Szolgalmi jog...

Kedves ÓbudaFan! Ez bennünk is azonnal fölmerült, de hogyan kell próbálkozni? Kihez, mivel, miként, hogy hivatalos legyen, hisz a volt tulaj letagadta. És ki a felelős egy ilyen bejegyzés elmulasztásáért, kinek lett volna a kötelessége anno ráterhelni a szolg. jogot a telekre? (mivel ezek szerint ennek hiánya miatt mások sérülnek. ) Pl. valaki nősül, de nem készül róla sehol hivatalos írás, a tény tény marad, ám ha még egyszer megnősül válás nélkül az bigámia, fülön fogják. A szolg. jog bejegyzés elmulasztásáért nem hibáztatható jogszerűen senki?

Meg lehet próbálni az eladóval szemben árleszállítást érvényesíteni.

Elnézést kérek, még egyszer üdv Mindenkinek.
Tanácsra lenne szükség.
Adott egy gyéren lakott külterületen lévő telek, ami előtt víz, áram van az úton. A gond az, hogy pár napja gazda megtudta, hogy nemcsak az úton, a 15x150m es telke hossztengelyében is víz van, ott fut a környék gerincvezetéke kb. a kilencvenes évek közepe óta.
Ő két éve vette, egy havi önkormi adás-vételi ajánlat kifüggesztés után, teljesen „tiszta”, mindenféle korlátozó bejegyzéstől mentes tulajdoni lappal. Az adás-vétel során, amit a falu végigasszisztált, föl sem merült ilyen vizes gondolat. Köztudott volt, azért vette, mert idővel itt akart(volna) kis tanyát építeni . Ezért időközben hozzávásárolta a szembeni telket, ami viszont építésre nem ideális(laposan van, nincs hozzá állandóan járható út, stb. Illetve a „vizes”, építésre szánt telek melletti telket hosszútávra kibérelte, előre kifizetéssel, azon viszont építeni a tulaj nem enged.
A tul. Lapon a mai napig nincs bejegyzés. Előző tulajnak tudnia kellett a vezetékről, de ezt elhallgatta. Az adásvételt szinte végigasszisztálta a vízműgépész, aki ráadásul az önkorinál dolgozik főállásban. Mindenki tudott róla, de senki sem szólt. Gazda a mai napig hivatalosan nem értesült arról, hogy atelek, mire a jövőéveit akarta alapozni, az életben nem lesz beépíthető. ( mi lett volna, ha elkezdi a terveztetést, eng. Eljárásokat, fizet egy csomó helyre egy csomó pénzt, mire a vízműig ér a papír, s kibukik a dolog…) Vagy csak az alapot ásó kotró fedte volna föl a telek féltve őrzött titkát.
Gazdát előző tulaj megvezette rosszhiszeműen, hiszen tudnia kellett a tényről.
Ki a felelős a szolg. Bejegyzés elmulasztásáért? (vízmű, önkori, tulaj,stb)
Törvény, vagy jogszabály alapján lehet e ezért revansot venni az átvertnek, vagy ez csak egy „sajnálatos esemény” kategória? Érdemes e lépni, ügyvéd által, vagy anélkül, s ki ellen és hogyan?
Köszönjük a hozzáértő tanácsot előre is!!!

Üdv!

Megtörtént a válasz előtt.

Olvasd el az eredeti kérdést.

Speciel a vezetékjoghoz ennek nem sok köze van, ez klasszikus szolgalom.

klope: vezetékjog

Adót semennyit. 10% illetéket.

sziasztok!

Nem biztos, hogy jó helyre írok, ha rossz ajtón kopogtatott, szóljatok...

Szóval:
Két darab zártkerti ingatlant szeretnék vásárolni, mindkettő külterületen van. A kérdésem az. hogy mennyi adót kell fizetnem vásárlás után. A két telek 1 millió lenne, de nincs külön kiírva, hogy melyik mennyi, egybe 1 milla. Nagyon sürgős lenne.
Előre is köszönöm:
Kiss András

Nem. Az egy teljesen más szolgalom.

S mit jelent az, hogy szívességből átengedés?

Talán elsikkadt a sok magyarázkodásban, így összefoglalom röviden újra a problémát:

A szomszédnak bár a telke három oldalról is megközelíthető közvetlenül közútról, ő mégis úgy építette 25 éve a házát, pontosabban úgy épített akkor hozzá, hogy a NEGYEDIK irányba legyen a bejárata, így igazából a mi telkünkön keresztül a legkönnyebb bejutnia a házába (de be tud másképp is a földjein hosszasan keresztülmenve). Tehát, szívességből van megengedve neki, hogy átjárjon.
Kérdés, hogy ez jogosítja-e, hogy a CSATORNÁT is a mi telkünkön vezesse? (Háza a főutca mellett áll, csak a kijárat nem arra van)

klope

Igaz. Bocs.

168. § (2) Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tíz éven át nem tiltakozott. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra.

Jól írta: Ptk 168.§. (2) bek. 10 év

tomas
Elbirtoklás 15 év.

Az én olvasatomban 3 különálló telekről van szó, melyek közül az "A" jelű a saroktelek. Ezen keresztül akar bejárni "C" és bevinni a vizet.
Elméletileg megoldható, de szolgalmi jogot kell rá alakítani.A szolgalmi jog a tulajdonosok között létrejövő szerződés, mely az ingatlannyilvántartásba is bejegyeztethető. A bejegyzés elmaradásának szerintem nincsenek jogkövetkezményei. Közös megegyezés hiányában a bíróság is alapíthat szolgalmi jogot polgári peres eljárás keretében. A megszüntetésre ugyanezek igazazak.
Amiről viszont eddig nem esett szó! A méretlen közművezetéknek közterületen kell húzódnia. A közműszolgáltató közműre vonatkozó tulajdoni joga a vízóra után 10 cm-ig tart. A vízórának viszont általában a telekhatártól max 1,00 m-re kell állnia. A további vezeték a már mért házi vízhálózat.
A fentiekből adódóan a vízóra is a te telkedre kerülne. Meggyőződésem, hogy amennyiben van műszaki megoldás a közterületről történő közvetlen bekötésre, akkor nem vagy szolgalmi jogra kötelezhető, kivéve, ha ezt egyéb műszaki okok megkövetelik.

A 38/1995.(IV.5.)Korm rendelet szerint:
Fogalmak:
7. házi ivóvízhálózat: az ingatlan ivóvízfogyasztását biztosító, az ingatlan tartozékát képező, a bekötővezeték vagy a csatlakozó vezetékhálózat végpontjához kapcsolódó vízvezeték és annak tartozékai (így például vízmérő elhelyezésére szolgáló akna), amely a rajta kialakított vízkivételi helyekig szállítja a vizet;
8. ingatlan: a külön jogszabály szerinti egy helyrajzi számmal rendelkező földrészlet (telek);
9. ivóvíz bekötővezeték: az ivóvízellátásba bekapcsolt ingatlanon a törzshálózat és a házi vezetékhálózat, illetve a csatlakozó ivóvízvezeték-hálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely

úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig,
egyéb esetekben a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzárószerelvény vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig,
vízmérő hiányában az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakas­z végéig
terjed;
10. ivóvízszol­gáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan, amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízszolgál­tatásra lehetőséget ad;

Bekötés:
11. § (1) Az ivóvíz bekötővezeték létesítéséről és a szükséges eszközökről, művekről a megrendelő költségére a szolgáltató gondoskodik. Üzembe helyezett ivóvíz törzshálózaton a bekötési vízmérő felszerelését, cseréjét, leszerelését, valamint a csatlakozás készítését a szolgáltató vagy megbízottja végzi.
(2) Egy ingatlan ellátására több ivóvíz bekötővezeték csak tűzvédelmi vagy műszaki okból létesíthető, vita esetén az illetékes szakhatóságok (így például a vízügyi felügyelet) szakvéleménye alapján a jegyző dönt.
(3) A vízmérőhelyet az ingatlanoknak bekötést lehetővé tevő ivóvízközhálózatot magában foglaló közterület felé eső 1 m-es sávjában kell kialakítani.

Szolgalmi jog keletkezhet elbirtoklással, ha a szomszéd telek tulajdonosa (vagy használója) 10 évig zavartalanul használja a szolgáló terhet valamképpen.

A bíróság dönt ebben a kérdésben.

bocs... elírtam, a szomszédok szerezhettek-e szolgalmi jogot, s ez befolyásolhatja-e a csatorna ügyet?

Nem :-). Egyik nagyszülő meghalt, gyerekek örököltek, de a másik nagyszülő haszonélvező lett. Ő is meghalt, haszonélvezet megszűnt. Van két tulaj az A telekre, de köztük nincs gond, sem ügy az ügy szempontjából. A haszonéálvezetet csak azért kevertem bele a leírásba, mert hátha érdekes. Pl. hogy az átjáró szomszédok (B, C), ha 10 évig átjártak, szereztek-e esetleg haszonélvezeti jogot így?

Az A és B és C telkek külön helyrajzi számú, s tulajdonosú telkek.

Ha a nagyszülő tulajdonosa volt az ingatlannak, akkor hogyan lehetett egyidejűleg haszonélvező is, már persze, ha nem a tulajdonjogban foglalt haszonélvezetre gondolunk?
Szomszédos, de önálló ingatlanokról beszélünk?

Nagyszülő halála után kb. 3 éve örököltünk egy házat. Korábban is, kb. 20 éve a mostani tulajok voltak a tulajdonosok, de a nagyszülőnek évtizedekig haszonélvezete volt az ingatlanon... ezek a tulajdonosi viszonyok.

Az ingatlan szomszédi viszonyai némiképp speciális helyzetűek. Talán úgy lehet könnyen elképzelni, hogy egy főút mellett elképzel az ember egymás mellett 3 téglalapot (A, B, C), úgy hogy mindegyik téglalapnak a keskenyebbik oldala érintkezik a főúttal. A téglalapok túlsó oldalán is fut egy alsóbbrendű út, de a domborzat olyan, hogy ez már egy domb tetején van. Tehát a telkek dombra futnak fel. A házak a domb aljában, a főút mentén vannak, de úgy hogy a bejárata mindegyiknek BEFELÉ a földek felé néz (talán mert a régi pajtákat beépítették?). Ebből kifolyólag, a B és C ház tulajdonosa az A telken keresztül jár be. Annak ellenére, hogy ugye a házak a főút mellett vannak, s minden teleknek van még egy utcával határos része is, sőt a C telektulajdonos még egy harmadik úton is meg szokta/tudja közelíteni tulajdonát. De az A telken való átjárás szívességből hallgatólagos beleegyezéssel régóta így van, hivatalosan szolgalmi jog azonban nincs bejegyezve.
A B telek tulajdonosa 2 éve változott, az új tulaj kaput szerelt fel, így C-vel vitái vannak, miközben a mi tulajdonunkban levő A teleken mindketten továbbra is átjárnak. (ezt csak a bonyolult viszonyok szemléltetésére)

A számunkra felmerülő probléma: csatornáznak a faluban, s az önkormányzat úgy tervezte meg a csatorna nyomvonalát, hogy ennek a szívességből engedett átjárónak a nyomvonalán menjen a vezeték. Erről utólag , a munkálatok során szereztünk tudomást, akkor tiltakoztunk. Így a csatornának az a része nem épült meg.
Azóta a B szomszéd a háza falát áttörve a főutcáról bekötötte, vagy legalábbis elkezdte beköttetni a csatornát. Ő nem támaszt igényt a telkünkön átvezetésre, s ő sem akarja, hogy C az övén vezesse keresztül a csatornáját. Viszont kártérítéssel él az önkormányzat felé, hogy a munkáktól megrepedt a háza fala. C erre hivatkozva nem engedi bekötni a csatornát, s ragaszkodik hogy a mi A telkünkön, s B-n keresztül kössék be neki. Bár ezen kívül kétféleképpen is be tudná vezetni a csatornát: B-hez hasonlóan, vagy közvetlenül a (melléképületben levő) fürdőszobája falán keresztül.
Az önkorményzat, mivel C csak a harmadik megoldásban lenne benne, ami szerint csak a járdája mellett, a bejáró úton keresztül vezethetik a vezetéket, ezért szolgalmi jog kijelölésével fenyeget bennünket (A és B-t).

Kérdésem, hogy meg kell-e engedni a fenti bonyolult esetben (2 útról is megközelíthető ingatlanok, közvetlen főút melletti ház) hogy a telkünkön vezessék a csatornát? Milyen értékvesztést jelenene ez? Kártérítés járna-e? A szívességből engedett bejárást megszüntethetjük-e? És ha szívességből tovább engedjük, hogy lehet biztosítani, hogy a telkünk esetleges eladásánál a leendő tulaj megszűntethesse (hiszen ki venne egy harmadánál szétvágott telket?!)?

Köszönöm a türelmes elolvasást, s nagyon várom a választ!
klope

Tisztelt szakértők!

Fontos lenne, hogy valaki választ adjon nekem egy kérdésre.

Kisajátították az ingatlanunk egy részét autópályaépítés miatt.
Az út mellett a vezetékeket is a földünkön viszik keresztül. Csak a szélét érinti az ingatlanunknak a gázvezeték lefektetése, de gázszolgalmi jogot természetesen alapítaniuk kell.

A kérdésem a következő:

Van-e arra jogszabály, iránymutatás stb. hogy az ingatlanrész kártalanítási értékének hány százaléka, hanyad része kell hogy legyen a szolgalmi jog alapításának ellenértéke(kártalanítási értéke)?
Tehát ha az ingatlanrészt pl. 300Ft/m2 értéken sajátították ki, akkor a fennmaradó részre a szolgalmi jogot mondjuk az 1/3 áért azaz 100Ft/m2 ért alapítják?

A szakértőknek tartaniuk kell-e magukat valamihez, általánosan elfogadott százalékhoz stb?

Válaszaikat előre is köszönöm!

Szerintem első körben a helyi önkormányzat építési/műszaki osztályán érdeklődd meg, hogy van-e ún. rendezési terv, ami megszabja, hogy mekkora a minimális teleknagyság (függetlenül attól, hogy az nyeles-e vagy sem). Ha ilyen nincs, akkor lehet tovább lépni.

Tisztelt uraim !

Szeretném, ha valamilyen hasznos tanáccsal tudnának szolgálni évek óta húzódó ingatlanproblémánkra.
Belterületen rendelkezünk egy cca 27x70m-es nagyságú építési telekkel, utcai frontján egy 120 nm-es lakóházzal. A telek egészen pontosan 1470 nm. Az ingatlant több éve szeretnénk eladni, de a jelentkezőknek csak kisebb telekre lenne szükségük (ennek a felére nagyjából) vagy nem akarják megfizetni a telek hátsó részének értékét.
A falunk önkormányzata valami általános nyeles telek tilalomra hivatkozik, nem engedélyezik a megosztást. Az osztatlan közös használatot is próbáltuk már, egyetlen vevő sem hajlandó ebbe a formába belemenni.
A szomszédunkban kettő darab ikerház épült, 16-an laknak ugyanannyi területen, mint mi.
Milyen tilalom van érvényben Mogyoród területén, amire hivatkoznak ?
Amennyiben eladom az ingatlanomat amennyiért elviszik és nem sikerül 2 darabban eladnom - nos úgy súlyos milliókat (nagyjából 5-6 milliót vesztek).

Van esély arra, hogy valamilyen hivatalnál méltányosságra hivatkozva kérvényezzük a telekmegosztást ?

Válaszaikat előre is köszönjük !