hiteles autó kölcsönadása törvényes???

[3. § (4) második fordulat]

Talán mert köteles rá.

Nem a tulajdonos nem az üzembentartó okozta a balesetet, harmadik személynek (= valakinek, akárkinek) miért állna helyt a biztosító?!

Köszönöm a hozzászólásokat! Kedves Monalisa 1 !
Itt nem arról van szó,hogy esetleg menekülne akárki is a fizetés elől , hanem az,hogy a biztosító mit tesz ilyen esetben. A vétség el lett ismerve ,ne m ezzel van a gond.Hogy jön ide az általad felsorolt vétségek kérdése??

nokri

Ha esetleges gyorshajtás, tilosban parkolás stb. miatt büntetés lesz, vajon melyikőtök fogja azt kifizetni?!

Béla!
Az autók finanszírozása anno úgy történt, hogy az autó kereskedők szerződést kötöttek a bankokkal annak érdekében, hogy minél több autót el tudjanak adni, a bankok meg minél több pénzt ki tudjanak helyezni.
A vevők megjelentek az autó telepeken , megtetszett egy autó és akkor közölték a kereskedők, hogy erre ilyen-olyan hitel igénybe vételére van lehetőség. Hogy ez lízing, vagy csak kölcsön az autó vételi joggal biztosított fedezete arról sem a kereskedőnek, sem a vevőnek fogalma nem volt. Írták alá a papírokat, mint "a gép" és már vihették is az autót. Sokszor még a kölcsön, lízing szerződésről sem kaptak példányt. Mikor küldözgetik a bankok a felmondó leveleket, a szerződés módosító leveleket, akkor derül ki, hogy az ügyfél nem rendelkezik szerződési példánnyal. Van lízing cég, amelyik annyira pofátlan, hogy a szerződési példány megküldéséért több ezer forintot számol fel, mint költség.

(Ha annyi ezresem lenne, ahányszor valaki azt mondta a kölcsönpénzből vett autóra, hogy "lízingelt"...)

A Ptk. ingó bérbeadásához megköveteli a bérbeadó engedélyét. (lízing alapvetően bérleti szerződés)
Jelen esetben ez a tény hogy nem volt a károkozó jogszerű használó, így a teljes kártérítési kötelezettsége fennáll.A lízingbe vevő "casco" biztosítása erre az esetre nem nyújt kárfedezetet.

A biztosítás szempontjából sok jelentősége nincs, de abból lehet baj, ha a lízingszerződés szerint nem is lehetett volna nálad a kocsi.

Rendőrt nem hívtunk,de betétlapot töltöttünk. De az a gond,hogy a biztosítás nem a nevemen van. Ez gond? Vagy csak az számít,hogy az autóhoz tartozik?

Rendőrt nem hívtatok? Kárbejelentőt nem töltöttetek?

Tisztelt fórumozók!
Egy konkrét esetben szeretnék tanácsot kérni.
Használatomban van egy lízingelt autó,ami nem az én nevemen szerepel és a biztosítása sem.
Balesetet okoztam vele,koccantunk.
Kérdésem a következő: Hogyan lehet a biztosítónál kárigényt benyújtani??
Ha nem lehet nekem hogyan kell a kárt megtéríteni? Mi a következménye ha nem tudom megtenni??

köszönettel

Szívesen wers. A kölcsön ügylet a skót jogterületen a legelterjedtebb. A szakácskönyvekben lévő receptek is úgy kezdődnek, Pl.: "Kérj kölcsön 4 tojást."

köszi, Attika, guba

A kölcsön a nem helyettesíthető dolgok esetében a haszonkölcsön nevesített szerződésnek a rövidült változata. Alapvetően abban különbözik a bérlettől, hogy ingyenes ügylet. A helyettesíthető és felhasználásra szánt dolgok esetében valóban igaz az, amit Attika doktor írt, azokon a kölcsönbe vevő tulajdont szerez. (ezeket nbevezik ugyanabból ugyanannyit típusú ügyleteknek) Ezzel együtt persze ez alapvetően nem tulajdonátruházó ügylet. A tulajdonátszállásnak itt a kárveszélyviselés szempontjából van jelentősége. Nyilván nem hivatkozhat semmilyen megsemmisülésre az aki eleve azért kért kölcsön, hogy azt felhasználja. (pl. bocs de elvitte az árvíz a pénzt, amit adtál)
A pénzkölcsön szerződés főszabály szerint viszont már nem ingyenes.

akkor a gépkölcsönzés is helytelen kifelyezés?

Kölcsön ügylet tulajdonjog átruházás. Az különbözteti meg az adásvételtől, hogy nem pénzt, hanem ugyanolyan helyettesíthető dolgot vagy köteles visszaadni. Pl. a liszt. Nem ugyanazt a lisztet adod vissza, mert az benne van a mákos rétesben. Veszel egy kg lisztet a boltba és azt adod vissza. A gépkölcsönzés, autó kölcsönzés ilyen népi fordulat.

„Kölcsönbe egyiket sem lehet, legfeljebb bérbe lehet adni”
ezt mindig összekeverem, mert világosan még senki sem tudta elmagyarázni, mi a különbség.
Valahogy úgy tanultuk, hogy bérlem, amikor ugyazt a dolgot adom vissza, és kölcsönnél nem biztos, csak egyenértékűt (pl. egy kiló liszt)
Ennek ellentmond, mikor a könyvtákból kikölcsönzök egy könyvet, vagy gépet kölcsönzök.

Kölcsönbe egyiket sem lehet, legfeljebb bérbe lehet adni. Lízingeltet, akkor lehet bérbe adni, ha a szerződés megengedi, kölcsön fedezetest minden további nélkül.

hitelesnél lehet más az üzemben tartó, mint a hitel felvevő, és az nem derül ki, hogy ezért az üzemben tartó fizet-e valamit, vagy nem.

A hitelszerződésből kiderül, milyen tilalom van bejegyezve, nekünk elidegenítési, tehrhelési tilalom és vételi jog van bejegyezve.

Lízingest nem lehet, általában hitelest sem.

Hello

Azt szeretném megtudni hogy egy hiteles illetve lizinges autót lehet e törvényesen kölcsönadni kölcsönadási illetve meghatalmazási szerződéssel,
mert azt hallottam hogy 2012 decemberétöl nem szabad.

Remélem valaki hozzá tud szólni valami okosat ;)