Építési engedély nélkül épült egy osztottelekhányados telekre egy szobás +konyha lakóház, külterületen, a tulajdonos, és építető és építője, egyben lakója 1 személy egy nyugdíjas kőmüves aki ledolgozta a szolgálati éveit az építőiparban.
Tervrajz csak annyi van amit én magam firkáltam össze egy A4-s papírlapra grafit ceruzával. Természetesen beköltözéskor rögtön fel is jelentette ismeretlen bejelntő az illegális építkezést és azonnali bontási határozat meg is született, nem ismerem a részleteket, de halasztást kapot bizonyos határidőig a bontás. Az illetőnek nincs pénze és lehetősége máshol lakni, és természeténél fogva nem is képes rá, a telek a tulajdonában van, és ha nem részhányados lenne a telek másik részhányad közel 100%-os beépítettséggel meg is lenne a beépítési %, ami eddig az építési, vagy később a fentmaradási engedély útjában áll.
Segitséget kérnék abban, milyen eszközhöz nyúljak, hogy fentmaradási engedély, vagy további halasztás szülessen a bontásra, mindenképpen szeretném elkerülni az erőszakos bontatasását az épületnek, amíg az illető benne él élettársával együtt, és nincs lehetőségük lakhelyet változtatni.
Engedély nélkül
Nem egészen értem ezt az "osztotttelekhányados telek" kifejezést.
Ez azt jelentené, hogy a telek az építtető és valaki más(ok) osztatlan közös tulajdonában van? Így sem értem, hogy miért akadály a beépítési százalék, hiszen ott a telek és nem az egyes tulajdonrészek területét veszik figyelembe.
Esetleg úgy alakul, hogy - bár telekkönyvileg külön ingatlanokról beszélünk (így egy-egy ingatlan valóban "túl kicsi" a megfelelő beépítési %-hoz) - de természetben egy telekről (egyben van körülkerítve, egy telekként használták) van szó?
Az első esetben csak engedélyezési tervdokumentációt (építész!) kell benyújtani a tulajdonostárs hozzájárulásával (!) + illetékkel, kérni a fennmaradási engedélyt és ha megadható, akkor - bírság kiszabása mellett - meg is adják.
A második esetben megoldás lehet a telekhatárrendezés, illetve egy kevés (ha jól értem, annyi "hiányozna" csak) megvásárlása a szomszédtól. Innen ua., mint az első esetben.
Halasztási kérelmet ezekkel párhuzamosan elő lehet terjeszteni.
Ennyit az ügy pontos ismerete nélkül...
Nyilván kiderül a bontást elrendelő határozatból az, hogy miért kell elbontani az épületet. Ugyanis az építésügyi törvény szerint ilyen esetben meg kell vizsgálni a fennmaradás lehetőségét, ha ez a szabályoknak nem felel meg a szabályossá tétel 8átalakítás) lehetőségét, és csak akkor kell a bontást elrendelni, ha mindez nem lehetséges. Tehát nem felel meg az építésügyi szabályoknak, és nem is lehet szabályossá tenni. Ebben az esetben a bontás jogosságát vitatni nem érdemes, a határidőre meg különféle okokból lehet módosítást kérni. (Lehetőleg a határidő lejárta előtt!)
gitron! Az első fokon eljáró építésügyi hatóság nem biztos, hogy gondolt az általam említett + telekrész vásárlásra... Ha megoldható, akkor még érdemes is lehet megfellebbezni a határozatot, illetve kérni a fennmaradást, új eljárásban!