Ingatlanügyek

Köszönjük a tájékoztatást. De hogy is jött ez ide?

Ugyanez a helyzet kőművesnél, festőnél, burkolónál. stb.

Korábban érdeklődtem ajándékozás miatt. Első ajánlott ügyvéd 150e ft-ért irta volna meg a 2 oldalas papírt. A 2. végül 80e ft-ért megcsinálta. Nem kicsi ár, és árkülönbség egy szerintem 2*2 órás munkáért.

Megint tanultam valamit.

Nem azért nem kell a B400, mert ingyenes az ügylet. Azért nem kell, mert a ráépítéssel történő vagyonszerzés nem tartozik az illetéktörvény hatálya alá.

Én is inkább arra hajlok, hogy nem kell. Viszont ha mégis kell, akkor utólag erről a nav "értesít" vagy már a bejegyzés sem fog megtörténni?

Attól, hogy ingyenes a jogügylet, még szükséges a B400-as adatlap kitöltése és benyújtása!
Az adatlap 1 lapján a Vagyoni értékű jogok között éppen megtalálható a Földhasználat mint jogcím!

Szerintem nem kell.

Igen, csak nem teljesen egyértelmű (legalábbis nekem) és van aki szerint be kell adni ebben az esetben, van aki szerint pedig nem.

A B400-as adatlap első lapján (fent) olvasható, hogy milyen esetekben kell kitölteni és benyújtani az adóhivatalhoz!

Sziasztok!

Az alábbiakkal kapcsolatban kellene segítség:

Adott egy ingatlan, amelyen lévő felépítményt szeretnék a felek önálló ingatlanként feltüntetni (az ingatlan és a felépítménynek különböző a tulajdonosa). Erre kötnek egy szerződést, melyben rögzítik, hogy az építő ráépítés jogcímen tulajdont szerez a felépítményen, e mellett pedig ingyenes földhasználati jogot is szerez. Tulajdonképpen minden ingyenesen történik a felek között.

Kérdésem, hogy ebben az esetben be kell-e adni a b400-as nyomtatványt?

Köszönöm!

Üdvözlöm.
Vázolnám a helyzetemet.
Adott egy tanya szántó földel kb. 14000 m2.
Ha jól tudom a tanya ebből 3000 m2.
Az elképzelésem a következő.
Ha a párommal ketten megvennénk a tanyát.( azt már sikerült kiderítenem hogy művelésből ki kell vonatni, a feltételeit még nem tudom) a szántó 1,1 ha, pedig ketté lenne méretve, akkor lenne-e akadálya, hogy külön külön megvennénk. Amit tudok még, hogy ,ha 2 hónap kifüggesztés alatt nem előz be senki, akkor a földhivatal (mit vizsgál, mit bírál el és mibe köthet bele). Saját föld még nincs a családnak. Tehát, ha a 2 hónap kifüggesztés letelik, lehet-e és mi a buktató?
Gondolkoztam azon is, hogy előbb a tanyát venném meg, de sajnos szorít az idő, és akkor külön eljárásban kellene intéznem. Ha jól tudom akkor viszont enyém lenne az elővásárlási sorrend első helye.
Ha valamiben tévednék, kérem osszák meg velem a tudásukat és tapasztalatukat, nagyon köszönöm mindenki segítségét.

Köszönöm a válaszát mindenkinek.

lajcsó
A szerződés megkötésekor (1979) a feleség élt, azonban 2014-ben már nem.
Ezért volt fura, hogy amikor pl. én címet változtatok a földhivatalban, tőlem személyit, lakcímkártyát, aláírást kérnek. Ebben az esetben nem történt semmi ilyen ellenőrzés, ez okból érdekel a dolog?

MajorDomus
A házaspár, amikor megvették a telket, részletre vették meg, és a vételár kifizetése után nem ellenőrizték, hogy megtörtént-e az átíratás.

Aztán elváltak, a feleség maradt a telken, de továbbra sem volt átírás.

Az évek alatt (mivel telekszomszéd) lettek volna közös ügyek, többször jeleztük, hogy a telek nincs átíratva az aktuális tulajdonosra, fütyültek rá.

2014-ben az elvált férj (a halála előtt fél évvel, egy agyvérzés után) átíratta a telket. A földhivatali értesítőből az derült ki, hogy a földhivatalnál akadt el még az adásvétel után az átírás folyamata. De én úgy látom, hogy a válási papír és a feleség halotti anyakönyve nem lett bemutatva, így történhetett meg az átíratás.

Tisztelt Fórumozok

Én 2002. agusztusában kaptam egy BM bérlő kijelölésű Mik lakást határozott időre/60 hónapra/ azaz 2007.augusztusáig.2006 októberében nyugdíjba vonultam és leszerelésemkor a Baz-megyei Főkapitányság Lakásosztályán azt közölték velem hogy maradhatok nyugodtan a lakásban.Én ekkor abban a hiszembe voltam hogy mivel nyugdíjba vonultam a határozott időre szóló lakásbérlet határozatlan időre változik.2008 júliusában kaptam a felszólító levelet hogy mivel a 60 hónap lejárt adjam le szolgálati lakást.Én 2008
augusztusában az akkori Miniszter úrnak /Dr. Draskovics Ti-bor/írtam kérelmek hogy a lakásbérleti szerződésemet hosszabítása iránt amire a mai napig nem kaptam választ.

2016 juliusában a Rendőrségtől illetve a MIK ZRT-től is kaptam felszólítást hogy a lakást adjam le illetve már a Miskolci Járásbíróság is beidézett a lakás kiürítési perbe

Én nem tehetek semmit el kell hagynom a lakást ?

Miskolc.2016.junius.16 Tisztelettel:Hajdu József

Nem.
Nem.
Ha a kárt valakinek a jogellenes magatartása okozta.
Tudja az Öregisten.

Tisztelt Szakértő!
Egy budapesti társasházban van egy magántulajdonban lévő pincerészünk. A 2015 augusztusi nagy viharnál a pincénk falát áttörte a víz, amely így beomlott, több köbméter hordalékot hozott be a tulajdonunkba a beömlő víz. A ház biztosítása a hordalék elszállítását ugyan intézte, de a lyuk azóta is ott van, a törmelék azóta is folyik be ezen a nyíláson a pincénkbe. A hiba elhárításához az udvarunkon lévő vízakna rendbetételét is meg kellene oldani, meg a nyílást szakszerűen betölteni, rendbe hozni, stb. lenne szükséges.
A ház álláspontja az, hogy nincs pénze erre a munkára. Mi felajánlottuk, hogy rendbe hozzuk a hibát, és a közös költségből "lelakjuk" az összeget - melyet persze több ajánlat bekérése után, és hozzáértők véleménye alapján kértünk, és a társasházzal jóvá szerettük volna hagyatni.
A kérdések ezzel kapcsolatban:

• azóta is fizetjük a közös költséget erre a használhatatlan ingatlanrészre, visszakérhetjük-e a befizetett összeget?
• ezután megtehetjük-e, hogy nem fizetünk?
• a pincét eddig raktárnak használtuk, abból kárunk lett, hogy ezt most nem tehetjük. Kártérítést kérhetünk?
• meddig húzódhat el az ügy? (Most lesz új közgyűlés, várhatóan most sem fognak dönteni erről), ezután mit tehetünk, ha ez így marad?

Köszönöm a segítséget, Éva

Állami föld vásárlása esetén elővételi jog gyakorlása során tett elfogadó nyilatkozatnak tartalmazni kell e az állampolgárságot, ha benyújtásra kerültek a személyi azonosságot igazoló okmány másolatok? Állami föld adásvétele esetén nem az elővételi jogon alapuló elfogadó nyilatkozat alapján keletkezik a tulajdon jog, mint magánforgalomban történő adásvétel esetén, hanem ha a jognyilatkozatot tevő személy előbb van az elővételi sorrendben mint az árverési nyertes, vele új szerződést köt az NFA.

"Lehetséges, hogy ezt így meg lehet tenni a fent leírt változások ellenére is."
Szerintem te hallottál valahol valamit és arra akarsz itt rákérdezni.
Egyébként nem lehetséges. A földhivatal a bejegyzési kérelem elbírálása során a központi adatbázisban ellenőrzi a szerződő felek adatait. Amennyiben a szerződés megkötésének időpontjában halott személy szerepel a szerződésben, akkor - a kérelem elutasításán túl - a rendőrségen folytatódik a történet.

„Lehetséges, hogy ezt így meg lehet tenni ”
Ami megtörténik, az nyilván lehetséges is.

???
Na most akkor 1979 óta az előző tulaj nevén volt mégaz ingatlan, vagyis a házaspár nem iránta a saját nevére.
Akkor mit iratják át 2014-ben!?

Tudom hogy nehéz nyelv a magyar, de fordítsd le.

A halott melyik kezével nyúlt ki a sirból, hogy aláirja a szerződést?

Tisztelt Fórumozók!

Egy kérdésben keresek választ. Adott egy telek, amit egy házaspár vásárolt meg 37 évvel ezelőtt (1979). Azóta az előző (1979 előtti) tulajdonos nevén volt. 2014 végén a telket átíratták a 37 évvel ezelőtti állapotra, ami azóta már nem érvényes. Volt egy válás, valamint a házaspárból a feleség elhunyt 2004-ben (vagyis egy 10 éve halott személy nevére írtak át ingatlant). Lehetséges, hogy ezt így meg lehet tenni a fent leírt változások ellenére is.

Előre is köszönöm a válaszokat.

Tisztelt Szakértők!

Tanácsot szeretnék kérni. Vásároltunk egy telket 2 hónapja. A telket megtekintettük, a tulajdoni lap rendben volt, nem volt rajta semmilyen teher, semmilyen bejegyzés.
Tudtuk, hogy az egyik oldalkerítés egy rész rossz helyen van, a telekhatártól kb. 1,4 méterrel beljebb, a mi kárunkra. Ott korábban egy ház volt, amit az előző tulajdonos lebontott és ennek a tetejére eszkábált egy kerítést. A szomszéd telek talajszintje 1-1,5 méterrel magasabban van, mint a miénk. A házfal ezért nem került teljesen elbontásra, mert különben a szomszéd telke leomlana hozzánk.
Mi most szeretnénk ezt elbontani és normális, erős kerítést építeni a telekhatárra. Omlásveszélyes és nem esztétikus így.

Földmérő kimérte a telket, azokon a méréseken és valamilyen központi adatokon továbbra is azok az adatok vannak, amivel megvásároltuk a telket, amit mi is szeretnénk helyreállítani.
Szerződéskötéskor az ügyvéd azt mondta, hogy mivel nincs a tulajdoni lapon, hogy a szomszéd elbirtokolt volna az előző tulajdonostól területet, az elbirtoklásra vonatkozó 15 év újra kezdődik az új tulajdonosokkal. A kérdéses területen a szomszédnak nincsen semmi, még fű sincs ültetve.

Megtehetjük-e, hogy a saját telkünkön belül maradva, a telekhatárra építünk kerítést(megóvva az szomszéd telkét is)? Kell-e bárhova bármilyen bejelentést tennünk, engedélyt kérnünk? Szomszédot kell erről tájékoztatni? Ő perelhet minket emiatt? Kinek ítélhetik a telekrészt?

Köszönöm segítségüket előre is!

A sűrű háló a legjobb megoldás.

hosszú távon biztos a tömör fa/deszka kerítés lenne a megoldás, csak hirtelen gondoltam valami köztest kellene keresni.

a nádszövetből is van többféle, vastagabb is.

Nekem oldalhatáron tömör deszka kerítés van. Több, mint tíz éve, időnként lepácolom, semmi gond vele. Nekem nem a belátás miatt kellett, innen gyakorlatilag nincs szomszéd, akkor elég brutál kutyám volt, és a normál drótkerítést simán összetépte. Azután randalírozott a környéken.