Az ügyvéd, a kaszinótojás és a NENY

Nem hiszem el.

Az ítélet természetesen önmagában is hibás, függetlenül attól, hogy mit gondolunk ennek a jóembernek a magatartásáról. Hiszen vagy bűncselekmény, és akkor a társadalomra veszélye; vagy társadalmilag hasznos, de akkor nem bűncselekmény, mert hiányzik a társadalmi veszélyessége.

A cikk szerint a bíróság kimondta, hogy a szoborrongálás "erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt".

Kíváncsi vagyok, hogy a bíró ezt milyen minőségben mondta ki?

történész? - azaz véleményt nyilvánított Horthy történelmi szerepéről, ami a fentiekből következően a bíró szerint negatív. A gond ezzel, hogy a társadalom egy jelentős része ezt nem így látja.

Akkor ezek szerint Károlyi vagy Churcill szobrának megrongálásával sincs gond - sokan vannak, akik az ő történelmi szerepüket sem teljesen pozitívan ítélik meg, ők önthetik a festéket?

művészeti kritikus? - azaz a szobor művészetileg olyan xar, hogy lehet leönteni, mivel az egy ilyen xar szobor esetében pozitív tartalmű?

netán politikus? - na abba meg bele sem merek gondolni, hogy a bírók az ítéletükben elkezdenek poltizálni.....

„bele sem merek gondolni, hogy a bírók az ítéletükben elkezdenek poltizálni.....”
Engem annál is jobban aggaszt, ha jogi szempontból rossz ítéletet hoznak. És ez az.

Egyjogász
állítólag ez alapján:
http://hvg.hu/…volt_a_Horth
"A bíró kifejtette"... kezdetű bekezdés

Társadalmilag nagyjából akkora haszna van egy szobor összefestékezésének, mint például szoborállításnak bukott XX. századi politikusokról, vagy például unortodox történészkedéseknek büntetőítéletekben.

"E tények a kárpótlási törvényeken keresztül, a jog által is deklaráltan, megkerülhetetlenül rámutatnak Horthy Miklós és mindazok történelmi felelősségére, akik a jogalkotásban és ezek végrehajtásában részt vettek" - fogalmazott a bíró.

No szóval, akkor "mindazok" 1939 és 1989 részt vettek a jogalkotásban "és ezek" végrehajtásában (gondolom az akkor hatályos jogszabályok, mert annak nincs sok értelme, hogy a jogalkotás végrehajtása), azoknak biz történelmi felelőssége van.

Akkor ezek szerint azoknak a bíróknak is történelmi felelőssége van, akik pl. 1989-ben az akkor hatályos jogszabályok alapján hoztak ítéletet?
Vagy netán "mindazoknak" történelmi felelőssége van, akik 1939 és 1989 között végrehajtották az akkor hatályos jogszabályokat?

Érdekes következtetéseket vont le bíró bácsi/néni a kárpótlási törvényekből, szerintem akik megalkották, maguk sem gondolták, hogy egyszer erre hivatkozva magyarázgatni lehet egy szoborrongálást.

„"Hiszen vagy bűncselekmény, és akkor a társadalomra veszélye; vagy társadalmilag hasznos, de akkor nem bűncselekmény, mert hiányzik a társadalmi veszélyessége.”"

• Ne vedd személyeskedésnek, de ezen megakadt a szemem. Már elnézést kérek, sztem mindenki tudna sorolni néhány bűncselekménynek számító tényállást pro és kontra, de gyakorlati jelentősége persze inkább azoknak van, amelyeket bcs-nek minősítenek, aztán társadalmi veszélyességük nincs. Igazából az ilyet sosem értettem, de szóval a fenti megállapítás nem állja meg a helyét. (és ezt most nem a konkrét üggyel kapcsolatban írom)

Jó ember ez a bíró. Dániel biztos nem aludt egy percet sem az idegességtől, hogy nem vonulhatott mártírként börtönbe. Az indokolás kicsit érdekes, én más okból felmentő ítéletet hoztam volna, de a lényeg, hogy a bíró ismeri az angol mondást: "don't feed the troll!"

„szóval a fenti megállapítás nem állja meg a helyét”
Te csak tudod.

Miki :O) Csak ez az elv nem büntetőjogi elv.

Persze hogy tudom, Sándor!

Konkrétan volt ilyen eset, egy okirathamisításos akármi, ahol felmentették az illetőt, mert társadalomra való veszélyessége nulla volt abban a formában, ahogyan ő elkövette.

Ez tényleg megdöbbentő ítélet. A bírót páros lábbal kellene kirúgni a bírói karból. Ahogy KBS is írta. ha társadalmilag hasznos volt a cselekmény, akkor nem lehet társadalomra veszélyes, ami a cselekmény bűncselekménnyé nyilvánítását kizárja. Reméljük a Kaposvári Törvényszék orvosolja ezt a "műhibát".

Nem egyről beszéltek.

Az én hsz.-em Poruljárt-nak szólt.

„Nem egyről beszéltek”
Nem először fordul elő, de talán így, hogy szólsz neki, talán gyanít valamit

Bennem néha felmerül, minek a "tárgyalás" nevű cirkusz, ez a bíró előre tudta, mi lesz az ítélet, gondolom az indoklást is napokig fogalmazta.

Valóban nem egy ESETről beszélünk, de mint elméleti párhuzam, én arra reagáltam, hogy egy §-ba foglalt BTK-s tényállás márpedig nem szükségszerűen veszélyes is egyben a társadalomra.
Ennyi.

Béla az ellenkezőjét feszegeti, hogy egy bűncselekmény hogyan lehet hasznos a társadalomra. Persze a mi póri eszünkkel sehogy, de úgy tűnik a bírónál ez a két ellentétes fogalom megfér együtt.

Nem Ágnes, ezt madárcsontból olvassák az erre érdemesek.

Szerintem nem is igazán lehet ezt taxatíve felsorolni. Az általánosan megfogalmazott büntetőjogi tényállások keretében mindig lesz olyan egyedi eset, ami kilóg a sorból.

Egyébként a véleménynyilvánítás szabadságára tekintettel a puszta verbális bűncselekmények tekintetében a közszereplőkkel szemben a közszereplésükkel kapcsolatos megnyilvánulás általában nem jogellenes, ennek azért kialakult alkotmánybírósági és bírósági gyakorlata van. A kérdés ebben az ügyben nem a harmincas évek Magyarországának történelmi megítélése, hanem az, hogy egy közszereplővel szembeni véleménynyilvánítás azt is jogszerűvé teszi-e, ha a más tulajdonában álló dolgot megrongálja ezzel a véleménynyilvánító.

Btk. 10. § (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.

Tudjuk. Egy cselekmény nem lehet egyszerre társadalmilag hasznos és a társadalomra veszélyes. Ha ez a lökött ügyvéd kollégánk cselekménye a bíróság szerint hasznos volt a társadalomra, akkor nem részesíthette volna megrovásban és nem kötelezhette volna bűnügyi költség megfizetésére. KBS is ezt fogalmazta meg. Tehát a bíró elégtelent kapott büntetőjogból.

Tudom, hogy tudod, nem is neked írtam.

"gondolom az indoklást is napokig fogalmazta."

Az lehet, de abba szerintem nem gondolt bele, hogy az ítélete ennyire kiveri a biztosítékot, abban biztos vagyok. (Vagy ha belegondolt, és direkt csinálta, akkor bátor gyerek...)

Én legalábbis nem emlékszem olyan esetre, hogy egy városi bíróság rongálási ügyben hozott ítéletét a Kúria elnöke (vagy helyettese, ezt nem hallottam tisztán), az ítélet meghozatalának másnapján nyilvánosan, a médiában kritizálja, meg hogy a rádióban a bíró bírói karból történő eltávolítását követeljék....

Kíváncsi vagyok a fejleményekre.

"Kónya István, a Kúria elnökhelyettese ma a Kossuth Rádióban viszont azt mondta, hogy a jog, az ítélkezés, a büntető igazságszolgáltatás soha nem állhat az erőszak mellé. "A szobor leöntése rongálás, tehát bűncselekmény. Ez nem a véleménynyilvánítás szabadsága, tehát erre itt nem ideillő hivatkozni" – mondta.

Szerinte a történelmi szempontból vitát kiváltó hasonló ügyekben a bíróságokon különösen figyelnek erre, hiszen az ítélet, vagyis bűnösség kimondása ebben az esetben például ellentétes a bírói véleménnyel. Az elnökhelyettes nem emlékszik arra, hogy hasonló eset történt volna az ítélkezési gyakorlatban.

Kónya szerint az ilyen ügyeknél a bíróságnak ügyelnie kellett arra – miként a Kúria, illetőleg jogelődje a Legfelsőbb Bíróság is mindig ügyelt rá –, hogy "a konkrét cselekményre, a tényállásra koncentráljon, és emberi magatartásokat meghatározott szituációban a törvényhez mérten ítéljen meg."