Közös képviselő felelősségre vonása és egyéb problémák!

Próbáld megérteni: a közösség szintjén egész biztosan ugyanannyi a fűtésdíj.

Tisztelt KBS és MD!

Köszönöm, hogy szinte mindent tudok már a költségosztóról.

Esetleg a kiinduló kérdésre is tudna valaki válaszolni.
Mármint hogy a kk. nem tájékoztat arról (sem), hogy nincs leolvasás, nem a mért értékek alapján számláznak, hanem egy előző időszakban mért adatok alapján számított szorzószám szerint. Ez viszont több esetben jóval magasabb, mint a mérés alapján indokolt lenne. (Hála az itt írtaknak, tudom, hogy nem mér, fogyasztási arányszámot meg ki tudja mit mutat) A költségosztó által mutatott értékeket szinte mindenki lejegyzi, és a többségnél az tapasztalható, hogy kevesebb vonalegységet mutat, tehát kevesebbet fogyasztott.

senki

ez meg is történik!

a lakásokban felszerelik a költségmegosztókat
(amelyek nem mérőeszközök,hanem arányszámot mutatnak meg,hogy az épület hőfogyasztásmérőn
leolvasott

mennyiségből ki mennyivel részesedik )
a pincében az uj strangszabályzókat.

ezzel megvalósul. a lakások egyéni fogyasztásának megállapitása,ami az Eu 27 direktiva alapján 2017.január 1-től minden tagállamban kötelező,a Co2 kibocsátás 20%-os csökkentése miatt!

Nem értem, mit akarsz mondani. Állítod, hogy a költségmegosztók igenis mérőeszközök?

"A költségmegosztók tudvalévőleg nem mérőeszközök, nem mérnek semmit."

És tudvalévőleg írták ki a pályázatot?

"I. A támogatás célja
A támogatás célja a távhővel ellátott lakóépületek lakásonkénti hőfogyasztásának
szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelése"

„Akkor miért van? ”
Nomen est omen: hogy megossza költséget. (És mellesleg a tulajdonosi közösséget.)

Igen, jól érzed, nem bánnám, ha sünt szarna, aki ezt először kitalálta.

Ja, hogy a költségosztó nem mér? Akkor miért van? Hogy milyen hátránya származhat? Többek között a megelőző leolvasáskor mért adatok alapján számított szorzószám alapján készülnek a számlák. Nos, aki az előző elszámolás után takarékoskodás céljából kisebbre állította, esetleg elzárta, a szabályozót, ugyanannyit fizet, mint annak előtte. Ez bizony hátrány.

„A nyertes pályázat egyik feltétele a fogyasztás mérhetővé tétele volt. ”
A költségmegosztók tudvalévőleg nem mérőeszközök, nem mérnek semmit.

„az ebből adódó hátrányok miatt ”
Miféle hátrányok? A ház hőfogyasztása ettől egy mikrojoule-lal sem lesz több.

Tisztelt fórumozók!

Költségosztó leolvasást/értékelést végző cég felmondta a leolvasás/értékelésre vonatkozó szerződést a lakásszövetkezettel. Erről a tényről a díjfizető tulajdonosokat nem tájékoztatta az elnök. Mivel így nem a mért fogyasztás alapján történik a számlázás, tisztelettel kérdezem, az ebből adódó hátrányok miatt felelősségre vonható- e a kk. A nyertes pályázat egyik feltétele a fogyasztás mérhetővé tétele volt. Az elhasznált hőmennyiség ugyan mérésre kerül, de elszámolásra nem. Hatással lehet- e ez a pályázati feltételek ellenőrzésének eredményére?

katalin

először annak nézz utána,hogy társasházról van e szó,mert 6 lakásig a ptk szabályai szerint is működhettek,ami teljesen más
tészta,nincs

közgyűlés,elszámolás,szmsz,stb,igaz képviselő sem!

kérdd el az Alapitó Okiratot!

Kedves katalin11 !
Kimásoltam a TT-ből a kérdésére választ adó §-okat.

35. § (1) Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani.
(2)36 Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.
36. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.
(2) A határozatképességet a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg.
37. § (1)37 Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy a levezető elnök a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani.
(2)38 A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos - a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően fennmaradó - napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető, ha a szervezeti-működési szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik.

Kedves katalin11 !

Erre találták ki a társasházi törvény (TT) legutóbbi módosítását. 24/A §. Törvénytelenségeket szedje sorba, másolja ki hozzá a TT megfelelő §-ait, amit megszeget a közös képviselő.
Ha ezzel meg van, a helyi jegyzőnek küldje el, kérjen törvényességi felülvizsgálatot. Ha, azzal nem ért egyet felebezhet a helyi Kormány Hivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályához. E-mailben is fogadják a beadványát.
Ha, több segítséget kér, írjon.

katalin

nem hivhatsz össze közgyűlést,az 1/10-ed hányadoddal,csak kezdeményezheted a képviselőnél,az ok és a napirend megjelölésével!

ha nem hivja össze 30 napon belül,akkor hivhatod te össze!

Kedves katalin11!

Mit szeretnél?
Belenézni az anyagokba, vagy rendes társasházként működni?

Ennyi kérdésre regényeket tudnánk írni.

Néhány hasznos válasz:
Évente egyszer kellene kapnotok május 31-ig egy beszámolót az előző évről és egy tervet az adott évre vonatkozóan.
Mivel kicsi a társasházatok valószínű nem akar társasházként működni. Azaz minden formai kötöttség betartását nem is akarják a tulajdonostársak. Ha ezen változtatni akar mindenképp tyúkszemre kép, mert ezt a hozzáállást akarja megváltoztatni. (kényelmes hozzáállás, hogy nem tudok semmiről, nem fáj semmi)

Kedves Hozzáértők!

Társasházi lakástulajdonos vagyok, utoljára 2011-ben volt lakógyűlésünk és év végi elszámolást (befizetett közös ktg, stb) sem kapunk 3 éve.
A közös képviselő társtulajdonos, (úgy tudom, két lakás az övé a hatból), a többi tulajjal normális viszonyban van (ők legalább 15 éve itt laknak mind), de velünk borzasztó udvariatlan és ezért inkább kerüljük egymást (csak 4 éve lakunk itt). Viszont szeretnénk tudni, hogy áll a ház számlája és persze a saját befizetéseink is.
Mindenki a rezsicsökkentés kifüggesztéséről írogat, nos nálunk sem közös költség növelés, sem csökkentés nem volt évek óta, de mint mondtam, kommunikáció sem. Tehetek mást azon kívül, hogy élve az 1/10 tulajdonommal, összehívok egy lakógyűlést? Ez bár korrekt lépésnek tűnik, csak kihozná a régi lakók és köztem lévő különbséget: a bizalmatlanságot a KK felé. Pontosan mi lenne a minimális kötelessége felénk? Elszámolást, beszámolót, stb kellene küldenie? Nyilván a költségvetést el kellene fogadni...Vagy azt lehet 1 évnél hosszabb periódusra is? Nem szeretnék senkinek a tyúkszemére lépni, de a többi lakóval ellentétben én annyira nem bízom ebben az emberben. Mit tehetek?

Tévedni emberi dolog

Ezúttal is köszönöm, azon fórumozóknak , akik személyeskedés nélkül hívták fel figyelmemet a tévedésre.
Ezúton , nyilvánosan kérek elnézést Mufurc_nagyon fórumozó társunktól!
Mentségemre szolgáljon, hogy talán nem volt teljesen szabályos ez a változtatás, ilyen rövid idő alatt. .Eddig úgy csinálták, hogy egy megadott időponttal törölték a §-t. Aztán egy másik szám alatt pl. 27/B írták le az újat.
Ezt olvashatjuk, most a 27/A§ mellett.
29 Megállapította: 2014. évi XI. törvény 4. § (1). Hatályos: 2014. II. 18-tól.
Ezt olvashattuk a régi 27/A§ mellett.
" Megállapította: 2013. évi CCXXXI. törvény 2. § (1). Hatályos: 2014. II. 1-től."
Félelmetes. 17 napon belül.
És még annyit, hogy egy ügyvédhez nagyon méltatlan a személyeskedés. Egy ügyvédhez! Az ügyvédi hívatáshoz nem méltó.
Akiket én ismerek ügyvédeket, azok bizony nem, érnek rá fórumozni.
Ilyet meg pláne nem tennének.

A jogszabály mai napon (2014.II.21.) hatályos állapota
társasház szerveinek törvényességi felügyelete28
27/A. §29 (1) A társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye.
(2) A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház
a) alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
b) működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és
c) működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.
(3) A közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke köteles a jegyzővel együttműködni, a jegyzőt a törvényességi felügyelet lefolytatásához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, valamint a helyszíni ellenőrzés során a helyszínen is segíteni.
(4) Ha a jegyző a működés (2) bekezdésbe ütközését állapítja meg, a társasházat felhívja a működés törvényességének helyreállítására. Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A pert a társasház ellen kell megindítani és a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint lefolytatni. A per a társasház címe szerinti járásbíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
(5) A bíróság a jegyző keresete alapján
a) megsemmisítheti a közgyűlés (2) bekezdés b) pontjába ütköző határozatát és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el,
b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívhatja a közgyűlést vagy arra a jegyzőt vagy a számvizsgáló bizottságot jogosíthatja fel, illetve
c) - ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő, illetve az intézőbizottság jogsértő magatartása miatt az a) vagy b) pont szerint nem biztosítható - százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait.
(6) Ha a jegyző a keresetében az (5) bekezdés c) pontjának alkalmazását kéri, a pert a közös képviselővel, illetve az intézőbizottság elnökével és tagjaival szemben is meg kell indítani. Ha a társasház és a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke között érdekellentét áll fenn, a bíróság a társasház képviseletére hivatalból ügygondnokot rendel ki. A kiszabott bírság megfizetésében a társasházat helytállási kötelezettség nem terheli. A kiszabott bírság megfizetéséért az intézőbizottság elnökének és tagjainak felelőssége egyetemleges.

Igen. Ez már valami. Ez már előrelépés. De még nagyon sok probléma van a törvényben, a törvénnyel.

Kedves Társasházi tulkajdonos

Frissíteni kellene a jogszabályát, mert ez bizony helyes.

(Vagy csak az olvasás, szövegértés nem megy?)

Jaj. Te állítólag egyetemi tanár voltál. Ezek szerint őket sem kíméli az öregkor...

Vigyázat!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Félrevezetés! Lehet, hogy csak figyelmetlenség. De, lehet hogy szándékos.

Idézet: "Kedves Tématársak!
HATÁLYBA lépett
A társasház szerveinek törvényességi felügyelete28"

A mai napon hatályos törvényi előírás:
A társasház szerveinek törvényességi felügyelete28
27/A. §29 A társasház szerveinek, e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző az egyesülési jogról, a közhasznú jogállasról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek a civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés szabályai megfelelő alkalmazásával látja el.
29. §3131 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXXIX. törvény 20. § (3). Hatálytalan: 2009. IX. 30-tól.

A módosítás tehát lényegében kiküszöbölte azt a - szerintem súlyos - joghézagot - hogy ha egy határozatot 60 napon belül egyetlen tulajdonostárs sem támadott meg, akkor a határozat által előidézett, akár nyilvánvalóan jogsértő állapottal sem lehetett már mit kezdeni.
A közös képviselő bírságolása csak egy szubszidiárius lehetőség.

Hogy ezt a hatáskört miért a jegyző kapta az ügyészség helyett, az rejtély.

Kedves Tématársak!

HATÁLYBA lépett

A társasház szerveinek törvényességi felügyelete28

27/A. §29 (1) A társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye.

(2) A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház

1. alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
2. működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és
3. működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.

(3) A közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke köteles a jegyzővel együttműködni, a jegyzőt a törvényességi felügyelet lefolytatásához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, valamint a helyszíni ellenőrzés során a helyszínen is segíteni.

(4) Ha a jegyző a működés (2) bekezdésbe ütközését állapítja meg, a társasházat felhívja a működés törvényességének helyreállítására. Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A pert a társasház ellen kell megindítani és a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint lefolytatni. A per a társasház címe szerinti járásbíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.

(5) A bíróság a jegyző keresete alapján

1. megsemmisítheti a közgyűlés (2) bekezdés b) pontjába ütköző határozatát és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el,
2. a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívhatja a közgyűlést vagy arra a jegyzőt vagy a számvizsgáló bizottságot jogosíthatja fel, illetve
3. - ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő, illetve az intézőbizottság jogsértő magatartása miatt az a) vagy b) pont szerint nem biztosítható - százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait.

(6) Ha a jegyző a keresetében az (5) bekezdés c) pontjának alkalmazását kéri, a pert a közös képviselővel, illetve az intézőbizottság elnökével és tagjaival szemben is meg kell indítani. Ha a társasház és a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke között érdekellentét áll fenn, a bíróság a társasház képviseletére hivatalból ügygondnokot rendel ki. A kiszabott bírság megfizetésében a társasházat helytállási kötelezettség nem terheli. A kiszabott bírság megfizetéséért az intézőbizottság elnökének és tagjainak felelőssége egyetemleges.

a macskás hasonlattal egyetértek

Kedves KBS!

Természetesen ÁLLÁSPONt

Mi ugyan?