Médiafogyasztók sérelme - Önminősítő és önkorlátozó hírválogatások és blogújságok
A jogalkotásunk hiányosságait a fogyasztói társadalom újra meg újra elszenvedi.
Nem véletlen, hogy a diplomácia kritikával illeti a médiatörvényt, a sajtótermékek regisztrálásának, bírságolásának ellentmondásait.
Remélhetőleg, már a közeli napokban teljes terjedelmében olvasható publikáció lesz a következő tanulmány a Magyarországi Jogvédő Központtól a Jogi Fórumban.
"Médiajogi dilemmák a sajtótermékek Magyarországon zajló önminõsítésénél"
Szerző:dr. Balog Szilvia - Országbíró Zoltán - dr. Pete Gábor - Bíró M. Márton
Jogértelmezési dilemmák elé kerültek 2011. június 30.-val bezáró időszakban a magyarországi közösségi médiumok, online blog és hírválogatások.
A vonatkozó törvényi háttér számos helyen értelmezési hiányokat mutat fel a piaci joggyakorlathoz képest, a hatóság a jogi környezet komfortosabbá tételét elmulasztotta a jogalkalmazók részére - megfelelő szinvonalú és konkrétságú állásfoglalások, elnöki rendeletek kibocsájtásával.
Tanulmányunk elején megelőlegzett a lapcsaládokra és tagjaikra vonatkozó sajtóterméknek nem minősítő álláspontunkat az alábbi jogszabályhelyekkel és a gazdasági életben használt alapfogalmak általánosan elfogadott jelentésével támasztjuk alá.
Ptk. 198. §. (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
A médiatörvény 203. §. 60. pontja szerint sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) 57. cikke (az EKSz. korábbi 50. cikke) a szolgáltatás mibenlétét az alábbiak szerint ragadja meg:
„A Szerződések alkalmazásában „szolgáltatás" a rendszerint díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, ha nem tartozik az áruk, a tőke és a személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezések hatálya alá. Szolgáltatásnak minősülnek különösen:
- az ipari jellegű tevékenységek;
- a kereskedelmi jellegű tevékenységek;
- a kézműipari tevékenységek;
- a szabadfoglalkozásúként végzett tevékenységek."
A két törvényhely és az EUMSz 57. cikke összevetése alapján tehát, amennyiben a weblap/termék tulajdonosának az általa nyújtott szolgáltatással összefüggésben semmilyen jogosultsága nem keletkezik ellenszolgáltatás követelésére, a szerződéses viszony hiánya - vagy az ingyenes szerződés - kizárja a gazdasági szolgáltatás esetét.
Mindezekre figyelemmel tehát a tartalomközlés ellenértékét jelentő díjazás ellenében kell tartalomközlő rendszeres szolgáltatást nyújtania a lapnak ahhoz, hogy gazdasági értelemben szolgáltatásról lehessen beszélni.-részletezi a publikáció.
Érzékeltetni kívánják a szerzők, hogy a mai piaci gyakorlat a blogújságok, bloghírválogatások területén nem találkozik megfelelő rugalmassággal a törvény rendelkezéseivel.
Ennek kárát a médiafogyasztó látja.
Pásztor Klára
MFPÉE Közép-Európai Fogyasztóvédelmi Műhely
MFPÉE Patrióta Fogyasztóvédelmi Szervezet