Sziasztok!
Kérdésem a következő: van-e valamilyen jogszabály arra vonatkozóan, hogy lakásbérleti szerződés esetén a lakás bérbeadójának kell fizetnie a közös költséget? Ugyanis a régi albérletünkben a tulajdonos fizette - és ő mondta, hogy azért, mert ez neki törvényileg kötelessége -, most viszont költözünk, és itt nekünk kéne fizetnünk a havi 15e forintot...
Köszönöm a segítséget!
A társasházakról szóló tv. kifejezetten ismeri azt az esetet, ha a bérlő köteles erre. De ha nem ismerné, a bérleti szerződésben ez akkor is külön előírható lenne, illetve a bérbeadó beépítené a lakbér összegébe.
Szia, köszönöm. Meg tudnád adni pontosan azt a jogszabályhelyet, amiről szó van?
Ez teljes mértékben megállapodás kérdése, ki fizeti konkrétan, de ha én bérbeadnék valakinak egy lakást és nem akarná ezt fizetni, akkor beépíteném a lakbérbe. Szóval én teljesen jogosnak tartom, ha nem a bérbeadó fizeti, hanem a bérlő...
köszönöm, akkor jól sejtettem :) A probléma igazándiból a barátaimat érinti, hasonlóan reagáltam a kérdésükre, de gondoltam megkérdezek néhány szakértőt.
köszi!
Érdeklődni szeretnék hogy mi a feladata a közösképviselőnek a papirmunkán és a pénzbeszedésen kivül?Hogy mért jó ha négyzetméterrenként kell fizetni külön külön minden lakásnak a sajátját.Én ugy gondolom hogy a közköltséget a lépcsöház udvar stb. után kellene fizetni.Lehet e egy ott lakó közképviselő?Mennyit pénzt kérhet egy közképviselő?Az udvaron lévő kocsibeálló után jogos e közköltség fizetése?
A közös költséget, és a közös képviselő díjazását is a közgyűlés határozza meg. Az természetes, hogy aki nagyobb területet használ (birtokol) az nagyobb mértékben járul hozzá a kiadásokhoz. Ez az arányos közteherviselés. Ha a közgyűlés megszavazta, hogy a kocsibeálló után fizetni kell, akkor jogos (feltételezve, hogy csak te használod azt).
A közös képviselő a társasház "ügyvezetője", neki van joga (és kötelessége) a közös tulajdon felett, tehát a közös rendszerek karbantartását, javítását, megfelelő üzemelését biztosítani. (Akár a házmestereken keresztül...)
Az, hogy miért a lakásnégyzetméter után kell számolni a közös költséget, és miért nem egyformán, egyszerűen az a válasz, hogy mert nem egyformán használják azokat. Egy idős nyugdíjas néni, aki szinte ki sem mozdul a lakásból, egy héten csak egyszer használja a liftet, a lépcsőt egyáltalán nem, a kocsibeállót pláne nem. Sőt, annyi szemetet sem terhel. Egy fiatal házaspár két kisgyerekkel meg összesen majdnem 20-30-szor annyit, mint az előbb említett idősebb hölgy. Kell, hogy valami alapján differenciáljanak. A legmegfoghatóbb lehetőség a használt alapterület.
A közös képviselő feladatkörét, jogait és kötelezettségeit a 2003. évi társasházakról szóló törvény http://www.tarsashazinfo.hu/torv.php 43-55 § részletesen leírja. Ezen kívül feladata minden, amit a vele kötött megbízási szerződés tartalmaz.
A közös költséget nem a lakás után fizetjük, hanem a lakáshoz tartozó közös tulajdoni rész után. Mivel a közös tulajdoni rész a legtöbb társasház esetében a lakások alapterületével arányosan oszlik meg a tulajdonosok között, ezért annak fenntartásához is ugyanilyen arányban kell hozzájárulni. 24. §
El lehet térni ettől a fizetési aránytól, de igazságosan megosztani a költséget nem lehet.
Ahogy a gépkocsi súlyadóját vagy a felelősségbiztosítását sem a megtett kilométer, hanem a kocsi nagysága arányában fizetjük, a közös költség is a tulajdonrész nagyságával arányos.
Egyre több társasházban fizetik a közösen igénybevett szolgáltatásokat (Szemétszállítás, vízdíjhozzájárulás) a tulajdoni hányad nagysága helyett Ft/fő alapon. Ez a felosztás a többtagú családoknak nem tetszik.
Az eredeti kérdéshez szólnék hozzá.
Mivel nem a lakásbérlő van jogviszonyban a társasházzal, hanem a lakástulajdonos, a tulajdonos köteles a közös költséget fizetni.
De nyilván a bérlő nem nagyon tud ellenkezni, ha a tulajdonos csak ilyen feltételek mellett adja ki a lakást.
Szerintem a társasház a saját szempontjából hibát követ el, ha a bérlőtől követeli a közös költséget és nem a tulajdonostárstól. Amikor ugyanis megszűnik a bérleti jogviszonya - és így nem fenyegeti retorzió a tulajdonos részéről - peres úton vissza tudja szedni a társasháztól az ő nevén (és nem a tulajdonos nevén) befizetett közös költséget.
A társasházi törvényben benne van, hogy a tulajdonosok viselik a társasház fenntartásával kapcsolatos költségeket. Még azt is kiköti a törvény, hogy mások felé nem érvényes a tulajdonosság átruházása. (Most nem szószerint idézem.)
bellicus!
Tökéletesen egyetértek, a tulajdonos tartozik fizetni a közös költséget.
Az más kérdés, hogy ezt áthárítja-e, ha igen milyen módon a bérlőre. Bonyolítja a helyzetet, hogy a közös költségben sok - ilyen szempontból eltérő jellegű dolog - foglaltatik benne, pl.:
A fentiek miatt az, hogy a közös költségnek mely részét "ildomos" áthárítani a tulajdonosnak a bérlővel, nem is számszerűsíthető, éppen ezért megállapodás kérdése.
Szerintem a legkorrektebb beleépíteni a szerződésbe, így az általad említett hibák és félreértések sem fordulhatnak elő. Ez így az adózás szempontjából is korrekt. Egy biztos, még ha a szerződés szerint ezt a bérlő is tartozik fizetni, ennek elmaradása esetén csakis a tulaj vonható felelősségre, így az ő érdeke, hogy ez kizárólag rajta keresztül történjen.
Más kérdés, hogy az SZJA nem teszi lehetővé a költségek levonását, és sokan így oldják meg azt, hogy ez után ne kelljen adózni. No meg ez arra is jó módszer, hogy ne kelljen az inflációkövetéskor legalább erről a részről vitatkozni.
Az megint más kérdés, hogy ezt (SZJA szempontból) tarthatjuk az adózási kötelezettség megkerülésének. Lehet, de a bérbeadó egyrészt "alkalmazkodik az SZJA által nem biztosított levonási lehetőséghez", másrészt még mindíg sokkal korrektebb adófizető az, aki csak a közös költségre vonatkozóan nem fizet adót, mint az, aki magát a bérbeadást be sem vallja.
Van egy sajátos probléma, amire eddig még nem találtam megoldást vagy megközelítést a jogszabályok között. Talán van, nem tudom: a társasházi törvény az utóbbi időben többször változott, és a hozzá fűződő más jogszabályok is.
Arról van szó, hogy a társasházunk méretéhez képest igen nagy adósságot halmozott föl víz- és csatornadíj elmaradással. Azért, hogy ezt ki tudják fizetni, a közös képviselő és a 33% th-dal rendelkező személy elkezdte intézni a tetőtér eladást, a víz és csatorna tartozás fejében valamint még egy kis karbantartást is belevettek.
Annak ellenére, hogy soha sem tudta összegyűjteni a megfelelő mennyiségű szavazatot, már a leendő vásárló ügyvédjét meg is bízta az alapító okirat elkészítését.
Elvi problémám az, hogy a vízfogyasztás, csatornadíj miért a társasház közös költsége, amikor azt a lakásban lakó személy fogyasztja, aki nagyon sok esetben nem azonos a tulajdonossal.
A lakásban fogyasztott áramot és gázt sem számítják bele a közös költségbe.
A mi társasházunknak még sajátossága, hogy nincs kerti csap.
Én nem akarom, hogy a tetőteret eladják mások hibája miatt. Tudok-e valamit tenni? A víz és csatornadíj biztos, hogy közös költség?
Nem értek teljesen egyet a véleményetekkel.
Szerződésben kiköthető, hogy a bérlemény valamennyi költségét a bérlő fizeti. Nemfizetés esetén viszont a tulajdonosnak helytállási kötelezettsége áll fenn.
Az ÁFA-törvény szerint a Társasház a tulajdonosok felé nem nyújt szolgáltatást, így a közös költség nem számlázható úgy, ahogy a közüzemi szolgáltatások. Adható viszont, sőt törvényben előírt kötelezettség évente írásban tájékoztatni a tulajdonost a fizetési kötelezettségről, és arról, hogy ez a kötelezettség miből tevősik össze. Ebből az irásos tájékoztatóból egyértelműen ki kell derülnie annak, hogy mi az üzemeltetésre, és mi a fenntartásra, tartalékképzésre fordított illetve tervezett rész.
Azzal sm értek egyet, hogy a felmerülő költségek fogyasztóval történő megfizettetése az SZJA-fizetési kötelezettség megkerülése.
Minden szolgáltató megkülömböztet tulajdonost és fogyasztót.
Furcsa lenne, ha a legnagyobb közüzemi szolgáltatók vennének részt az SZJA-törvény megkerülésében.
A közös költség üzemeltetésre vonatkozó része a közösen igénybevett szolgáltatások díjának megfizetése...
Közös költség behajtására irányuló perben a Bíróság felszólított annak meghatározására, hogy mennyi a közös költség üzemeltetésre és fenntartásra vonatkozó része elkülönítve.
A végső döntés: a lakáshasználót kötelezte a Bíróság az üzemeltetésre fordított összeg megfizetésére, a tulajdonos pedig a fenntartásra (felújítás, időszerű karbantartás, megtakarítás) eső költségrész megfizetésére.
bellicus!
Elég fogós kérdést tettél fel.
1997. évi Ttv 18. § így rendelkezett a közös költségről: "A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás célú helyiség, lakás és tárgy fenntartásának és felújításának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha az alapító okirat vagy a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik."
Ez az én olvasatomban és sok kolléga olvasatában is azt jelentette, hogy az 1997. évi törvény nem rendelkezett a lakásokon belüli méretlen szolgáltatások díjának (vízdíj) közös költségként történő
kezeléséről.
Logikusan működő társasházban ezt a költséget a közös költségtől elkülönítve kezelték, és a felosztást a szolgáltatóknál alkalmazott átalánydíj kiszabása elvén végezték, és csak a szolgáltatást igénybevevő tulajdonosokra terhelték ki.
A 2003. évi CXXXIII törvény már rendelkezik arról, hogy a lakáson belül igénybevett méretlen szolgáltatások díjának felosztásáról az SZMSZ-ben kell rendelkezni.
24. § (2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni:
33 % nem dönthet a tetőtér elidegenítéséről.
A tulajdonosok 4/5-ének (nem tulajdoni hányad, hanem fő) egyetértése szükséges ahhoz, hogy a tetőteret önálló, forgalomképes egységgé tegyétek, vagyis az Alapító Okiratot módosítsátok.
Az összes tulajdoni hányadhoz viszonyított 2/3-os többség szükséges ahhoz, hogy döntsetek az elidegenítéséről.
A hatályos ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó törvény értelmében pedig valamennyi tulajdonos aláírása szükséges az elidegenítés tényének bejegyzéséhez.
Az Alapító okirat módosításának tervezetét természetesen elkészítheti a potenciális vásárló ügyvédje, de a földhivatali bejegyzés nem történhet meg a tulajdonosok aláírásának hiányában.
Badarság egy építő részéről, ha megkezdi a kivitelezést, amíg nincs meg az összes tulajdonos aláírása.
Szerintem a szükséges közgyűlési határozatok hiányában az Építésigazgatás ki sem adja az építési engedélyt.
Csak megjegyzem: Ha ilyen tetemes tartozást halmoztatok fel, első lépés a közös képviselő alkalmasságának vizsgálata
Második lépés a közös költség helyes megállapítása, ha kell, évekre visszamenőleg.
Harmadik lépés a tulajdonosok fizetési moráljának vizsgálata.
Vagyis: ki kell deríteni, miért jutott ide a ház.
Minden más csak ez után történhet.
Én úgy adom ki a lakást, hogy a felújítási alapba kerülő részt én fizetem, az üzemeltetéssel kapcsolatos maradékot pedig a bérlő.
Másrészről nem csodálom, hogy olyan kevés a tiszta, adózó főbérlő. Az, hogy nem lehet levonni a közüzemi számlákra kifizetett összegeket, olyan égbekiáltó igazságtalanság, ami a legjámborabb tulajdonost is ellenkezésre, végső soron feketén kiadásra ösztönzi.
Vagy említhetném a lakásvásárlási illeték sávhatárát, mely akkor lett meghatározva, mikor 4 millió Ft-ból egy normális lakást lehetett venni, azaz a 6%-os sáv az úgymond "extra" kategória büntetőtarifája volt. Hogy ezt azóta (min 10 éve, vagy több) nem emelték, szintén felháborító.
Avagy az a gyakorlat, miszerint ha eladsz egy lakást és veszel egy másikat, az illetéket a jog szerint az árkülönbözet után kell megfizetni, ami - tekintve az illeték vagyonszerzési megjelölését, egyértelműen csak pozitív esetben lenne jogos, azaz ha az új lakás drágább, mégis a különbség abszolút értéke után fizettetnek, azaz akkor is, ha kevesebbért vettél lakást, vagyis vagyonvesztés következett be.
Azt hiszem, a gazdaság kifehérítését ott kellene kezdeni, hogy tiszta és igazságos legyen az adó- és illetékbevételek felhasználása, valamint igazságos és értelmes (= jogalkotó szándéka szerinti) jogszabályok legyenek, továbbá, hogy a jognak értelmes időn belül érvényt lehessen szerezni.
Amíg ezt az állam nem teremti meg, amíg pl. az építőipari körbetartozások szignifikáns részének oka éppen az állami nemfizetés, addig senki ne csodálkozzon, ha ilyen mértékű a fekete gazdaság.
Na. Erre a hétre jól kipanaszkodtam magam :o)
Cszoli!
Tudomásom szerint minden szolgáltató lehetőséget ad a fogyasztó bejelentésére, és arra, hogy közvetlenül ő fizesse meg a közüzemi számlákat, saját nevében.
Az Önkormányzati főbérlők sem az Önkormányzat vagyopnkezelőjánek fizetik a szolgáltatások díját a lakbérrel, hanem közvetlenül a szolgáltatónak, és a bérlők a szolgáltatókhoz fogyasztónak vannak bejelentve. Gondolom, ha ez ütközne az Áfa- vagy SZJA-törvénybe, állam bácsi nem engedné meg.
Szerintem a magántulajdon esetén ugyanez a járható út a bérbeadásnál.
Egyedül a közös költség az, ami gondot jelent. Mivel a társasház nem nyújt szolgáltatást, számla nem állítható ki, és természetesen fogyasztó sincs...
Bár lehet, hogy jogi akadálya igazából nem lenne a közművek bérlőre történő átvezetésére, de sem a víz, sem a gáz, sem a villany esetén én nem tapasztaltam ezt. Csak tulajdoni lapon szereplő tulajdonos, vagy hivatalos bérleti szerződés esetén, amennyiben a bérlő nem magánszemély, akkor írják át a közműt, egyéb esetben nem. Indoklás: a közmű lakáshoz, nem személyhez kapcsolódó szolgáltatás (nem úgy mint pl. a telefon, ami ugye személyhez kapcsolódik)
SF
Hello!
A közös költséggel kapcsolatban lenne egy kérdésem. Kiadjuk a feleségem lakását, de a lakószövetkezet nekünk magasabb közös költséget állapított meg, mondván a bérlők (úgy általában véve) nem vigyáznak úgy a közös tulajdonra, mint a 'normál' lakók. Jogszerű ez? És ha igen, akkor tetszés szerint növelhetik a közös költség ránk eső részét??
Köszi előre is a választ:
juhaszt
Mart: most láttam csak, érdekes új álláspont, erre még nem is gondoltam.
juhaszt68: a közös költség viselésének a szabályait az SzmSz-ben kell/lehet meghatározni (ha eltér a ttv irányadásától). Gyakorlatilag tetszés szerint, feltéve ha egy lakó sem fellebbezi meg az szmsz-t.
Ezek szerint örülhetek, hogy csak másfélszer annyit fizetek, mint a többiek, mert ha a közgyűlés begorombul, akkor kétharmados többséggel akár tízszeres díjat is megszavazhatnak, és még csak indokolni sem kell. Ez persze lehet, hogy így van, a világ működéséről eddig sem voltak illúzióim :-)
A minap válaszoltam kísértetisesen hasonló kérdésre e-mailben az alábbiakat:
A kereset felépítésének lényege:
24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.
(2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni:
a) a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját,
Ezt az a) pontot kell alaposan körüljárni. Itt az érintett költségnemeken és a számítás módján van a hangsúly. Az SZMSZ-ben nincs meghatározott költségnem. Hivatkozni kell arra, hogy semmiféle konkrét számítási mód nem állítható fel abban a tekintetben, hogy egy lakás bérbeadása esetén mennyi a várható többletkiadás, lesz-e ilyen egyáltalán.
Olyan számítási mód nincs, hogy bérlő = *1,5
- Ártatlanság vélelme
1973. évi I. TÖRVÉNY a büntetőeljárásról 3. § (1)Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
Az "ártatlanság vélelme" nem csupán büntetőjogi jogelv, hanem a bizalom, az együttműködés erkölcsi szabálya. Az ártatlanság vélelme pedig a lakását bérbeadó tulajdonost is megilleti - mindaddig, amíg nem válik bizonyítottá, hogy tulajdonának bérbeadásával kárt okozott a társasháznak, és az okozott kár pontos mértéke nem kerül megállapításra. Az okozott kár (többletkiadás) mértékét a Társasház köteles bizonyítani költségnemenkénti számításokkal, kimutatásokkal, igazolni konkrét számlákkal. Ezek a többletkiadások sem terhelhetők valamennyi a lakását bérbeadó tulajdonosra, haenm csak azokra, akik esetében bizonyítást nyert a károkozás.
Feltételezések alapján nem lehet az összes bérbeadót többszörös közös költség kiszabásával sújtani.
A jóhiszeműség elve egész Közösségen belüli egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az indokolatlanul kiszabott dupla közös költség megállapításáról szóló szabályt érvényteleníteni kell. Tekintettel az arányosság elvére, a bérlők által okozott károkért a bérbeadót (tulajdonost) csak az elkövetett szabálytalanság mértéke szerint lehet terhelni. Negatív diszkriminációnak minősül a számítások nélkül, megalapozatlanul kiszabott dupla közös költség.
Rosszhiszemű és diszkriminatív az a megállapítás, hogy ha valaki bérlő, az rongál és kárt okoz.
Gondoljatok bele, hogy hány lakás van még önkormányzati tulajdonban. Azokat a lakásokat is bérlők lakják...
Szívesen olvasnám az Önkormányzat állásfoglalását a bérlők miatt kiszabott másfél vagy kétszeres közös költségről.
Juhaszt68!
A közös költséget nem pofára kell megállapítani, hanem valamilyen objektív mérőszám alapján. A te helyzeted biztos diszkriminatív. A közgyűlési határozatot meg kell támadni.
Köszi a hozzászólásokat, nekem is kb. ez csapódott le.
A magasabb közös költség megállapításának egyébként van egy szerintem ki nem mondott nyilvánvaló oka: a lakók irigylik, hogy kiadom a lakást, mert ez alapján nyilvánvalóan kistőkés vagyok, akit ott kell megfejni, ahol lehet.
Másrészt nem hiszem, hogy eséllyel indulnék csatába több mint száz irigyem ellen. Eddig is mindent bevetettek, és ha kell, jön majd 3-4 hamis tanú is, akik eskü alatt vallják, hogy a bérlők a liftben végzik a dolgukat :-)
Mindenesetre az az érvelés, hogy 'nem életvitel szerűen használjuk a lakást' számomra is tökéletes badarságnak tűnik. A bérlő sem alacsonyabb rendű lakó, mint bárki más. Persze létezhetnek más ideológiák is...
Üdv:
juhaszt
Bírósági határozat kell, ha szép szóval nem megy. Az örök érvényű.
Itt nem az számít, hogy hányan vannak hány ellen.
Teljesen mindegy, hogy ki használja életvitelszerűen a lakást, Lehet az tulajdonos, haszonélvező, rokon vagy bérlő. Lakás céljára használják, a használat, hasznosítás módja nem változott meg, tehát a tulajdonostársaknak nincs beleszólása.
Mondom az ellenpéldát: nem fizethet fél vagy negyed közös költséget egyetlen tulajdonos sem, akinek egy évből 11 hónapon keresztül áll üresen a lakása. Hiába bizonygatja, hogy ő nem életvitelszerűen használja a lakását. A törvény nem azt mondja ki, hogy az életvitelszerűen használó tulajdonos kötelessége a közös költség megfizetése, hanem valamennyi tulajdonosé, tulajdoni hányada szerint. Ettől eltérni csak a költségnem és a számítás módjának megadásával lehet.
Részlet a Közös képviselők kalauza 2004. évi 7. számú kiadványából:
"csakis az SZMSZ-ben szabályozhatja
azt, hogy a tulajdonostárs köteles a közös képviseletnek bejelenteni...
– a különtulajdonát bérlő személy olyan adatát, amely az ingatlan-nyilvántartásnak
is tartalma lehetne, ...
– a tulajdonostárs kötelezettségét arról, hogy a bérlőt tájékoztatni köteles arról,
ha személyes adatát a közös képviseletnek bejelentette....
A fenti szabályok az ún. önkéntes lakónyilvántartás, egyúttal a személyes adatok kezelésének társasházon belüli szabályai, ezért van az, hogy nem válhattak az SZMSZ törvényileg kötelező elemévé. A jogalkotó ugyanis úgy gondolta, hogy bár a személyes adatok kezelése nem lehetséges az érintett hozzájárulása nélkül, az összes tulajdoni hányad egyszerű többsége jogosult lehet megadni a hozzájárulást ahhoz, hogy a bejelentett adatokat a közös képviselet kezelje. A be nem jelentett adatokat nem is szabad kezelnie akkor sem, ha az SZMSZ a tulajdonostársat adatszolgáltatásra kötelezi, de ő ezt elmulasztja. A Ttv. ugyan egteremti a tulajdonos kötelezhetőségének a fehetőségét, de nem tartalmaz kikényszerítésére alkalmas eszközt. A személyes adatok kezelését a tulajdonostárs tehát az SZMSZ ellenére akadályozhatja.
Nem kizárt azonban, hogy a szerződéses szabadság okán szerződésszegésre vonatkozó szankciók kerüljenek az SZMSZ-be, vagy az adatszolgáltatás elmulasztása (szerződésszegés) okán az adatot be nem jelentő tulajdonostárs bírói úton legyen kártérítésre kötelezhető, feltéve, hogy mulasztása a közösségnek vagy valamely tagjának kárt okozott. A bérlő adatainak és a bentlakók számának bejelentése akkor írható elő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bent lakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani.
Ajánlom T. „kolléga” figyelmébe a kiadványt!
Vagyis: ha nem a bérlő fizeti a közüzemi számlákat, még arról sem vagy köteles a tisztelt házat értesíteni, hogy bérlő lakja a lakásodat.
Hát ez nálunk kicit máshogy megy...
Nemcsak hogy elvárják, hogy bejelentsem, hogy bérlőm van, de amikor először kiadtam a lakást, és csak 2 hónap múlva szóltam a bérlőkről, közölték, hogy tudnak róla, mert a szomszédok már jelentették. A csavar még annyi volt a dologban, hogy a szomszédok nem figyelték meg jól a dolgot, mert velem már úgy fizettették meg a megemelt közös költséget, mintha 4 hónapja kiadtam volna a lakást. Hiába hajtogattam a magamét, hogy nehogy már egy lakó névtelen bejelentése alapján olyan időszakra is emelt közös költséget fizettessenek, amikor ténylegesen üres volt a lakás, ők közölték, hogy tudnak amit tudnak, mert figyel itt ám mindenki. Tovább ragozni nem tudom, azt hiszem mindent elmondtam. És köszi még egyszer a hozzászólásokat.