élettárs+vagyonmegosztás


Kovács_Béla_Sándor # 2008.10.04. 10:54

Akkor kivétesen: ha nem járt el szakértő az ügyben, akkor a perköltség az eljárási illeték (ezt, gondolom, te fizetted) és kinek kinek az ügyvédi költsége. Egyezség esetén a saját ügyvédjét szokás szerint ki-ki maga fizeti. Vagyis marad az illeték, amelyet ha 50-50%-ban viseltek, akkor még neked kell visszakapnod a felét. Vagyis egy ilyen tartalmú egyezség ezen a téren nem hogy nagy, de kicsi kiadással sem jár a részedről.

Ha perbéli egyezséget köttök, akkor nem szünetel a per, hanem megszüntetik. (A szünetelésnek nincs külön költsége - de ez mindegy, ha úgysem szünetel.)

Lolita # 2008.10.04. 11:12

köszi
az a helyzet hogy elég rosszul élek, ezért perköltség feljegyzést (nem tudom a pontos nevét már)kértem az elején, tehát MÉG nem fizettem semmit. A per ugye azért kellett mert az exem nem ismerte el hogy nem 50-50 %-ban vagyunk tulajdonosok, mint a tul. lapon van, hanem valóságban kb. 80-20. én beleegyeztem a nyugalom kedvéért a 65/35-be, de azért ez már túlzás lenne, hogy még a perköltséget (az a bizonyos illeték) is ebben az arányban fizessük azért, mert ő nem ismeri el, ami tény. egyébként is amikor megismerkedtünk ő kérte hogy majd írjunk vagyonszerződést, de mire erre sor került volna már nem volt hajlandó megcsinálni. Emiatt kell NEKEM pereskedni. De hány % ez? Mindkét ügyvéd határozottan azt mondta, hogy a pert szüneteltjük a ház eladásáig és az osztozkodásig.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.10.04. 11:44

Nos, mint mondtam, nem ildomos dolog beleszólni a megbízott ügyvéd munkájába.

A peres eljárás illetéke a pertárgy értékének 7%-a. (Ha felesebn viselitek, akkor rád 3,5% esik.)

Lolita # 2008.10.04. 11:59

Rendben, értem és köszönöm. Egyébként ez nem beleszólás.

VICA2008 # 2008.10.05. 06:16

Tisztelt Fórum!

Édesapánk halála után édesanyánk új társra lelt, aki lakcímkártya szerint ugyan nem, de a valóságban nála lakik. Ez már több éve tart. Érdeklődöm, keletkezik-e az így ott lakó férfinak halál esetén bármi (pl. haszonélvezeti) joga az 50%-ban az én és 50%-ban anyukám tulajdonát képező családi házon, ugyanis a férfi a házát már a gyerekeire iratta, akikhez be van jelentve állandóra.
Attól tartunk, valami hátsó szándék vezérli őket, akár úgy hogy a férfi maga, vagy az ő családja szeretne ebbe a házba tartósan beköltözni.
Ad erre a jog ebben az esetben lehetőséget? Hogy lehet ezt kivédeni?

Köszönettel.
Éva

Kovács_Béla_Sándor # 2008.10.05. 06:24

Nem.

VICA2008 # 2008.10.05. 06:33

T KBS!

A nem mire vonatkozik?

  • arra, hogy a férfinak nem keletkezik semmi joga ha már nem él anyukám, tehát el kell hagynia a családi házat, vagy arra, hogy nem lehet kivédeni hogy ottmaradjon és használja.

Éva

Kovács_Béla_Sándor # 2008.10.05. 06:39

Arra.

Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó) # 2008.10.05. 06:46

De mindez nem jelenti azt, hogy az ön édesanyja ne írhatna ilyen tartalmú végrendeletet.

VICA2008 # 2008.10.05. 06:57

Tisztelt Ügyvéd úr!
Köszönöm válaszát, de két ellentmondó kérdést tettem fel, ezért kérem pontosítsa, mit kell a végrendeletnek tartalmaznia, hogy a férfi ne maradhasson a lakásban?
Köszönettel: Éva

Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó) # 2008.10.05. 08:12

A válaszom egyértelmű volt. Arra vonatkozott, hogy az élettárs végrendelkezés folytán örökös lehet.
Az édesanyja tulajdonában álló tulajdoni hányad ily módon az élettárs tulajdonába kerülhet.
Teljes körű választ adtam.

VICA2008 # 2008.10.05. 08:59

Tisztelt Ügyvéd úr!
Köszönöm a válaszát, pontosan fordítva értettem az kérdésemre - nem Öntől kapott - válaszokat. Úgy olvastam, hogy a férfinek joga van ott maradni a lakásban, és anyukámnak kell ezt végrendeletileg megakadályoznia. Így ok, azaz ha nincs a férfi javára szóló végrendelet, akkor nem tarthat igényt az ottlakásra.

Köszönöm.
Éva

monalisa1 # 2008.10.05. 09:22

Tudnám javasolni, hogy a végrendelet megtámadhatatlan legyen, azt készítse ügyvéd vagy közjegyző - akkor biztosan a kívánalomnak megfelelő jogi fogalmazású szöveg kerül bele. (Igaz pénzbe kerül, dehát...)

Monalisa
laikus hozzászóló

Kovács_Béla_Sándor # 2008.10.05. 09:29

Úgy olvastam,
Rosszul olvastad. Természetesen az én hibám... Szerencsére Mohos doktor megmagyarázta.

Akivalaki # 2008.10.06. 16:09

Tisztelt Ügyvéd Urak!

Együttélés esetén lehet-e örökölni egy elhunyt után?
Nem a végrendelet szerinti öröklést kérdezem az gondolom adja magát, hanem ha nincs végrendelet, vagy esetleg "véletlen eltűnik" a végrendelet! Egyenesági vér szerinti gyermek van. 1 fő nagykorú.
Adott egy családi ház 1/1 tulajdonban az egyik szülő nevén ( a másik elhalálozott) . Idő közben a tulajdonos élettársi kapcsolatba( nem regiszrált ) került, a számlák a tulajdonos nevére jöttek és így lettek fizetve is. Közösen az együttélés alatt sok mindent nem vettek. A ház állapotát tartották fennt. A gépkocsi is az 1/1 tulajdonos nevén van. Az élettársnak kevés a nyugdíja, így szinte saját magára sem elég.
Igényt tarhat-e valamilyen alapon a ház bizonyos részére százalékára? Jár-e neki haszonélvezet? Vagy mi jár neki törvényesen?

Köszönet a válaszokért!

Kovács_Béla_Sándor # 2008.10.06. 16:39

Az élettárs végrendelet nélkül nem örökös, hazsonélvezetet sem kap.
Az életközösség megszűnés miatt elszámolási igénye keletkezhet.

Akivalaki # 2008.10.06. 17:00

Tisztelt KBS!
Az elszámolás a bevitt pénz összeg és a munka ( háztartás vezetés stb ) alapján keletkezhet? VAGY?
Hozzáépítést, egyébb nagyobb építést nem végeztek, festés mázolás külső belső részen. állagmegóvás. Mekkora összegre %-ra tehető az igény kb?

Köszönöm!!!!

Kovács_Béla_Sándor # 2008.10.06. 17:42

Mekkora összegre %-ra tehető az igény kb?

Pardon? Azt én honnan tudhatnám?

Akivalaki # 2008.10.06. 17:54

Gondoltam van egy sablon , általános érvényű megközelítés, törvény hogy a bevitt javak arányában, vagy a nyugdíj x %-a vagy a napi munka átváltva pénzösszegre stb... Mint ahogy némely esetben még a szexet is pénzügyi alapnak tekinthetik.

Axel # 2008.10.12. 10:22

Tisztelt Fórumozók!

Élettársammal 6 éve bár az Ő nevére, de közösen vettünk egy lakást.
Ilyenkor én alapból ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos vagyok (jogokkal) és egy esetleges per esetén a bíróság csak a szerzési arányokat határozza meg, vagy "semmi közöm" a lakáshoz addig, amíg a tulajdoni igényemre keresetet be nem nyújtok. Ha az utóbbi, akkor a kereset benyújtásától számítok tulajdonosnak vagy pedig a bíróság számomra kedvező döntésének időpontjától?

Előre is köszönet a válaszokért!

monalisa1 # 2008.10.12. 13:56

Még ha szóban el is ismeri, készüljön róla egy papír, miszerint a lakás vételárához x M Ft-tal te járultál hozzá - sajnos ő sem halhatatlan., nehogy a rokonaival öröklési vitába kevedj a későbbeikben. És kontra.

Amennyiben nem ismeri el, kénytelen leszel bírósághoz fordulni és kérni a tulajdonjogot megállapítani és a megosztás arányát meghatározni. Igazolni kell tudni honnan/miből volt a pénzed és mennyi, ehhez leginkább a banki kimutatás szolgálhat - a vétellel lehetőleg aktulis időszakról. Annak hiányában esetleg tanúk igazolhatják, hogy neked igen is volt pénzed, melyet bár nem bankban tartottál.

A bírósági itélet jogerőre emelkedésétől érezheted magad "bírtokon belülinek".

Monalisa
laikus hozzászóló

ObudaFan # 2008.10.13. 13:14

A közös tulajdon a szerzéssel keletkezik, a bíróság az ítéletében azt csak megállapítja, nem keletkezteti.

Axel # 2008.10.19. 12:02

Beszéltünk a papírról, sajnos semmiféle ilyet nem hajlandó aláírni...

A közös tulajdon szerzése megtörtént. Így most tulajdonos vagyok, vagy ehhez a bíróság ítéletben való megállapítása szükséges?

Mondjuk nem szeretném, hogy kizárjanak. Úgy tudom ilyenkor birtokháborítással élhetek, azt viszont nem tudom, szükséges-e a bírósági ítélet.

Ez csak egy példa volt. A jogaimmal szeretnék valamennyire tisztában lenni, egyáltalán van-e.

Köszönöm

monalisa1 # 2008.10.19. 14:39

A tulajdonod megállapítása miatt sajnos muszáj lesz perre menni. A bírtokháborítás csak annak alapján majd.

monalisa1 # 2008.10.19. 14:46

Majd még azt is letagadja - legalább is megpróbálja -, hogy x idő óta élettársak vagytok., itt a lakás tulajdonáról (= vagyoni érték) van szó, és annak érdekében valószínűleg semmi sem szent és sérthetetlen részéről...

Fontos lesz bizonyítani, hogy a lakás vásárlásakor neked igen is volt x összegű pénzed., próbálj bankigazolást szerezni az akkori pénzmozgásodról.