Birtokbaadás

Sziasztok!
Tippeket szeretnék, hogy milyen lehetőségeim vannak:
Ingatlan adásvételi szerződésben én mint vevő vállaltam, hogy legkésőbb 08.13-ig megfizetem a teljes vételárat, melynek utolsó részlete lakáshitel. Az eladó pedig aláírta a szerződést, hogy az utolsó vételárrész megfizetésekor kiköltözik a lakásból. Közben bejelentette, hogy ő 08.13-ig nem tud kiköltözni.
Mivel az utolsó részlet (hitel) megfizetése nem rajtam múlik, hanem a hitelező bankon, mi van olyankor, ha 1 hónappal előbb megkapja az eladó a pénzt és nem költözik ki a lakásból?
Milyen kamatot kell kérnem, vagy kötbért?
Segítségeteket előre is köszönöm. ST

Mivel a pénzedet a bank jóvoltából valószínűleg előbb fogja megkapni - és ezáltal használni - napi kamatot kérhetsz.

A késedelmes kiköltözésre kötbér csak akkor jár, ha ezt a szerződésbe belefoglaltátok.

Természetesen a késedelmes kiköltözés miatt felmerülő bármely károdat/költségedet jogosan kérheted téríteni.

Én laikusként csak ezt.

A második két mondat helyes, az első viszont nem. Előtörlesztés esetén a Ptk. a kamatfizetést kizárja.
Ha nem költözik ki, és a szerződésben erre a magatartásra nincs kötbér kikötve, és bizonyítható kár ebből nem keletkezik, akkor sokmindent nem lehet csinálni, legfeljebb kiürítési pert lehetne indítani, de mire a keresetlevél a bíróhoz eljutna, már ott a 08. 13. és kiköltözik.

Sziasztok!
Köszönöm az eddigi észrevételeket.
Kérdésem, hogy mivel foglalót is adtam, esetleg mondhatnám, hogy meghiúsult a szerződés és visszajár duplán? Mivel nem adta nekem birtokba az utolsó részletfizetéskor a lakást.
Köszi mégegyszer.

Azért ahhoz, hogy meghiúsuljon az ő hibájából, az kellene, hogy lényegesen később költözzön ki, mint hogy megkapta az utolsó részletet, és ez bizonyíthatóan érdekedet sértette. Enélkül előfordulhat, hogy a bíróság úgy ítéli, a te hibádból hiúsult meg, és bukod a foglalót.

Ahogy olvasgattam a BH-kat, mindkét fél oldalán "elvárt", hogy a szerződés teljesítését segítse elő, még akkor is, ha a másik fél esetleg saját hibájából késlekedik.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha nincs a szerződésben kikötve, hogy mikor válik valaki jogosulttá a másik fél késedelme esetén elállásra, akkor egy szimpla határidő nem teljesítése önmagában nem elég indok az elállásra; ilyenkor "megfelelő" póthatáridőt kell szabni (ennél praktikusabb a másik féllel megegyezve megállapítani a póthatáridőt, hogy utólag ne mondhassa, hogy nem volt megfelelő), és ha ezt sem teljesíti, akkor jogos lehet az elállás. És még ebben az esetben is elsétálhat a másik fél a bíróságra, megkifogásolva az elállás jogosságát...

Az esetlegesen fellépő kár- és kamatigényt természetesen nem teszi semissé a póthatáridő szabása és a késedelmes teljesítés.