Ez igaz de ők ott laknak. Akkor jobb példa a szemétszállítás díja ?
közös költség
- 1
- 2
„ha be sem lép a házba, miért fizessen a liftért”
Mert a földszinti és az első emeleti tulajdonos is fizeti.
Hát nem ugy szól !
,,amennyiben az Alapitó Okirat vagy az Szmsz másként nem rendelkezik,,
Erre az esetre irtam a fogyasztási és az átalányrész megosztását !
Én olyan Szmsz-eket irtam, hogy ahol üres a lakás,ott csak alap közös költséget fizet a tulaj.( ha be sem lép a házba, miért fizessen a liftért)
MD
Itt is 50%-50% a felosztás. A Th. trv. legalábbis így szól, a többi meg csak duma!
Nandy
De nem üres !
Ha üres lenne az sima ügy,mert 50-50 %-ban kell perkálni.
( én itt kérném hogy a fogyasztási résszel csökkentsék,mert nem használok semmit)
„Az a helyes, ha az elöbbit te fizeted,mert tényleg te élsz a házban, az utóbbit pedig ő mert mint tulajdonos van fizetési kötelezettsége.”
Mit mondanál akkor, ha üresen állna a lakás?
blauka
Ha beadja az FMH-t élj ellentmondással, és igazold, hogy a rád eső részt megfizetted. Ennyi!
A közös költség 2 részből áll, egy -fogyasztási részből ( közös vizdij, szemétszállitás -lifthasználat és- költségei,lépcsőházvilágitás stb) és egy átalány normativából( felujitási alap,közös képviselő dija,Ltp alap képzés szt)
Az a helyes, ha az elöbbit te fizeted,mert tényleg te élsz a házban, az utóbbit pedig ő mert mint tulajdonos van fizetési kötelezettsége.
A mértékekről az éves elszámolásból tudsz téjékozódni.
..Kedves Nandy! SzMSz- nincs...mert nem szükséges...meg egyébként is költséges...az alapitó okirat is engem igazol...! Sőt: elment egy hivatásos kk-höz is, aki ugyan ezt elmondta, amit Ön is, ill. amit én is szajkózok neki...De falrahányt borsó...
Most azt döntöttem el, hogy leirom neki...ajánlottan feladom számára...lássa, olvassa,,,tv.sértő ahogy eljár...
EGyetlen mondata elárulta az ügybeni képviseletét: "...engedd vissza a lakásba...akkor fizetni fogja...de most neked kell...-mondta. ...-mert én vagyok benne a kisfiunkkal !" - ...egy jogerős bü.itélettel szembe mert állni...ő, 64 évesen,,,mint kk !!! Képviselve a házi TMK-st !
...mert hogy van hatalma a közös képviselőségnek !- akár még ebben is...!
2003. évi CXXXIII. törvény
24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.
...csak ez előző bejegyzésemhez, fontos lenne: a kk amikor kérdeztem, hogy kérte-e a volt férjemtől a kk ktg-et azt felelte...nem...-mert nekem kellenne fizetnem...! Ha ezt az álláspontot képviseli, akkor meg sem próbálta kérni tőle...mert meggyőződése...!....az ilyen emberrel hogy lehet bármit is a jogi keretek között elérni...? Saját törvényei vannak...ő igy jár el...
A közös költség alapvetően a tulajdonost terheli, nem pedig azt, aki ott lakik!
Közös tulajdon esetében a tulajdoni hányad arányában vagytok kötelesek fizetni.
Társasházban élek,1/2 tulajdonommal rendezem a kzös ktg. fizetéseket. Volt férjemet a biróság egy jogerős bü.itélettel kitiltotta a lakásból. És természetesen nem fizeti, ill. nem hajlandó semmit sem fizetni..mondván...a lakásban én élek a sulyos beteg kisfiunkkal, fizessem én,..! A frissen megválasztott közös képviselő - akinél a volt férjem házi "TMK"-s ként segit - is, ugyan ezt az elvet képviseli...aki a házban van, az fizessen..-mondja! - és nem jelenti fel, nem perli be a volt férjemet...mert nekem lenne a kötelességem- mondja...majd megterhelem a házad-mondja...! Holott: fizetéseink m2 utáni dijak szerint kerültek megállapitásra, azt rendre minden hónapban csekkel igazolva- fizetem...de csak az én részemre eső arányban.... Amikor szóltam érte...még ő minősitett,,,lehülyézett...és "nem áll velem szóba- kiabálta a háta mögé vetve...!" . Ezt a párbeszédet hallotta az SzB tagunk is, sőt: kifejezetten azt akartam, hogy hallja...hátha rászól: ...kk.rossz uton jár...de sajnos nem szólt...- szépen, csöndben bement...nem "rosszalta" magát...
Mit javasoltok, mit tegyek...?
Köszönöm a tájékoztatást.
22. § (1) A szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni:
- a külön tulajdonát bérlő, használó személy (a továbbiakban: bérlő) b) pontnak megfelelő adatát,
- a külön tulajdonában lakó személyek számát,
- haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét.
- A "lábjegyzet" módszert kell alkalmazni. Meg kell sorszámozni vagy csillagozni azokat a határozatokat, bejegyzéseket, amik egyáltalán nem, vagy nem úgy hangoztak el a közgyűlésen. Minden oldal aljára oda kell írni, hogy a jelölt mondatok, határozatok nem vagy ne így hangoztak el, ezért a jegyzőkönyv NEM HITELES. A hitelesítés helyére is azt kell írni, hogy a valótlan adattartalom miatt a jegyzőkönyv NEM HITELES.
Hozzáteszem, hogy az eladási feltételek mind a mai napig nem érdeklik a tulajdonosokat. Mivel csak én igényeltem, csak nekem adtak egy másolatot.
Ebben is találtam furcsaságokat.
Említettétek, hogy a közös költség megosztást valamint a lakásban fogyasztott méretlen szolgáltatások (víz) díjának megosztását, az SZMSZ-ben lehet szabályozni.
Mivel azonban a társasházi törvény a társasházközösség jogait és kötelezettségeit írja le, nem vonatkozik a lakásban lakó bérlőre, haszonélvezőre, szívességi lakáshasználóra.
Tehát mégsem lehet a nemtulajdonos fogyasztóval megfizettetni a vizet.
A házirendet is a tulajdonostársak készítik, de legalábbis jóváhagyják. Hogyan lehet kötelezni a nemtulajdonosokat, hogy tartsák be? (Pl. egy haszonélvezőt)
....
Korábban írtam, hogy házunk tetőterét el akarja adni a közös képviselő. A trükk az volt, hogy a lehetséges vásárló feltételeit csak a gyűlésen olvasta fel a közös képviselő. És ott nagyjából öt perc alatt döntötték el a tulajdonostársak, hogy eladják-e vagy se.
Egyik napirendi pont az alapító okirat módosítása volt, amit a „törvény előír”.
Másik napirendi pont az volt, hogy két vételi ajánlat melyikét fogadja el a társasház. A közös képviselő ott a gyűlésen azt javasolta, hogy fontolgassuk meg még a dolgot, és ő tárgyal a lehetséges vevőkkel.
A jegyzőkönyv hitelesítés aug. 31-től a mai napig nem történt meg. Még előtte sikerült kivetetnem egy utólagos módosítást az egyik határozat szövegéből: már az állt benne, hogy az alapító okiratot a XXXX Kft igényeinek megfelelően fogják módosítani. De sajnos több betoldást nem sikerült kivetetnem, olyan ideges voltam. Pl. az egyik utólagos beírás: a társasház a közös képviselet költségeire 5% + áfát fizet az adásvétel lebonyolítására
A 33%-os tulajdonos nem volt itt, csak a meghatalmazottja kérdezte meg, hogy kell-e fizetni. Válasz: nem kell. Mondom, a közvetítési díjat vagy mit csak utólag láttam a jegyzőkönyvben, a gyűlésen nem hangzott el. Kb. 1,7 m Ft-ot fognak a közüzemi tartozásokra fizetni, 14,3 m Ft értékben felújítási munkát ígérnek. És ha mindez megtörténik, ki kell fizetnünk az 5% + ÁFA közvetítési díjat (amit valami különös oknál fogva költségtérítésnek neveznek a jegyzőkönyvben). Tehát a legvégén 800000 Ft+áfával fog tartozni a társasház.
....
Társasházunk elég kicsi, a tetőtér beépítés után az új lakás vagy lakások akár az össz tulajdoni hányad 1/3-át is bírhatják. Mivel az építő azonos az új tulajdonossal, utólagosan e nagy tulajdoni hányaddal jelentősen befolyásolni tudja, hogy kötelezettségeit ne kelljen betartania.
....
Gondolom, lehet látni, hogy a közös képviselő egyúttal ingatlanközvetítő is.
2003. évi CXXXIII törvény a társasházakról
12. § (1) Az alakuló közgyűlés határoz a társasház közös képviselőjének vagy - a közös képviselő helyett - intézőbizottsága elnökének és tagjainak, valamint szükség esetén a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztásáról, valamint a bankszámla megnyitásáról.
Valóban magas a bankszámla költsége.
Hány lakásos a házatok?
Sziasztok!
Kérdésem az lenne, hogy a társasháznak rendelkeznie kell-e egy olyan bankszámlával, ahova a közös költséget utalni tudjuk vagy dönthetnek úgy, hogy a számla fenntartása túl költséges ezért a közös képviselő saját maga szedi be a havi fizetendő összeget? Ugyanis a mi társasházunknak a közös képviselő csak egy értékpapír számlát nyitott aminek nincs költsége és amire a társasház által befizetett közös költséget befektetési alapba helyezi. Ugyebár a befektetési alapoknak nincs fix hozama ezért ez elég kockázatos. Ez az eljárás szabályos? Előírja-e valamilyen jogszabály, hogy milyen számlát kell nyitni a társasháznak, vagy egyáltalán kell-e? Ha igen, melyik jogszabály?
Mielőbbi választ várok!
Előre is köszönöm!
betmenke
Hát ez nálunk kicit máshogy megy...
Nemcsak hogy elvárják, hogy bejelentsem, hogy bérlőm van, de amikor először kiadtam a lakást, és csak 2 hónap múlva szóltam a bérlőkről, közölték, hogy tudnak róla, mert a szomszédok már jelentették. A csavar még annyi volt a dologban, hogy a szomszédok nem figyelték meg jól a dolgot, mert velem már úgy fizettették meg a megemelt közös költséget, mintha 4 hónapja kiadtam volna a lakást. Hiába hajtogattam a magamét, hogy nehogy már egy lakó névtelen bejelentése alapján olyan időszakra is emelt közös költséget fizettessenek, amikor ténylegesen üres volt a lakás, ők közölték, hogy tudnak amit tudnak, mert figyel itt ám mindenki. Tovább ragozni nem tudom, azt hiszem mindent elmondtam. És köszi még egyszer a hozzászólásokat.
Bírósági határozat kell, ha szép szóval nem megy. Az örök érvényű.
Itt nem az számít, hogy hányan vannak hány ellen.
Teljesen mindegy, hogy ki használja életvitelszerűen a lakást, Lehet az tulajdonos, haszonélvező, rokon vagy bérlő. Lakás céljára használják, a használat, hasznosítás módja nem változott meg, tehát a tulajdonostársaknak nincs beleszólása.
Mondom az ellenpéldát: nem fizethet fél vagy negyed közös költséget egyetlen tulajdonos sem, akinek egy évből 11 hónapon keresztül áll üresen a lakása. Hiába bizonygatja, hogy ő nem életvitelszerűen használja a lakását. A törvény nem azt mondja ki, hogy az életvitelszerűen használó tulajdonos kötelessége a közös költség megfizetése, hanem valamennyi tulajdonosé, tulajdoni hányada szerint. Ettől eltérni csak a költségnem és a számítás módjának megadásával lehet.
Részlet a Közös képviselők kalauza 2004. évi 7. számú kiadványából:
"csakis az SZMSZ-ben szabályozhatja
azt, hogy a tulajdonostárs köteles a közös képviseletnek bejelenteni...
– a különtulajdonát bérlő személy olyan adatát, amely az ingatlan-nyilvántartásnak
is tartalma lehetne, ...
– a tulajdonostárs kötelezettségét arról, hogy a bérlőt tájékoztatni köteles arról,
ha személyes adatát a közös képviseletnek bejelentette....
A fenti szabályok az ún. önkéntes lakónyilvántartás, egyúttal a személyes adatok kezelésének társasházon belüli szabályai, ezért van az, hogy nem válhattak az SZMSZ törvényileg kötelező elemévé. A jogalkotó ugyanis úgy gondolta, hogy bár a személyes adatok kezelése nem lehetséges az érintett hozzájárulása nélkül, az összes tulajdoni hányad egyszerű többsége jogosult lehet megadni a hozzájárulást ahhoz, hogy a bejelentett adatokat a közös képviselet kezelje. A be nem jelentett adatokat nem is szabad kezelnie akkor sem, ha az SZMSZ a tulajdonostársat adatszolgáltatásra kötelezi, de ő ezt elmulasztja. A Ttv. ugyan egteremti a tulajdonos kötelezhetőségének a fehetőségét, de nem tartalmaz kikényszerítésére alkalmas eszközt. A személyes adatok kezelését a tulajdonostárs tehát az SZMSZ ellenére akadályozhatja.
Nem kizárt azonban, hogy a szerződéses szabadság okán szerződésszegésre vonatkozó szankciók kerüljenek az SZMSZ-be, vagy az adatszolgáltatás elmulasztása (szerződésszegés) okán az adatot be nem jelentő tulajdonostárs bírói úton legyen kártérítésre kötelezhető, feltéve, hogy mulasztása a közösségnek vagy valamely tagjának kárt okozott. A bérlő adatainak és a bentlakók számának bejelentése akkor írható elő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bent lakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani.
Ajánlom T. „kolléga” figyelmébe a kiadványt!
Vagyis: ha nem a bérlő fizeti a közüzemi számlákat, még arról sem vagy köteles a tisztelt házat értesíteni, hogy bérlő lakja a lakásodat.
Köszi a hozzászólásokat, nekem is kb. ez csapódott le.
A magasabb közös költség megállapításának egyébként van egy szerintem ki nem mondott nyilvánvaló oka: a lakók irigylik, hogy kiadom a lakást, mert ez alapján nyilvánvalóan kistőkés vagyok, akit ott kell megfejni, ahol lehet.
Másrészt nem hiszem, hogy eséllyel indulnék csatába több mint száz irigyem ellen. Eddig is mindent bevetettek, és ha kell, jön majd 3-4 hamis tanú is, akik eskü alatt vallják, hogy a bérlők a liftben végzik a dolgukat :-)
Mindenesetre az az érvelés, hogy 'nem életvitel szerűen használjuk a lakást' számomra is tökéletes badarságnak tűnik. A bérlő sem alacsonyabb rendű lakó, mint bárki más. Persze létezhetnek más ideológiák is...
Üdv:
juhaszt
Juhaszt68!
A közös költséget nem pofára kell megállapítani, hanem valamilyen objektív mérőszám alapján. A te helyzeted biztos diszkriminatív. A közgyűlési határozatot meg kell támadni.
A minap válaszoltam kísértetisesen hasonló kérdésre e-mailben az alábbiakat:
A kereset felépítésének lényege:
- 2003. évi CXXXIII társasházakról szóló törvény
24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.
(2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni:
a) a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját,
Ezt az a) pontot kell alaposan körüljárni. Itt az érintett költségnemeken és a számítás módján van a hangsúly. Az SZMSZ-ben nincs meghatározott költségnem. Hivatkozni kell arra, hogy semmiféle konkrét számítási mód nem állítható fel abban a tekintetben, hogy egy lakás bérbeadása esetén mennyi a várható többletkiadás, lesz-e ilyen egyáltalán.
Olyan számítási mód nincs, hogy bérlő = *1,5
- Ártatlanság vélelme
1973. évi I. TÖRVÉNY a büntetőeljárásról 3. § (1)Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
Az "ártatlanság vélelme" nem csupán büntetőjogi jogelv, hanem a bizalom, az együttműködés erkölcsi szabálya. Az ártatlanság vélelme pedig a lakását bérbeadó tulajdonost is megilleti - mindaddig, amíg nem válik bizonyítottá, hogy tulajdonának bérbeadásával kárt okozott a társasháznak, és az okozott kár pontos mértéke nem kerül megállapításra. Az okozott kár (többletkiadás) mértékét a Társasház köteles bizonyítani költségnemenkénti számításokkal, kimutatásokkal, igazolni konkrét számlákkal. Ezek a többletkiadások sem terhelhetők valamennyi a lakását bérbeadó tulajdonosra, haenm csak azokra, akik esetében bizonyítást nyert a károkozás.
- A diszkrimonáció tilalma, jóhiszeműség elve
Feltételezések alapján nem lehet az összes bérbeadót többszörös közös költség kiszabásával sújtani.
A jóhiszeműség elve egész Közösségen belüli egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az indokolatlanul kiszabott dupla közös költség megállapításáról szóló szabályt érvényteleníteni kell. Tekintettel az arányosság elvére, a bérlők által okozott károkért a bérbeadót (tulajdonost) csak az elkövetett szabálytalanság mértéke szerint lehet terhelni. Negatív diszkriminációnak minősül a számítások nélkül, megalapozatlanul kiszabott dupla közös költség.
Rosszhiszemű és diszkriminatív az a megállapítás, hogy ha valaki bérlő, az rongál és kárt okoz.
Gondoljatok bele, hogy hány lakás van még önkormányzati tulajdonban. Azokat a lakásokat is bérlők lakják...
Szívesen olvasnám az Önkormányzat állásfoglalását a bérlők miatt kiszabott másfél vagy kétszeres közös költségről.
Ezek szerint örülhetek, hogy csak másfélszer annyit fizetek, mint a többiek, mert ha a közgyűlés begorombul, akkor kétharmados többséggel akár tízszeres díjat is megszavazhatnak, és még csak indokolni sem kell. Ez persze lehet, hogy így van, a világ működéséről eddig sem voltak illúzióim :-)
- 1
- 2
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02