„A kérdés helyesen úgy lenne, hogy bármely telket a tulajdonosa bármikor megoszthat további egy, vagy több telekre szabad szándékai szerint?”
De ő nem akarja kijátszani. Leválasztaná, odaadná a jelzett részt, hogy azt nem tök ingyen, az azért egy normális jogállamban talán megérthető. Legyen az önkormányzat baja, hogy ez hogyan és miért alakult ki így...
Sziasztok!
Osztatlan közös tulajdonban van egy szántó föld, ami el lett adva. Egy db szerződésben írta alá a két tulajdonos, hogy eladják a földet. A vevő kifizette, késedelemmel. A szerződésben kötbér lett meghatározva késedelmes fizetés esetére. Az egyik tulajdonos kéri a kötbért, a másik nem. Ebben az esetben a föld 50%-át át lehet írni a vevőre, amennyiben a kötbértől eltekintő eladó erről nyilatkozik?
50-50%-ban tulajdonosok akik eladták. Addig nem lehet átírni a vevőre - aki már kifizette -, amíg a kötbér nincs rendezve. Tehát tulajdoni lap szerint még a két eladó a tulajdonos. De az egyik eladót nem érdekli a kötbér, szeretné átadni. A másik eladó viszont kéri a kötbért. A vevő pedig perrel fenyeget. Bonyolultabb az egész ügy, és nem szeretne az egyik eladó bíróságra járni, ezért nem tart igényt a kötbérre, átadná a részét, amennyiben ez lehetséges.
Köszönöm!
@autospista
Ha jól értem, az a "piros vonal" a HÉSZben foglalt útszélesítési leszabályozást jelenti, ami kb. 200 m2, ennyiről kellene gyakorlatilag lemondanod azért, hogy megosztható legyen az egy hektáros telked. A telek szabályozottsága (azaz, az útszélesítésnek szánt telekrész földhivatali rendezése) tudomásom szerint csupán építéshatósági szempontból követelmény, a megosztás szempontjából nem.
Ezért nem egészen értem az összefüggést, miért utasítják el a leválasztás nélküli megosztást, mivel a hatóság konkrét indoklását eddig még nem idézted. Ha az önkormányzatnak (nyomott áron) eladod a leszabályozott részt, az hogyan fogja hatályosítani a megosztást? Milyen feltétel fog ezzel beállni - ami a leszabályozás nélkül nincs meg?
(Ha pl. feltétel, hogy közútkapcsolattal rendelkeznie kell a megosztás után kialakuló telkeknek, akkor bizony a magánút ezért sem lehet opció)
entropianak
A Törvényességi Felügyelet nem talált jogalkotási problémát a HÉSZ-be foglalt "magánút nem alakulhat ki" paragrafussal kapcsolatban. Volt előterjesztés, lakossági meghallgatás, főépítész véleményezés, stb., stb.
nanemaaanak
01. A Törv. Felügyelet le is passzolta.
02. Nem akármit akarok csinálni, csak egy részét eladni.
Az önkormányzat írásban nyilatkozta, hogy "középtávú terveiben nem szerepel az út szélesítése". Mint írtam, 20 éve ott van a HÉSZ-ben a vonal, most még 5-7 évig nem tervezik szélesíteni az utat.
+1 bónusz. Eddig miért nem sajátították ki? Mert így "zsarolás", ahogyan drbjozsef nevezte.
drbjozsefnek
Örülök, hogy teljes mértékben érted a problémámat. Nem kijátszani akarom a szabályokat, hanem, ha lehet, módosíttatni a HÉSZ magánútra vonatkozó részét. Ez a passzus túl általános, a megalkotása nem volt kellően előkészítve. (Vagy csak "szívatás" vezérelte a döntéshozókat.) Általában nem az útszélesítés miatti magánút jelent problémát, hanem a telken belüli egyéb út létesítése.
Az én ötletem az, hogy legyen kivétel a HÉSZ-ben az útszélesítésre leválasztott részingatlan. Kaphasson magánút elnevezést, akár közforgalom számára átengedve - de az én tulajdonomban! A majdani kisajátításig, ha lesz ilyen. Húsz éve gondozom a fák alkotják ma a kerítésemet :)
eulimen
A leválasztás nélküli megoszthatóság elutasítását én sem értem. Utánanézek.
eulimen-nek
Megjegyzés erre a mondatodra: "Nem ajánlhat az önkormányzat többet annál, mint amennyit útként ér."
Ha erővel elveszem a házadat, csak annyit adok érte, amennyit nekem ér. Nekem garázsra van szükségem. Annyit ér.
@autospista
rossz a hasonlatod és a következtetésed. Az önkormányzat nem "einstandol", ha nem akarod felosztani, vagy építkezni rá.
Egy számodra kiegyensúlyozatlannak tűnő dealt ajánl a felosztás kivitelezéséhez - már ha tényleg csak ezen a 200 m2-en múlik az egész. De mivel a tényállást még mindig homály fedi, egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy a közútnak való leszabályozás és a feloszthatóság direkt ok-okozati összefüggésben áll egymással.
Amikor a HÉSz rendelet azon tervezetéről folyt a társadalmi egyeztetés, aminek végén rárajzolták a telkedre a piros vonalat, felszólaltál? Jelezted, hogy ez az érdeked sérti - vagy már eleve "piros vonallal terhelten", azaz, leszabályozással érintetten vetted?
Mert utóbbi esetben í.j. A HÉSzt mint jogforrást q nem érdekli az önkormányzat útszélesítési szándékának időhorizontja.
Eddig miért nem sajátították ki? - mert nincs meg a törvényes alapja. Ha nem akarsz építkezni, az önkormányzat béken hagy a leszabályozással. Nem akar elvenni tőled semmit , neveld csak a fáidat a piros vonal előtt.
De ha építkeznél?
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
18. szakasz (1) bek.
"Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során vizsgálja, hogy
[...]
[...]
(3) Az építési tevékenységgel érintett telek az (1) bekezdés b) pontja szerint akkor minősül rendezettnek, ha a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az illeszkedés szabályai szerint alakították ki és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték."
Na itt van az eb elhantolva...
eulimen
A tényállás, röviden:
2002. Új lakótelep kialakításához ez volt a tervezett kiszolgáló út. Akkori - mai szélessége 12 méter. (Összesen 7 ház, aztán a mező.)
2006. HÉSZ módosítás, a lakótelep terve bedőlt, a település más helyén került megvalósításra, a piros vonalak eltűntek, kivéve ezt.
2008. banki jelzálog terhelés
2017. december: társadalmi egyeztetés, kértem a vonal eltörlését
2018. július: eladtam az ingatlan felét, az önkormányzat hozzájárult a megosztáshoz, de a bank nem válaszolt
2018. augusztus: változtatási tilalom HÉSZ felülvizsgálat okán
2019. a bank válasza 5 hónap után, hogy fizessek
2020. HÉSZ elfogadása - "magánút lakóövezetben nem lehet" - új paragrafus
2021. önkormányzat: "nem szerepel a középtávú tervekben az út szélesítése". Az év folyamán hétszer kezdeményeztem a megosztáshoz a hozzájárulást - mindannyiszor elutasítottak "közútkezelői hozzájárulást nem adom meg", indok: HÉSZ §
2022. egy részleges HÉSZ módosításról fórum, kértem a vonal törlését, elutasítottak, indok: nem tartozik a témához
2022. április: a korm.hivatal a főépítészre hivatkozva panaszomat elutasította: a leválasztandó rész művelési ága csak "közút" lehet
2022. december: közmeghallgatás, fenntartották a korábbi döntést, a HÉSZ maradt
2023. november: kötelező HÉSZ felülvizsgálat, eredmény: közérdekre hivatkozással nem történt változtatás a HÉSZ-ben
2024. március: panasz a főispánnak, az AJBH-nak, per indítására lehetőség keresése (pl. itt, a Jogi Fórumon) :)
@autospista
kezdjük a kályhától.
Az egy hektáros telkedet hány részre osztotta fel a földmérő? Háromra, ha jól értem (egy rész maradna a tied, egy rész az, amit eladtál, a harmadik meg a magánút, ami célszerűen a leszabályozott résznek pontosan megfelelő földterület)
Tehát az önkormányzat az egész felosztást támadta meg, a "magánút" besorolás miatt (a tényállás alapján teljesen jogosan).
Azt azért tudni kell, hogy a HÉSz mellékletében levő szabalyozási tervet nem rajzolja át senki sem ingyen. Ráadásul nem olyan hülye az önkormányzat sem, hogy egy korábban elfogadott, berajzolt útszélesítési lehetőséget csak a te szép szemedért eldobjon, sőt, még fizessen is az építésznek.
Most már tényleg csak az a kérdés, hogy mennyit ér meg neked, hogy legyen egy tehermentes telekrészed. Bár ha már hat éve eladtad és még mindig nem pampog a vevőd a tehermentesség meg a külön helyrajzi szám miatt, akkor ez a langyos poshadt helyzet úgy tűnik, mindenkinek pont jó.
A gyors és egyszerű megoldast szerintem már mondtuk: magánút helyett közút a felosztásban, az önkormanyzat még fizet is érte. Ha fontosak a fák, béreld vissza. Ha a 200 m2 útért az önkormanyzat fizetne 20e Ft-ot, akkor évente 1000 Ft a reális bérleti díj. Annyit megér?
eulimennek
Örülök, hogy megértetted a problémámat. Annak kevéssé örülök, hogy a "nyugodj bele" megoldást ajánlod. A közös megegyezést inkább elfogadhatónak érzem.
A HÉSZ-ben semmit nem kell átrajzolni, maradhat a piros vonal. A magánút tiltását sem kell kivenni, csak kiegészíteni, "kivéve közút szélesítése céljából" mondatrésszel. Így a jelenlegi állapot fennmaradhat mindaddig, amíg az útszélesítés megvalósítása elkezdődik. Akkor meg kisajátítják, én meg elfogadom.
De addig miért nem húzhatok egy fekete vonalat a kert és az udvar közé, hogy rendelkezve a tulajdonommal, eladhassam a saját kertemet?
Nincs poshadt helyzet, a korábbi vevő elállt a vásárlástól, én meg próbálom az alapjogomat érvényesíteni a mai magyar demokráciában.
@autospista
mindaz amit itt előadsz, jogalkotási kérdés, amely az önkormányzat képviselő-testületének döntési jogköre.
Miért változtassa meg a testület a jogszabályt? Oké, hogy neked így lenne a jobb, de a településnek, a közösségnek mi érdeke fűződik hozzá?
Én nem látok az esetedben semmilyen jogsértést (bár kibicként könnyen beszélek, nem vagyok jogász), a tulajdonoddal szabadon rendelkezhetsz: elkerítheted a telkedet a jelenlegi határvonalán, eladhatod egyben vagy csak egy részét is.
Az nem a tulajdonjogod korlátozása, hogy a HÉSZ-be ütköző felosztást rajzolt neked a földmérő.
A konokságod már oda vezetett, hogy a vevőd messze elszaladt; eleve veszett pert fontolgatsz, aminek az ügyvédi munkadíja sem lesz kevés, mennnyi is lenne a pertárgy értéke?
Csak halkan kérdezem meg, hogy az miért nem (volt) opció, hogy a telkedet egyszerűen csak két részre osztod, magánútleválasztás nélkül?
Ha így nem lenne megközelíthető a leválasztandó hátsó rész, akkor a saját magadnak megtartandó részen átjárási szolgalmat alapítasz a hátsó ingatlanrész mint uralkodó telek javára.
eulimennek - és a hozzászólóknak
Köszönöm segítő szándékú véleményeiteket, ötleteiteket.
eulimennel egyetértek abban, hogy ez jogalkotási kérdés, ezt a bonyolult feladat elvégzését azonban helyi szinten semmihez nem kötik, néhány szavazaton kívül. Sajnos. A későbbi jogalkalmazási vitákban viszont magasan képzett jogászok bevonása nélkül nehéz eredményre jutni.
Én még mindig ott tartok, hogy nem kell az önkormányzat hozzájárulása a telekalakításhoz. De tény, a HÉSZ-szel szemben az állami főépítész nem fogja megadni a telekalakításhoz szükséges szakhatósági hozzájárulását.
De, hogy pozitív irányba is elmozdítsam a kérdést, tégy ajánlatot az önkormányzatnak, hogy vállalod a HÉSZ módosítás költségeit, hogy számodra megfelkelő tartalmú előírást tartalmazzon. Ha ezt sikerül megvalósítanod, akkor megmarad a telekrészért felkínált 20.000 Ft-od (amit azért erősen kétlek, hogy valóban annyit ajánlottak érte). Cserébe csak a HÉSZ módosítás költségeit kell állnod, ami jó esetben csak 1-2 millió forint és egy év átfutás. De mint jogi megoldás mindenképpen megvalósítható. Bár mondjuk bíróság ilyenre nem kötelezhetné az önkormányzatot. De a közös megegyezésbe ez simán belefér.
Újabb jogászi ötlet, elküldtem a hatóság(ok)nak
Hatályos jogszabály (Beiktatta: 2021. évi XXXIX. törvény 24. § (2). Hatályos: 2021. VII. 1-től.) alapján:
"A kiszolgáló út célját szolgáló szabályozási vonallal érintett építési telek a lakó rendeltetéssel érintett építésügyi hatósági eljárások tekintetében rendezettnek minősül. A szabályozási vonal településrendezési szempontból a kiszolgáló út kötelező telekhatárának minősül."
Ebben az esetben nincs jogalapja a megosztás megtagadásának, mert a megosztás a rendezett telekhatárokon belüli változtatás! Másképp fogalmazva: A kert kimérésével együtt nem kell az útszélesítésre leválasztandó részt is bevonni a megosztási eljárásba, hiszen a törvény szerint a "telekhatár rendezett".
Érdemi választ akkor fogsz kapni a hatóságtól, ha megcsináltatod a vázrajzot a földmérővel, és beadod engedélyezésre.
A hatóság válasza a döntés indokolásában lesz. Legfeljebb majd, ha mégsem értesz egyet a döntéssel, mehetsz a bíróságra és ott képviselheted az álláspontodat. A bíró pedig majd dönt.
Az összes többi pedig csak morfondírozás, másra nem jó, csak arra, hogy felhergeld magad. Legyen egy döntés, és annak egy jogorvoslati eljárása, ha szükséges. Az összes többi mellébeszélés. És ha mindenki szembe jön az autópályán, akkor érdemes lehúzódni és elgondolkodni. De korán sem biztos, hogy szükség lesz erre.
sziasztok!
egy teljesen korlátozós gondnokolttól szeretnék megvásárolni egy ingatlant, a gondnokkal megegyeztem 10 milió forintban,és az adó és értékbizonylaton is 10 milió szerepelne ezért megegyeztem a polgálmesteri ügyintézővel , csak van egy másik vevő aki elvileg többet ajánlaná és a gondnok fél h a másik vevő tesz egy bejelentést a gyámhivatal felé,hogy lett volna egy magasabb ajánlat.A kérdés az,hogy lenne vmi eljárás ebben az ügyben vagy esetleg hogy lehetne a másik vevő eszén túljárni ?:)
almasi1995,
Elvileg?
Ha van nyoma, akkor természetesen jogosan fél a gondnok, hiszen neki kötelessége a gondnokoltja érdekeit képviselni.
Túljárni? Könnyedén lehet : ajánlj még nála is többet.
igazából csak szóba egyeztek meg, nincs irásba foglalás és nincs is meghirdetve az ingatlan,a gondnokoltnak 1 távoli rokona van ,de nem foglalkozik vele.
A szóbeli szerződés pont ugyanolyan, mint az írásos - legfeljebb bizonyítani nehezebb...
(igaz, pont ingatlan adásvételnek kötelező kelléke az írásbeli szerződés, de az alapkérdésen ez sem változtat önmagában.)
ha adnák a másik vevőnek 500 kp-t,hogy lépjen vissza az korrupciónak minősülne?:)
„ha adnák a másik vevőnek 500 kp-t,hogy lépjen vissza az korrupciónak minősülne?:)”
Szerintem nem.
De miért nem a gondnok ajánlasz többet, pl. 10,6 millát ?
Ez a folyamat az un.licit,
Korupció pl. az lenne ha a gondnoknak ajánlanál bármennyi összeget zsebbe.
Amúgy az ilyen adásvétel ügyeknél régen kitalált folyamatok vannak.Ilyen pl. a vételi ajánlat pénz kíséretében, vagy a foglaló.
Maga a szóbeli szerződés csak egy első lépcső a hivatalos írásos szerződéshez. Ez bármikor visszamondható,persze vastag bőr azért szükséges hozzá.
„csak van egy másik vevő aki elvileg többet ajánlaná”
Meg kell tudni mennyivel többet,de lehet hogy csak blöff az egész,pl. ezzel akarja tovább srófolni feljebb a vételárat.
„ezért megegyeztem a polgálmesteri ügyintézővel ,”
Miben egyeztél meg?
Itt csak a gondnok és a gyámhivatal az illetékes.
Nem árt ilyenkor egy gondnoknak az ajánlatokat írásban kérni, mivel később a lemaradt érdeklődő/vevő jelölt sok kellemetlenséget okozhat. Pl. ők állíthatják,hogy korrupció..akár anonim módon is.
Tehát a bevett lépcsők :írásos ajánlat vagy eleve foglaló.
Mindegyiknek vannak kialakult feltételei.
p l.a foglalónál a már majd nem kész szerződés...legyen előszerződés és a vételárnak legalább 25, de inkább 30% -a.
Ja amúgy az eladó szuverén, bármikor meggondolhatja magát. De igaz ez a vevőre is.
Ezért vannak ezek az állomások. A visszalépéseknek pénzbeli következményei vannak.
Sziasztok,
szeretnénk értékesíteni idős szüleim hétvégi házát. Tulajdonlapot letöltöttem. Nem tartalmaz csak helyrajzi számot, települést. Cím nem szerepel. Zártkerti, müvelés alól kívont ingatlan. Tehermentes. Apukám szerint Vadvirág út 3. Sajnos erről semmilyen dokumentumot nem találok.
Kérdésem, hogy helyrajzi szám (cím nélkül) alapján értékesíthető az ingatlan, vagy valamilyen hosszadalmas (és milyen) eljárás vár ránk?
Válaszokat hálásan köszönöm.
Üdvözlettel,
PNI