Szolgalmi jog...

A tk szerint ha egy telek nincs öcósszekötve megfelelő közúttal, akkor a törvényes útszolgalom keletkezik. Általában pénzt a szolgalom alapításáért szoktak kérni, de mivel itt reális az esélye annak, hogy a szolgalom a törvény alaján már "megalapult", ezért szerintem külön pénz nem kérhető érte, bírói úton lehet kérni a szolgalmi jog megállapítását és bejegyézét a telekkönyvbe. Viszont ez az útszolgalom csak gyalogos megközelítésre ad lehetőséget- kocsival nem lehet bejárni a telekre. Ezért a B telek tulajdonosa két dologért kérhet gyakorlatilag pénzt:

1. pereskedés nélkül is aláírja a papírokat, ami alapján bejegyzik a szolgalmi jogot - ezzel te időt nyersz, ő meg visszaél a jogával, de ha időben ez így jó neked, akkor megérheti kifizetni.
2. azt mondja, hogy nemcsak gyalogos-szolgalmat csináltok, hanem beleveszitek a kocsisat is - ezért már visszaélés nélkül kérhető pénzt, és pereskedni se kell a bővített szolgalom bejegyzéséért.

Szerintem egyik esetben sem perelhető az önkormányzat- mert a minimumot, a gyalogos szolgalmat a törvény biztosítja, ha meg többet akarsz (vagy engedsz az 1. variációnak), akkor azért fizetned kell.

Nem nagyon foglalkozom ilyen ügyekkel, de amit gondolok, elmondom.
Mivel bányaszolgalmi jog bejegyeztetéséről van szó, nem sajátítják ki az ingatlanodat. Talán jobb így, mert akkor az alkotmány szerint nem kártérítés, csupán kártalanítás járna (ekkor az elmaradt hasznokat nem követelhetnéd). Így viszont csak a tényleges károdat követelheted, az ingatlanod értékét nem, hiszen az ingatlan a tiéd marad, annak az értéke nem, csak a forgalmi érték csökkenésének és a használhatóság csökkenésének értéke lesz a kártérítés mértéke.
Az ingatlanod értéke a leírtak alapján lényegesen csökken, a kompenzáció iránti igényed mindeképpen jogosnak tekintendő.
Ki állította ki a közig.határozatot? Az elég ritka dolog, hogy első fokon kész tények elé állítják az embert... És az első fokú határozat ellen lehet fellebbezni! Mivel 185 km-s a vezetékszakasz, többen is lehettek, akiknek ez a problémája, fogjatok össze, minél többen, annál jobb.
Ha a közig.határozat ellen nem tudtok fellebbezni, vagy a fellebbezés eredménytelen, bírósághoz lehet fordulni, az első fokon eljárt közig.szerv székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz lehet fordulni (közgi.perben a megyei bíróságnak van kizárólagos illetékessége). Forduljatok ügyvédhez, aki megírja a keresetlevelet és védi az ügyet (bírósági titkár vagy bíró is felveszi a perhez szükséges adatokat és segít a kereset benyújtásában a bíróságon fogadási időben, de a közig.szervnek úgyis lesz ügyvédje, úgyhogy célszerű már most ügyvédet fogadni nektek is). Vigyázat! A határozat közlésétől számított 30 napon belül lehet bírósághoz fordulni! Egyelőre ennyit tudok mondani.
Termőföldről van szó? Hányan vagytok, akiket ezzel sújtottak? A többiek is fel vannak háborodva? Van, akinek megélhetési lehetőséget nyújt a termőföld? Mennyi az értéke jelenleg a földednek, és mennyire taksálod a vezeték lefektetése után? Mire tudod használni a vezeték lefektetése után (jóhiszeműen kell megítélni: ki lehet-e kerülni a 20 m-s sávot nagyobb nehézség nélkül, ha pl. búzát akarsz belevetni stb.) Ki állította ki a közig.határozatot? Mi áll a határozatban, hová lehet fellebbezni az ügyben?

Segitsetek Emberek!

A földünkön egy 20 mélteres sávot, átlóban
használhatatlanná tesznek, mert szénhidrogén vezetéket fektenek a közeljövőben. A földet ezután eladni, és még használni sem lehet... Kész tények elé állítottak bennünket, és ha már igy van akkor az érdekelne hogy Kérhetek-e kártéritést, vagy van e megoldás....

Idézek a levélből:

\"\"A beruházásban egy 185 km- es vezetékszakasz kerül megépitésre, 1,2 méteres földtakarással. a vezeték építéséhez építési sávot kell kialakitani, amelynek szélessége 20m.\"\"

Van szó még:

\"\"A vezeték elhelyezése, üzemeltetése a 1993. évi XLVIII. Bányatörvény hatálya alá tartozik, melynek értelmében a vezeték elhelyezésére elhelyezési bányaszolgalmi jog, üzemeltetésére üzemeltetési bányaszolgalmi jog kerül megállapításra. mindkét bányaszolgalmi jog közérdekü használati jognak minősül.\"\"

Továbbá:

\"\"Az igénybevett területen az ingatlan tulajdonosa nem végez:

Öntözéses gazdálkodást, tűzgyújtást, nyílt láng használatát, A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok elhelyezését, talajművelést, építést, föld kitermelését, munkák akadályozását eredményező,a terület igénybevételét nehezítő, költségesebbé tevő beavatkozást.\"\"

Csak egy kérdésem van. Lehet e kártérítést kérnem, és mely törvények alapján.

Köszönöm előre is .

Horváth András

Várom a leveleket is:
roofroy@axelero.hu