséggel,hanem az én lekeritett saját telekrészemen akarja elvezetni a csatornát.Én viszont ezt nem szeretném,csak akkor, hogyha azt a részt magának lekeriti és ezentúl ott jár be, hisz igy is elég keskeny a telkem, most hogy mégegy részt akar használni .Én ezt nem szeretném,csak akkor adnám a telkemet,ha lekeriti az általa használandó részt,és cserébe kapok érte területet.Én ugy érzem ehhez van jogom. Kérem válaszát .Köszönöm Fanni
Nyeles telek
Kedves Fanni!
A szolgalommentesség az ingatlant érintő használati jog mentességet jelent. Véleményem szerint azonban ténylegesen nem mentesen vehette az ingatlant, ugyanis a leírásból úgy tűnik, hogy a hátsó tulajdonosnak 20 évvel ezelőtt is valamilyen bejárási lehetősége lehetett az ingatlanára. Ha pedig az úthasználati szolgalom nem is volt bejegyezve az ingatlannyilvántartásba, azt húsz év folyamatos gyakorlás során megszerzte/elbirtokolta. Amennyiben a két ingatlan egy hrsz alatt szerepel, akkor a közös tulajdon szabályai irányadóak, azzal hogy a két ház "alatt" található telket valamennyi tulajdonostárs jogosult használni. A csatorna bevezetésénél sincs ebből kifolyólag elkülönített saját ill. szomszéd rész, ezért az "ön" telkén is jogosultak elvezetni. Véleményem szerint a konfliktus megoldható az ingatlan megosztásával, feltéve, hogy a lokális szabályok a megosztást lehetővé teszik. Ebben a tekintetben az önkormányzattal kell egyeztetni.
Szajbertattilának
Abban a reményben fordulok Önhöz,hogy segit abban az ügyben,hogy mit jelent az,hogy szorgalommentesség .Olyan családi házrésznek vagyok a tulajdonosa,melyet már lassan húsz éve vásároltam, és egy helyrajzi számon két külön tulajdon van,az én részem az utcafronti , mely le van keritve,hátul lakik a másik tulajdonos,és az udvaromon jár keresztül egy" közösnek "nevezett járdán .Rengeteg komfliktus van,pl nyitva hagyja a kaput,és még sorolhatnám.Közben átnéztem az adás-vételi szerződésemet,mely úgy szól,hogy én az előző lakótól per,teher,és szorgalommentesen vásároltam meg a házrészünket. Mit jelent ez?Most a csatornát is vezetni kellene,én kötelezhető vagyok arra,hogy az én részemen engedjem át az Ö csatorna bevezetését, vagy ezt meggátolhatom-e, esetleg hivatkozhatok arra,hogy a bejárata nyomvonalán a járda alatt vigye el a csatornáját? Egyébként meglehetne oldani azt,hogy teljesen külön váljunk egymástól,mert a telekrészemből adnék neki másik bejárási lehetőséget,melyet elkerithetne saját részére,és elvezethetné a csatornáját,persze akkor megszüntetnénk az eddig használt "közös " bejárást,minden problémát megoldhatna a külön válás.Nagyon fontos lenne tudnom a választ. Teljesen véletlenül jutottam el a honlapjukra és örülök,hogy van ez a fórum..Köszönöm segitségét:
Fanni
Nyeles telek
! Abban a reményben fordulok Önhöz,hogy segit abban az ügyben,hogy mit jelent az,hogy szorgalommentesség .Olyan családi házrésznek vagyok a tulajdonosa,melyet már lassan húsz éve vásároltam, és egy helyrajzi számon két külön tulajdon van,az én részem az utcafronti , mely le van keritve,hátul lakik a másik tulajdonos,és az udvaromon jár keresztül egy" közösnek "nevezett járdán .Rengeteg komfliktus van,pl nyitva hagyja a kaput,és még sorolhatnám.Közben átnéztem az adás-vételi szerződésemet,mely úgy szól,hogy én az előző lakótól per,teher,és szorgalommentesen vásároltam meg a házrészünket. Mit jelent ez?Most a csatornát is vezetni kellene,én kötelezhető vagyok arra,hogy az én részemen engedjem át az Ö csatorna bevezetését, vagy ezt meggátolhatom-e, esetleg hivatkozhatok arra,hogy a bejárata nyomvonalán a járda alatt vigye el a csatornáját? Egyébként meglehetne oldani azt,hogy teljesen külön váljunk egymástól,mert a telekrészemből adnék neki másik bejárási lehetőséget,melyet elkerithetne saját részére,és elvezethetné a csatornáját,persze akkor megszüntetnénk az eddig használt "közös " bejárást,minden problémát megoldhatna a külön válás.Nagyon fontos lenne tudnom a választ. Teljesen véletlenül jutottam el a honlapjukra és örülök,hogy van ez a fórum..Köszönöm segitségét:
Fanni
Nyeles telek
egyébként az idézett rendelkezés értelmezését tévesnek tartom, abból ugyanis szerintem nem az következik, hogy közúttal kell összekötni a háztömböt, vagy hogy az átjáró út közútnak minősülne, hanem az, hogy csak akkor lehet átjárni a t9rvéyn alapján a szomszéd telken, ha az nincs összekötve megfelelő közúttal. Ha össze van kötve, akkor nem lehet átjárni.
amiről írsz az a törvényes útszolgalom, ez valóban jogot ad az átjárásra, de az áthajtásra sajnos nem. A kialakult bírói gyakorlat szerint ugyanis ez a szolgalom a gyalogos átjárásra kiterjed, de a gépkocsival való áthajtásra nem.
Tisztelt jogban jártas olvasó! Segítséget szeretnénk kérni az alábbi ügyben.
Társasházunk több lépcsőházból áll. A legtöbb lépcsőház utcafrontra nyílik, kivéve négyet. A négy lépcsőházat egy bekötőút köti össze a közúttal. A bekötőút a szomszédos telken halad keresztül, amit két oldalról körülzárt parkoló szegélyez. A parkoló tulajdonosai, és a házunk aljában lévő teremgarázs tulajdonosai úgy vélik, hogy a bekötőútra csak nekik van szolgalmi joguk, oda gépjárművel csak ők hajtatnak be, azok a lakók akik parkolóval, vagy teremgarázzsal nem rendelkeznek, nem használhatják.A négy lépcsőházat az ő elgondolásuk szerint a tulajdonosok csak gyalogosan közelíthetik meg. Az én olvasatomban, a szolgalmi jog minden tulajdonosra érvényes, függetlenül attól, hogy rendelkezik a ház aljában teremgarázzsal vagy sem.
"Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon (167§) Ez az ún. "szükségbeli út szolgalma", mely ingatlannyilvántartási bejegyzés nélkül is gyakorolható"
Én ez alapján gondolom, hogy a garázstulajdonosoknak nincs igazuk, és hogy igaz, hogy a háztömböt meg lehet gyalogosan közelíteni, de az nem "közút".
Szíves segítségüket előre is köszönöm: Sutre
Elsőre nem hangzik rosszúl!!!
Melyik Önkormányzat?
Milyen kiterjedésű és művelésű ágú területet, és mennyiért kíván eladni???????
Sziasztok!
Egy kis segítségre lenne szükségem:
Van egy önkormányzati területtel körbevett telkünk, melyen áll egy ház. A házra valamikor a 80-as években megadták a lakhatási engedélyt. Most be szeretnénk vezetni a gázt, a gázszolgáltatónak ehhez szükséges, hogy meglegyen a szolgalmi jogunk a területre, mivel az önkormányzat területén lenne a gáz keresztülvezetve. Az önkormányzat viszont nem adja meg a szolgalmi jogot, hanem azt szeretné, hogy vegyük meg a területet.
Köteles-e az önkormányzat megadni a szolgalmi jogot, és ha igen, milyen illeték/díj mellett? (mennyi időn belül?)
A telkünket csak az önkormányzati területen keresztül lehet megközelíteni, ha lakhatási engedély van a házon, nyilván arra is van engedély, hogy megközelítsem a házat. 20 éve tejlesen legáisan be lehetett kötni a vizet, a telefont, tehát most ezek a közművek amúgy is áthaladnak a kérdéses területen, a megközelítés is innen történik, a gáz már nem haladhat át?
Előre is köszönöm a választ!
A szolgalom az avlamilyen rendszerességet feltételez, tehát valaminek egy célra való rendszeres használatát (átjárás). Arra nem alapítható szolgalom, hogy vészhelyzetben bemenjen a tűzoltó - persze ettől még bemehet, csak nem a szolgalom miatt. Tehát a vészhelyzetre a szolgalom nem vonatkozik, vészhelyzetben szolgalom nélkül is használható a másik telek - károkozás esetén azonban kártalanítani kell a tulajdonost.
3 m széles szolgalmi út úgy nézem meghaladja a gyalogos megközelítéshez szükséges mértéket, ebből következtetek, hogy gépkocsival is be szeretnáétek állni a telekre, ami teljesen elfogadható, jogos igény, csak a törvényes útszolgalom szerintem erre nem terjed ki. Tehát: meg kell állapodni a szomszéddal a szolgalom alapításáról.
Ami pedig a kértérítést illeti - meg kell próbálni visszakérni a pénzt az önkorményzattól, hátha bejön. Nincs rá garancia, hogy nyersz. Jól védhető az önkormányzat álláspontja (szabadon rendelkezik a tulajdonjogával, és a törvény álal elismert szolgalmi jogod megvan) - de emberieg megértem a ti bajotokat is ahhoz, hogy ugyanazt a szintet fenntartsd, többletkiadásod van. Próbálkozni kell - érdekes per lehet belőle