Közös szülői felügyeleti jog

Tisztelt sió! Elnézést, rosszul tettem fel a kérdést. Természetesen senkitől nem várom, hogy jósolja meg a per kimenetelét, ezt még az sem tudná megtenni, aki részletesen ismeri az ügyet. Arra volnék kíváncsi, hogy létezik -e a bírói gyakorlatban olyan, hogy a gyermekek érdekeit figyelembe véve nem szüntetik meg a közös szülői felügyeleti jogot? Elsősorban olyanok válaszát várnám, akiknek gyakorlati tapasztalata van ez ügyben, tehát pl. ügyvéd, netalán bíró, vagy pedig civil, de a saját perében történt ilyen. Mert számomra nem tiszta, hogy ha bármelyik fél kérésére meg kell szüntetni a közös szülői felügyeleti jogot, akkor miért zajlik nálunk ez a per másfél éve, miért vontak be igazságügyi pszichológus szakértőt? Hiszen ha csak egyféle végkimenetel létezik, akkor az egész per és vizsgálat fölösleges.

szellemlovas

Az hogy ki mit szüntet meg ember nem jósolja meg.

Ha úgy jobban tetszik. Ha van elég pénzed az ügyvéded új autójára, meg a bíró kanári szigetei nyaralására, úgy hogy lehet, te semmit nem fogsz kapni cserébe, és ezen felül van bátorságod egy talán több évig elhúzódó lélekölő, embert próbáló, minden magánéleti szennyest felvonultató perhez, akkor indulj neki.

Akkor is indulj neki, ha fontos a gyereked. Azt mondom mindig az ember önmagával való kapcsolata kell, hogy az előzőekben felsoroltakon kívül domináljon. Tudni kell a tükörbe nézni sok éven át, és tudni kell a lelkednek azt mondanod meggyőződéssel hogy igen, megtettem mindent a gyerekemért.

Számíts azonban rá hogy alig fog melled állni ember, és a legtöbben nem fogják érteni hogy valójában mit is akarsz. A nők főleg nem. Írhatnám a korlátolt gondolkodású nőket, de nem írom, mert a fél ( vagy sokkal több), ország ide tartozna.

A célod nemes. És szerintem nem az, mint amit anya el akar érni. Az apák többnyire bebizonyítják egy elhelyezés után, hogy ők nem zárják ki a gyerek életéből anyát.

Ha kell pár praktika privát írj.

Tisztelt sió! Az indokok közül, hogy miért nem szeretnék eljutni odáig, hogy egy gyermekelhelyezési per elinduljon, kifelejtettem amit te írtál. Hogy szinte nulla az esélye. Ezt tudom. De ha megszüntetik a felügyeleti jogom, akkor nem marad más választásom. A volt feleségem elemzéséből a cifrább dolgokat még le sem írtam. Nekem persze nem volt újdonság, csak az, hogy ezt rajtam kívül más is észrevette. Nem szeretném, hogy kizárólag neki legyen joga felügyelni a gyermekeinket. Tudom, hogy egy gyermekelhelyezési perben szinte esélytelen lennék, de mindent meg kell próbálnom a gyermekeim érdekében, mint ahogy eddig is megtettem értük mindent.
Szóval véleményetek szerint egy ilyen pszichológiai elemzés ellenére is meg fogják szüntetni a felügyeleti jogom, amikor nyilvánvaló, hogy a nevelő szülő nem képes maradéktalanul ellátni szülői feladatait?

szellemlovas

pazs nagyon jó válaszát kiegészíteném kicsit.
Kérheted a gyerek elhelyezés megváltozatását, azonban ahhoz a szakvélemény véleményem szerint kevés.

Ott azt kell bizonyítanod, hogy az addigi állapotban olyan változás állt be, ami nem szolgálja a tovább gyerek érdekét. Ezt egy több éve elhelyezett gyereknél gyakorlatilag csak igen kirívóan gyermek ellenes anyai magatartásnál tudod megtenni. Ennek esélye egyenlő a nullával.

Szerintem keress olyan tényezőket, amivel bizonyítani tudod mindezt. És egyben azt is, hogy nálad miért volna jobb helyen a gyerek.
És azért tudd. De nyilván tudod is.
A bírók rendkívül elfogultak az anyák felé.
Az elhelyezés megváltozatása helyet lehet hogy orosz rulettet kellene inkább játszanod. Ott talán gyorsan jutsz eredményre. És van esélye annak hogy életben maradj.

A szakvéleményen kívül ha látsz esélyt, akkor viszont feltétlen tedd meg, és indulj neki. Ritkán ad ki szakértő ilyen általad leírt szavakkal spékelt szakvéleményt anyáról.

tisztelt pazs! Köszönöm válaszod! Igen, ismerem ezt a jogszabályt: "Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők már nem tudnak együttműködni, a közös szülői felügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszünteti, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek fejlődése szempontjából is indokolt."
Engem a "feltéve" szó utáni rész érdekel. Előfordul, hogy tényleg nem szüntetik meg a közös szülői felügyeletet a gyermek érdekében, vagy ez csak írásban létezik, a gyakorlatban pedig nem?
Az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatban pedig elmondtam a bíróságon, hogy amennyiben megszüntetik a közös szülői felügyeleti jogot, úgy kérni fogom az elhelyezés megváltoztatását. De még mindig bízom benne, hogy idáig nem kell eljutnunk, mert az újabb többéves tortúrát jelentene gyermekeinknek, illetve az utóbbi időben rendeződni látszik volt feleségemmel a kapcsolatom, és ezt nem szeretném elrontani.

szellemlovas: nem, mert a közös szülői felügyeletet bármely szülő kérelmére meg KELL szüntetni. Inkább arra használható, hogy ha már nem lesz közös a felügyelet, nálad helyezzék el a gyerekeiteket.

Tisztelt szakértők! Volt feleségem keresetet adott be közös szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt. Én ezt nem szeretném. A per másfél éve zajlik, igazságügyi pszichológus szakértői vizsgálaton is részt vettünk, gyermekeinkkel és élettársammal együtt. Nemrég kaptam kézhez a szakvéleményt, melyben a szakértő úgy vélekedik, hogy volt feleségem gyermeknevelési képességei átlag alattiak, gyermekeink igényeit kevéssé képes észlelni és kielégíteni, míg velem kapcsolatban azt írja, hogy gyermeknevelési képességeim átlagosak és a gyermekek igényeit képes vagyok észlelni és kielégíteni, valamint míg volt feleségem emocionálisan aluldifferenciált és instabil, én emocionálisan differenciált vagyok és kötődésem a gyermekekhez erős és stabil. Összegzésében az és képességeimet látja jobbnak a gyermeknevelésre. Kérdésem az volna, hogy ez a szakvélemény elég lehet -e ahhoz, hogy a bíró ne szüntesse meg a közös szülői felügyeletet?

Kedves wasp! Ezen már én is elgondolkoztam,hogy valyon hogyan lehet azt igazolni,hogy a kislány velünk jól érzi magát!? gyámhivataltól kellene hívni valakit minden két hétben,hogy nézze meg hogy érzi magát a kislány?? Ez kész röhely! Némelyik nő már nem is tudja hogy mivel tudna még jobban az apa lelkébe taposni! Most majd a kislány is hogyan fogja fel ezt a helyzetet(ha eldől hogy korlátozva láthatja az apukáját) Még csak 6 éves,szerintem az anya nem gondolt arra hogy ezzel neki árt a legjobban! mert a kislány imádja az apját és a nagyszülőket is!
Szerinted??

Feltétlenül célszerű lenne közölni a gyámhatósággal, hogy ellenzitek a módosítást, és hogy milyen állítások valótlanok, és ezek valótlanságát esetlegesen hogyan tudjátok igazolni.

Teljesen kész vagyok! Férjemnek előző kapcsolatából születet egy kislánya,mivel már nem élnek együtt ,a Bíróság meghatározott egy láthatóságot.Eddig minden rendben is volt,de ma kikészült,kapott egy levelet amiben a volt élettárs a gyámügyet kéri a a láthatóság korlátozásásban! Most mit csináljunk? Bemenjünk a gyáműgyhöz,és adjunk be egy ellen nyilatkozatot? Mert valótlan dolgokat állít a kislányról!
Ha valaki tud segítsen!

Mendez!

Amit írtál nem hülyeség. Kérlek küld el az e-mail címemre:

tico1@citromail.hu

Felakarok készülni minden eshetőségre.

Kedves mendez!

Remélem, nem tűntél el tényleg és még elolvasod, amit írok. Neked szurkolok!
Nem vagy egyedül a problémáddal. Amiket írtál, valóban szomorú, és sok esetben tényleg nem arról szól a jog, amiről kellene.
Nem tudom, lesz-e valaha változás ezügyben, de én a gyerekek pártján állok! És ha az apánál lenne jobb helyen, mint az általad leírtakból egyértelmű, miért baj az?
Nálunk is be kellene vezetni a bíróságok mellett működő civilekből álló esküdtszékek működését. Talán akkor megszűnnének a "kiskirályságok". Addig is sok erőt és kitartást kívánok neked!

Volt egy kérdésed, meg lett válaszolva - többek által is. Aztán a végén oda jutottál ki, hogy "izélgeteg" a jogászokat - úgy nagy általánosságban.

Van egy problémád - a tiéd, hát csak dédelgesed... Azonban megismétlem: téged jelen idő szerint a bíróság nem tiltott el a gyermekedtől., az hogy a srác majd melyik oviba/suliba/egyetemre fog járni, vagyis beíratkozni, az ezzel kapcsolatos MAJDANI félelmedet idejekorán van itt feszegetni. Egy 14 hónapos kisfiúról van még csak szó!...

Az elvált- és meg nem értett apák (...) fóruma a net-en bizonyára megtalálható - érdek és dacszövetség...
(Ott majd vélhetően érdeklődni fognak pl. ama bizonyos 4. oldalnyi "házifeladatod" iránt stb.)

Itt a jogi fórumon, én továbbra is azt javaslom neked: ügyvéd nélkül ne menj a következő tárgyalásra - lesöpörnek, levegőnek fognak nézni... (Az hogy az előző két felkért ügyvéd nem "a" legjobb volt, hát istenem: te választottad egyiket-másikat...) Bizonyára van jó válóperes ügyvéd is, próbáld mielőbb megtalálni.

A gyermekednek további egészséges, békés fejlődést kívánok.

„Akkor meg tulajdonképpen mit is keresel itt a Fórumon mostanság? – azon túlmenően, hogy természetesen jogod van írni, bármihez is hozzászólni.”

Mert gondolom te vagy az aki a frankót tudja, és fáj ha lekicsinylően írok az általános ügyvédi felfogásról!
Olvasgatom, amiket írsz, ill. írtok válaszként.
Valóban mély szakértelmet tükröz szinte mind. De épkézláb tanácsot nemigen találok egyikben sem. Tág sémákat viszont igen, + rendkívül száraz minden empátiát nélkülöző felsőbbrendű stílust azt igen.
Nemcsak én olvasnék olyan tanácsokat, amik valóban tanácsok! És emberközeliek. Persze, most visszajön, hogy a jog tulajdonképpen száraz tényekre épül.
De lehet érzelmi intelligenciával is megközelíteni!
Ez a véleményem! Tedd helyre magadban és szállj / szálljatok le a földre!
A jogász nem isten, sőt ha jobban megnézzük nem is rokona annak!
Egyszerű ember, aki tökélyre fejlesztette a hazudozást! És ebből jól megél!

Ne félj nem zavarok tovább, habár azt hittem, hogy a jogi fórum valóban jogi fórum. A fórum szó minden összetevőjével együtt!

mendez

A gyermeked még csak 14 hónapos, a közös szülői felügyeleti jogodban a bíróság tudtommal nem korlátoz, akkor meg minek az "időelötti" problémázás? Mert lehet, hogy ahogy cseperedik majd a srác, nem is lesz gondod "a" közös felügyeleti joggal.

Jelen idő szerint a láthatás/kapcsolatartás okoz neked problémát, de ezt te szuper jól le tudod kezelni egymagad is - nemdebár...

Akkor meg tulajdonképpen mit is keresel itt a Fórumon mostanság? - azon túlmenően, hogy természetesen jogod van írni, bármihez is hozzászólni.

Hát ez a szuper felnőttesdi…nem is tudom. Jó ötletnek tűnik. Ill. tűnne. A magam részéről támogatom is, ha arról van szó!
A hiúságra való apellálás, nekem kicsit a dicsérjük a hollót, hogy kiessen a szájából a sajt, c. mesére hajaz. Ez nem igazán én vagyok sajnos, bár képes lennék évekig hazudni, ha így lenne, akkor lehet, hogy el sem váltunk volna.
Szerintem, ismer annyira, hogy azonnal átlásson a szitán!
De mindenképpen megfogadom!

Szerintem, persze szigorúan csak szerintem. Mindenkire a hiúságán keresztül lehet a legjobban hatni. Márpedig ha egy házasság nem sikerül, azaz nem lesz mintaházasság, akkor legalább a válás legyen mintaválás. Tudok olyan volt házaspárról, akik azért tudtak normálisan megegyezni, mert az egyikük kitalálta, hogy bizonyítsák be közösen, hogy ők a szuperfelnőttek, akik annyira érettek és intelligensek, hogy még a válásuk is hibamentes. Hogy náluk nincs vita semmin, mert a legfontosabb a közös gyerek. Azóta eltelt 5 év, és még mindig működik az akkor megalapozott rendszer, aminek egyik oka, hogy mindkét fél imádja azt hajtogatni, hogy ők mennyire intelligensen váltak, hogy ezen mindenki hogy csodálkozik azóta is, de hát ugye ők ketten nagyon különlegesek, mert 100 válásból csak egy ilyen van, több nincs. Ráadásul mindez nem is duma, mert tényleg ritka az ilyen, mint a fehér holló :)

Mendez: szerintem próbáld meg elérni a feleségednél ezt az érzést, hátha bejön. Érezze magát extrán különlegesnek, és ezt tápláld benne. Nem az anyaságában, hanem az érzelmi intelligenciájában, eszében stb.

Gyakorlatilag a vagyoni kérdés nem vitatéma köztünk. A fennálló helyzet egyértelműsége, nem kívánja meg ügyvéd jelenlétét. Mondhatni úgy: elvi megállapodás van köztünk, amit gyakorlatilag mindketten elismerünk, ill. támogatunk. Egy ügyvéd jelenléte sokat rontana a helyzeten! Amíg ezzel is foglalkozott a megbízott ügyvédem, addig csak mérgesedett helyzet köztünk, mióta magam vettem kezembe, és szép szóval, a te is mondasz valamit, én is mondok valamit elv alapján, próbáljuk megoldani, azóta nem vitázunk róla!

Ügyvéd jelenlétét a közös szülői felügyeletben, annak mozgatásában kértem leginkább. A tapasztalatom kissé lesújtó. Igazából azt bizonygatja immár 2 ügyvéd, hogy nem akar harcolni, miközben igen élénken harcol, ill. minket is belehúzott az egészbe! /A vagyonnal kapcsolatban/

Ezért is javaslom mindenkinek, aki érez magában annyi erőt, hogy megtegye, az tegye, meg hogy saját magát képviseli! A bíróságot lehet, sőt kell is kérni arra a tárgyalás első percében, hogy fokozottan ügyeljen a jogszerűségre, és amennyiben úgy érzi, magyarázatot kérsz az ott elhangzottakról!

A közös szülői felügyelet, pedig egy kis után olvasással véleményem szerint jobban elérhető, mintha valaki olyan segít, aki a bevált joggyakorlatot előtérbe helyezi a ténylegesen elérhető céloknál! Azt hallgattam hónapokig, hogy „bevált bírói gyakorlat”, meg „ítélkezési séma”, stb. ezzel le is volt zárva az egész kérésem. Többnyire azért van ez, mert a jogászok a kialakult rend szerint próbálnak megoldani mindent, és nem egyéni tényfelismerés után!

Magam is a szolgáltató iparban dolgozok, a jogásszal simán egyenértékű magasságban. Amikor elbeszélgetek, vagy meghallgatok egy embert, akkor először megpróbálom feltérképezni, és nem a már százszor alkalmazott dobozba rakom be, an block , emberestől, problémástól, stb. és egyénre, személyre szabottan próbálom megoldani a nyűgös dolgait!

A közös szülői felügyelet, pedig pontosan a képlékenysége miatt egyszerűen kezelhető!
Azért van sok megkeseredett apuka, mert hagynak magukkal elbánni, és nem, vagy hiányosan ismerik saját jogaikat! Nem vagyok ügyvéd, csak autodidakta módon képezem magamat mióta tart az egész válásom. A téma a gyerekkel szembeni lojalitása miatt, nagyon könnyen formálható! Észérvekkel, és kellő elszántsággal, /ami nem harc!/, olyan dolgokat érhetünk el, amiről, ha másra bízzuk ügyünk, ez irányú megoldását, nem is álmodhattunk előtte!

Nem ok nélkül javasoltam az ügyvédet. Legfeljebb eddig nem sikerült a megfelelő jogászt megtalálnod. Az már a te dolgod, hogy elfogadod a tanácsot vagy sem. (Nehogy az legyen a végén, hogy egymagadban mégiscsak levegőnek néztek...)

Ameddig a bíróság nem rendelkezett a gyermek elhelyezéséről, akár nálad is lehetne - fogd és vidd...

A tárgyaláson arra hajts rá, hogy az az egész napos jövés-menés, hozás-vivés ami a kisfiú mindennapjait betölti - mivelhogy nem az anyja van mellette -, az nemigazán a gyermek érdekét/nyugalmát szolgálja. Akkor inkább már adja be 8 órás bölcsibe, az se rosszabb...

Vagy ha meg tudod oldani, maradj vele otthon te - az apák is mehetnek gyesre stb.

Nem akarok senki otthonában eltölteni 12 órát!

Elvi síkról beszéltem! Arról, ami a közös szülői jogokat illetően megillet! Mint törvényes apát! Ha pedig nem illet, meg akkor sérülnek a jogaim! Tehát a bíróság döntéséig, akár tetszik, akár nem jogom van egyenlő esélyekre! A többi később dől el!

„A gyereknek pihenésre, nyugalomra van szüksége, mondhatni a nevelő szülőnek úgyszintén. Meg különben is…”

ez kissé begyepesedett gondolkodásra vall!
A helyzet a nyugalomról…. Jelenleg a feleségem dolgozik. Reggel 7 kor elmegy az……….ba. délig anyukája, vigyáz a gyerekre, déltől az egyik nővére a saját lakásán,3. tól kb: a másik nővére szintén a saját lakásán!
Ez neked nyugalom? Ez nem nyugalom!
Nyugalom az lenne, ha apaként magam látnám el ezeket a feladatokat, adott esetben az élettársam segítségével!

Nem dobom a kukába! Érdekes hogy nem is olvastad de ítélkezel felette!
A közös szülői felügyeleti jogot taglalja. Ha van alap, amire építkezünk, akkor meg lehet erősíteni az egész dolgot!
A bár nem kellet, volna…hmmm…ezt figyelmen kívül hagyom.
A levegőnek néznek azért erős.
Az ügyvéd legyen mellettem, pedig már volt, de többet nem lesz.
Gyakorlatilag 6 hónap után ott járunk, hogy sehol nem járunk. A két ügyvéd kedélyesen elbeszélgetve hónapokig az égvilágon semmit sem tett. Viszont az én ügyvédem a járandóságát előre kérte!
Ez aljas rablás az én olvasatomban, pénzt azért a munkáért kérünk, amiért megdolgoztunk.
Tehát a végén, vagy részlegesen. Itt sem vég, sem részlegesség nincsen!
Tehát visszavontam a megbízását.
Amióta én intézem a dolgokat az óta elindult a konszenzus! Az életemmel ne szórakozzon senki sem!
A közös szülői felügyeleti jogról, pedig inkább írd légy szíves a tartalommal való megtöltés mikéntjét.

168 óra : 7 = 24 : 2 = 12 óra. Vagyis napi 12 órát akárnál a válófeles feleséged otthonában eltölteni - te nem tudod mit beszélsz!...

Próbálj kiharcolni heti 2x3 óra láthatást, ha ez sikerül, akkor ez "a" csúcs - egyenlőre.

A gyereknek pihenésre, nyugalomra van szüksége, mondhatni a nevelő szülőnek úgyszintén. Meg különben is...

Végig olvastalak, bár nem kellett volna...

A lényeg: haladéktalanul fogadj ügyvédet, mert téged "azok ott hárman" egyszerűen levegőnek néznek - ezt kell tudomásul venned.

És még a következő: válófélben vagytok (...), bármennyire is szeretnél akár nap mint nap tüsténkedni a kisfiad körül, ez az idő sajnos elmúlt. Az a lakás a nejed otthona, ergó oda "akárkit" nem köteles beengedni - még a közös gyermek apját sem. Heti 1-2 alkalommal te éppen elég vagy neki...

Az ügyvéd írjon nevedben egy levelet: ajánlatodat a láthatás/kapcsolattartás egyezségre. Aztán a kölcsönös és remélt ésszerű kompromisszum.

Mert amit egy I. fokú peres eljáráson elrendelnek annak 80%-a csont nélkül átmegy a II. fokon, tehát vagy most sikerül némi eredményt kiharcolnod, vagy soha.

És ezért kell az ügyvéd melléd!

U.i.: Azt a 4. oldalas irományt nyugodtan dobd a kukába (...) senki sem lesz rá kíváncsi - már elnézést.

Monalisa
laikus hozzászóló

Elhűlve olvasom a szerencsétlen apai sorsokat, és csak arra tudok gondolni, hogy ez színtiszta diszkrimináció! Az anya jogai gyakorlatilag felülírják a bírói joggyakorlásban az apa jogait! Vajon miért? Begyepesedett gondolkodás? Nemtörődöm munkavégzés? /minél előbb vége a tárgyalásnak annál jobb?/ . kérdések és válaszok! Talán egyik sem talán mindkettő!
A magam példája talán nem annyira elkeserítő, mint itt sok férfié! Én még érzek magamban erőt arra nézve, hogy a közös szülői felügyeleti jogért harcoljak! Ma volt a második tárgyalásunk. Szüneteltettünk. Azt szeretném, sajnos nagyobb százalékban, mint az anya, hogy egyenlő esélyeim legyenek a gyerekemmel kapcsolatban, az anyával. Érdekes dologra lettem figyelmes, a tárgyalás közben! A bírónő, nyilván nagy gyakorlattal, kb: 60 év körüli hölgy. A feleségem ügyvédje szintén idősebb, 50-55, közötti nő. A tárgyalás első 20 perce arról szólt, hogy a három nő kedélyesen elbeszélgetett egymással. Amolyan majd mi tudjuk, hogy mi a jó a gyereknek, stílusban. Szinte tényként volt kezelve a bevált láthatási jogséma. Az ettől eltérő kérés, mint a részemről kért közös szülői felügyeleti jog, annak mindhárom elemével együtt, egyszerűen kifigurázásra került. Amolyan nem is vesszük komolyan, hiába is mondja, alapon volt kezelve! Sajnos a bírónő a tárgyalás első felében kinyilvánította erre vonatkozó álláspontját. Hát ennyi. 2 hónap halasztás. Addig meg kell egyeznünk. Ha nem, akkor további perek jönnek. Állok elébe!
Szakítani kell a beidegződéseken alapuló, az apát a háttérbe szorító döntésekkel.
Szakítani kell az anya felsőbbrendűségével!
Mivel különb szülő egy anya, mint egy apa? Semmivel sem!
A magzati korban a gyerek kötődik, de később gyakorlatilag szinte mindegy hogy ki a nevelője. Egészséges családmodell kell a gyereknek, ahol a nemi szerepek egyenlő arányban állnak a tanulási folyamatok élén. A gyerekét magához láncoló anya képe mindenkiben élénken él. Ez fiúgyereknél különösen nagy lelki deformitáshoz vezethet. Vagy a macho szerep kialakulása szenved csorbát, és nem vagy időszakosan túlcsordul a férfiassági megnyilvánulása a kamasznak, vagy később a felnőttnek! A másik lehetőség a túl puha gyerek képe, amikor a fiú egyszerűen az anyját tekinti követendő etalonnak, akitől tudat alatt ellesi a nemi szerepeket. Persze hiányosan.
A lényeg hogy ezt nem fogom engedni! Nem leszek hétvégi apuka, akinek az élete egy merő harc, a helyzet hiányos felismerésétől szenvedő anyával! Ezt a gyerek sínyli meg. A gyerek érdeke a legfontosabb! Nekem rendszeresen kinyílik a bicska a zsebemben, amikor a kedves feleségem tudja mi a jó a drága 14 , hónapos kisfiamnak. Ne tudja! Nem ő a gyerek! Ennyi erővel én is tudhatom a mi a jó! És ez innentől nálunk sajnos átmegy törvényszerűen a felvilágosult emberek, szinte önös egóból táplálkozó harcába!
Két egó áll harcban egymással. És egyik sem enged! Elvek? Észérvek? Józan ész? Lehet… a lényeg hogy a közös szülői felügyeleti jog mint lehetséges alternatíva felmerülése kezdetekor nagy vihart kavart. Azt kéri mindenki, ügyvéd, bíró, stb, hogy töltsük meg tartalommal az elveket. Tartalommal megtölteni, pedig képtelenség. Egy élet is kevés volna rá, hogy minden élethelyzetben elképzeljük magunk, és a gyerek betöltendő szerepét. Ha pedig nincs tartalom, akkor ezt a jelenleg pusztán elvi síkú lehetőséget, máris ejthetjük a megoldások szűkös köréből! Tehát a magam példáján okulva, arra kérek mindenkit, hogy segítsünk egymásnak a megtölteni tartalommal” a közös szülői felügyelet intézményét! Esélyünk csak akkor van, ha készre dolgozott kérelemmel megyünk a bíróságra. Kérek hát mindenkit, hogy ne mondjunk le a gyerekünkről. Harcoljunk értük! Akár eseteként egy-egy a talán még a rasszizmust is megérintő, apai elnyomást, bátran jelentsük fel! Nem vagyunk kettesszámú résztvevők az apasági kérdésben!
Ha így van, akkor nagy baj van a világban, akkor a férfi pusztán spermadonorként működik közre! Ha ezt továbbfejtegetjük, akkor bizony enyhén furcsa, és debil viselkedésre utal anyai részről, amikor szinte minden indokkal hátráltatja a normális, a gyerek egészséges testi, lelki szellemi fejlődését elősegítő találkozásokat.
Ezt se engedjük meg! Egyenlő jogaink vannak az anyával, ezt ne felejtsük el sosem! Adott esetben bizony a bírósági döntést nyugodtan szegjük meg, és ne engedjük megtorlatlanul az anyai önkényuralmat! Építem ezt arra, hogy az anya sokszor, indokolatlanul nem engedi a láthatást, és ezzel jogsértő magatartást valósít meg! Ha neki szabad, akkor szabad nekünk is hasonlóan eljárni! Ezt minden esetben jelezzük a gyámhatóságnak az anya előtt, ezzel is levédve tiszta szándékainkat! Az anya, ezek után hiába megy reklamálni, általában az elsőnek hisznek! A közös szülői felügyeleti jog minden elemét gyakoroljuk, és ne engedjünk semmilyen sírásra épülő, lelki erőszaknak. Főleg a bíróságon hajlamosak a kedves anyukák sírva fakadni, ezzel is bizonyítva az ő nőiességükből fakadó gyengeségüket! A legjobb, ha ezt is előre jelezzük a tisztelt bíróságnak, mintegy felkészítve őket, a sokszor igen drámaira, sikerülő kiselőadásra. Persze sokat láttak már ilyet, de sajnos a női összetartás működik. Meglágyul a női szív, és akár bíró akár ügyvéd, és az anyát legszívesebben megölelné, megsimogatná a fejét, vigasztalná, stb., míg a gonosz férfit tűzzel vassal irtaná, és minimum egy tömeggyilkos arcát látja visszanézni önmagára! Ezek után előírja neki sokszor előre borítékolhatóan, a bűnhődést, melyet a vasárnapi apukaszerepe tölt be! /és általában a teljes vagyon elrablása!/
A közös szülői felügyeleti jog gyakorlása még egy fontos témát felvet. A tartásdíjat!
Nos ennek mértéke bizony megint csak egy igen régi jogszabályi alkalmazás, a hétköznapi életbe bevett sémájára épül! X. százalék levonása után, mehet a férfi, amerre lát. Többnyire ezt játsszák el az elvált anyák! A pénz jó, de az apa nem kell mellé!
Megoldásnak tűnhet erre nézve az a helyzet, amikor a gyermek lakcíme, bizony két helyre szól! Van egy ideiglenes is, ami a másik felet illeti meg! És mivel két néven lakik a gyermek, így felmerült a tartásdíj nullára való redukálása is! Egyszer az egyiknél van, és ő tartja, másszor a másiknál, és akkor ő tartja! Mindez vitán felüli módon megnyugtatóan rendezi a gyermek sorsát! És bizony az állandóság, amire oly sokszor hivatkoznak, anyák, bírók, ügyvédek, simán megvalósul, mert a gyereknek az jelenti az állandóságot, amit megszokik!
Az állandóságot nem az anya kizárólagos közelsége jelenti, hanem egy állandó viselkedésmintákra épülő élethelyzet gyakorlás! Egészséges felnőttet szeretne mindenki látni a gyermekéből felnőni! Ezt csak a hétvégi apukák mellőzésével lehet elérni! Legyünk egész héten apukák, és egész évben!
Ma megkaptam a kedves bírónőtől, hogy fogadjam el az anya nagylelkű egy héten háromszori egy óra láthatását! /ez nagylelkű?/ megkérdeztem hogy miért vagyok másodrendű szereplő a gyermek életében? Egy héten 168 óra van! Ebből kapok én 3, órát, és ezért legyek hálás? Ne vicceljünk! A 168 fele jár akár tetszik akár nem! Ha nem így gondolja bárki is ebben az országban, az a szöveg elején emlegetett diszkriminációra enged következtetni! Ugyanis egyenlő jogok, és egyenlő kötelességek illetik a két szülőt!
Ha szeretne bárki írni ez ügyben, akkor a címemre nyugodtan írhat.
A sokszor emlegetett közös szülői felügyeleti jog, mint tartalommal megtöltendő téma, legyen egy állandó fegyver a kezünkben!
A magam részéről kidolgoztam egy 4 oldalas, szöveget, amit kérésre elküldök, akár felhasználásra, akár továbbdolgozásra. Kérem, ha valaki ilyen célból kéri, akkor tegye azt közzé, ha csak egy férfitársunknak segít, akkor már megérte! Nekem úgy néz ki bevált!