Mellékvízmérő létesítése

Tisztelt Fórumozók !

Alábbi kérdésben várom szíves válaszukat illetve segítségüket.

Egy kicsi, 5 lakásos társasházban vásároltunk lakást 3 hónappal ezelőtt. A lakás tudomásunk szerint évek óta lakatlan volt, az ingatlan adás-vételt egy faktor cégen keresztül bonyolítottuk le.
Átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzítettük a közművek óra állásait. A vízóra 170 m3-t mutatott.
Mikor mentünk a vízművekhez átíratni a mellékvízórát akkor ért a meglepetés. Közölték velünk, hogy a lakásban nem létezik fogyasztó. Terveztessük meg a fogyasztási helyet, írassuk alá a közös képviselővel majd adjuk be a kérelmet. Mindezt megtettük - kivéve, hogy a többi 4 tulajdonossal írattuk alá, mivel kiderült nincs közös képviselő és a társasház min olyan nem funkcionál -. 3 hónapja használjuk a vizet és hetente telefonáltunk a vízvonalra, hogy mi a helyzet. Most jutottunk oda, hogy beérkezett a terv és mehetünk beadni a kérelmünket. Ekkor tudatták velünk, hogy nem járulnak hozzá a lakásunkban mellékvízmérő létesítéséhez mivel a háznak 240.000 Ft díjtartozása van. Megjegyezem, semmilyen közös vízvételi lehetőség nincs.
Mi legyen most a teendő ? Patthelyzetben érezzük magunkat. A többi lakó nem akar fizetni. Mi is csak az elmúlt három hónapban használt 10 m3 kifizetését tartjuk jogosnak. A lakást a szerződés szerint úgy vettük meg, hogy az előző tulajdonos vállalja az összes közmű bekötését, a lakás teher mentes.
Mi csak azt szeretnénk, amit mindig is, hogy fizessük az általunk használt közüzemi szolgáltatásokat.

„Megjegyezem, semmilyen közös vízvételi lehetőség nincs.”
De igen. A szolgáltató szempontjából minimum a te lakásod fogyasztása közös, de valószínűbb, hogy a többi lakás-é is az.
A társasház tartozásáért a tulajdoni hányadod arányában mögöttes felelősséged van. A többieknek is. Ha nem fizettek, majd jön a fizetési meghagyás. Úgy egy kicsit drágább lesz.

Én ezt értem. De mint írtam, mi a lakást úgy vettük meg - adásvételi szerződésben foglaltan - , hogy a közművek nem működnek és az eladó vállalja a közművek visszaállításának minden költségét. Ami a következőképpen nézett ki a gyakorlatban. A villanyóra le volt szerelve (legalább nem volt tartozás), azt felszereltettük, nulláról indultunk. A gázt átírattuk, ott nem volt tartozás. Mentünk a vizet átíratni ..... akkor derült ki, hogy nincs is víz elméletileg a lakásban. Honnan lehet tudni, hogy ebből a 240.000 Ft-ból mennyi ennek a lakásnak a tartozása és mennyi a többié ? Mert ha közülük valaki nem fizetett valamikor, akkor az is a közös számlán jelentkezik. A szomszéd lakást ugyanakkor vették meg mint mi a miénket és mivel náluk legalább volt legális mellékvízmérő, átírták neki és a tartozást kiszámlázták állítólag az eladójuknak.
Gondolom, hogy a vízműnél lennie kellene valamilyen megállapodásnak a társasház és a szolgáltató között. Azt is ki kellene mutatniuk, hogy mióta van ez a tartozás, mikor, melyik lakás mennyit fogyasztott illetve fizetett. Nem tartom tisztességesnek, hogy az egész társasház összes előző díjtartozását velünk akarnák megfizettetni. Ami, akkor sem minket érint az adásvételi szerződés szerint, hanem az eladót. És egyáltalán milyen módon és hogyan próbálta eddig a vízművek eddig behajtani a tartozást ? Kinek küldi ki, ha nincs közösképviselő sem. Zavaros az ügy :-(

„ Kinek küldi ki, ha nincs közösképviselő sem. Zavaros az ügy :-(”

Nagyon ! Gondolom siettetek a vétellel mert nagyon kedvezőnek tűnt. A leendő tulajdonos társakkal történt e a vétel előtt kommunikáció ?
Amúgy a lényeg : van vizetek majd a közösség megoldja a problémát. Apropó nincs közös képviselő : itt a jó alkalom hogy betöltse valaki.
A probléma ismerős anno én csak egy kettő lakásos társasházban laktam mégis állandó problémák voltak.

A ti adásvételi szerződésetek - mint minden szerződés - a feleket jogosítja és kötelezi (inter pares jellegű). Harmadik személyek jogviszonyait nem érinti. A szolgáltató (harmadik személy) a társasháztól (harmadik személy) követeli, amit követel, annak pedig most te is tulajdonosa vagy. A lakást a közös tulajdoni hányaddal együtt vetted meg, beleértve a társasház tartozásait is. Ha az eladó megtévesztett, szerződést szegett, tőle követelhetsz árcsökkentést, kártérítést vagy akár el is állhatsz. De ez a ti ügyetek, a szolgáltatót nem kell érdekelje, és nem is érdekli.

"Gondolom siettetek a vétellel mert nagyon kedvezőnek tűnt. A leendő tulajdonos társakkal történt e a vétel előtt kommunikáció ?"

Persze, beszélgettünk velük (nem lakógyűlésen), csak akivel éppen találkoztunk amíg járkáltunk a lakásba a felújítás ideje alatt. Közös képviselőt kerestünk, de senki nem tudott róla semmit, már nem is lakik itt. A vízművekhez meg csak akkor mentünk, hogy átírassuk a vízórát amikor megtörtént az átadás-átvétel. Ekkor vettünk fel jegyzőkönyvet amiben szerepelt az órák állása.Azt nem tudhattuk, hogy a vízóra "illegális", azaz, soha nem volt engedélyeztetve.

A vízmű nem hajlandó nekünk megmondani, hogy az összes tartozásból kimutatható-e, hogy a létező 4 mellékvízmérővel rendelkezők mennyivel tartoznak. Két lakáson biztosan van tartozás, mert az egyik szomszéd mondta, hogy neki részletfizetési kedvezménye van, a másikat pedig egy időben vették meg velünk és nekik jelezte a tartozást a vízmű. Egyébként a 240.000 Ft tartozás már több mint 400.000, mert kiderült, hogy plusz csatornadíj tartozás is van.
Nem tudom mit tegyünk.

Alakulatok társasházzá a gyakorlatban is, mivel ez mindenkinek érdeke, ha a szolgáltató elzárja a vizet, márpedig előbb utóbb elzárja.

A közös képviselő majd felgöngyöliti az ügyet, de fizetni az 5 tulajdonosnak kell.

Sehogy.

Minden tulajdonos 100 %-os hozzájárulásával!

Se. Ami társasház, az társasház is marad. (Legfeljebb több társasház lesz belőle.)

Kbs!?

Na, akkor két példa!
64. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor bejegyzett társasház közgyűlése - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulásával - dönthet arról, hogy a társasháztulajdont lakásszövetkezeti tulajdonná átalakítja.
(2) Az átalakulásról hozott közgyűlési határozat alapján a lakásszövetkezet alapítására, szervezetére és működésére a lakásszövetkezetekről szóló külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

a legfeljebb 6 lakásból álló épület dönthet hogy
a társasházi tv, vagy a Ptk közös tulajdonra vonatkozó szabályai szerint kíván működni, ez visszafelé is működik természetesen!

"a legfeljebb 6 lakásból álló épület dönthet hogy
a társasházi tv, vagy a Ptk közös tulajdonra vonatkozó szabályai szerint kíván működni, ez visszafelé is működik természetesen!"

Akkor a mi házunk, amiben 5 lakás van, hogyan lehet társasház ?

Úgy, hogy Major téved. Az is társasház jogilag (úgy van bejegyezve a telekkönyvbe), csak a működésére, szervezetére nem alkalmazza a Tht. szabályait. Ráadásul ez egy egyirányú folyamat: ha egy hat lakásosnál kisebb társasház egyszer a Tht. hatálya alá helyezkedett, azt vissza már nem vonhatja.

Kbs

Én tisztelem a te tudásodat,és a szakmádat, de hidd el,én is ismerem az enyémet.

majdnem 3 évtized után talán értem a dolgom.

egy kis olvasnivaló,hogy legközelebb már helyes tanácsot tudj adni a kérdezőknek.

3.2.1. A társasház tulajdon megszüntetése Ptk. 149. §(4) A társasház-tulajdonra a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Új Ptk. 5:85. § [A társasház] (4) A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a lakásra, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg. (5) A társasháztulajdonra a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni. A társasháztulajdonra vonatkozóan a Ptk. és az új Ptk. egyaránt háttérjogszabályként 29 a közös tulajdonra vonatkozó szabályozásokat rendeli alkalmazni. A társasháztulajdon megszüntetése esetében viszont speciális szabályokkal találkozunk, melyet a Ttv. szabályoz. Eszerint a társasház megszüntetéséről a közgyűlés határoz a Ttv. 28. § (1) a.) pontjában foglaltak alapján. Ezt a tulajdonostársak egyhangú döntésével lehet megtenni, aminek eredményeképpen a társasház osztatlan közös lakástulajdonná alakulását eredményezi. Ez földhivatali bejegyzést is követel. Másik lehetőség, hogy a társasház összes tulajdona egy személy kezébe kerül, ezáltal szintén megszüntethető a társasház, ebben az esetben értelemszerűen nem közös tulajdonná alakul a társasház, hanem egy személy tulajdonában álló ingatlanná válik. Természetesen ehhez is földhivatali bejegyzés szükséges. A harmadik lehetőség, hogy ha a társasház már 2004 előtt be volt jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, lakásszövetkezetté is alakulhat. A társasház megszűnésénél figyelemmel kell lennünk arra, hogy annak fogalmából adódóan nem csupán az egész társasház szüntethető meg, de lehetőség van csupán a társasházi közös tulajdon megszüntetésére is. A közös tulajdon megszüntetése az alapító szerződés módosításával lehetséges, a közös tulajdonból egy forgalomképes új tulajdoni hányad egységet kell képezni, mely egyúttal tartalmazza az új tulajdonosi szerkezettel létrejövő új közös tulajdoni hányad arányokat is, beleértve az újonnan kialakított forgalomképes ingatlanrészre eső tulajdoni hányadot is. Ilyen döntés csak a tulajdonostársak egyhangú akaratával lehetséges. Azonban lehetőség van arra is, hogy önálló ingatlanként kialakítható ingatlanrésznél, mely a közös tulajdonba tartozik, a tulajdoni hányad 2/3-ával rendelkező tulajdonosok is dönthetnek a közös tulajdon ilyenformán történő átalakításáról, majd elidegenítéséről. Ennek menete, hogy elsőként a közgyűlés által az alapító okiratot módosítani kell, majd azt be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, ezáltal forgalomképessé téve azt. Ezt követően történhet csak meg az ingatlanrész elidegenítése. Azonban mivel a kisebbségben maradt tulajdonostársak érdekei sérülhetnek, 2009-től törvénybe iktattak egy 60 napos fellebbezési időt a kisebbségben maradt tulajdonostársak részére, amennyiben az összes tulajdoni hányadot képviselő tulajdonosok a közös tulajdon egy részének megszüntetését, és elidegenítését támogatnák. Egy további lehetőség is adott a közös tulajdon megszüntetésére illetve elidegenítésére: Ttv. 10. § (6) A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti 30 a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építésügyi hatóság által engedélyezett építési tervet. Ez a megszüntetési mód meglehetősen hasonlít a közös tulajdon megszüntetésének egyik módjához, méghozzá ahhoz az esethez, amikor bármely tulajdonostárs kérésére megszüntethető a közös tulajdon. Ez nem meglepő, hiszen, mint fentebb szó esett róla, a társasháztulajdonra vonatkozó szabályok háttérjogszabálya a közös tulajdonra vonatkozó szabályozás. Fontos továbbá megemlíteni, hogy technikailag az alapító okirat módosításával és a közös tulajdon forgalomképessé tételével egyidejűleg érdemes döntést hozni annak elidegenítéséről is. Ez nem kötelező ugyan, de lényegesen megegyszerűsíti a későbbi értékesítést. Természetesen az ingatlan csak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel válik forgalomképessé, de ha ezután kerül napirendre az elidegenítésről szóló döntés, s azt nem szavazzák meg a tulajdonosok, akkor gyakorlatilag feleslegesen történt az adott közös tulajdonba tartozó ingatlanrész forgalomképessé tétele. Ennek kapcsán érdemes kitérni arra, hogy itt különbséget figyelhetünk meg az osztatlan közös lakástulajdon és a társasháztulajdon közös tulajdonba tartozó részének elidegenítésében. Utóbbi esetben ugyanis főszabály szerint az egyes tulajdonostársak külön és a közös tulajdona csak együtt idegeníthető el, nem lehet különválasztani a külön tulajdont a közös tulajdoni hányadtól. Ezért szükséges tehát, hogy előbb forgalomképessé tegyék a közös tulajdonnak az elidegeníteni kívánt részét, ezáltal arra a részre a társasházi tulajdonon belül egy olyan tulajdonrészt különítenek el, melynek külön tulajdona technikailag a tulajdonostársak közös tulajdonában van,
valamint tartozik hozzá egy, az új közös tulajdonhoz tartozó tulajdoni hányad is.

Tisztelt Jogi forum!
Segítséget szeretnék kérni, hogy mellék vízmérő kialakitásánál a lakásomban mi lenne a legjobb célravezető megoldás. A társasház ahol élek 6 lakásos 2 garázzsal és ennek mások a tulajai nem a társasházban laknak. Aki szedi a közös költséget az kp-ben szedi a pénzt és azt állítja, hogy Ő nem képviselő, pedig a társasház közüzemi díjait Ő fizeti csekken és némelyik az Ő nevén fut. Bementünk a Vzművekhez és Társasházként vagyunk bejegyezve, de nincs meghatározva közös képviselő.
A lakások és garázsok albetétesítve vannak. Aki a számlákat fizeti, az abban a hitben tartott minket, hogy nem vagyunk társasház. A Földhivataltól megkaptuk a hiteles 1981.-ben íródott alapító okiratot, mely szerint társasház vagyunk. Mit Javasoltok? Előre is köszönjük.

Igaz is meg nem is. Az alábbi torvenyreszlet választ ad a kérdésedre. Mi a kérdésed a víz órával?

(3) A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére az e törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Tisztelt Jogi Fórum!
gyakorlatban és köztudatban nem társasházban lakásonkénti vízóra beszereléséhez milyen rávezetés kell a tulajdonosi hozzájáruláshoz megszerzéséhez?
Továbbá a "közös
Segítségüket kérem abban, hogy egy hatlakásos elvileg társasház de képviselő" ill. díjfizető a Díjbeszedő Holding Zrt. nullás igazolás bekérésének rávezetéséhez?
Várom kedvező válaszukat.
Köszönettel mindenkinek.

Tisztelt Jogi Fórum!

Segítségüket kérem abban, hogy egy hatlakásos elvileg társasház gyakorlatban és köztudatban nem társasházban lakásonkénti vízóra beszereléséhez milyen rávezetés kell a tulajdonosi hozzájáruláshoz megszerzéséhez?
Továbbá a "közös képviselő" ill. díjfizető a Díjbeszedő Holding Zrt. nullás igazolás bekérésének rávezetéséhez?
Várom kedvező válaszukat.

Köszönettel mindenkinek.

2008-ban felszerelt hideg- és melegvíz mellékmérőkről kiderült, hogy a jelenlegi szabályoknak nem felelnek meg az órák előtti flexibilis csövek miatt. A 2008-as szerelést a Vízművek szerződött partnere végezte, a számla megvan róla.
A Vízművektől kértem tájékoztatást az erre vonatkozó szabvány / előírás jogszabályáról, a 430/2013.(11.15.) Korm. rendeletet nevezték meg.
Kérdésem, hogy a 2008-ban érvényben volt jogszabály szerint lehetséges / szabályos volt-e a flexibilis csövek vízmérő órák előtti alkalmazása, vagy már akkor sem.

Nincs miről beszélni,mert a 8 éves hitelesitési idő tavaly lejárt,ki kell cseréltetni,most már olyanra ami szabványos!

MajorDomus

Persze, ez világos. Egy másik vízórás cég munkavezetője azt mondta, hogy már 2008-ban is ez volt a követelmény, ezért kérdezek. A mostani csere így az összesen 4 vízóra csere duplájába fog kerülni.

Nem az óracsere,hanem a szabványos kialakitás!

Meg tudná valaki mondani, hogy mellékvízmérö létesíésének föltételeire vonatkozóan hol találok jogszabályt? Ill. igaz-e, hogy mellékvízmérö csak a fömérövel közös helyrajzi számú ingatlanon létesíthetö. Sajnos sehol se találom az erre vonatkozó törvényt.

Igaz és logikus is, ha végig gondolod.

Nem mellékmérő kell, ha két külön ingatlan van.
Hanem szolgalom.

@nonolet
köszönöm a választ, de szükségem volna a törvényi helyre, ami erröl rendelkezik.