Gyerektartás

Wasp köszönöm a választ!
Az első szakma megszerzése megtörtént hiszen informatikai szakon érettségizett a fiam.A jelenlegi periratban szereplő iskolalátogatási igazolás szerint a gyermek ismét szakközépiskolába jár/téritéses/ amit nem neveznék postgraduális képzésnek sem az életvitelhez feltétlen elengedhetetlen végzettségnek .Magam részéről eszemben sincs visszkeresettel érni az elmaradt tartásdij cimén de azt nem értem ha volt feleségem irásban vállalta a gyermek tartását/bár ezt senki nem kérte/-és közel sem ez volt az ok nagykoruságában édesannyához való visszaköltözésnek-akkor most miért perel és ha per akkor miért nem a nagykoru fiam perel.Köszönettel:Péter54

A megegyezés azért megegyezés, mert nincs benne olyan, hogy "kell".

Kedves hozzáértő fórumozók!!

Kérném a segítségeteket egy hasonló kérdésben:

A gyt-s az első szakma megszerzésééig, vagy a nappali tanulmányok (ilyen-olyan tanfolyamok munkahely híjján) folytatásáig kell fizetni??

Konkrétan: ha valaki végzett 19 évesen egy szakközép iskolában, szakmával + érettségivel rendelketzik, akkor kell-e utánna fizetni tovább:

1. Ha azonnal valamilyen más nappali tanfolymara írtakozik be
2. Ha a végzés és a beiratkozás között eltelik 1-2 hónap?????? (tehát nem folyamatos)

Köszönöm a segítséget???

Jajaja, akkor már rokontartás, de a kérdés lényegén nem változtat.......

Sziasztok!
A férjemnek gyerektartást kell fizetnie az előző házasságából született gyereke után.A férjemet most műtötték, lerokkantosították, jó ideig nem dolgozhat, én pedig gyesen vagyok az 1 éves közös gyerekünkkel.Szeretnénk a gyerektartást csökkenteni,már meg is jött az idézés a bíróságról.A kérdéseim a következők lennének:

• Mivel a párom nem mehet emberek közé, nehogy elkapjon valamit, ő engem meghatalmazott az ügy lebonyolításával, amit be is adtunk a bíróságra. Az idézésben csak annyi van írva, hogy az 1952.évi III. tv. 67. paragrafusában megjelölt meghatalmazottal képviseltetheti magát. Ez mit takar?
• Mi alapján fognak dönteni a csökkentésről? A férjem jövedelmi helyzete mellett nézik az enyémet is, valamit az ex jövedelmi helyzete mellett, ha van párja, az övét is?
• Az okiratok, amiket vinni kell, gondolom a jövedelemre vonatkoznak...
• Nekünk, a férjemnek,fiamnak és nekem muszáj volt leköltözni a szüleimhez, családi okokból(a férjemnek volt egy lakása ami az anyja nevén volt, de annak nem voltunk szimpatikusak így kirakott minket :S). Ez milyen irányban befolyásolhatja a bíró döntését?

Előre is köszönöm a válaszotokat!
Örömökben gazdag boldog új évet kívánok Mindenkinek!
Bébibaba

A férjed lecsökkent jövedelme az egyedüli amire a t.díj kért mérséklésekor a bíróság figyelemmel fog lenni.

És nem a százalékot változtatja meg a módosult jövedelemből, hanem a fizetendő minimum összeget.

Közvetlen hozzátartozó képviselheti a felet a peres eljárásban, írásbeli meghatalmazás szükséges + 2 tanú aki azt aláírja.

kalam.!

Az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 60. §-ának (2) bekezdésében említett szükséges tanulmányok körébe tartozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányok végzése is.
A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége; nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az indokolt megszakítás.
Nem köteles a szülő tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket akkor, ha

1. a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan;
2. a gyermek a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő közeli hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó (érdemtelenség);
3. ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

A munkaképes nagykorú gyermek részére a szükséges tanulmányai folytatásának idejére járó tartásdíj összegének megállapításával a gyermek indokolt szükségleteit és a kötelezett teherbíró képességét kell alapul venni.
A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdése tartásra jogosultnak tekinti a munkaképes leszármazót is, ha erre szükséges tanulmányainak folytatása érdekében rászorul. Ilyen esetben a gyermek nagykorúságának elérése után is jogosult a tartásra. A továbbtanuláshoz fűződő egyéni érdek összhangban áll a társadalom érdekével, s e kettős érdek érvényesülésének előmozdítását zavartalan családi kapcsolat esetén a szülők maguk is alapvető erkölcsi kötelességüknek tartják. A családi kapcsolat meglazulása vagy felbomlása azonban nem lehet indok arra, hogy az említett érdekek háttérbe kerüljenek, különösen nem abban a vonatkozásban, hogy a családi kapcsolat alapján tartásra kötelezett szülő a gyermeknek és a társadalomnak az érdekét figyelmen kívül hagyja.
A gyermek rendszerint gimnáziumban, szakközépiskolában, szakmunkásképzőben folytatja tanulmányait. A középiskolai tanulmányok sikeres elvégzése után azonban sor kerülhet valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges további tanfolyamnak a végzésére (pl. gyors- és gépíró, nyelv-, számítástechnikai, menedzserképző tanfolyam stb.), valamint főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatására a főiskola, egyetem nappali tagozatán. A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a szükséges tanulmányok folytatásán általában az életpályára előkészítő szaktanfolyamnak, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányoknak a végzését is érteni kell, ezért e tanulmányok folytatásának idejére az arra rászoruló munkaképes leszármazó is jogosult a tartásra.
Ha a gyermeket a középiskola befejezése után a választott életpályára előkészítő tanfolyamra, főiskola, egyetem nappali tagozatára felvették, a tartásra kötelezett s arra képes szülő nem hivatkozhat arra, hogy a nagykorúságát elért gyermek munkaviszonyt létesítsen, és tanulmányai költségeiről, valamint megélhetéséről maga gondoskodjék.
A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége, ami azt jelenti, hogy a nagykorú gyermek általában csak tanulmányainak folyamatos végzése esetén követelhet jogszerűen tartásdíjat. A folyamatosságot azonban nem szakítja meg a főiskolai, egyetemi tanulmányok végzését megelőzően megkívánt egy-két éves gyakorlati munka, a sorkatonai szolgálat, a betegség vagy más rendkívüli ok. Azt a kérdést, hogy a megszakítás idejére tartásdíj a gyermeket mennyiben illeti meg, az alapul szolgáló ok figyelembevételével kell megítélni. Szünetel a tartási kötelezettség, ha a megszakítás ideje alatt a gyermek megélhetése biztosítva van, vagy arról maga képes gondoskodni.
Ha a középiskolai tanulmányok végzését követően hosszabb idő telt el, az összes körülmény mérlegelésével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a tanulmányoknak a főiskola, egyetem nappali tagozatán való folytatása idejére a tartásdíj fizetése a szülőtől elvárható-e, vagy pedig a gyermekkel szemben jogosan támasztható-e az a követelmény, hogy a továbbképzéséhez szükséges anyagiakat részben vagy egészben maga teremtse elő. E vonatkozásban jelentősége van annak, hogy a hosszabb megszakításnak mi volt az indoka, a nagykorú gyermek életpályája a kieső időben hogyan alakult. Ha a gyermek a továbbtanulást megelőzően hosszabb idő alatt akkori életkörülményeinek megfelelően választott életpályán már elhelyezkedett, rendszerint nem várható el a szülőtől, hogy több évi megszakítás után fedezze a továbbtanulás (újabb tanulás) költségét, és erre az időre újból tartásdíjat fizessen. Ilyen esetben kivételesen a tartási kötelezettség megállapítására akkor kerülhet sor, ha az életpályától eltérő vagy magasabb képzettség megszerzését igénylő újabb életpálya a gyermek összes körülményére, különösen egészségi állapotára tekintettel feltétlenül indokolt, és a kötelezett kereseti, jövedelmi viszonyai alapján a társadalmi felfogás szerint továbbtaníttatása a kötelezettől elvárható (pl. a megszerzett képesítés az időközben bekövetkezett változás folytán megélhetését nem biztosítja).
A főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatásához fűződő egyéni és társadalmi érdek a gyermekre is kötelezettséget ró, nevezetesen a tanulmányait köteles a tőle elvárható legjobb eredménnyel végezni annak érdekében is, hogy a jogszabályban biztosított kedvezményeket (tandíjkedvezmény, ösztöndíj stb.) kiérdemelje, s ezzel a szülő tartási terheit enyhítse. Megfelelően együtt kell működnie a gyermeknek és szülőjének abban is, hogy a továbbtanuló gyermek a társadalmi ösztöndíj lehetőségét igénybe vegye. A gyermeknek mindezzel kapcsolatos felróható magatartását a terhére figyelembe kell venni, és az nemcsak a tartásdíj összegének a megállapítására hathat ki csökkenőleg, hanem adott esetben a tartási kötelezettség megszüntethetőségére is vezethet.
A már említett általános művelődéspolitikai szempontokra tekintettel a gyermeknek a továbbtanulásra való alkalmatlanságát lehet megállapítani, ha főiskolai, egyetemi tanulmányait szellemi vagy testi adottságainál fogva tartósan nem képes eredményesen folytatni. Ugyanilyen elbírálás alá esik, ha a továbbtanulás ideje neki felróható okból tartósan elhúzódik. A magatartás okait, a gyermek körülményeit, a szülőknek vele szemben tanúsított magatartását természetesen igen behatóan vizsgálni kell. E vizsgálódás során a főiskola, egyetem véleményének a beszerzése is szükséges, mert csak valamennyi ok kellő ismeretében bírálható el, hogy a gyermek továbbtaníttatásának anyagi támogatása a társadalmi felfogás szerint a szülőktől elvárható-e.

Kedves ObadaFan!!!
Nagyon köszönöm a kimerítő választ!

ObudaFan!!!!!!!!

Bocsánat!

Nincs mit.

Korábbi levelemre visszautalva kérdezném nagykoru gyermek esetében/mert nyilván csak akkor beszélhetünk erről/ mit is jelent kifejtve mondjuk a kivül álló szülő felé "súlyosan kifogásolható magatartás " mely jogosultat tartásra méltatlanná teszi.Távol álljék tőlem bármi cinizmus de kérdezném ez narrativában is megvalósulhat-e vagy csak fizikálisan?Péter54

XXIX. számú Polgári Elvi Döntés
a tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartásáról
A családi kapcsolatból eredő jogok és kötelezettségek vonatkozásában - így a tartás jogát és kötelezettségét illetően is - különös jelentősége van az erkölcsi követelményeknek. Erre is tekintettel mondja ki a Csjt. 60. §-ának (3) bekezdése, hogy nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. A törvény azonban közelebbről nem határozza meg, hogy milyen körülmények fennállása esetén lehet az érdemtelenséget megállapítani.
Az említett erkölcsi követelmény szem előtt tartásával az összes körülmények beható mérlegelésével kell megítélni a továbbtanuló gyermeknek a tartásra kötelezett szülővel vagy vele együttélő közeli hozzátartozójával szembeni nem megfelelő magatartását is. A nagykorú gyermektől fokozottabban elvárható, hogy a tartásdíjat fizető szülőjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem a tartás alapjául szolgáló családi kapcsolatnak megfelelő magatartást tanúsítson, mert e tekintetben már van olyan belátása, amellyel magatartásának helyes vagy helytelen voltát és annak következményeit kellően értékelni tudja. A törvényen alapuló tartásra ezért nem méltó a főiskolai, egyetemi tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermek, ha neki felróhatóan a tartásra kötelezett szülőjével vagy vele együttélő közeli hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít. Gondosan vizsgálni kell azonban, hogy a magatartást milyen ok és körülmény váltotta ki, különösen azt, hogy a kötelezett magatartása idézte-e elő, végül, hogy az a gyermeknek a társadalmi felfogás szerint valóban súlyosan felróható-e.

Ugyanakkor a gyakorlatban a verbális megnyilvánulások ritkán elegendőek ehhez.

Lehet hogy ez is használható? Ptk. IV. cím 3. fejezet 24-es § (3) -as bekezdés. De ezt majd a jogászok megmondják.

Kedves Bewichwed!
Csak megkérdezném,hogy nagy vonalakban a Ptk.IV.cim 3.fejezet 24-es § (3)-as bekezdés mir irányadó illetve miről rendelkezik?
Köszönettel:Péter54

Megköszönném ha valaki válaszolni tudna a kérdésemre mivel 11.30-kor lesz a tárgyalásom.Péter54

Nézd, már egy tinit sem lehet arra "kötelezni" hogy az apját látogassa stb. - ha neki erről más a véleménye v. netán aznapra jobb programja adódik.

Azt hogy a gyereked részéről miért is alakult ki veled szemben ellenszerv, neked kell az okát tudni - sokféle is lehet.

Ha úgy érzed, hogy csak a t.díj kell és semmi kontakt, vagyis magasról sz. rád, akkor ezt szóvá teheted a bíróságon. De mível már nagykorú a gyerek, ezért erkölcsileg felelősségre vonni nem lehet.

Kedves monalisa1!
Véleményem szerint pontosan azért mert nagykoru a gyermek ezért lehet ERKÖLCSILEG felelősségre vonni JOGILAG viszont nem vagyok biztos benne.
Megköszönöm a rekciódat de azért megkérdezném ez volt -e a válasz a kérdésemre?Péter54

Péter54

Nyugi ne idegeskedj, ha ez az első tárgyalás sok minden ugysem történik. Az idézett törvényt nézd meg a jogtárba itt is van a fórumon.
A tárgyaláson vigyázz a megnyilvánulásaidra.....

Bewiched,köszi!
Nem vagyok ideges csak értetlenséggel állok az egész kereset előtt és etikailag nagyon is megkérdőjelezhetőnek tartom.
Tudom ez az itélkezés szempontjából közömbös.Péter54

A Ptk. 24. §-nak nincs (3) bekezdése. Egyébként tartásügyben a Ptk-ra nem igazán érdemes hivatkozni.

Sziasztok!
Tanácsot kérnék gyermektartásdíj vonásának leállításával kapcsolatban.

Két gyermekem után fizetem a jövedelmem 20-20%-át 1992 óta.
Tanárként ez negvenegynéhány ezer Ft, kiszámítható, hogy nekem ezután kb 60-65 marad "megélhetésre" (Ajánlom bárkinek a próbát)

Na, de nem ez a lényeg.
Fiam (az idősebb) betöltötte 24. évét, és elvégezte az egyetemet is -szinte!!!
Tavaj a tavaszi szemeszterben kellett volna államvizsgáznia, de néhány szigorlat hiányzott, ezeket a mostani vizsgaidőszakra halasztotta. Állítólag már mind megvan. Közben öszöndíjjal (Erasmus) külföldön hallgatott egy fél évet, és ott is szándékozik maradni. Az államvizsgát azonban még mindig nem tette le, állítólag már nem fért bele az időbe, majd májusban. Közben a külföldi lakhelyén munkavállalási engedélyt vált. (még nem dolgozik)

Az édesanyja az enyémnél jelentősen jobb anyagi viszonyok közt él (háziorvos + 3-4...x cégnél üzemorvos)

A kérdéseim a következőek:

• Kell-e még fizetnem a fiú után a tartásdíjat?
• Ha igen, meddig?
• Ha nem, hol, hogyan kell elindítanom a tartásdíj letiltásának megszüntetését, és milyen dokumentumok kellenek ahhoz?

A segítséget előre is köszönöm!

Sancho

Legkésőbb 25 éves életkora betöltéséig lehetsz csak kötelezve un. rokontartás fizetésére - a 18 életévét betöltött családtagnál már nem gyerektartásnak nevezik azt ami.

A t.díj megszüntetése, de legalábbis is mérséklése iránt ahhoz a bírósághoz lehet keresetet beadni ahol anno a kötelezést elrendelték.

Egy nagykorútól már elvárható, hogy legalább részeben saját maga gondoskodjon a megélhetéséről - a mindenkori nappali tagozatos tanulmányai mellett ellenére is -, és figyelemmel arra, hogy külföldön már adott be munkavállalási kérelmet, vélem annak engedélyezése már csak adminisztratív időlegesség.

Így a fiadnak élőszóban a tárgyaláson, vagy a bíróság által feléje írásban feltett/eljuttatott kérdésre válaszolnia kell majd: miként is a tanulmánya és a munkavállalása.

Ae ex-ed jövedelmét sajnos nem veszik figyelembe amikor a te tartási kötelezésedről van szó.

Legtovább...