végrendelet

„A "gondoskodás" nem tartás.” Ez ugyi attól is függ mit ért a laikus a gondoskodáson....

Az egy dolog, hogy megtámadják a szerződést (bármit meg lehet támadni, mindenkit be lehet perelni), a másik dolog meg a valóság, ill. annak bizonyítása.

Gondolkozhattok egyébként életjáradéki, öröklési szerződésben is.

Ettől félünk, hogy megtámadják a szerződést, pedig évek óta egyik sem érdeklődik ( telefonon csak ritkán) a hogylétük felől. Nagyon sajnálom a nagyszüleimet, mert állandóan panaszkodnak, hogy talán majd a temetésükre eljön a fiuk. És apám kifejezett kérésére sem tesz meg annyit, hogy néha meglátogassa idős szüleit.

Nagyszüleim "legnagyobb gondja" az, hogy ha meghalnak, az a ház amiben leélték az életüket, a családban maradjon. Ezt pedig ha nem az apám nevén lesz, akkor az örökösök eladják, és ezt mindenképp meg akarják akadályozni. És szabad akaratukból döntöttek úgy, hogy a "többieknek" semmit sem szeretnének adni.
Köszönöm a segítséget.

A "gondoskodás" nem tartás. A tartási szerződés sikeresen támadható, ha bizonyítható, hogy a kötelezett nem tartotta el a jogosultat, a szerződés valójában ajándékozást leplezett, és a célja épp az volt, hogy a többi örököst megfosszák a köteles résztől is.

Idős nagyszüleidnek és az őróluk hosszú ideje gondoskodó szüleidnek mielőbb lépni tanácsos - a nagyszülők magas életkorára tekintettel.

Ha valaki szabad akaratából tartási szerződést köt azt harmadik személy bár megtámadhatja, de...

ObudaFan alant megválaszolta: "A visszterhes szeruődéssel (pl. tartási szerződéssel) elidegenített vagyontárgy nem tartozik a kötelerész alapjához." És hogy ügyvéd szükséges hozzá.

Tartási szerződés ingatlan átruházása fejében,
mintaszöveg:

http://www.magyarorszag.hu/…dokumentumok?…

Nyomtasd ki magadnak.

Köszönöm a gyors választ de lenne még kérdésem.
Ha tartási szerződést kötnek, a másik testvér, és a meghalt testvér gyerekei pereskedhetnek-e ez ellen? És ha tartási szerződést kötnek, akkor már végrendelkezni sem kell?

A leszármazó, ha nem örököl, kötelesrészre lesz jogosult, ami a törvényes örökrész fele. A visszterhes szerződéssel (pl. tartási szerződéssel) elidegenített vagyontárgy nem tartozik a kötelesrész alapjához. Ügyvéd által ellenjegyzett okirat szükséges.

7 évvel ezelőtt még a másik testvér és a meghalt testvér gyerekei nem voltak ennyire "nemtörődöm". A nagyszüleim most döbbentek rá, hogy nekik csak apám és anyám maradtak, rajtuk kívül senkire nem számíthatnak. Mi az a köteles rész? És ki kell a tartási szerződéshez? Ügyvéd? A kézzel írt végrendelet egyébként csak pár sor.

Azért nem feltétlenül késő. Tartási szerződést kell kötni, akkor a kötelesrész sem játszik.

7 évvel ezelőtt kellett volna a nagyszülőknek egy eltartási/öröklési szerződést kötni az édesapáddal, most már vélem késő.

Az időközben elhunyt harmadik gyerekük után annak leszármazóit illeti az örökség-rész.

Ha van rajta keltezés, és minden oldalát alá is írta, akkor ez az ő hagyatéka vonatkozásában elég. De a köteles részre a többi gyermek így is jogosult marad.

Sziasztok. Lenne egy nagyon egyszerű kérdésem.
Nagyszüleim idősek, 96 és 86 évesek. Három gyerekük közül a legfiatalabb meghalt, maradt két fiuk. Az egyik ÉVEK óta nem néz feléjük sem, ami nagyon bántja őket. 7 éve a harmadik gyermekük ( az édesapám) gondoskodik róluk, ezért úgy döntöttek, hogy mindenüket őrá szeretnék hagyni. Mi ennek a pontos menete? Nagypapám kézzel írt egy papírt, hogy mindenét édesapámra szeretné hagyni, de ez szerinetm nem elég. Egyébként nagyon jó egészségnek örvendenek, szellemileg is teljesen egészségesek.

Egy dologgal lehet probléma: annak bizonyításával, hogy micsoda pontosan kié. Ezt célszerű rögzíteni az adásvételi szerződésben, hogy ne az utódoknak kelljen ölre menniük majd egymással.

kköszönöm a válaszokat, szeretnénk hogy igazság legyen, mert ha az én gyerekeim nem örkölnek az apjuktol, akkor a miénk ott legyen nekik, és a társam gyerei hogy megöröklik a miénknek a felét, azt nem tartom korrektnek, de célom az lenne valoban hogy majd ha eljön az idö ne legyen köztük vita.

A törvényes örökösök első soron a gyermekek - nincs jelentősége, kinek a háztartásában élnek. (Megjegyzem: a legtöbb gyermek, mire örököl, már rég a saját háztartásában él.)

(A túlélő házastárs a haszonélvezetre nem örökléssel tesz szert. Vagyis nem örökli.)

Akár összeházasodtok akár csak együtt éltek majd, még a ház közös megvásárlása előtt ügyvédnél és/vagy közjegyzőnél kell egy un. vagyonjogi szerződés., abban benne lesz hogy a házvételbe ki mennyi pénzzel - a vételárhoz viszonyítva százalékos arányban - járult hozzá, és hogy ezt a továbbiakban is különvagyonának tekinti. Innentől tiszta a majdani öröklés dolga.

Ha összeházasodtok, a túlélő házaspár a másik házrészre a haszonélvezetet valószínűleg megörökli...

sziasztok.
nem tudom hova irjak, e mellett döntök..nos, kérdésem:
elváltam, a párom szintén. ha veszünk egy közös lakást, és az én gyerekeim veünk élnek, akkor hogyan alakul majd az hogy ki mit örököl? mit örökölnek a párom gyerekei a miénkböl, akik nem velünk élnek, és ki örököl a gyerekeim apjátol ? ki irasson kire mit, vagy erre törvény? elöre is köszi: éva

Nem gyakorolhatja, hanem kötelessége is gyakorolni.

Tehát "feléled" az apuka szülői felügyeleti joga és, ha akarja gyakorlohatja, így a kicsi Nála lesz és Õ kezeli a vagyonát, ergo beköltözhet a lakásba. A nagyfiammal éldegélhetnek, mint az élettársak?!

Így van, ebben az esetben természetesen a végrendeletben sem lehet gyámot nevezni, hiszen nem kerül a gyermek gyámság alá.

Ha az a szülő, akinél a gyermek elhelyezésre került, meghal, a gyámhatóság felhívja a másik szülőt a szülői felügyeleti joga gyakorlására.

Gyámja csak annak a kiskorúnak lehet, aki nem áll szülői felügyelet alatt.

Tehát esetleges elhalálozásod esetén eleve a gyermek másik szülője által gyakorolt szülői felügyelet jön szóba, nem pedig a gyámság.

Mint úthengernek az éti csigával szemben. No nem síkfutásban, hanem utcai harcban.

De a kicsi az Õvé! Mennyi esélye van anagyfiammal szemben, aki nem az Õ gyereke, de már nagykorú esetleg?