Ingatlanügyek

Tévedés esetén a megtámadási idő a tévedés felismerésével kezdődik.

Nem alapozhatja meg egy hibás teljesítés miatti kellékszavatossági igény érvényesítését az, ha a szerződésben az eladó szavatol az ingatlan per-, teher-, és igénymentességéért?

Köszönöm! A megtámadásra nyitva álló határidő már eltelt. A szerződés megkötésétől számított 1 éven belül még a nevünkre sem került az ingatlan (másfél év volt úgy, hogy semmilyen probléma nem merült fel az adásvétellel kapcsolatban). A Natura pedig most derült ki...Az, hogy a Natura 2000 besorolás teher, az véleményem szerint nem kétséges, de összegszerűsíthető-e? Kérhető-e bármilyen kompenzáció az eladótól, ill. van-e valamilyen lehetőség, hogy elálljunk?

Hibás teljesítésnek aligha minősül, de a tévedés lehet érvénytelenségi ok.

Kedves Fórumozók!

Az lenne a kérdésem, hogy lehetséges-e kellékszavatossági igény érvényesítése mezőgazdasági ingatlan esetén?

(Két éve kötött ingatlan-adásvételi szerződés, INYT-ban nem volt bejegyezve a Natura 2000 jogi jelleg, elvileg az eladó sem tudott róla. Kiderült, hogy a Földhivatal hibázott és nem tette rá az utóbb szétmért alrészletekre.) Mit lehet ebben az esetben tenni? Ha lett volna tudomásunk a Natura-ról, meg sem vásároltuk volna a földet.

Válaszaikat nagyon köszönöm!

Az attól függ, hogy a bentlakó milyen jogcímen lakik bent. Kérdés, hogy a végrehajtás során miért lakottan került az ingatlan értékesítésre, illetve mi van a másik 1/2 hányadra kötött szerződésedben erről.

Tisztelt Hozzáértők!

Lakottan vettem 1/2 ingatlant bírósági árverésen. Majd megvettem a másik felét is adásvétellel, birtokba adás nélkül, tekintettel a bentlakóra. Az ingatlan teljes egészében az én tulajdonomban van, haszonélvezet, vagy más bejegyzett jog nincs az ingatlannyilvántartásban.

A kérdésem az, hogy milyen pert indíthatok ilyenkor, ha a lakást birtokba kívánom venni.

Válaszukat előre is köszönöm!

Kérd el a közös képviselő-től az SZMSZ-t. Ha abban így határozták meg, s azt a közgyűlés jóváhagyta több mint 60 napja, akkor így jártál.

Ha nem így szerepel, akkor perelhető.

Sziasztok!

A következő kérdéssel fordulnék hozzátok: Egy társasházban van a tulajdonomban egy garázs, viszont lakás nincs. Idén jelentősen megemelkedett a közös költség és utánanézve a következőt találtam:

Garázs és tároló közös költsége: 76 Ft/m²/hó
Garázs és tároló felújítási alapképzés: 50 Ft/m²/hó
Társasházban lakástulajdonhoz NEM tartozó garázsok és tárolók közös költsége: 140 Ft/m²/hó

Én nem tartom korrektnek, hogy többet kell fizetnem a garázsért azért mert nem birtoklok lakást is. Nem használok emiatt több villanyt, vagy koszolok többet, mint aki ott lakik. Nem ütközik ez valami jogszabályba, esetleg támadható ez valami módon?

A segítő hozzászólásokat előre is köszönöm!

Mondani mondhatsz a banknak bármit, ügyvéd nélkül is, meg nyilván kicsit szakszerűbben ügyvéddel is, hogy aztán mit hogyan fogadnak el ebből, az meg a banktól függ.
A vételi ajánlatot csak akkor lehet úgy érteni, hogy a vevő a vételáron felül az ingatlannak ilyen jellegű költségeit is hajlandó megfizetni, ha a vételi ajánlat ezt kifejezetten tartalmazza.

Tisztelt Jogi Fórum!

A lakáshitelemet a napokban felmondta a bank, kb. 9 millió forint tartozás van még a bank felé és a NAV-nak is jelzálog bejegyzése van az ingatlanon. A NAV + a közös költség tartozásom összesen kb. 3 millió forint.
Szeretném eladni az ingatlant(a bankkal közösen nem tudom), hogy fedezzem a tartozást. Úgy tudom, hogyha felmondták a hitelt, lehet már egyezkedni a bankkal, hogy engedje el a tartozás egy részét, hiszen egy esetleges árverésnél a 9 milliójuk töredékét kapnák csak.
Pontosan mi ennek a módja? Kell-e hozzá ügyvéd? A lakásomat nem biztos, hogy el tudom adni 12 millióért.

Tehát, ha mondjuk van egy 11 milliós ajánlat a lakásomra, mondhatom-e azt a banknak, hogy mivel másfelé is van tartozásom kb. 3 millió, engedjen el a feléjük fennálló tartozásból 1 milliót?
Valamint még azt kérdezném, hogy vételi ajánlatban benne kell-e lennie tételesen, hogy a vevő az egyéb költségeket is(NAV, közös költség tartozás) kifizeti.

Köszönöm a segítséget.

Fórum?

Engem csak azért izgat hogy hogy is megy ez, mert az ingatlant tulajdonló cég ügyvédje akadékoskodik.
Neked evidens hogy megy a szocpol átrakása másik ingatlanra, az ügyvéd meg közben bekérdez, és megáll a tudomány. 3x voltam a Kormányhivatalban. Előrébb nem jutottam. Még le sem előlegeztem az ingatlant, már gyomoridegem van, már egymásra mutogatás van.

Mi a szent szar ez? Gyakorikerdesek.hu?

Valami kavar van...
" Azért rettenetesen körülményes egy ilyen ügylet, mert a MÁK csak akkor hajlandó kiutalni a letétbe helyezett szocpolt, ha már megszerezted a tulajdonjogot a megvásárolt ingatlanra, vagy legalábbis 100%-ban biztos benne, hogy megszerzed, viszont amíg a hitel nem kerül elutalásra, addig a tulajdonjogot az eladó nem engedi bejegyeztetni. Igazi "róka-fogta-csuka" helyzet. Az én ügyletemnél pl az lett a megoldás, hogy az UC eleve technikai számlára folyósít, tehát nem az eladó számlájára, így a pénz még biztonságban van, de ezt követően be is jegyeztetik a vevő tulajdonjogát. A MÁK erre már szintén hajlandó utalni, így a végén minden a helyére került, de nagyon nem volt egyszerű, mire lezárult az ügy. "

Nem a kormányhivatalnak adnak, hanem a kölcsönfölvevőnek. Eddig is adtak, most miért ne adnának? Szerinted korábban nem volt szocpol? És a folyósításának nem volt feltétele, hogy a bank ígérvényt adjon?

Eddigi infóm, hogy a bankok elzárkóznak ettől, hogy ők majd ilyen nyilatkozatot adjanak a Kormányhivatalnak.

De, adnak.

Az Államkincstár csak akkor folyósítja a korábban nála letétbehelyezett SZOCPOL összegét, ha a bank kiad egy végleges, visszavonhatatlan hitelígérvényt.

Ezt a 9/2015 NGM rendelet 1. számú melléklet 40. szakasz 2-es bekezdésére hivatkozva teszi így.

• Ilyet állítólag nem adnak ki a bankok. Akkor most hogy is lehet átvinni a szocpolt? Hogy vitték eddig idén át?

A rendőrséget ez nem fogja érdekelni. Az építéshatósághoz, illetve birtokvédelemért a jegyzőhöz lehet fordulni.

Költözz el. Ennek nincs (hatékony) jogi megoldása.

Kedves Fórumozók!
Budapesten lakom albérletbe. A "kedves" szomszédom felújította a lakását (másfél év alatt) úgy hogy arról semilyen papírt nem rakott ki a társashàzban. Az egy év alatt azt nem tisztelve hogy a másik lakó is dolgozik (esetenként éjszaka is) majdnem minden reggel 8kor olykor este 10ig fúrta, vèste a 20 cm vastag közös falunkat, hétköznap, hétvégén, ünnepnap.. mostanra visszaköltözött lakásába, de mint kiderült galériát épített a lakásba, aminek a lépcsője a mi 20 cm vastag falunkon van. Így minden éjjel amíg Ő úgy nem gondolja hogy lefekszik (legyen az akár hajnali 2) fel le rohangál, sétál lépcsőn, ami a mi lakásunkban úgy hallatszik mintha az ágyunk fölött lenne (vàlaszfal nélkül) a fa lépcsője. Próbáltam vele a napokban beszélni, megoldani emberien a dolgog, de mikor kopogtam nála egyszerűen nem nyit ajtót. Az ügyben érdeklődnék hogy milyen szervhez fordulhatnék a rendődségen kívül, akik esetleg kivizsgálnák hogy mennyire szabályszerű a galéria ilyen nemű elhelyezése vagy bármi amit kezdhetnék a helyzettel.
Előre is köszönöm a választ!

Önkormányzati lakásomba állandóra bejelentetem az élettársamat és a fiát. 2 éve örököltem egy családi házat.
Oda az élettársammal költöztem. A 18 éves fia maradt
az önkormányzati lakásomba. De sajnos minden csekk az én
nevemen van 2016 08 10-én élettársam vissza költözött.
Kérdésem kitudom rakni őket és ha elmaradnak a csekkek fizetésével minden engem terhel.

Tisztelettel Szabó László

Az életkoran kívül más nem is befolyásolja?

Kedves témában jártas fórumozók!

A következő dolgok miatt kérek segítséget.
2007-ben vettünk egy új házat, igénybe vettük a szocpolt is, előbb csak 2 gyerek után, majd amikor meglett a 3. is, akkor utána is. Most költöznénk be a városba egy nagyobb, drágább sorházba.
A szocpolt ugye vissza kell fizetni, ez 3.8 millió Ft, vagyis letétbe kell tenni, amíg a nevemen nem lesz a lakás, és akkor majd arra terhelik, és visszautalja az állam. Mivel az eladó ügyvédje aggódott azon, hogy én biztos odaadom-e a 3.8 milliót, így megkérdeztem a Kormányhivatal lakástámogatási osztályán, hogy lehetséges-e, hogy az eladónak utalják vissza a pénzt, ne nekem. Szerencsére lehetséges. De jött az újabb bökkenő, az állam csak akkor utalja vissza, ha a nekem hitelező bank kiad egy papírt, hogy ha a hivatal utal, akkor a bank kötelezően és visszavonhatatlanul utalja a hitelt. Ilyet meg egyik bank sem akar adni.
Na de akkor hogyan tovább? Sem az ügyvéd nem tudja, sem a hitelközvetítő. Mintha ez lenne az első szocpolos áthelyezős eset az életükben.

A másik problémám, hogy én ingatlanközvetítőn keresztül vásárolnám meg a sorházi lakást, és én hoznék ügyvédet, de az eladó (a kivitelező vállalkozás) ragaszkodik a sajátjához, akit még nekem is kell ráadásul fizetnem, sőt, ő debreceni, én meg kecskeméti vagyok, tehát a találkozás sem egyszerű. Az ingatlan amúgy Kecskeméten van. Tényleg nekem kell fizetnem a rámerőltetett ügyvédet? Aki állítólag benne van a tulajdonosi körben (építőipari cég).

Köszönettel várom válaszukat!

Azon nem múlik.