osztatlan közös tulajdon vs elővételi jog

Fórum → ingatlanügyek
újabb elöl     új hozzászólás

Kisskati # 2007.11.15. 07:43

Azt szerettem volna még megkérdezni, hogy az ajándékozási szerződésben kellene e szerepelnie egy olyan pontnak, amely hivatkozik a bérleti "teherre".

Tehát, ha a szerződésben ez nem szerepel, vagy épp az szerepel, hogy az ingatlan tiszta, nincs semmilyen bérleti teher rajta (ha nem is így van megfogalmazva…), akkor az a szerződés érvényes e, szabályos e?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.11.15. 07:50

Csak ismételni tudom: szerintem itt bérleti jogviszony eleve nem állhat fenn, mert tulajdoni hányadot nem lehet bérbe adni.
De ha ettől eltekintünk is, erre hivatkozva csak a megajándékozott támadhatná a szerződést. Ő meg majd hülye lenne.

A kérdést is megismétlem: mit szeretnél elérni?

dnlaci # 2007.11.15. 09:47

Tisztelt válaszolók!
Egy osztatlan közös tulajdonnal, illetve az ezen lévő épületek tulajdonjogához kapcsolódó kérdésem lenne.
Nem túl messze a településünkön kívül vásároltunk egy földet, az azon lévő önálló épülettel együtt, amely egy közös helyrajzi számmal rendelkezik. Mindez már majd tíz éve történt.
A többes számot úgy kell érteni, hogy egy testvérpár, és a testvérpár unokatestvére.
Az épület bővítve lett, illetve hozzáépítés történt, körbe lett kerítve kerítéssel, stb. Mindezeket a tulajdonosok közösen kezdték el csinálni. Ki ezt, ki azt adott hozzá. Anyagot, pénzt, munkaerőt. Szóbeli egyezség alapján történt minden, írásos megállapodás nem készült.

A vásárolt épülethez egy nagyobb épületnek a hozzáépítése is megtörtént, amely félkész állapotban van. Építési engedélye volt az épületnek, amely már lejárt, a használatba vételi engedélye viszont már nem lett megkérve. Ennél lelhető fel egy írásos dokumentum. Az építési engedélyhez készült egy írás, amelyben a testvérpár nyilatkozik arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az unokatestvér ezt az épületet megépítse.

A tulajdonosok közül az unokatestvér meghalt, a család öröklés révén szerzett tulajdonjogot.
A haláleset után semmi sem folytatódott tovább, így minden azon a szinten rekedt, ami a halálesetig történt. A család az öröklés után semmit sem akart tovább folytatni, így egy jó pár évig minden változatlanul maradt.

Az lenne a kérdésem, hogy jelen esetben az épületből/épületekből a tulajdonjog hogyan illeti meg a tulajdonostársakat, ha pl. eladásra kerülne valamely részről a tulajdonrész? (Követelhet e magának a tulajduni lapon bejegyzettől többet pl. az örökös család?)

Kovács_Béla_Sándor # 2007.11.15. 17:26

Jól értem: az építési engedély csak az egyik tulajdonos nevére szólt? Nem volt véletlenül abban a "papírban" valami rendelkezés az építendő épület tulajdonjogára nézvést is?

dnlaci # 2007.11.16. 09:32

Igen, az építési engedély csak az egyik tulajdonos nevére szól.
Nem volt a nyilatkozatban semmilyen rendelkezés az építendő épület tulajdonjogát illetően.
Csak annyi szerepel a nyilatkozatban: "Hozzájárulunk, hogy X Y az ingatlanon .... épületet építhessen", s a két tulajdonostárs aláírásával van ellátva a nyilatkozat. Semmi egyéb írásos nyom nincs.

ObudaFan # 2007.11.16. 19:22

A ráépítés szabályai szerint tulajdonostársak lettek ők hárman a hozzájárulásuk arányában, az egyik tulajdonostárs halálával pedig örökösei ipso jure örökölték az ő tulajdoni hányadát.

frita # 2007.11.17. 12:05

Sziasztok ! Nem tudom mi a jó megoldás, ezért akinek van ötlete, várom a segítséget.
Az ingatlanom két utcára húz, egyik utca felé a lakásom van, a másik utca felé egy másik lakást építettem (gyerekeimnek), amit nem tudtam befejezni. Adásvételi szerződéssel eladtam a szerkezetkész épületet - így jelenleg osztatlan közös tulajdonom van a vásárlóval.
A szerződést úgy kötöttük, hogy a használatbavételi eljárást követően társasházzá kell nyilvánatani az ingatlant.( a telek nem megosztható)
A problémám a következő: 1.) az építtető az épület értékének csak töredékét fizette ki , közel két éve lóg a fennmaradó összeggel. 2.) nem tudja a lakásépítést befejezni, a felvett szocpol arra kevés volt. 3.) nem kap hitelt, mert bár listán van.
4.) az adávételi szerződést aláírtam, benne elismerve hogy a vételárat kifizette , mellette szerődés készült a meg nem fizetett összeg kölcsönadására. 5.) a tulajdoni lapon a szocpol miatt az elidegenítési és terhelési tilalom be lett jegyezve.
Szóval mit csináljak ? Az alábbi lehetőségek közül melyik a jobb: a) kérjek végrehajtást ?- osztatlan közös tulajdonnál ez mit jelent, érinti az én lakásomat is? ( a vevő a három gyerekével ellehetetlenül) b) hitelezzek meg neki egy másik lakást és a szocpolt (3 gyerek után) tetessem át arra ? Így visszakapom a még be nem fejezett lakást. c) menjek bele abba, hogy szerzek neki bejelentett munkahelyet, a tartozás rendezése után passzív bár listásként valószínűleg tudnék hitelt is szerezni neki- de lehet , hogy ezzel csak tovább növelem a velem szembeni tartozását.
Szégyenlem, hogy ennyire hülye voltam és jóhiszemű a vevővel, de valami kiutat kéne találni.
Előre is köszönöm a segítséget

Kovács_Béla_Sándor # 2007.11.17. 14:29

Mekkora tulajdoni hányadot engedtél neki? 1/2-t?

frita # 2007.11.17. 14:57

Valamivel kevesebb, mint 1/2 részt adtam el (320/720).
Az ingatlant csak a felség vette meg, a férjenk nincs benne tulajdoni része, sem haszonélvezeti joga. A feleség a három picivel GYES-en van, a férjnek nincs bejelentett munkaviszonya. Pár éve "A" hitelt vettek fel az OTP-nél, szerintük- mivel megszünt a munkaviszonyuk- nem volt honnét leemelni a tartozást a pénzintézetnek , feltételezhető amiatt vannak bár listán.
frita

Kovács_Béla_Sándor # 2007.11.17. 15:12

Ezt elég rendesen megcsináltátok. Ajánlom az esetet mindazok figyelmébe, akik azt szokták kérdezgetni. "mi baj lehet abból, ha nem azt írjuk a szerződésbe, amiben valójában megegyeztünk".

Az elidegenítési tilalom miatt attól tartok, csak veszteséggel, további költség árán szabadulhatsz, ha egyáltalán. Ugyanis megegyezhetsz vele, hogy a "kölcsöntartozása" fejében elfogadod a tulajdonrészét - de a Kincstár csak úgy fog hozzájárulni, ha a szocpolt kifizetitek. Ezt meg, ha jól veszem ki a szavaidból, ők nem lesznek képesek.
Az egyezségen kívüli egyéb megoldásokkal gond lehet, mert ott a többi hitelező (hiszen nem csak neked tartoznak) bekapcsolódhat, és ha végrehajtás alá vonják a tulajdoni hányadot, a legtöbb, amit tehetsz, hogy résztveszel az árverésen, és beszámíttatod a követelésedet. De a végrehajtó díját akkor is meg kell fizetni, és a beszámítás is csak arányosítva, a veled egy sorban álló többi hitelezőt is figyelembe véve történhet.
Zálogjogot nem jegyeztettek be?

frita # 2007.11.17. 16:55

Köszönöm a választ !
Nem csak elidegenítési hanem terhelési tilalom is van az ingatlanon , függetlenül attól, hogy hitelt a "vevőm" nem nem vett. Ebben az esetben is lehet jelzálogot a tartozás fejében bejegyeztetni ?
A jelzálog bejegyzést egyébként hogyan kell intézni, hová kell először fordulni és milyen költsége van ?
Ha árverezésig eljutunk, akkor csak a vevőm 320/720-ad részét érinti az ügy, az én 400/720-ad részemhez nem lesz semmi köze - ugye ? Egy közös tulajdoni lapunk van, csak a szerződésből tűnik ki, mit vett meg a vevő, a tulajdoni lapról ez nem derül ki.
frita

Kovács_Béla_Sándor # 2007.11.17. 19:24

A terhelési tilalom jogosultjának hozzájárulás nélkül így utólag már nem lehet jelzálogot bejegyeztetni. A "kölcsönszerződés" megkötésekor kellett volna.
Azért nincs rajta a tulajdoni lapon, hogy mit vett meg, mert jogilag nem is azt a félksész épületet vette meg, hanem az egésznek - a lakásodat is beleértve - a 320/720-ad részét. De ez már csak a savanyú hab ezen az elszúrt tortán.

frita # 2007.11.17. 20:16

Az sem megoldás (legalábbis nekem), ha veszek az építettőnek egy telket, vagy egy kisebb értékű, még be nem fejezett másik lakást, és arra kerülne át a szocpol ?
Találkoztam már települési jegyző által írt felfüggesztéses határozattal, amelyben (ha jól emlékszem) 3 évre felfüggesztették szocpolos lakás eladásakor a visszafizetés idejét.

... aki a savanyú habos tortát eszi- frita

Kovács_Béla_Sándor # 2007.11.17. 20:52

Hát ha olyan sokat akarsz fizetni, miközben ő tartozik neked...

Bündér # 2007.11.19. 20:22

Sziasztok, jó estét!

Továbbra is a közös tulajdonú lakás - gondom lenne.
Anyósom és férjem nem igazán tudott megállapodni a közös lakásuk további sorsáról. Férjem megpróbálta megbeszélni anyjával, hogy szeretné ezt a lakást albérletbe kiadni, és a fizetett bérleti díjat kétfelé osztani. Sajnos sikertelen volt a próbálkozás, mert az anyja feltétlenül az eladáshoz ragaszkodik. Férjem viszont nem szívesen adná el, végső megoldásként gondolta kiadni bérlőnek.
Van-e erre lehetősége az anyja beleegyezése nélkül, vagy mindenképp "engedély" kéne hozzá részéről?
Köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.11.20. 05:55

Az engedélye nélkül is lehet kötni olyan szerződést, amely messziről, hunyorítva bérletnek látszik, de a bérlő azt kockáztatja, hogy a hozzájárulását nem adó tulajdonostárs bármikor megjelenhet, és maga is igényt tarthat a lakás használatára, hazsnosítására. Értsd: beköltözhet mellé, vagy beköltöztethet valakit mellé.

Bündér # 2007.11.20. 09:42

Kedves Sándor, köszönöm a választ.
Mindez jól hangzik. Csak nem tudom, hogyan álljak neki!!! Ötlet, tanács?

zsuzso76 # 2007.11.20. 13:37

Sziasztok!
Segitséget szeretnék kérni. Van egy osztatlan közös tulajdonú ingatlanban 1/2 tulajdonrészem. Ez egy családi ház, amiben 2 lakás van, ebből az enyém az udvarban lévő, nincs utcai kapcsolata. El szeretnénk adni, van is egy vevő, aki 3M Ft-ért megvenné. A tulajdonostársam érdeklődésemre azt mondta, hogy ő 2,5M Ft-ért venné meg, mert ennyi bankhitelt kap rá. A 3 M-es vevőnk szintén hitelből venné meg a 1/2 tulajdonrészt, de a bank 1/2 tulajdonra nem ad ennyi hitelt. Megoldás lenne, ha társasházzá alakulnánk, akkor kapnának a vevőink hitelt, de ebbe a tulajdonostársam nem egyezett bele. Én nem szeretném 2,5M-ért eladni neki a részem, (60m2) ő viszont szeretné ellehetetleniteni, hogy másnak adjuk el. Mit tehetnénk? Ha tudtok bármilyen megoldást javasolni, nagyon nagy segitség lenne. Köszi: Zsuzsa

Kovács_Béla_Sándor # 2007.11.20. 14:38

Ha nagyon ragaszkodtok hozzá, bíróság is társasházzá alakíthatja az ingatlant.

ObudaFan # 2007.11.20. 18:05

Ez így van, de a per mintegy 2 évét nem biztos, hogy kivárja a vevő. :)

zsuzso76 # 2007.11.22. 13:25

Köszi a választ.
De akkor én most mit tudok tenni?
Már igy is szinte ingyen adom, pont a OKT miatt, de belekényszerithet a tul.társ, hogy neki adjam még olcsóbban? Szabadulni szeretnék a háztól, de amit a tul. társ csinál,az nekem kissé zsarolás szagú, ezért nem szeretném neki eladni. Nem tudtok valamit javasolni?

ObudaFan # 2007.11.22. 20:44

Fenyegesd meg egy kártérítési perrel.

zsuzso76 # 2007.11.27. 15:59

Köszönöm az eddigi válaszokat. Hát nem valami rózsás a helyzet, úgy látszik.

neoviki # 2007.11.28. 11:10

Sziasztok!
Kérlek Titeket ha valakinek van tanács az segítsen!
Gödöllőn kétszintes két különálló lakásos családi ház, osztatlan közös tulajdonban. 4 tulajdonos van. 1:7.5% 2:35% 3:28,75% 4:28,75% tulajdonrészekkel. Az 1. számú tulajdonos külföldön él és semmilyen felszólításra, értesítésre nem reagál már 2000. óta. Él mert a telefonja működik, interneten visszajelez ha megkapja a leveleket, a címe nem változott. Tértiveény nem jön vissza tőle ha úgy küldünk levelet. Kérdésem a következő: a 2,3,4 számú tulajdonosok értékesíteni akarják a tulajdonrészüket, hogy tudják megtenni (akár még nyomott áron is)? Köszönöm a válaszokat.

ObudaFan # 2007.11.28. 18:57

Tudják. Ha különös nehézségbe ütközik a tulajdonostárs értesítése, akkor nem kell értesíteni.