Osztott tulajdonú lakás eladása válás után

Arra ObudaFan már válaszolt. Csak SadBoy nem akarja elfogadni a választ.
Vagy csak nem érti, hogy ha egy jogász azt mondja "követelheti", akkor az azt jelenti, hogy "joggal, eredményesen követelheti".

KBS!

Azért tán' meg ne kövezzél, mert próbáltam rájönni a konkrét bírói gyakorlat mögött húzódó logikai-erkölcsi-igazságossági szempontokra! :)

(Gondolom, hogy azért valahol a háttérben ezek alakíthatják akár a jogszabályok "gyártását", de méginkább a bírói gyakorlatot, mert utóbbinál - elvileg - a napi politika torzító hatásai talán direkt nem játszanak be annyira.)

Igazából csak a "miért"-et szerettem volna feltárni SadBoy számára egy jogász segítségével, mert ti jogászok sokszor csak egy-két szavas választ adtok - persze, gondolom, bővebben válaszolni sokszor nincs is időtök -; de ettől függetlenül a "miért", ill. a döntés mögött álló indokok valószínűsítése nélkül történik mindez; s a választ kapó delikvens meg csak vakarja a fejét, hogy az adott rövid válaszban foglaltakat "rá tudja-e húzni" a saját kis logikai-erkölcsi-igazságossági szempontjaira, avagy várjon más válaszolókra is, mert annyit azért már hallott a jogról, hogy az - pl. a matematikával ellentétben - nem egy egzakt tudomány az 'egy meg egy az kettő' igazságával.

Másrészt meg, tudod: lehet, hogy valami ma csak egy általános dogmatikai fejtegetés, de igen könnyen előfordulhat, hogy az abban vázoltak holnap már meg is történnek valakivel.

Esetleg inkább SadBoy 2007.05.30. 21:51:43-es hozzászólásában foglalt kérdésre válaszolj majd, ha lesz egy kis időd. (Ha már a konkrét válaszokra hivatkozol.) Gondolom, őt inkább ez érdekelné. Neki jelenleg ez a konkrétum, és ez a valós probléma.

Nem, monalisa, nem.
Mindketten megfeledkeztek róla, hogy azt az ajándékot addig lehet visszakövetelni, amíg megvan. A továbbajándékozott dolog már nincs meg. Dédi kilőve.

Vzoli. Érdekesek az elméleti fejtegetéseid, hogy mi lenne, ha. ObudaFan azonban nem tanulmányt írt az ajándék visszakövetelésének dogmatikai problémáiról, hanem a konkrét esetre konkrét választ adott. És az egy az egyben helyes volt.

Nem-e az eredeti állapotot kell visszaállítani?
Tehát a dédi perli a leszármazottját, ő az övét, aztán ő is az övét, míg végül is a vő is perbe lesz híva. Vagyis vélném én ekként a dolgot.

Bocs a beleírásért.

Értem.

Van egy szomszédunk, akinek anno 16 éves korában született gyereke, és ez a gyerek 17 éves korában már nemcsak feleség, hanem anya is.

A fiatalok pedig kaptak a szomszédtól egy lakótelepi kis lakást ajándékként, amelyet egyébként még a szomszéd kapott a szüleitől annakidején.

Nem lehetett olyan régen; és ha a korai gyereknemzés két generációval korábban is eleven hagyomány volt: a baba dédszülei is legfeljebb csak az 50-es éveiknek az elején járhatnak. (Õket nem ismerem.)

Ha a fiatalok szétmennek, akkor a dédi is hivatkozhat ajándék-visszakövetelésre? (Dédi alatt értem a frissen házasodott fiatal lány nagyszülőjét.)

Feltételezem, hogy nem.

A törvényben ez szerepel:

„ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult”

Gondolom, itt az a lényeges, hogy SadBoy apósa-anyósa a gyerekük és a vejük házassági együttélése alatt, illetve arra tekintettel ajándékozott, tehát ez teremt közvetlen kapcsolatot az após-anyós és a vejük között az ajándék-visszakövetelés tekintetében.

De ugyanez lenne a helyzet akkor is, ha a lányuknak akkor ajándékoznak, amikor még semmilyen potenciális vő nincs a láthatáron, majd jóval később, a házassági együttélés alatt ajándékoz a lányuk a férjének? (Mert hogy ekkor szerintem már nincsen semmilyen közvetlen utóbb meghiúsult feltevés após és a veje között.)

Ok. Visszakövetelheti. De megitéli neki a bíróság?
Az első lakás is 50-50% volt tulajdoni lapon.
Aztán az első lakás 1.500.000 Ft volt, ezt most 25.000.000ért áruljuk. Azért ennyiért, mert kidolgoztam a belem, amikor átépítettük meg felújítottuk.
Gyakorlatban reális a követelése?
Köszönöm a tanácsokat.

Rosszul gondolod. Ilyen esetben a bírói gyakorlat szerint az após visszakövetelheti az ajándék helyébe lépett értéket magától a vőtől is.

Szerintem valami olyasmit, hogy az ajándék-visszakövetelésnél hivatkozási alap lehet pl. az, hogy az ajándékozás a tartós, hosszútávú házasságban együttélés reményében és azt megalapozandó történt; s mivel a várakozás (jelen esetben a tartós, hosszútávú házasságban együttélés) meghiúsult, ezért hoci vissza az ajándékot.

Egyébként szerintem nem az após követelheti vissza; bár lehet, hogy rosszul gondolom. Ha jól értettem: az első ház még nem került 50%-ban a nevedre, csak a második (illetve jelenlegi). Legalábbis a 18:44:41-es hozzászólás szövegéből erre következtettem. Akkor viszont az apósodék a feleségedet ajándékozták meg (az első ház vételekor), majd a feleséged ajándékozott meg téged a jelenlegi házatok megvételekor, amikor is a nevedre került az a bizonyos 50%.

Viszont akkor szerintem csak a feleséged követelheti vissza tőled az ajándékot, mivel nem vagy közvetlen ajándékozó-megajándékozotti viszonyban az apósodékkal, akik egyébként a lányukkal vannak ilyen relációban, és követelni is csak rajta követelhetnek valamit, ha akarnak. Vagy rosszul gondolom?

Viszont amit említettél: „átépítés, felújítás” - - > a rád eső részt véleményem szerint biztos követelheted. Meg talán az ennek folyományaként az erre eső ingatlanérték-növekményt is. Gondolom én.

Az elején meg ezzel kezdted: ""Bírósági határozat szerint a ház 50-50%-ban közös tulajdonú.""

Ebből nekem az jött le, hogy ezek szerint idáig az ajándék-visszakövetelésre hivatkozás konkrétan még nem merült fel, nem öltött hivatalos formát. Vagy már erősen tervezi a volt feleséged ill. a családja?

Gyakorlatban ez mit jelent?

Követelhet, ajándék visszakövetelése jogcímén, a meghiúsult feltevésére hivatkozva.

Sziasztok!
Elváltam, áruljuk a közös tulajdonú ingatlanunkat volt feleségemmel, aki minden lehetőséget megmozgat, hogy megkaphassa az egészet. Bírósági határozat szerint a ház 50-50%-ban közös tulajdonú.
Előbbiek alapján felmerült bennem egy kérdés.
Az első lakásunkat 100%-ban volt feleségem szülei vették, akkor már házasok voltunk. Azt eladtuk, abból lett a ház, amit átépítés, felújítás, és a válás után most árulunk. Mikor a házat vettük, az adásvételin 50-50%ban enyém és a volt feleségemé.
Követelhet rajtam valamit a volt apósom, amiért első lakásunkat ők vették?
Mivel szoktak ilyenkor próbálkozni, hogy elvegyék tőlem a fél házat, ami az enyém?
Volt feleségem mindig provokál a gyerekek előtt, gondolom azért, hogy kimondhassa, hogy veszélyeztetem a gyerekeket, és igy kiperelhessen a házból. Ennek már nem dőlök be.
Mit szoktak még ilyenkor csinálni? Mire készüljek?
Köszönöm a tanácsokat!

Ami egyben azt is jelenti, hogy nem 3 év pereskedés lesz, ha nincs megegyezés, hanem 6, mert a közös tulajdon megszüntetése pert fel kell függeszteni a tulajdon megállapítási per végéig.

A legegyszerűbb, ha a feleséged eleve azt kéri, hogy magához válthassa az 1/4-ed részt. Ha ez korrekt áron történik, és tudtok fizetni (ezt igazolni kell valahogy ügyvédi letéttel, stb.), a bíróság helyt fog adni. Akkor minegy, hogy t. exférj mit akar. A perben legfeljebb vitathatja az összeget, akkor kérni kell szakértő kirendelését.

A bírónak meg van kötve a keze, tehát ha van a ki magáhozváltsa az ingatlant, akkor nem fog árverést elrendelni.

Ha már a feleségedé az egész lakás, el lehet adni.

Van viszont valami, ami megütötte a szemem: mit jelent az, hogy nagyrészt az apósod vette a lakást, és 1/4 részt a vejére iratott? Ha após pénzt ajándékozott a lakásvásárláshoz, és ez több volt, mint a vételár 1/2-e, akkor az ezen felüli részt vissza is követelhetné ex. férjtől azon a címen, hogy amire tekintettel adta (örök boldog házasság a lányával) az nem valósult meg. Ez persze csak egy felvetés, tudni kellene a pontos arányokat ahhoz, hogy érdemben gondolkozni lehessen rajta. Ennyit viszont esetleg megér.

Természetesen az elsőfokú eljárásban kötelező jogi képviselet nins, így tehát beadhatjátok magatok is, csak esetleg érdemes nagyobb pertárgyértékű ügyet már az elején szakemberre bízni, mert elrontott ügyet nehezebb kijavítani.

Buktató az lehet, ha a perben már nem szeretné magához váltani, és így árverés lesz, mert az lehet, hogy senkinek sem lesz jó. Árverésen ugyanis ha el is megy egy ingatlan, akkor is gyakran nyomott áron. Ezért legkésőbb árverés előtt érdemes megegyezni.

A másik ügyben gyámhatósághoz fordulhattok.

Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat mindenkinek!

Igen, az végzésben szerepel hogy a feleségem szándékozik kiváltani az ingatlant.

További kérdéseim lennének, miszerint:

Ha a javasoltak szerint bírósághoz fordulunk, ott milyen bukatókra kell számítani? A lentiekből számomra az tűnik ki, hogy a közös tulajdont - így vagy úgy - meg kell szüntetni. Ha pedig ennyire "sima ügy", úgy az érdekelne még, hogy a váláshoz hasonlóan beadhatjuk-e mi személyesen a keresetet a megfelelő jogszabályokra hivatkozva, vagy mindenképpen ügyvédi segítséget kell igénybevennünk?

Más kérdés, hogy mi lesz a gyerekek bejelentett lakcímével, ugyanis tudtommal az új lakóhely bejelentéséhez kell az apa aláírása is - amelyre itt nyilván nem számíthatunk. Ilyenkor a gyámhatósághoz kell fordulnunk?

A segítséget mégegszer köszönöm!
JM

Már csak azért is, mert pl. közös megegyezéses váláshoz az ingó vagyont meg kell osztani, az ingatlant nem.

Nem. A bíróság a házassági vagyonközöség megszűnését megállapította, a vagyonmegosztásról döntést hozott. Most az így létrejött - nem házastársi - közös tulajdon megszüntetéséről beszélünk.

A vagyonmegosztás nem jelenti, hogy a közös vagyon minden darabját a felek külön tulajdonába adják. Ingatlanoknál kifejezetten gyakori, hogy az a tulajdoni hányadok megállapítása mellett közös tulajdonban marad.

Kedves Hozzászólók!

Tehát a helyzet tisztázása végett:

• a bíróság a házasságot már felbontotta,
• a vagyonmegosztás nem történt meg.

Ebben az esetben változatlanul házastársi vagyonközösség áll fenn.
Ekkor a tulajdonos ingatlanrészének eladásához a másik tulajdonostárs beleegyezése is szükséges.

Vagy nem erről van szó és nem is kell a másik tulajdonostárs hozzájárulása az ügylethez?

Már elvesztettem a fonalat...

Ptk. 147. § A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

148. § (1) A közös tulajdon tárgyait elsôsorban természetben kell megosztani.
(2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelô ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerzô tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
(3) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethetô meg, illetôleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelôen felosztani. A tulajdonostársakat az elôvásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
(4) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Végső megoldásként bíróságtól lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését.

(Nota bene: nem "osztott" tulajdon az, hanem éppenséggel "osztatlan közös".)

Kedves JmOS!

A volt házastárssal kellene egyezkedni.
Egyébként az ingatlan meghatározott részét (3/4) is át lehet ruházni, viszont akkor értéke kevesebb lehet.

Feleségem előző házasságában (nagyrészt) az apósom vett nekik egy lakást, melynek 1/4 tulajdonjogát a volt férjre iratta. Két éve a válóperben nem egyeztek meg erről a kérdésről, de a használati jogot (a 2 gyermekkel együtt) a bíróság a feleségemnek adta.
Most el szeretnénk adni a lakást, de a volt férj ebbe nem egyezik bele (nem tudom milyen okból).
Kérdésem, hogy mit tehetünk?
Nem is elsősorban a vételár számít, de nem szeretnénk a jelentős rezsit fizetni a nem használt ingatlan után.