Tartásdíj - Gyermekelhelyezés

Ha van jogi képviselőd az ügyben, akkor az ő taktikáját kövesd, mert jobban ismeri az ügyet, mint én innen abból a pár mondatból, amit leírtál.

Szia obuda!

Köszi a jó tanácsot de ez a gyámügyes dolog akkor is működik ha még nincs itélet az ügyben?? Most vátuk novemberben a bírói itéletett...

Az ügyvédem szerint ez jó is lehet mert ezzel a befolyásolással könnyen elérhetik hogy megvonják az anyától a nem tudom jól írom e de valami teljes szülöi jogot vagy mit...

Minden esetre van most két szakértői véleméynünk amiben mind két egymástól is teljesen független szakértő mellettem foglalt állást az elhelyezés ügyében.. És ezeket mind az anya kérte ... Ügyvédem szerinte a bíróság ezt fogja alapúl venni!!

Z.

Lárma!
Szerintem a gyámhatóság felő jelezd a történetet, mert ha a hatóság hivatalból kimegy vizsgálódni, az érdekes adalékot jelenthet a perhez, és nem épp ellened.

Kedves Burnout! Köszönöm az együttérzést, de amióta elváltam az én életem tulajdonképpen sokkal jobb lett. Van állásom, van lakásom és már csak 2 gyereket kell eltartanom, egy alkoholista, munkakerülő férjet nem. Amikor dolgozott, akkor a fizetését itta el, amikor nem dolgozott, akkor az én fizetésemet. Amióta nincs velünk, azóta ki van fizetve a rezsi és ha szerényen is, de megélünk és mindenünk megvan. Ráadásul van mellettem egy megbízható férfi, akire mindenben számíthatok. De ehhez idő kellett. Eleinte nagyon nehéz volt egyedül, de erős vagyok és talpra álltam. Ezek még előtted vannak.
Kedves Láram! Sajnos a gyerekek befolyásolhatóak. Eleinte az apjuk elvitte a lányokat. A nagy lányomat már nem tudta befolyásolni, de a kicsit mindig agymosással hozta vissza. Napokig alig állt szóba velünk. Nem tudom, hogy mit mondhatott neki, de borzasztó volt és sok türelmet igényelt. A gyerekeknek mindig hiányzik a távol lévő szülő, bármilyen is az. Minél inkább nem törődik a gyerekkel, a gyerek annál inkább meg akar neki felelni. Azt hiszi, hogyha mindent megtesz, amit a szülő kér, akkor jobban fogja szeretni. Ehhez a normális szülőnek sok türelemre van szüksége és kitartásra.

Kedves Fórumozók!!

Egy rendkívül érdekes dolog történt a napokban és szeretném kérni a véleményetek!!
Ezek az előzmények:
Régebben már írtam itt róla hogy gyerek-elhelyezési per közepén vagyok.. Most pedig talán már a cél előtt.. Eddig a 10 éves fiam, aki egyébként egy teljesen felszabadult jó kedvű jól tanuló gyerek, velem élt mér több mint fél éve.. Mikor külön költöztem az anyjától, akkor azt mondta egy percig sem marad vele, mert haragszik rá, mert egy olyan emberrel találkozgat és azóta már gyakorlatilag él is vele, akit a fiam nem akart elfogadni.. Őt jelölte meg annak okául hogy nincsenek együtt a szülei…
Persze az anyját többen támadták is e miatt, hogy nem hajlandó lemondani a fickóról a fia érdekében sem.. Ezért hát, hogy mentse ami menthető elráncigált minket egy igazságügyi pszichológushoz. Biztos többen ismeritek. Dunaújvárosban a Borsos nevet… Na ott készült egy szakvélemény ahol a fiammal nem tudott az úr beszélni mert nem tetszett a gyereknek a fickó de azért leírta utána hogy az anya alkalmatlan a gyereknevelésre és engem jelölt meg akinél elkéne helyezni a gyereket… Ez volt tavaly decemberben… Azóta egy feljelentés sorozat és rágalom hadjárat indult ellenem… A sárgaföldig vagyok mocskolva a bíróság előtt és persze írásban. Még olyat is leírtak hogy mikor elindulok a kocsival akkor nincs bekötve a gyerek öve… Tudni kell hogy Ő mindig beköti ha azonnal nem is de pár másodperc múlva igen… Na hát eljutottunk odáig hogy az anya és ügyvédje kibulizott egy másik szakértőt is mert arra hivatkoztak hogy a gyereket is meg kell vizsgálni.. Ez is megtörtént pár hete… Itt gyakorlatilag ugyan az az eredmény született, mint az elsőnél azzal kiegészítve hogy a fiam a velem töltött fél év alatt eljutott odáig hogy egyáltalán szobaállt a pszichológussal és több mint egy órát kettesben beszélgetett vele.. Itt leírj a hölgy hogy a fiam egyértelműen kifejezte hogy velem kíván élni és nálam jobb helyen is lenne.. Stb, stb… Továbbá megvédte a másik kollégája szakvéleményét is, akit egyéb iránt nem is ismer.. És csúnyán kioktatta a fiam anyjának az ügyvédjét pl olyanokért hogy az kifogásolta hogy feladatokat adok a gyereknek és ezzel önállóságra akarom nevelni.. Szóval ezt is elküldte a bíróságra…
Na most pedig jön az ami felettébb furcsa:

Pénteken az iskolából a fiam már a volt anyósomékhoz ment haza.. Ez egy szokványos dolog volt.. Mivel egész héten nálam van és a szüleimhez járunk ezért természetesnek vettem hogy oda menjen mert az anyjához nem nagyon járt aki egyébként pár óránál többet nem is volt soha vele sőt már fél éve nála sem aludt…. Az anyósom azt kérte a bírótól hogy nálam helyezzék el a gyereket mert szte baj van a lánya agyával…
Tehát nem láttam a gyereket péntek óta.. Mivel szünet van ezért mondtam hogy csak maradjon nyugodtan. Aztán október 31-én még reggel hívott a fiam hogy mikor megyünk a szüleimmel az egyik közeli falu temetőjébe mert eljönne velünk.. Természetesen vittük is. Nem volt semmi kirívó a viselkedésében.. Délután egy óra felé haza értünk és Ő továbbra is maradt az anyóséknál.. És ezután történtek az események… Kb. 6 óra elé.. tehát pár órával azután hogy elváltunk, felhívott hogy Ő most elmegy az anyjához aludni és csak azért szól most mert lefog merülni a telefonja és később nem tud majd hívni… Azonnal éreztem hogy valami itt nincs rendben… Ennek még este utána is néztem.. Természetesen az anyja házánál nem volt senki… Másnap reggel 8 kor már ott álltam a ház előtt és hívtam a gyereket. Ki volt kapcsolva.. Nagy nehezen az anyja telefonját feltudtam hívni… Mondtam neki hogy a fiammal akarok beszélni. Ő átadta neki és kérdeztem tőle hogy hol van most?? Mire hogy anyánál vagyok.. Persze hamar kibukott hogy ott állok a ház előtt és egyértelmű hogy nem ott van.. Aztán kivette az anyja a kezéből a telefont és nagy nehezen kiszedtem belőle hogy hol vannak.. Mint kiderült annál az embernél akit mindig is megvetett a fiam. Az anyja hapsijánál. Ott aludt. És miután megint hosszasan és már fennhangon kértem az anyját hogy adja a fiamnak a telefont mert beszélni akarok vele… addigra a fiam már nem akart velem szóbaállni…L Aztán este sikerült elkapnom őket az utcán. Oda mentem a fiamhoz de Ő csak sírva fakadt és azt mondta hogy az anyjával akar élni és már haza sem akar jönni… Aztán ott is hagyott.. Teljesen olyan volt mint aki komában van… Mint akinek irányítják a viselkedését a gondolatit… Mint aki agymosáson ment keresztül…

Az itt a nagy kérdés hogy vajon normális dolog e az hogy pár óra leforgása alatt ekkorát változzon egy 10 éves gyerek??? Pont ellenkező irányba megy mint eddig!!! Vajon a bíróság ezt hogy fogja megítélni?? Teljesen kétségbe vagyok esve, hogy valami földön kívüli dolgot műveltek a fejével…L Lehet valami boszorkányságról van szó???

Bocsánat hogy kicsit hosszúra sikerült!
Mi a véleményetek???

Z.

Köszönöm a válaszokat.
Toma, remélem, nálunk nem fajul el ilyen csúnyán a helyzet, mindenesetre nem irigyellek.

Egyébként azt hiszem mindegy. Ha az apa mindent felszámol, akkor nem akar fizetni. Én több mint 2 éve próbálom behajtatni a gyerektartásdíjat. A végrehajtó 1,5 év után kitűzött egy árverést a fél házára. Persze nem jelentkezett senki. Ezután azt mondta, hogy menjek a rendőrségre vagy a gyámhatóságra, ő befejezte. Hol védi a magyar jog a gyerekeket. Bejelentett munkahelye nincs, állítólag vállalkozóként dolgozik egy nagy cégnél. Ott persze bizonytható jövedelme van, hiszen számlát ad, de mégsincs letiltható jövedelme. Új kocsija persze van, havi 50e ft törlesztéssel, de a gyerekeknek a 20e ft-ot nem tudja szegény odaadni. Szóval kedves "burnout" őszinte részvétem.

Nem feltétlenül. A másik fél bizony0thatja (nyilván elsősorban tanúkkal), hogy jobban él az apa, mint a minimálbérből telne, és akkor egy vélelmezett jövedelem alapján.

Úgy tudom, hogy vagy közös megegyezéssel, fix összeg, vagy a minimálbér alapján állapítják meg a gyerektartásdíjat, ha nincs bizonyítható jövedelem.

Kérdezni szeretnék valamit. Mi alapján állapítják meg a 3 gyerek után járó tartásdíjat, ha az apa - a közelgő válás miatt - mindent fölszámol? (bankszámla, munkahely, vállalkozás,..)
Köszönöm előre is.

Laci 3076!

A gyermek elhelyezésének alapvető szempontja: a gyermek érdeke. Ezért a bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia. Egyes kiragadott körülmények túlértékelése, más szempontoknak pedig a figyelmen kívül hagyása akadályozza, hogy a gyermek elhelyezésénél a gyermek érdeke megfelelően érvényesüljön.
A bíróságnak gondosan vizsgálnia kell, hogy a szülőket az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik, alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell vennie a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a gyermeknek a szülő iránt táplált érzelmeit, a gyermeknek az egyik vagy másik szülőhöz való kötődését, a szülő nevelési képességét, az iskoláztatási lehetőségeket. Vizsgálni kell továbbá a felek anyagi és lakáshelyzetének alakulását, azt, hogy a gyermek tartása, gondozása, egészségügyi ellátottsága melyik szülő környezetében van jobban biztosítva.
Értékes adatokat szolgáltathat a gyermekelhelyezés kérdésében való döntéshez a környezettanulmány, a bölcsőde, óvoda, iskola véleménye, megfelelő esetekben a pszichológiai szakvélemény. Ennek beszerzése különösen akkor indokolt, ha a kellő alapossággal felderített tényállás alapján - az eset sajátos körülményeire (a gyermek egyénisége, érzésvilága, a családban kialakult légkör stb.) is figyelemmel - várható, hogy a pszichológiai szakvélemény elősegíti a gyermek érdekét szolgáló helyes döntést.
A Csjt. 71. §-ának (1) bekezdése értelmében hangsúlyozott kötelessége a szülőknek: biztosítsák az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük részére azt, hogy az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson. Ezt a véleményt - a gyermek korára, érettségére figyelemmel - tekintetbe kell venni. A gyermek akkor tekinthető az ítélőképessége birtokában levőnek, ha koránál és helyzeténél fogva képes önállóan és befolyásmentesen kialakítani véleményét.
A Csjt. 74. §-a részletesen szabályozza a gyermek meghallgatását is a szülői felügyelettel, a gyermek elhelyezésével, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos perekben. Általános szabály, hogy indokolt esetben - így akkor is, ha azt a gyermek maga kéri - meg kell hallgatni a gyermeket is, amely meghallgatás közvetlenül vagy szakértő útján történhet. A gyermek közvetlen meghallgatásáról való döntése során a bíróságnak a gyermek életkorára, illetve - amennyiben arra a per adataiból következtetni lehet - érettségére figyelemmel kell lenni [12/1995. (VI. 22.) IM r. 3. §-a].
A gyermek egészséges személyiségfejlődését az segíti elő, ha megszokott környezetében, őt szeretettel körülvevő személyek gondozásában nevelkedhet. A gyermeknek biztonságérzetet nyújt a megfelelő környezet állandósága, a környezetváltozás, az elhelyezés váltogatása viszont szorongást, félelemérzetet kelthet benne. Ennek a személyiségre károsan ható következményeitől a szülők kötelesek a gyermeket megvédeni. Az állandóság követelményének érvényre juttatásánál a gyermek és a szülő közötti személyes kapcsolatnak és nem a lakóhelynek van elsődleges jelentősége. Az egészséges fejlődést elősegítő környezetben való megmaradás biztosítása olyan fontos szempont, amelyet a gyermekelhelyezésnél figyelembe jövő körülmények között jelentőségének megfelelően kell értékelni, a gyermeket az indokolatlan környezetváltozás izgalmaitól, az ezzel járó megrázkódtatásoktól meg kell kímélni.
Esetenként a gyermek érdekében mégis meg kell változtatni a gyermek környezetét. A bírósági határozat alapján a gyermeket kiadni köteles szülő súlyosan vét a gyermek érdekei ellen, ha - a törvényes rendelkezéseknek közvetve vagy közvetlenül ellenszegülve - a gyermeket magánál visszatartja. Az ilyen - erőszakkal vagy más jogellenes magatartással - teremtett vagy fenntartott helyzet ezért általában még akkor sem adhat alapot az állandóság - mint a gyermek elhelyezésénél figyelembe veendő körülmény - döntő súllyal való értékelésére, ha ez az állapot hosszú ideje áll fenn. A gyermek nevelésére való alkalmatlanságra vonható következtetés abból, ha a szülő a gyermeket el akarja idegeníteni a másik szülőtől, és a befolyásolt gyermek érzelmeire hivatkozással kívánja megakadályozni, hogy a gyermek ahhoz kerüljön, akinél a bíróság elhelyezte. A szülőnek kötelessége felkészíteni a gyermeket arra, hogy a másik szülőhöz kerül, a fogadó szülőnek pedig kötelessége elősegíteni, hogy a gyermek úgy szokja meg új otthonát, hogy a régi környezetében megszokott személyekkel, így különösen a másik szülővel megfelelő kapcsolatot tarthat fenn.
Súlyosan esik a szülő terhére, ha - szembeszegülve a bírósági határozattal - különböző eszközökkel (pl. új perek ismétlődő indításával) akarja megakadályozni a gyermeknek a másik szülőhöz kerülését, abban bízva, hogy - az állandóság szempontjára tekintettel - a gyermek végül is nála marad. A bíróságnak alkalmaznia kell mindazokat a jogi eszközöket, amelyek bármelyik szülőnek az erőszakos, önkényeskedő, a bírósági határozat kijátszására törekvő magatartását meggátolják. Ha valamelyik szülő a gyermeket egyoldalú elhatározással, önkényesen viszi el a gyermeket jogszerűen magánál tartó szülőtől, megfelelő rendelkezéssel (pl. ideiglenes intézkedéssel) olyan helyzetet kell teremteni, hogy a jogszerűen eljáró szülő érvényt szerezhessen jogainak.

4. A Csjt. 24. §-a szerint a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak, és egymást támogatni kötelesek. A házastársi hűséget sértő magatartás akkor értékelhető a gyermek elhelyezése körében, ha az a családdal szembeni felelőtlenséget, önzést, közömbösséget juttatja kifejezésre. A családi élet felelőtlen megbontása, a házastárs, a gyermek indokolatlan elhagyása kétségessé teszi, hogy ez a szülő rendelkezik-e a gyermek neveléséhez szükséges személyi, erkölcsi tulajdonságokkal.

Ennek az elvnek a helyes érvényesülése érdekében azonban a bíróságnak törekednie kell annak felderítésére, hogy milyen előzmények vezettek az életközösség megszakadására. Ha ugyanis a visszamaradó házastárs szeretet nélküli, tűrhetetlen magatartásával, netán tettlegességgel vagy esetleg a házastárs számára elviselhetetlen más magatartással (pl. sorozatos megaláztatás, megszégyenítés, kíméletlen önzés) maga idézte elő a házasság megromlását, a másik házastárs távozását, ez éppen ennek a szülőnek a nevelésre való alkalmatlanságára szolgálhat - az összes körülmények körében terhére mérlegelendő - bizonyítékul.
A Csjt. 72/A. §-ának (2) bekezdése szerint a gyermekelhelyezés megváltoztatását a 18. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn - két éven - belül, illetőleg a határidő letelte után is csak abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll. E rendelkezés alkalmazásánál a körülmények lényeges megváltozását a gyermek érdeke szempontjából kell vizsgálni. Nem elég tehát a körülmények lényeges megváltozása (pl. az elvált házastárs új házasságkötése, lakáshelyzetének rendeződése, anyagi viszonyainak javulása), hanem azt is vizsgálni kell, hogy az elhelyezés megváltoztatása szolgálja-e a gyermek érdekét.
Abban az esetben, amikor a szülők a gyermek elhelyezéséről egyezséget kötöttek, és utóbb az egyik szülő a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt pert indít, gondosan vizsgálni kell, letelt-e a Csjt. 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidő, illetőleg a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét valóban súlyosan sérti-e, az egyezség megváltoztatása a gyermek érdekét szolgálja-e, továbbá hogy valóban megváltoztak-e azok a körülmények, amelyek a gyermek korábbi elhelyezését indokolták. A tárgyalás gondos előkészítésével érhető el, hogy a veszélyeztetett gyermek azonnali bírósági segítséget kapjon elhelyezése megváltoztatásához, de az is, hogy kitűnjék, vajon nem alaptalan perlésről van-e szó. Ha igen, akkor a jól előkészített első tárgyaláson indokolt befejezni a pert a kereset érdemben történő elutasításával, a lehető legrövidebbre csökkentve azt az időt, amely alatt a gyermeket megfelelően tartó szülő zaklatása fennáll.

Több mint 4 éve váltam el. 2 lányomat egyedül nevelem. Volt férjem nem hajlandó gyerektartást fizetni. 2005-ben sikerült 16 havi díjat behajtani, de azóta (26 hónapja) nem fizet. A végrehajtás állítólag sikertelen volt. A végrehajtó 1x próbálkozott, de mivel csak fél ház van a nevén így az árverésre állítólag nem jelentkezett senki. A gyámhatóság nem előlegezi meg, mert a végrehajtó az ingatlanára jelzálogjogot jegyzett be. Tehát ha van valami elárverezhető ingatlana, akkor a gyármhatóság se tesz semmit. Azzal, hogy jelzálogjog van rajta mit kezdjek. Amíg nem akarja eladni az ingatlant nem megyek semmire. Feljelentettem a rendőrségen. Kíváncsi vagyok, hogy ebből mi lesz. Van valakinek használható tanácsa, hogy mit tehetek még, hogy a 2 gyerekre járó borzalmasan nagy, havi 20.000 Ft-ot be tudjam hajtani egy olyan apán, aki még csak a gyerekei születésnapját se tudja?

Szerintem is simán lehet elhelyezés pert indítani, és talán a kislány aki már nem is olyan kicsi, csak a tv szerinte, szoval meg kéne próbálni akár pszichologiai vizsgálattal a gyerek ohaját is előtérbe helyezni, mert gondolom a vizsgálat is azt hozná ki hogy a gyerköc nálatok szeretne lenni....

Szia!

Én nem vok szakértő, de a leírtak alapján sztem simán elkezdhetitek a gyerekelhelyezési pert.Ezzel csak a meglévő gyakorlatot szentesíti a bíróság.Azért egy jó ügyvéd nem árt, nehogy anyuka hirtelen átváltozzon aggódó és gondoskodó anyukává.

Irigyellek a harmonikus párkapcsolatodért és hogy még a pároddal is jól kijön a kislányod.

Tisztelt Szakértő!

A következőkben kérném tanácsát. 2003-ban elváltam, 1999-ben született gyermekemet a válást megelőző két évben bár közös háztartásban éltünk volt feleségemmel, én neveltem (ovóda-munkahely-óvoda…), ezalatt volt feleségem munkahelyére hivatkozva nem vett részt családunk életében (korán ment későn jött). Idővel több dologra fény derült (hűtlenség(ek)), aminek következtében sor került a válásra. Kislányom és én nagyon közeli kapcsolatban álltunk akkor, ami érthető is hiszen időnk java részét együtt töltöttük. A válást - bár szerettem volna ha a kislány velem marad – a gyermek érdekében korrekten intéztük. A láthatás is biztosította számomra, hogy folyamatosan részt tudjak venni a kislány életében. A válás után volt feleségem azonnal odaköltözött a kislánnyal a barátjához. Ez a kapcsolat egy évig tartott, amely elég viharos volt tekintettel arra, hogy volt feleségem és barátja között sokszor tetlegességre került sor, melynek a kislány is több alkalommal tanúja volt. A tetlegesség nyomát több alkalommal én is láttam volt feleségemen. A kislányt abban az időszakban a láthatási idő kivételével a volt barátjának az édesanyja „gondozta”. A következő kapcsolatában -2 hónap elteltével – volt feleségem már albérletben élt, ide költözött új barátja, akivel közel 6 hónapot töltöttek együtt, és szintén volt példa a tetlegességre.

Én közel három éve élek párommal harmonikus kapcsolatban. A kislányom és párom között úgy érzem őszinte szereteten alapuló kapcsolat alakult ki. A dolgok akkor változtak, amikor volt feleségemnek az egy évig tartó kapcsolata megszakadt (kb. 2 éve, ahol kislányomat a volt barátjának az édesanyja nevelte), ettől kezdve a kislány több időt töltött velünk. Az elmúlt két évben pl. a kislány MINDEN olyan esetben mikor beteg lett mi ápoltuk, gondoztuk. Ez jelenleg is így van. Volt feleségem az elmúlt két évben az, „éppen aktuális munkahelyére” hivatkozva „nem tud” részt venni a kislány nevelésében. A válás után reméltem, hogy több időt tölt majd a gyermekkel, de sajnos a szórakozást, kikapcsolódást még mindig sok esetben fontosabbnak tartja.

Most ott tartunk, hogy gyakorlatilag párommal neveljük kislányomat. Kislányom úgy érzem – illetve több lakalommal mondta is – nagyon jól érzi magát nálunk. Itt biztosítva van számára a nyugodt légkör, van lehetősége pihenésre, feltöltődésre. Számomra az a legfontosabb, hogy kislányom „normális” körülmények között nőjön fel.

Az elmúlt hónapban 10 napot töltött csak az édesanyjánál, októberben eddig a 26 napból 3 napot töltött az édesanyjával.

Volt feleségem természetesen októberben is igényt tart a tartásdíjra, ami tekintettel arra, hogy a családi pótlékot is ő kapja, és adott hónapban csak 3 napot töltött a gyermekkel, számomra inkább feleségtartásnak tűnik. Az elmúlt félévben, minden adott hónapban több mint 17 napot nálunk töltött a kislány. Én nem látok esélyt a változásra, illetve volt feleségem nem törekszik több időt tölteni a kislánnyal.

Megértem, hogy a törvény az édesanyát, illetve a gyermeket védi, de úgy vélem ( és természetesen örülnék is neki) a kialakult helyzetben célszerűbb lenne ha a kislányt mi nevelnénk.

A bírósági tanácsadáson a tartásdíjról pedig csak annyit mondtak, hogy vagy megegyezek az édesanyával, vagy fizetek, illetve másik lehetőségként a gyermek-elhelyezési per megindítását javasolták.

Úgy érzem az eltelt majd kilenc évben minden tőlem telhetőt megtettem, hogy kislányom megkapja mindazt, amit más gyermek is megkaphat.
Tisztelettel kérném tanácsát, hogy a kialakult helyzetben véleménye szerint mit tehetnék:

• tartásdíjfizetés
• gyermek-elhelyezési per (milyen reális esély lehet)

Tisztelettel: laci