Azt szerettem volna még megkérdezni, hogy az ajándékozási szerződésben kellene e szerepelnie egy olyan pontnak, amely hivatkozik a bérleti "teherre".
Tehát, ha a szerződésben ez nem szerepel, vagy épp az szerepel, hogy az ingatlan tiszta, nincs semmilyen bérleti teher rajta (ha nem is így van megfogalmazva…), akkor az a szerződés érvényes e, szabályos e?
Csak ismételni tudom: szerintem itt bérleti jogviszony eleve nem állhat fenn, mert tulajdoni hányadot nem lehet bérbe adni.
De ha ettől eltekintünk is, erre hivatkozva csak a megajándékozott támadhatná a szerződést. Ő meg majd hülye lenne.
A kérdést is megismétlem: mit szeretnél elérni?
Tisztelt válaszolók!
Egy osztatlan közös tulajdonnal, illetve az ezen lévő épületek tulajdonjogához kapcsolódó kérdésem lenne.
Nem túl messze a településünkön kívül vásároltunk egy földet, az azon lévő önálló épülettel együtt, amely egy közös helyrajzi számmal rendelkezik. Mindez már majd tíz éve történt.
A többes számot úgy kell érteni, hogy egy testvérpár, és a testvérpár unokatestvére.
Az épület bővítve lett, illetve hozzáépítés történt, körbe lett kerítve kerítéssel, stb. Mindezeket a tulajdonosok közösen kezdték el csinálni. Ki ezt, ki azt adott hozzá. Anyagot, pénzt, munkaerőt. Szóbeli egyezség alapján történt minden, írásos megállapodás nem készült.
A vásárolt épülethez egy nagyobb épületnek a hozzáépítése is megtörtént, amely félkész állapotban van. Építési engedélye volt az épületnek, amely már lejárt, a használatba vételi engedélye viszont már nem lett megkérve. Ennél lelhető fel egy írásos dokumentum. Az építési engedélyhez készült egy írás, amelyben a testvérpár nyilatkozik arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az unokatestvér ezt az épületet megépítse.
A tulajdonosok közül az unokatestvér meghalt, a család öröklés révén szerzett tulajdonjogot.
A haláleset után semmi sem folytatódott tovább, így minden azon a szinten rekedt, ami a halálesetig történt. A család az öröklés után semmit sem akart tovább folytatni, így egy jó pár évig minden változatlanul maradt.
Az lenne a kérdésem, hogy jelen esetben az épületből/épületekből a tulajdonjog hogyan illeti meg a tulajdonostársakat, ha pl. eladásra kerülne valamely részről a tulajdonrész? (Követelhet e magának a tulajduni lapon bejegyzettől többet pl. az örökös család?)
Jól értem: az építési engedély csak az egyik tulajdonos nevére szólt? Nem volt véletlenül abban a "papírban" valami rendelkezés az építendő épület tulajdonjogára nézvést is?
Igen, az építési engedély csak az egyik tulajdonos nevére szól.
Nem volt a nyilatkozatban semmilyen rendelkezés az építendő épület tulajdonjogát illetően.
Csak annyi szerepel a nyilatkozatban: "Hozzájárulunk, hogy X Y az ingatlanon .... épületet építhessen", s a két tulajdonostárs aláírásával van ellátva a nyilatkozat. Semmi egyéb írásos nyom nincs.
A ráépítés szabályai szerint tulajdonostársak lettek ők hárman a hozzájárulásuk arányában, az egyik tulajdonostárs halálával pedig örökösei ipso jure örökölték az ő tulajdoni hányadát.
Sziasztok ! Nem tudom mi a jó megoldás, ezért akinek van ötlete, várom a segítséget.
Az ingatlanom két utcára húz, egyik utca felé a lakásom van, a másik utca felé egy másik lakást építettem (gyerekeimnek), amit nem tudtam befejezni. Adásvételi szerződéssel eladtam a szerkezetkész épületet - így jelenleg osztatlan közös tulajdonom van a vásárlóval.
A szerződést úgy kötöttük, hogy a használatbavételi eljárást követően társasházzá kell nyilvánatani az ingatlant.( a telek nem megosztható)
A problémám a következő: 1.) az építtető az épület értékének csak töredékét fizette ki , közel két éve lóg a fennmaradó összeggel. 2.) nem tudja a lakásépítést befejezni, a felvett szocpol arra kevés volt. 3.) nem kap hitelt, mert bár listán van.
4.) az adávételi szerződést aláírtam, benne elismerve hogy a vételárat kifizette , mellette szerődés készült a meg nem fizetett összeg kölcsönadására. 5.) a tulajdoni lapon a szocpol miatt az elidegenítési és terhelési tilalom be lett jegyezve.
Szóval mit csináljak ? Az alábbi lehetőségek közül melyik a jobb: a) kérjek végrehajtást ?- osztatlan közös tulajdonnál ez mit jelent, érinti az én lakásomat is? ( a vevő a három gyerekével ellehetetlenül) b) hitelezzek meg neki egy másik lakást és a szocpolt (3 gyerek után) tetessem át arra ? Így visszakapom a még be nem fejezett lakást. c) menjek bele abba, hogy szerzek neki bejelentett munkahelyet, a tartozás rendezése után passzív bár listásként valószínűleg tudnék hitelt is szerezni neki- de lehet , hogy ezzel csak tovább növelem a velem szembeni tartozását.
Szégyenlem, hogy ennyire hülye voltam és jóhiszemű a vevővel, de valami kiutat kéne találni.
Előre is köszönöm a segítséget
Mekkora tulajdoni hányadot engedtél neki? 1/2-t?
Valamivel kevesebb, mint 1/2 részt adtam el (320/720).
Az ingatlant csak a felség vette meg, a férjenk nincs benne tulajdoni része, sem haszonélvezeti joga. A feleség a három picivel GYES-en van, a férjnek nincs bejelentett munkaviszonya. Pár éve "A" hitelt vettek fel az OTP-nél, szerintük- mivel megszünt a munkaviszonyuk- nem volt honnét leemelni a tartozást a pénzintézetnek , feltételezhető amiatt vannak bár listán.
frita
Ezt elég rendesen megcsináltátok. Ajánlom az esetet mindazok figyelmébe, akik azt szokták kérdezgetni. "mi baj lehet abból, ha nem azt írjuk a szerződésbe, amiben valójában megegyeztünk".
Az elidegenítési tilalom miatt attól tartok, csak veszteséggel, további költség árán szabadulhatsz, ha egyáltalán. Ugyanis megegyezhetsz vele, hogy a "kölcsöntartozása" fejében elfogadod a tulajdonrészét - de a Kincstár csak úgy fog hozzájárulni, ha a szocpolt kifizetitek. Ezt meg, ha jól veszem ki a szavaidból, ők nem lesznek képesek.
Az egyezségen kívüli egyéb megoldásokkal gond lehet, mert ott a többi hitelező (hiszen nem csak neked tartoznak) bekapcsolódhat, és ha végrehajtás alá vonják a tulajdoni hányadot, a legtöbb, amit tehetsz, hogy résztveszel az árverésen, és beszámíttatod a követelésedet. De a végrehajtó díját akkor is meg kell fizetni, és a beszámítás is csak arányosítva, a veled egy sorban álló többi hitelezőt is figyelembe véve történhet.
Zálogjogot nem jegyeztettek be?
Köszönöm a választ !
Nem csak elidegenítési hanem terhelési tilalom is van az ingatlanon , függetlenül attól, hogy hitelt a "vevőm" nem nem vett. Ebben az esetben is lehet jelzálogot a tartozás fejében bejegyeztetni ?
A jelzálog bejegyzést egyébként hogyan kell intézni, hová kell először fordulni és milyen költsége van ?
Ha árverezésig eljutunk, akkor csak a vevőm 320/720-ad részét érinti az ügy, az én 400/720-ad részemhez nem lesz semmi köze - ugye ? Egy közös tulajdoni lapunk van, csak a szerződésből tűnik ki, mit vett meg a vevő, a tulajdoni lapról ez nem derül ki.
frita
A terhelési tilalom jogosultjának hozzájárulás nélkül így utólag már nem lehet jelzálogot bejegyeztetni. A "kölcsönszerződés" megkötésekor kellett volna.
Azért nincs rajta a tulajdoni lapon, hogy mit vett meg, mert jogilag nem is azt a félksész épületet vette meg, hanem az egésznek - a lakásodat is beleértve - a 320/720-ad részét. De ez már csak a savanyú hab ezen az elszúrt tortán.
Az sem megoldás (legalábbis nekem), ha veszek az építettőnek egy telket, vagy egy kisebb értékű, még be nem fejezett másik lakást, és arra kerülne át a szocpol ?
Találkoztam már települési jegyző által írt felfüggesztéses határozattal, amelyben (ha jól emlékszem) 3 évre felfüggesztették szocpolos lakás eladásakor a visszafizetés idejét.
... aki a savanyú habos tortát eszi- frita
Hát ha olyan sokat akarsz fizetni, miközben ő tartozik neked...
Sziasztok, jó estét!
Továbbra is a közös tulajdonú lakás - gondom lenne.
Anyósom és férjem nem igazán tudott megállapodni a közös lakásuk további sorsáról. Férjem megpróbálta megbeszélni anyjával, hogy szeretné ezt a lakást albérletbe kiadni, és a fizetett bérleti díjat kétfelé osztani. Sajnos sikertelen volt a próbálkozás, mert az anyja feltétlenül az eladáshoz ragaszkodik. Férjem viszont nem szívesen adná el, végső megoldásként gondolta kiadni bérlőnek.
Van-e erre lehetősége az anyja beleegyezése nélkül, vagy mindenképp "engedély" kéne hozzá részéről?
Köszönöm.
Az engedélye nélkül is lehet kötni olyan szerződést, amely messziről, hunyorítva bérletnek látszik, de a bérlő azt kockáztatja, hogy a hozzájárulását nem adó tulajdonostárs bármikor megjelenhet, és maga is igényt tarthat a lakás használatára, hazsnosítására. Értsd: beköltözhet mellé, vagy beköltöztethet valakit mellé.
Kedves Sándor, köszönöm a választ.
Mindez jól hangzik. Csak nem tudom, hogyan álljak neki!!! Ötlet, tanács?
Sziasztok!
Segitséget szeretnék kérni. Van egy osztatlan közös tulajdonú ingatlanban 1/2 tulajdonrészem. Ez egy családi ház, amiben 2 lakás van, ebből az enyém az udvarban lévő, nincs utcai kapcsolata. El szeretnénk adni, van is egy vevő, aki 3M Ft-ért megvenné. A tulajdonostársam érdeklődésemre azt mondta, hogy ő 2,5M Ft-ért venné meg, mert ennyi bankhitelt kap rá. A 3 M-es vevőnk szintén hitelből venné meg a 1/2 tulajdonrészt, de a bank 1/2 tulajdonra nem ad ennyi hitelt. Megoldás lenne, ha társasházzá alakulnánk, akkor kapnának a vevőink hitelt, de ebbe a tulajdonostársam nem egyezett bele. Én nem szeretném 2,5M-ért eladni neki a részem, (60m2) ő viszont szeretné ellehetetleniteni, hogy másnak adjuk el. Mit tehetnénk? Ha tudtok bármilyen megoldást javasolni, nagyon nagy segitség lenne. Köszi: Zsuzsa
Ha nagyon ragaszkodtok hozzá, bíróság is társasházzá alakíthatja az ingatlant.
Ez így van, de a per mintegy 2 évét nem biztos, hogy kivárja a vevő. :)
Köszi a választ.
De akkor én most mit tudok tenni?
Már igy is szinte ingyen adom, pont a OKT miatt, de belekényszerithet a tul.társ, hogy neki adjam még olcsóbban? Szabadulni szeretnék a háztól, de amit a tul. társ csinál,az nekem kissé zsarolás szagú, ezért nem szeretném neki eladni. Nem tudtok valamit javasolni?
Fenyegesd meg egy kártérítési perrel.
Köszönöm az eddigi válaszokat. Hát nem valami rózsás a helyzet, úgy látszik.
Sziasztok!
Kérlek Titeket ha valakinek van tanács az segítsen!
Gödöllőn kétszintes két különálló lakásos családi ház, osztatlan közös tulajdonban. 4 tulajdonos van. 1:7.5% 2:35% 3:28,75% 4:28,75% tulajdonrészekkel. Az 1. számú tulajdonos külföldön él és semmilyen felszólításra, értesítésre nem reagál már 2000. óta. Él mert a telefonja működik, interneten visszajelez ha megkapja a leveleket, a címe nem változott. Tértiveény nem jön vissza tőle ha úgy küldünk levelet. Kérdésem a következő: a 2,3,4 számú tulajdonosok értékesíteni akarják a tulajdonrészüket, hogy tudják megtenni (akár még nyomott áron is)? Köszönöm a válaszokat.
Tudják. Ha különös nehézségbe ütközik a tulajdonostárs értesítése, akkor nem kell értesíteni.