Üdv !
Öcsémnek és nekem 50-50% arányban tulajdonunkban van egy VII. kerületi lakás. A lakásban 1998 óta apánk, mint haszonélvező és az élettársa lakott mindeféle ellenszolgáltatás nélkül. Apánk a múlt hónapban meghalt, ezután mi a Földhivatalban töröltettük a haszonélvezeti jogot, hiszen okafogyottá vált. Hagyaték nincs. Az élettárs viszont jelenleg is életvitelszerűen a lakásban lakik, oda mint állandó lakcímre be van jelentve, mert ezt a haszonélvező apánk, mint szállásadó megengedhettte neki. Mi a lakást szeretnénk eladni, viszont az élettárs önszántából nem hajlandó kiköltözni, illetve feltételeket szab : pl. vegyünk neki egy másik lakást, ahol ő a nyugdíjig (kb. még 10évig) élhet, mert a fizetéséből nem tud albérletbe költözni. Sajnos a jelen állás szerint jegyzővel nem rakathatjuk ki onnan, mivel oda szól a lakcímkártyája.
Továbbá kb. 200.000Ft tartozást halmoztak fel (villany, gáz, közös költség), a lakás állagát nem őrizték meg (vizes fal, kopott padló, vakolatlan falak). A közüzemi számlákat a tudtunk nélkül megpróbálta a nevünkre iratni, szerencsére ez nem sikerült. Az önkormányzatnál nem tudnak segíteni, mert csak akkor lehet kényszerkijelentést intézni, ha ténylegesen nem lakik ott, és ezt a ház két lakója tanúsítja. Próbáltunk megállapodni vele szóban, sőt olyan megállapodást írtunk, amire mindenki azt mondta, hogy több, mint gáláns. Kb. arról szól, hogy bevállaljuk az összes tartozást ( közös költség : 125eFt, gáz 32eFt, villany kb 20eFt ), segítünk új albérletet keresni, és nem követelünk tőle semmilyen bérleti díjat. Mindezért cserébe azt kérjük, hogy dec.31-ig tűnjön el. Ellenkező esetben jogi útra tereljük az ügyet. Időközben annyi történt, hogy miután a sokadik találkozót mondta le, ráadásul egyértelműen hazudott is, bementünk a lakáshoz és egy zárassal felnyittattuk az ajtót és elhoztuk apám "hagyatékát". Azért idézőjelben, mert az a viszonylag nagy értékű lemezgyűjtemény, ami ránk maradt nem számít hagyatéknak, erről nyilatkoztunk is a hagyatéki ügyintézőnél. Viszont félő volt, hogy ő esetleg lenyúlja a gyűjteményt, és velünk csak az időt húzza, amíg a "lesipuskások" rárabolnak a jobb darabokra. Ez valószínűleg meg is történt, mert a jobb daraboknak se híre, se hamva. Persze rábizonyítani nem tudom, és nem is fogok ezen erőlködni, mert értelmetlen. Ő másnap a külső ajtóra szereltetett egy lakatot. Önkormányzati szinten nem lehet kitenni, mert a jegyző nem a tulajdonjogot vizsgálja, hanem a birtokjogot. Birtokjoga pedig neki van, mert ő van birtokon belül. A bíróság viszont a tulajdonjogot vizsgálja, ami pedig nekünk van. Mi, mint tulajdonos pedig felszólíthatjuk, hogy adja vissza a tulajdonunkat. Szerintem ügyvédje sincsen, csak ül a meleg pocsolyában és várja, hogy majd történik valami, mert ő saját magától egyáltalán semmit sem tesz az ügy megoldása érdekében. Miután kicseréltük a zárat, még akkor sem jelentkezett.
Kérdésem mit lehet tenni az ügyben illetve mire számíthatunk ha pereskedésre kerül a sor, mik az esélyeink?
