Lakásszövetkezet

osztap

Ne aggódj, lesz még kérdése bőven! :D

PajtiP,

Első körben, mit ír arról az alapszabály, ha az ügyvezető elnök meghal? Ha semmit, akkor vagy a felügyelő maga hívja össze a közgyűlést, a Lakszövtörvény 16. § (1) és 26. § (2) e) alapján, vagy a tagok 10%-a kérésére megint csak a felügyelő, annak hiányában a tagok maguk, 16. § (2). Mindkét esetben a napirend az új ügyvezető elnök megválasztása.

Köszönöm a választ. Mi van akkor, ha az egyszemélyes vezető (ügyvezető, vagy nevezzük bárminek) balesetben életét veszti?

PajtiP,

1. Nem. A közgyűlés összehívása az igazgatóság feladata, Lakszövtörvény 16. § (1). Csak ha az igazgatóság nem hívja össze, akkor hívhatja össze a felügyelő, 26. § (2) e).
Az ügyvezető igazgató alapesetben nem is tagja az igazgatóságnak. Nem kevered az igazgatóság elnökével vagy az ügyvezető elnökkel?

2. Attól függ, mikortól hatályos a felmentése a közgyűlés határozata szerint. Pl. ha azonnali hatállyal mentette fel a közgyűlés, a közgyűlés határozatának meghozatalától kezdve nem csinálhat semmit, az átadáson kívül. Ez alól egy kivétel van, a 33. § (5): „A megszűnt megbízatású tisztségviselő – az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében – köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivő tisztségviselőként közreműködni a lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában. ”

1. Amennyiben leváltja a rendkívüli közgyűlés az ügyvezetőt, a felügyelő összehívhat-e közgyűlést? Az Alapszabály szerint indítványozhatja a közgyűlés összehívását, és ez rendkívüli közgyűlés-e? "... összehívja a közgyűlést, ha az ügyvezető igazgató nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének" -és ha az ügyvezetőt leváltották, de még nincs új. Én úgy gondolnám, hogy csak a tagok min. 10%%-ának támogatásával tehetné meg.
Minősül-ez a napi irányítás megvalósulásának, melyre az Alapszabály IV/22 pontja nem ad felhatalmazást
2. Egy leváltott tisztségviselő feladatkörével kapcsolatos átadás-átvételére 30 napot ír elő az Alapszabály. Amig ezen időtartamon belül nem kerül megválasztásra az új tisztségviselő, betöltheti-e, folytathatja-e a tevékenységét?

Drbjozsef
Osztap

Köszönöm szépen a segitséget !

Karpati,

A lakásszövetkezet nevét - gondolom - tudod. Akkor keress rá az e-cégjegyzékben, és a cégadatok között ott van a számlaszám is. Utána a guglin IBAN-kalkulátorok tömegét találod, ha tudod a magyar számlaszámot, már adja is Neked az IBAN-t.

Hát ne fizess, amíg nincs hova. Hiszen nem is tudsz, fizikailag sem.
De biztos, hogy semmilyen társasházi papírban nincs az meg a szüleidnek? Egy éves rendes közgyűlésben, ahol a közös költségről rendszerint hoznak határozatot? Nincs mellette milyen módokon, hova lehet teljesíteni? Meglepődnék...

Mint irtam régebben, a tàrsashàzkezelő nem fogadja el a készpénzt a közös költség kifizetésére. Hónapokig igérgette idős szüleimnek hogy majd keres rà megoldàst, és most hogy mi talàltunk megoldàst, ti. hogy én utalnàm àt a bankszàmlàról a pénzt, most meg csak îgérgeti hogy elküldi nekem az IBAN-t. Ha felhivom, mondja hogy elküldi aztàn semmi.
Van-e valami jogszabàly amit felhozhatok hogy végre hajlandó legyen segiteni. Anyukàm màr belebetegszik ebbe a hercehurcàba.
Köszönöm

PajtiP,

Igen, használható. A titkos szavazás azt jelenti, hogy a szavazatszámláló nem tudja, hogy a szavazó kire a szavazott, csak azt tudja, hogy szavazott-e, vagy nem. Ettől persze a szavazó, ha akarja, bárkinek elmondhatja, hogy hogyan szavazott.

A meghatalmazott meg pláne hogy tudhatja, hogy hogyan akar szavazni a meghatalmazó. Különben honna tudná, hogyan járjon el a képviseletében? Megérzésre?

Köszönöm a választ. Az új kérdésem, amihez segítséget kérek:
tisztségviselőről szóló titkos szavazás esetén használható-e meghatalmazás - különösen úgy, hogy a közgyűlésen kapja meg a meghatalmazott a meghatalmazóknak járó nyílt szavazólapját? A meghatalmazott tudhatja a meghatalmazó szándékát (és máris nem titkos), vagy akár annak szándékától függetlenül saját szájíze szerint szavaz.

PajtiP

„A háromtagú felügyelőbizottság tagjainak külsős is megválasztható-e, mivel csak a (3). pontban szerepel, hogy a felügyelő tag legyen.
Az ügyvezető lehet külsős, mi a helyzet mondjuk a felügyelőbizottság elnökével?”

Ha egy kicsit tovább olvastad volna ugyanazt a törvényt, akkor máris választ kaptál volna rá.

„A tisztségviselők

29. § (1) A lakásszövetkezet tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai, illetőleg az ügyvezető elnök, továbbá a felügyelőbizottság elnöke és tagjai, illetőleg a bizottság feladatainak ellátásával megbízott személy, valamint – ha az alapszabály így rendelkezik – az ügyvezető igazgató. Az alapszabály további tisztségeket rendszeresíthet.

30. § (1) Nem lehet tisztségviselő:
(a) aki nem tagja a lakásszövetkezetnek, kivéve, ha az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges;”

Sőt még később is van néhány fontos paragrafus:

„31. § (1) A Ptk. szerinti közeli hozzátartozók és élettársak nem lehetnek ugyanannak a lakásszövetkezetnek tisztségviselői. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, a közvetlen felettesük, valamint a felügyelőbizottság elnöke és tagjai között is.
(2) A lakásszövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, az ügyvezető elnök, illetőleg az ügyvezető igazgató, továbbá az alapszabály által rendszeresített más tisztségviselő nem választható meg a felügyelőbizottság tagjává.”

Tehát az alapszabályt kellene olvasgatni, ott mindenre választ kaphatsz.

A lakásszövetkezet törvény 25. § (1) A közgyűlés - legfeljebb ötévi időtartamra - legalább háromtagú felügyelőbizottságot választ. A felügyelőbizottság elnökét a közgyűlés külön szavazással választja meg. A felügyelőbizottság döntéseit szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) Az alapszabály előírhatja, hogy felügyelőbizottság helyett a lakásszövetkezet egyik tagja látja el a felügyelőbizottság feladatait. Az így megbízott személyt tisztségviselőnek kell tekinteni.
A háromtagú felügyelőbizottság tagjainak külsős is megválasztható-e, mivel csak a (3). pontban szerepel, hogy a felügyelő tag legyen.
Az ügyvezető lehet külsős, mi a helyzet mondjuk a felügyelőbizottság elnökével?

„Ez nem egyéni döntés kérdése, ha a tűzvédelmi részét nézzük.”
Egyetértek.

osztap

Ez nem egyéni döntés kérdése, ha a tűzvédelmi részét nézzük.
Menekülési útvonal soha nem lehet lomtároló semmilyen esetben.
Mi több, még a villanyóra helyiségben, szekrényben sem tárolhatnak lomokat.
Semmi olyan nem lehet ott, ami gyúlékony és tüzet okozhat egy zárlat esetén.

borsika

„Kérdésem, hogy ez mennyire szabályos,hisz ezek a területek közös tulajdonban vannak.”
Nem zárhatja le senki saját használatra a folyosót. Fel kell szólítani őket hivatalosan is, hogy szereljék le a rácsot.
Egyszer s mindenkorra tanulják meg, hogy az közös terület! Amikor valahol kihelyezett előtér van, azért a lakások bérleti díjat fizetnek havonta a társasház felé, de gondolom itt szó nincs ilyenről, szimplán lezárták a folyosót. Arról nem beszélve, hogy a villanyórák is a rács mögött vannak. Ha jön a leolvasó és nem bír bejutni a villanyórákhoz, aztán ezt még ráadásul hivatalból jelzi is, abból is bőségesen lehet gondja a társasháznak.

„Csak tűzvédelmi okból aggályos....,”
Tűzvédelmi szempontból mindenképp, mert ezért csúnyán megbüntetik a házat egy ellenőrzéskor.

„Csak tűzvédelmi okból aggályos,vagy a több lakó jogosan sérelmezi? Van aki ezt szóvá teszi.”
Tűzvédelem a leginkább problémás aspektusa a dolognak. Olvasd el a tűzvédelmi házirendeteket, amit ekkora háznál a 101/2023. BM rendelet alapján kötelező elkészíteni, és gondolom nem saját kútfőből írtátok, hanem szakember segített.
Egyebekben a lakszöv közgyűlése dönt a lakszöv tulajdonában álló épületrészek használata, hasznosítása módjáról, és a közös használatú részek használatának részletes szabályait a házirendben rendezi. Lakszövtörvény 15. § (1) h) és o), plusz 14. § (3). Dönthet úgy, hogy senki nem tárolhatja a folyosón a maga vackait, és nem zárhatja el a folyosót? Hát persze. De ez a tagok döntésének kérdése.

„a Szövetkezet mint bérbeadó kérheti-e,hogy csak arra használják a területet amire engedélyük van? ”
Hát persze, kérni mindent lehet. Ha a bérleti szerződés ezt tiltja, akkor követelni is lehet. Ha nincs benne szabályozva, vagy direkt engedi, akkor mint bérbeadó, kérhetitek a bérlőt, hogy közös megegyezéssel módosítsátok a bérleti szerződést. Ha pedig a bérlő nem megy bele, akkor felmondhatjátok a szerződést, a szerződésben leírtak szerint.

Szervusztok!
Segítséget szeretnék kérni az alábbiakban. A lakásszövetkezetünk 5 lépcsőházas. Adottságai szerint az emeleteken két oldalt folyosók vannak 3 lakásonként. A lépcsőház és a lift középen van. Sok helyen ráccsal, van ahol ajtóval elzárták a folyosó részeket a lakók. Van ahol egyenként,van ahol hárman összefogva. Kinn a folyosón különféle dolgokat tárolnak. Cipőket, játékokat,felmosóvödröt stb.
Oda a többi lakó nem tud bemenni. Ott van a villanyóra szekrény is. Kérdésem, hogy ez mennyire szabályos,hisz ezek a területek közös tulajdonban vannak. Csak tűzvédelmi okból aggályos,vagy a több lakó jogosan sérelmezi? Van aki ezt szóvá teszi.
Másik kérdésem amihez véleményt kérek szépen. Több bérlemény is van,mivel rendelkezünk kiadható helyiségekkel. A kérdésem arra irányul,hogy egy fodrász,pedikűr-manikűr szalonnak kiadott helyiségben szabad-e házilag készített süteményt árulni?
Én nyilván nem venném meg,de a kérdésem az, hogy közegészségügyi szemponton kívül a Szövetkezet mint bérbeadó kérheti-e,hogy csak arra használják a területet amire engedélyük van? Több lakó ezt is szóvá tette, szeretnénk lépni,de csak saját hatáskörben.
Köszönöm a választ.

Karpati

„nem lehet bankban befizetni : az egyik megszűnt, a màsikban meg nem foglalkoznak befizetéssel.”
Azonban leírják pontosan a bankszámla számát és rózsaszín utalványon is lehet befizetni bankszámlára.
Csak nyilván majd egy kis segítség kell nekik a kitöltésnél valaki hozzáértőtől.

'"'A képviselő meg gondolom nem akarja a dràga idejét ilyen csekélységekre pazarolni.
A képviselő van a lakókért és nem a lakók vannak őérte, ezt azért nem ártana megértetni vele. Egyébként én úgy gondolom, hogy a közös képviselő nem akar házipénztárat fenntartani, ezért nem lehetséges a készpénzes fizetés. Azonban a sárga csekkes megoldást neki gyanús, hogy kutya kötelessége lenne biztosítani - pont idősek miatt - de ebben már nem vagyok biztos.

drbjozsef,

Mondtam szüleimnek, de nem lehet bankban befizetni : az egyik megszűnt, a màsikban meg nem foglalkoznak befizetéssel.
A képviselő meg gondolom nem akarja a dràga idejét ilyen csekélységekre pazarolni. Az öregek meg akasszàk fel magukat...

osztap

Lehet, hogy van igazságod. Én most bukkantam erre:

„A szavazati jogokat illetően fontos különbség, hogy lakásszövetkezet esetében minden egyes használó egy egységnyi szavazattal rendelkezik, mialatt a társasháznál a szavazati jog mértéke arányosan kerül meghatározásra a tulajdonjoggal érintett területek függvényében.”

Csak így valóban nem igazságos, hogy ha valakinek több lakása van, akkor nem a tulajdoni hányada alapján van szavazati joga.
Igaz, a kérdező szerint ez az igazságos, azonban valóban ott sérülnek a jogok, ahogy drbjozsef leírta.

drbjozsef,

Szerintem az idézett szabályt csak fordítva lehet alkalmazni. Azaz, a főszabály: egy tag egy szavazat. De maximum lakásonként egy - ez csak akkor releváns, ha egy lakás több tag tulajdonában van. Ha egy tagnak több lakása van, attól még egy szavazata marad, nem szavazhat többször.

Ha lakásonként (tulajdoni hányadonként) akarnának szavazni, tetszettek volna társasházat alapítani.

drbjozsef,

Szívesen megtenném de külföldön élek.

Egyetlen mód van rà hogy befizessék : pénzautomatànàl, szüleim pedig idősek, nem tudjàk kezelni, be kell ütni egy csomó adatot.
Küldtem neki egy ajànlott levelet kérve hogy talàljon módot a készpenzbefizetésre.
De ha ahogy mondtad hogy be tudnak menni egy bankba és ott befizethetik akkor az lehet egy megoldàs.
Kössz

PajtiP,

Amúgy mi nem igazságos?
Ha pl. 100 lakásból 98 az ő tulajdonában lenne, akkor a másik két lakás egy-egy tulajdonosa összefogva kétharmados többségben lenne?
Ne már.

PajtiP,

Természetesen hárommal.

Lakszövtv.
„18. § (1) Ha e törvény, az alapszabály vagy a közgyűlés másként nem rendelkezik, a közgyűlés a határozatait a jelen lévő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza.
(2) A közgyűlésen lakásonként (használati egységenként) csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakás (használati egység) több tag tulajdonában (használatában) áll, az alapszabály határozza meg a lakáson (használati egységen) belüli ellentétes szavazatok figyelembevételének módját.”