Fórum egyéb szakmai témakörök újabb elöl     új hozzászólás


Vitafórum a bírói felelősségről

sessy #   2007.02.27. 11:50

Fleck Zoltán írását hol lehet megtalálni?

Dr. Kincses István (törölt felhasználó) #   2007.02.27. 22:48

Az origó vendégszobájában láttam.

Flattila (törölt felhasználó) #   2007.02.28. 17:28

Flattila hozzászólását a moderátor törölte. Ez a témakör szakmai jellegű, kérjük ennek megflelően kezeljék.

Flattila (törölt felhasználó) #   2007.03.01. 13:48

Szóval itt is működik a cenzúra ! Én azt hittem, hogy jogállamban élünk ! Elnézést a moderátortól a tévedésért !

T r a v e n # e-mail 2007.03.01. 13:54

A honlap szerkesztője jogosult vizsgálni, hogy az általa működtetett elektronikus oldal megfelelő tartalommal kerül megjelenítésre.

Ez nem azonos a cenzurával.

Egyébként pedig igazad van. Én is azt hittem, hogy jogállamban élünk...

kaisha # e-mail 2007.03.02. 16:59

Ugyan nem vagyok bíró/titkár/fogalmazó, és nem is tisztem védeni őket, de a bírók fizetéséről szóló (inkább azt "támadó") ÉS cikket nem értem.

A bírói függetlenség egyik feltétele, hogy ne lehessen megvesztegetni (azaz "kilóra megvenni")őket, azaz ne kelljen napi anyagi gondokkal küzdeniük miközben mások életéről, olykor milliós értékeiről hoznak döntéseket stb. Ennek fényében akár még kevésnek is tekinthető a jelenlegi fizetésük. Ha ez a feltétele, hogy független bíróként járjanak el, akkor legyen.

Természetesen a szakmai felelősségük más lapra tartozik és azon valóban van mit javítani (és nem csak az övékét).

támogató # e-mail 2007.03.04. 15:09

Tisztelt Dr. Kincses István Úr!
Bírósági reform kezdeményezését - elvi okokból - támogatom. Jó hír az Ön számára is, hogy a móri ügy kapcsán Kondorosi Ferenc kijelentette, folytatni kell a bírósági reformot.

támogató # e-mail 2007.03.05. 08:40

Az Alkotmánybíróság márc. 5-6.-ai teljes ülésének napirendje között szerepel ( www.mkab.hu ):
"Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült az a határozattervezet, amely azt vizsgálja, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg az Alkotmány 70/K. §-án alapuló bírósági eljárás részletes szabályait. "
Tehát napokon belül eldőlhet, az Alkotmány viszonyában a bírói függetlenség és felelősség mennyiben lehet korlátlan vagy korlátozott.

szszm # e-mail 2007.04.02. 09:53

Kedves Fórumozók!

2007. április 1-én reggel ide, ebbe a topikba tettem két bejegyzést (nem áprilisi tréfának szánva, hanem nagyon komolyan gondolva!), amelyet napközben valamikor, valamiért kimoderáltak. Nem akarom megismételni a hozzászólásaimat, mert annak valószínűleg kitiltás lenne a következménye, de akit érdekel, annak nagyon szívesen e-mailben megküldöm.

Üdvözlettel: szszm

Akác # e-mail 2007.05.29. 15:40

A bírói felelősséggel kapcsolatos egy megtörtént eset, bár valószínűleg nem mindennapos, de azért nagyon tanulságos és elgondolkodtató.
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/1992. (XI.23.) számú rendelete, mely az önkormányzati tulajdonú házingatlanok értékesítéséről szóló 17/1992. (X.26..) számú rendeletének kiegészítése és módosítása, úgy rendelkezett az Eötvös tér 8. számú (1331 hrsz.) ingatlanról, hogy a "vételi korlátozással elidegeníthető ingatlanok" közé sorolta az Eötvös tér 8. utcafronti főépületet (1331/1 hrsz), beépített alapterülettel, szolgalmi joggal. A rendeletben a szomszédos 1331/2 hrsz-ú ingatlant az Önkormányzat közterületté történő átminősítésre javasolta, sétáló udvar kialakításával és a rajta álló épületek elbontásával. A Nagykanizsa, Eötvös tér 8. ingatlan(1331 hrsz) 1994. január 25-én került megosztásra (1331/1 hrsz Eötvös tér 8. utcafronti főépület és 1331/2 hrsz lakóépület, udvar, gazdasági épület).

Nagykanizsa MJV Önkormányzata a Közgyűlés bérlakások elidegenítést szabályozó 12/1994.(V.2.) sz. rendelete alapján ajánlotta fel a bérlőknek az általuk bérelt lakást eladásra. A bérlők a kapott árajánlat, a forgalmi értékbecslés, a műszaki tájékozató és a társasháztulajdont alapító okirat ismeretében döntöttek a lakás megvásárlásáról. A mai napig az Eötvös tér 8. sz. társasházban a nyolc lakásból hat ilyen körülmények között és feltételek ismeretében került magántulajdonba.

2002. évben véglegessé vált, hogy az 1331/2 hrsz-ú ingatlan közterületté történő átminősítése nem lehetséges, ezért 2002. decemberében az Önkormányzat csereszerződéssel elidegenítette az Eötvös tér 8. sz. melletti, az ingatlantól É-ra elhelyezkedő 1331/2 hrsz-ú ingatlant úgy, hogy telekhatárként a társasházunk épületének É-i falát vették figyelembe. A csereszerződésben az Önkormányzat tehermentesen adta át az 1331/2. hrsz-ú ingatlant az új tulajdonosnak, tehát a rendeletben előírt szolgalmi jogot sem jegyeztette be. A társasház lakói ettől kezdve nem használhatták a korábban megszerzett joguk szerint a társasház É-i oldalán lévő hátsó kaput, járdát, pincelejárót és a hátsó bejáratot.

A társasház tulajdonosai és bérlői felháborodással fogadták a csereszerződésben foglaltakat, ezért először a jegyzőnél, majd a Zala Megyei Közigazgatási Hivatalnál szerettük volna elérni, hogy a korábban megszerzett jogaink ne csorbuljanak, végül bírósághoz fordultak a szolgalmi jog bejegyzése iránt.

Tulajdonképpen minden esetben nem a lakásaink megvételekor felajánlott és általunk elfogadott feltételeket vették kiinduló pontnak, hanem a jelenlegi helyzetet. A jegyző, a Közigazgatási Hivatal és a Bíróság is úgy állította be az ügyünket, mintha mi, a társasház lakói gondoltunk volna egyet és elhatároztuk, hogy ezután szeretnénk a hátsó kaput, járdát, pincelejáratot és hátsó bejáratot használni és ehhez szolgalmi jogot akarunk bejegyeztetni a szomszéd ingatlanra, annak ellenére, hogy erre korábban semmilyen jogunk nem volt. Ezzel szemben a valóságban arról van szó, hogy a társasházi lakások megvételekor biztosítva volt részünkre a hátsó kapu, járda, pincelejárat és hátsó bejárat használata azáltal, hogy ezt a területet, a megvételkor érvényben lévő rendeletben közterületté történő átminősítésre ítélték. Az átminősítésig pedig azért volt előírva a szolgalmi jog bejegyzése, hogy a lakóknak addig is biztosítva legyen a fentiek használata.

Az átminősítés után, közterület lévén a szolgalmi jogra már nem lett volna szükség. A tulajdonosok részére mindkét eljárás (közterületté történő átminősítés, szolgalmi jog bejegyzés) biztosította a hátsó kapu, járda, pincelejárat és hátsó bejárat használatát. A tulajdonosok ezekkel a feltételekkel vették meg a lakásaikat.

A szolgalmi jog bejegyzésére indított perben ezt a korábban megszerzett, de az Önkormányzat csereszerződésével elvesztett jogunkat akartuk visszaállítani. Ezt sem az I. fokú, sem a II. fokú Bírósági ítélet nem vette figyelembe, arra hivatkozva, hogy a társasház utcafronti kapuján a lakók így is tudnak közlekedni. Ez így valóban igaz, de a szűk bejárati ajtó és a két lépcső miatt babakocsival, kerékpárral nem lehet közlekedni, vagy csak nagyon nehezen. A hátsó bejárati ajtónál egy szélesebb ajtószárny és egy rézsűs feljáró segítette a biztonságos közlekedést. Mindez a lakások megvételekor is rendelkezésünkre állt, a közterületté nyilvánítással, vagy a szolgalmi jog bejegyzésével biztosított lett volna a hátsó bejárat és a rézsűs feljáró további használata.

Az Önkormányzatot az vezérelte a szolgalmi jog bejegyzés elmulasztásakor, hogy az átminősítés után már úgy sem lesz szükség a szolgalom bejegyzésére, hiszen közterületre szolgalmat nem kell és nem is lehet bejegyezni, tehát a szolgalmat töröltetni kellett volna.

A lakók pedig a megszerzett joguknál fogva (közterületté történő átminősítés, szolgalmi jog bejegyzés) használták a hátsó kaput, járdát, pincelejáratot és hátsó bejáratot 2002. decemberéig.

Az átminősítés elmaradása miatt a társasház tulajdonosait nem érheti hátrány. Amennyiben az Önkormányzat „elfelejtette” bejegyeztetni a szolgalmi jogot, a közterületté történő átminősítés elmaradásakor akkor is be kellett volna jegyeztetnie a szolgalmat, ha ez rendeletben nem is lett volna előírva. Ugyanis a rendeletben leírt közterületté történő átminősítéssel, mint a felkínált ingatlanok egyik fontos tényezőjével, a vevők az eladáskor jogot szereztek a hátsó kapu, járda, pincelejárat és hátsó bejárat használatára. Az adásvétel idejében ez a rendelet élt!

Az 1331/2. hrsz-ú ingatlan csereszerződése szerint is biztosítani kell a felsoroltak használatát, még szolgalmi jog bejegyzése nélkül is. A szolgalmi jog biztosítása nem egy kedvezmény a társasház részére, hanem a korábban megszerzett jogok gyakorlása, ezért a jegyzőnek, a Közigazgatási Hivatalnak, a Bíróságnak nem adományként kellett volna kezelni a hozzájárulást, hanem elő kellett volna írni a szolgalom bejegyzését. Ennek ellenére minden esetben, a jelenlegi állapotból kiindulva úgy állították be kérelmünket, mintha az a társasház tulajdonosainak kényelmi szempontjait szolgálná, nem pedig a korábban megszerzett jogok visszaállítását.

Tovább bonyolítja a társasház helyzetét az a tény, hogy a tulajdonosok a lakásaik megvételekor úgy számoltak, hogy a társasház felújítását a pince és a padlás hasznosításával kívánták megoldani. Erre lehetőséget biztosított a lakások megvételekor érvényben lévő rendelet, mely a 1331/2 hrsz-ú ingatlant közterületté történő átminősítésre írta elő, így a pince közterületről megközelíthető lett volna. A közterületté történő átminősítés meghiúsulásával pedig a szolgalmi jog bejegyzése biztosította volna a pince megközelítését és rendeltetésszerű használatát.

Egy vállalkozóval előrehaladott tárgyalások folytak az épület felújítására vonatkozóan, de az ellentételezésként felajánlott pince és padlás elidegenítéséről nem sikerül megállapodni, mivel a pince csak az udvari járdán (tervezett közterületen) keresztül közelíthető meg, ezért a közterületi átminősítés meghiúsulása, majd a szolgalmi jog bejegyzésének elmaradása miatt a vállalkozó az általa megvásárolandó pincét nem tudta volna megfelelően használni. Az épület felújítása több tízmillió forintba kerülne, ezt az összeget a lakók nem tudják megfizetni. A pince és padlás hasznosításának elmaradása miatt az egyébként gyönyörű Eötvös tér 8. sz. alatti társasház épülete esztétikailag nagyon leromlott, néhány éven belül használhatatlanná fog válni. A társasház lakásainak használati értékét, eladhatóságát lényegesen lerontja az a tény is, hogy a lakásingatlanok megvásárlásakor a rendeletben előírt közterületté történő átminősítéssel használhatóvá váló udvari járdát, hátsó bejáratot és pincét a tulajdonosok most nem használhatják.

A közterületté történő átminősítés nem a társasház hibájából hiúsult meg. Véleményünk szerint az átminősítés elmaradásakor szolgalmi jogot kellett volna biztosítani a Társasház javára, az 1331/2 hrsz-ú ingatlan terhére. Egyébként a szolgalmi jog bejegyzését a fent említett rendelet is előírta, de e nélkül is be kellett volna jegyezni annak érdekében, hogy a Társasház jogai ne csorbuljanak a lakások megvételekor meglévő jogaikhoz képest.

Mi, a társasház lakói a jelenlegi helyzetet elfogadhatatlannak tartjuk, a mai jogrendszer viszont nem biztosít számunkra megfelelő védelmet a Polgármesteri Hivatal hibájának kiküszöbölésére, tulajdonunk védelmére. Ismereteink szerint több jogi lehetőségünk nem maradt igazunk bizonyítására, ezért fordultunk a nyilvánossághoz segítségért, hátha található valamilyen megoldás az ügyünk rendezésére. Továbbra is ragaszkodunk a lakásaink megvételekor megszerzett jogaink visszaállításához, az akkori helyzetnek megfelelő hátsó kapu és bejárat, pincelejáró és járda akadálymentes használatához.

Felelős bírói közreműködéssel nem születhetett volna több forumon is ilyen igazságtalan döntés. Egy független szakértőkből álló bizottság bizonyára talált volna káros összefonódást az Önkormányzat és a Bíróság között.
Velejéig romlott országban élünk!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2007.05.29. 20:32

Bizony, a bíróság nem tévedett. Bejegyzés híján soha nem volt szolgalmi jogotok.

Kártérítésre esetleg lett volna esélyetek, amiért az önkormányzat nem tartotta be a saját rendeletét - de a keresetben nem ezt kértétek.

www.kbs-ugyved.hu

böhönye # e-mail 2007.07.05. 11:41

Számomra nem derül ki, hogy milyen címen lett előterjesztve a kereset.
Törvényen alapul a szolgalom, ha a közútról a megközelítés lehetetlen vagy rendkívüli nehézséggel járna:nem megfelelő.
Ez tehát törvényes szolgalom, ingatlannyilvántartási bejegyzés nélkül is fennáll.
Természetesen lehet kérni a bejegyzést, de ez csökkenti a szomszédos ingatlan értékét, ezért annak tulajdonosa megfelelő ellenszolgáltatásra tarthat igényt !
A telki szolgalom létrejöhet szerződéssel is, a szerződés alakszerűséghez nincs kötve, létrejöhet szóban, írásban, de ráutaló magatartással is.
Ez esetben a szerződés létrejöttét víta esetén a bíróság állapíthatjea meg és kérelemre köteles a szolgalmi jogot bejegyeztetni, feltéve, ha a felperes csatolt bejegyzésre alkalmas vázrajzot.
Létrejöhet a szolgalom hatósági határozattal is, pl. telekmegosztás esetén. A megosztásnál gondoskodni kell arról, hogy mindkét ingatlan közútról megközelíthető legyen, szükség esetén szolgalmi utat kell behegyezni.
El is lehet birtokolni, de adott esetben kizárt a 10 illetve 15 év.

Ha viszont a vételár kialakításánaál jelentősége volt a kedvező megközelítésnek, lehet kérni a vételár leszállítását (Ptk.210§ (3) bekezdés), ami hasonló esetben 20 % körüli.

Melyik igényt bírálta el a bíróság ?

böhönye # e-mail 2007.07.06. 11:29

Ehhez a témához tartozik az általam indított topik "a bíró személyes felelőssége". Nem tudom, hogy átemelhető-e ide.
Kiváncsi lennék több véleményre is.

Zoltán György # e-mail 2007.07.22. 22:21

Böhönye!
A szolgalmi jog elbirtoklással, tíz év után is "létezik"!!!

böhönye # e-mail 2007.07.23. 17:58

Kösz ! Így jár az ember, ha emlékezetből ír.

eddo # e-mail 2008.03.19. 19:46

Sziasztok! Tanunak idéztek bizonyos csalás ügy kapcsán, a vádlottak ezerrel mosakodnak, a bíró pedig úgy tűnik részlehajló a vádlottak javára.
Meglepetésemre találtak egy olyan tanut, akit életemben nem láttam, nem is tudtam, hogy egyáltalán létezik. Érdekessége az dolgoknak a következő: ez a tanu igaznak vallja, hogy nem látott soha életében, de állítja, hogy én pénzt követeltem tőle:-) telefonon keresztül. MEGRÖKÖNYÖDTEM. Hogyan lehet egy bíróságon alaptalanul megvádolni, ráadásul bizonyítékok nélkül valakit, akit nem is ismer. Nincs munkája a bírónak, vagy azon szórakozik, hogy hogyan lehet idegesíteni a becsületes embereket?
KÉREM A VÉLEMÉNYETEK!
Érdemes-e azzal foglalkozni, hogy bebizonyítsam, a tanu hazudott? Nem tudom, hogy hol kell kezdeni hiszen nem tudom, hogy hol lakik, hogy mi a rendes neve, egyszer láttam ott a bíróságon, annyit tudok, hogy Tóthné. Tóthné rengeteg van, kérésemre a bíró nem foglalkozik ezzel a dologgal. Magánnyomozóra nincs pénzem, de még ügyvédre sem. És a második számú érdekessége a dolognak az, hogy az ügynek még nincs vége, továbbra is folyik a mosakodás, újra tanunak kell mennem. A történtek után már fenntartással megyek oda, hiszen az előzmények után érhetnek még kellemetlenségek.
Nem szeretném az életem hátralevő részét azzal tölteni, hogy a csalók martaléka vagyok. Minden ésszerű, komoly tanácsot nagyon megköszönök. Egyáltalán nem értem, hogy miért kötelező a tanunak megjelenni, hiszen más európai államban, ha az ember nem akar, akkor nem megy tanunak?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2008.03.19. 20:17

más európai államban, ha az ember nem akar, akkor nem megy tanunak?

A többi állításod is ennyire igaz? Mert akkor sokat nem érdemes foglalkozni velük...

www.kbs-ugyved.hu

-praetor- #   2008.03.20. 07:38

Ha tetszik, ha nem, magyar állampolgárként a magyar jogszabályok hatálya alá tartozol, így a tanúskodás állampolgári kötelezettséged. Ha nem tudod kimenteni magad alapos okkal, meg kell jelenned és legjobb tudomásod és lelkiismereted szerint az igazat kell vallanod. Ennyi.
Tanúként nem eshet különösebb bántódásod ebben az eljárásban.

Egyjogász #   2010.04.10. 23:23

Hú, ha te már ilyenen is kibuksz, szerintem ne fordulj bírósághoz.

Velem egyszer egy bíró lazán közölte, hogy a határidők azok azért vannak, hogy a peres felek betartsák őket....

A bíró ellen a bíróság elnökénél tehetsz panaszt, de én a helyedben inkább azon gondolkodnék el, hogy te mire számíthasz az ügyben, ha a bemószerolt bíró jár el továbbra is....(és nagy valószínűséggel ő fog.)

Egyébként nehogy azt hidd, hogy én egyetértek a bíróságok ilyen jellegű hozzáállásával, de régóta bíróságra járó emberként megtanultam, hogy ez van...., talán majd hosszú távon változni fog a dolog.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2010.04.10. 23:30

Ugyan már, miért olyan sürgős egy jegyzőkönyv? A következő tárgyalásig majd csak megkapjátok.

www.kbs-ugyved.hu

Kacsa1111 #   2010.04.11. 16:07

Kedves Edenyke,

Nem hinném,hogy „bemószerolás“ után hátrányosabb helyzetbe rakna engem,mert a törvényt mindenkinek be kell tartania,nem?

ja, mint a jegyzőkönyv küldésére vonatkozó határidőt...:)
te ennyire naiv vagy???

Kacsa11

Kacsa1111 #   2010.04.12. 11:12

Kedves Edényke,

nem félned kell, hanem gondolkodnod...

Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2010.04.12. 23:56

Nemigen vannak a perben jogvesztő határidők. De szájalj csak tovább nyugodtan, ha attól jobban érezd magad.

www.kbs-ugyved.hu

justizmord #   2010.04.13. 00:24

Hadd szóljak hozzá ehhez a vitához, bár nem vagyok jogász.

Abban egyetértek KBS-sel, és Kacsával, hogy általában a bírók által be nem tartott jogszabályok nem okoznak túl nagy kárt az ügyfeleknek, márpedig nagyjából az a mérce, hogy mekkora baj egy jogszabályt megszegni, hogy mennyi kár lesz belőle.

KBS: Ugyan már, miért olyan sürgős egy jegyzőkönyv? A következő tárgyalásig majd csak megkapjátok

Azzal is egyetértek a jogászokkal, hogy téged sem ér általában túl súlyos hátrány hibázáskor, vagy határidú túllépéskor, egyedül a talán a fellebbezési papírok beadásának van súlyos jogvesztő határideje, másnak szinte semmi. A kontradiktórius eljárás kötelező, mindenre jogod van reagálni, és ha semmilyen határidőnek nem felelsz meg, egy tárgyaláson akkor is szóban mindent kivédhetsz, cáfolhatsz, bizonyítékot mutathatsz be, még akkor is, ha semmilyen papírt nem adtál be, mert minden határidőt megszegtél.

KBS: Nemigen vannak a perben jogvesztő határidők.

Idáig 2:0 az én számításaim szerint és az én véleményemmel való egyetértés szempontjából, vagyis inkább úgy mondanám, hogy 2-ben velük értek egyet.

Ugyanakkor azt is számításba kell venni, hogy tényleg tendencia van rá, hogy a bírók egyre inkább úgy képzelik, hogy ha úri kedvük úgy tartja, akkor megszegnek bármilyen rájuk vonatkozó jogszabályt. Amíg ezzel nagy kárt nem csinálnak, addig nincs nagy baj, de ki garantálja, ki látja át, hogy néhány eljárási jog megsértésének milyen távolabbi következményei lehetnek majd, pláne ha az anyagijogot szegik meg. Mert ugye az már téves ítélet, sőt, ha ez nem tévedésből következik be, hanem szándékosan, az már egyenesen hivatali visszaélés bűncselekménye.... is lenne, csakhogy soha nem vonják felelősségre érte őket. Pláne ciki, ha kisebb szabálytalanságokról lerí, hogy szándékos, még ha nem is okoz kárt, és ilyen esetekben ki hiszi majd el, hogy az anyagi jogi szabályok megszegése véletlen volt, amikor kisebb szabályok megsezgésénél nyilvánvaló a szándékosság...

Azon is szerintem lassan el kéne gondolkodni, amiért én már régen tépem a számat, hogy a nemzetközi fogalmak szerint létezik egy kategória, a

Denial of Justice = Igazságszolgáltatás Megtagadás

Ez a jogi kategória ma nem létezik Magyarországon, és szinte minden más országban létezik ez a kategória. Nemzetközi perekben, nemzetközi bíróságokon pedig kivétel nélkül mindenütt létező jogi kategória. Ez, mint egy narancs további cikkekre bomlik, hogy mi tartozik bele. Először is kétfelé bomlik, hogy egyéni vagy intézményes forma, hogy egy ember vagy egy intézmény tagadja meg az igazságszolgáltatást. Az ember által elkövetett tovább bomlik, nyilvánvaló hiba, nyilvánvalóan önkényes bizonyítékértékelés, szándékos szembeszegülés a törvényekkel. Az intézményi megtagadás alfajai pedig eljárás vagy döntés megakadályozása egy jogvita eldöntésére, bizonyítékértékelés szabályok által történő önkényes értékelésének előírása (pl. bizonyíték elfogadhatatlan indokkal történő kizárása).

Na, ez a jogintézmény, vagy jogi kategória egyre jobban hiányzik Magyarországon.

Ha ugyanis kár lesz a bíró hülyeségeiből, hogy megszegte sorozatosan a szabályokat, és bár nem kifejezetten előny vagy hátrány okozása okán, csak úgy, de szándékosan, mert nagyvonalúskodott, vagy hanyag volt, na az beletartozna ebbe a kategóriába, aminek súlyos jogkövetkezményei lennének.

Iniuria non excusat iniuriam

justizmord #   2010.04.13. 00:40

Tovább szőném a gondolataimat.

Engem jobban zavar az anyagijogi szabályok egyre gyakoribb és egyre nyilvánvalóbb megszegései.

Legtöbbször NEM hátrány okozása, NEM haszon okozása, NEM HISZEM, hogy megvesztegetés vagy korrupció az oka, legtöbbször pusztán annyi, hogy majd ő, majd Ő eldönti, és ne szóljon ebbe bele senki, mert ő független, és még a törvény se szóljon bele a döntésébe. Egyre többször van, hogy fokozatosan, lépés lépés után a bírói gyakorlat "elszáll", eltér az írott törvény betűjétől, és komolyan gondolják, komolyan érvelnek, hogy hát igen nem tartottam be a törvény betűjét, na de más bíró sem tartja be ezt... Ez, na EZ ELFOGADHATATLAN. A szabályokat a jogalkotó hozza, és a bíró csak, CSAK jogalkalmazó.

Ha odáig "vetemednek" a bírók, hogy lépés lépést követve fokozatosan a bírói gyakorlat eltér a jogalkotó által megalkotott szöveggel, akkor vissza kell őket vezetni, ha kell retorziókkal, felelősségre vonásokkal, valahogy, de rá kel KÉNYSZERÍTENI ŐKET az anyagijogok betartására, a jogkövetésre, a jogalkalmazásra.

Mondok pldákat. Hány apa kapja meg a gyereket váláskor? Hány százalékban a férfiak és hány százalékban a nők? Evidens mindenkinek a válasz, hogy a nők 98%-ban, és a férfiak 2%-ban. És ennek hol van a törvényi felhatalmazása?!?!?!?!

Hányszor alkalmazták a bírók 1979 óta az Nmtvr. közrendi klauzuláját? Megmondom, NULLASZOR. Ki engedte ezt meg a jogalkalmazó bíróknak?

Egyetértek a hatalmi ágak szétválasztásával, sőt, nagyon is helyes, tehát kívülről ne befolyásolják ezt a hatalmi ágat, de belülről, a hatalmi ág belseje igenis regulázza saját magát. A piramis csúcsa, a LB elnöke tartson rendet, fegyelmezze a bírókat, ha kell rúgják ki a bírót, ha nem hajlandó tudomásul venni, hogy ő csak jogalkalmazó. Igen, legyen a bíró független, függetlenséget élvez, de nem lehet független a jogszabályoktól. Ha ezt pedig nem hajlandó megérteni, akkor a piramis csúcsa büntesse meg, ha nem javul, rúgják ki, vagy tegyék börtönbe. Ha erre a fegyelmezésre pedig nem képes az adott LB elnöke, akkor cserélgetni kell, addig, amíg valamelyik új elnök már rendet bír tartani.

Iniuria non excusat iniuriam