Kedves Fórumtagok!
Feleségemmel néhány hónapja már külön élünk, bontóper még nincs, azzal várunk egy alkalmasabb pillanatra (babaváró hitel is van, egy gyermek született miután felvettük, tehát most kamatmentes).
A közös lakásban ő maradt a 2 kiskorú gyerekünkkel, én albérletben lakom. Ő családi segítséggel ki akar engem vásárolni, ezért házassági vagyonmegosztási szerződést tervezünk kötni.
Kérdéseim:
0. Az ügyvédet aki készíti majd a szerződést, a feleségem hozza, konzultáljak-e egy másikkal mielőtt aláírok bármit?
- Egyértelműen különvagyonba tartozó ingatlanokat bele kell-e írni? (pl. örököltem szüleimtől/nagyszüleimtől ingatlan tulajdonrészt 3 ingatlanban is)
- Bele kell-e azt írni, amit már elosztottunk? Bankszámlapénz, értékpapírok, autók (egyik eleve az én nevemen van, másik az övén), amikről itt szó van. Egyéb ingóságokat bele kell-e írni?
- A megváltás keretében átvállalná a lakáshitelt és a Babaváró törlesztését is. A lakáshitel az ő nevén van, én kezes vagyok, szerződésmódosítás lesz, a továbbiakban nem leszek kezes, egyedül lesz a hitelben. Viszont a Babaváró problémásabb, mert az én nevemen van, az én számlámról vonják, ez nem módosítható, a kérdésem az, hogy lehet-e olyat, hogy a vagyonmegosztási szerződésben vállalja, hogy ő kifizeti nekem a törlesztőrészletet minden hónapban?
- A közös lakás fele arányban az én tulajdonom. Ha perben döntene a bíróság, akkor ha jól tudom, az a bírói gyakorlat, hogy a 2 bennmaradó kiskorú gyerekre való tekintettel csökken a tulajdonrész megváltási ára. Én ezt az összeget szeretném megcélozni a megegyezésben. Van erre valami "ökölszabály", hogy mégis hány % "kedvezmény" szokott járni?
Olvastam ilyet, hogy "a beköltözhető forgalmi értéket csökkentik meghatározott százalékkal (konkrét esetekben 10-25-30%)", vagy "a beköltözhető és a lakott forgalmi érték különbözetét veszik alapul, és a különbözet bizonyos hányadában (konkrét esetekben 10-20%) számolják el a gyermek(ek) lakhatási jogának értékét", de olyat is láttam valamelyik neten fentlevő pár évvel ezelőtti ítéletben, hogy gyerekekenként 10-10% és kész. Melyik ezek közül a jelenlegi gyakorlat? Illetve nekem az első két eset nem tűnik túl egzaktnak, pl. elég nagy különbséget jelenthet pénzben mondjuk a 10 és a 30%, milyen szempontok befolyásolják ezt?
5. Az előzőben említett lakás piaci árának meghatározásánál egy esetleges perben számít-e az, hogy mi szerepel mondjuk a KSH ingatlanadattárban az adott környéken (társasházban) négyzetméterárként vagy hogy a szomszéd lakást mennyiért adták el múlt héten (pont most történt egy eladás)? Lehet-e ezekre hivatkozni vagy jön egy szakértő és mond egy számot és mindenki elfogadja, mert mást nem tehet?
Előre is köszönöm a válaszokat