házasság előtt szerzett vagyon

Tisztelt fórumozók!

Az alábbi kérdésem lenne felétek. Ha 2016-ban a párommal házasságot kötnék, de én a házasság előtt ( 2010. szeptemberében ) vettem egy ingatlant, ami a saját nevemen van ( adásvételi szerződés megvan ), illetve bútort, egyéb műszaki cikkeket, amiről szintén van számla, akkor ha válásra kerül a sor akkor a párom a felét kapja, vagy mivel a tulajdonom, ezért semmi köze hozzá. Vagy házassági szerződés a célszerűbb? A másik kérdésem: sokat hallani arról, hogy netán születik egy gyerek és az anyának nincs ingatlana, amiben nevelhetné a gyereket akkor én mint lakástulajdonos a saját lakásomra albérletet kell, hogy fizessek ha ott akarok rakni. Tehát kirakhatnak a saját lakásomból? 7-8 évnyi gyűjtögetés árán szerzett ingatlan nem szeretnék így elbukni.

Válaszokat és segítségeket előre is köszönöm

Ilyen perekben tipikusan tanúkkal lehet bizonyítani hasonló dolgokat.

És ha azt mondja, hogy azt MI vettük ? Hogy bizonyítom számla nélkül , hogy nem ? :/

Az ajándék különvagyon, a többi fele-fele arányban közös tulajdon. A közös kölcsön törlesztése megtérítési igényt keletkeztet.

Tisztelt Fórumozók!

Érdeklődni szeretnék az alábbi ügy esetleges kimeneteléről.
Férjem 2009 nyarán költözött nagyszüleimhez ahová be is lett jelentve.
Közel 2 évig nem volt munkája , ezalatt én vettem műszaki cikkeket.
Ezután 2012 őszén albérletbe költöztünk ezalatt az idő alatt áruhitelre vettem egy tv-t.
2014 tavaszán összeházasodtunk, visszaköltöztünk nagyszüleim telkére egy hátsó házba .
Ezután szintén áruhitelre vettem egy mosógépet ( ezt az életközösség megszakadása után egyedül fizettem) , a bútorzat nagyrészét nagyszüleim állták ajándékba nekem illetve egy beépített konyhaszekrényt és egy előszobafalat az ő szülei ajándékba neki illetve 1-2 bútort vettünk mi és mivel nem bolti vásárlások voltak számla egyáltalán nincs.
2015 nyárig éltünk együtt ,most válunk.
Kérdésem az lenne, hogy a fenti adatok alapján milyen ingóságok kerülhetnek be a vagyonmegosztás során a perbe?

Köszönettel: B. Ildikó

Nem továbbá, hanem vagy-vagy.

Köszönöm a gyors választ. tehát a feleség ugyanannyit örököl mint a gyermekek azaz egy gyerekrészt továbbá az özvegy kap még egy haszonélvezeti jogot is.

Duda 12 - meg ne sértődj, de a kérdésedre valahogy erre asszociáltam - mosolyogjunk együtt, - azután remélem jön KBS , vagy Obudafan, aki jogász szemmel olvassa majd és aszerint válaszol :)

Különvagyon az van, ez a tulajdoni hányad különvagyon is, de attól még örököl.
Ha nincs végrendelet, akkor a házastársaddal közösen lakott lakást a házastársad haszonélvezetével terhelve öröklik egyenlő arányban a gyermekeid, azzal, hogy a házastárs kérheti a haszonélvezet megváltását: ebben az esetben haszonélvezet helyett tehermentes ingatlan örökölnek a gyermekeid és a házastársad fejenként egyenlő arányban.
Az összes többi vagyontárgyadat a gyermekeid és a házastársad fejenként egyenlő arányban öröklik. Ami közös vagyon, ott természetesen csak a te részedet.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az lenne a kérdésem, hogy szüleimtől örököltem testvéremmel 1/2 házat és 1/2 földet, ha megházasodok és 3 év házasságot követően meghalok akkor ki mennyit örököl ha van 3 gyermekem az előző házasságomból és az "új" feleségemnek semmije nem volt házasságkötés előtt? A második házasságban lévő házastárs is örököl tulajdont és haszonélvezetet is ha csak 2-3 évig tartott az együttélés? Öröklés esetén nincs házasság előtt szerzett különvagyon?
Köszönöm, válaszát.

Nem lesz.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az lenne a kérdésem, ha házasság előtt van az egyik félnek saját tulajdonú lakása, akkor a másik fél automatikusan x év után lesz e tulajdonos?
Köszönöm válaszát!

brünhilda92

Azt, hogy mi hangzott el a hagyatéki tárgyaláson, az tudhatja meg, aki az ügyben ügyfélként vett részt. Vagyis elsősorban az örökösök és hagyatéki hitelezők.

kortisz72

Látni kellene az egyezségeteket, de könnyen lehet, hogy igen.

A "házastársi közös vagyon" topikban leírtam az elhunyt testvéremmel történteket.(minden közös vagyon a felesége nevén volt, a gyerekei így nem örököltek, gyakorlatilag az anyjuk semmizi ki a gyerkeket, akiben a testvérem vakon megbízott!)Se a gyámhatóságot, se a közjegyzőt nem érdekli a dolog, a végakaratát se mondhattam el a gyerekeinek, mert az anyjuk nem engedte.
A feleség a temetés teljes költségét -350.000,-Ft -is 'behajtotta' az anyukámon, rajtam (húg) és a barátokon.
A sírról minden általunk vitt koszorút, virágot kidob. Mivel folyamatosan hazudik, felmerült bennünk, talán a közjegyző előtt azt nyilatkozta, hogy a temetés költségeit ő viselte? Hogyan tudhatnám ezt meg? Mit lehet tenni, a folyamatos sírgyalázás miatt?

Tisztelt Obudafan!

Kérdésem a következő. Házasságunk alatt vettünk egy személygépkocsit hitelre, amit tavaly ki is fizettünk. Ezt követően nem sokkal elváltunk.Ekkor a vagyonmegosztás megtörtént, a kocsi nálam maradt, az értékének a felét a volt feleségemnek kifizettem. Kb. fél évvel a jogerős válás után a bank visszafizetett a hitel miatt egy összeget. A volt feleségem igényt formál az összeg felére arra hivatkozva, hogy az autó közös vagyon volt. Bizonyíthatóan a házasság alatt végig kétszer annyit kerestem mint ő. Jogos-e a követelése?
Köszönöm
László

Végigszámolni azért így, szívességi alapon nem fogom, de a számítás elvei rendben vannak.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Válaszát nagyon köszönjük, ami más megközelítésből ugyan, de megerősítette számításunkat. A házon értéknövelő beruházás csak egy ablakcsere volt, ugyan a ház piaci értékét nem növelte olyan értékben, mint amennyibe az került, de ha eszerint számolunk:

A barátom része: 1.600.000 Ft saját pénz
1.250.000 Ft hitel fele
400.000 Ft közösen gyűjtött pénz
Összesen: 3.250.000 Ft

A lány része: 100.000 Ft saját pénz
1.250.000 Ft hitel fele
400.000 Ft közösen gyűjtött pénz
Összesen: 1.750.000 Ft

Tehát az arányok: 65 - 35 %

A ház jelenlegi értéke kb. 5.200.000 Ft(lehet, hogy ennyiért sem lehet ma eladni, mert kistelepülésen van, ennek 35 %-a:
1.820.000 Ft
- 1.150.000 Ft (az élettársi kapcsolat megszakadása-
kor a lány része a hitelből)
- 225.000 Ft (az élettársi kapcsolat megszakadása
óta a barátom által fizetett hiteltör-
lesztő részletek fele, ami a lányt
terhelte volna: kb. 18 hónap x 25.000
______________ Ft volt a törlesztés, aminek a fele)
445.000 Ft jár a lánynak szerintünk.
(de ha a ház értékét változatlanul
5.000.000 Ft-nak vennénk, ugyanaz a
400.000 Ft jön ki, mint ahogyan mi
előzőleg számoltunk)

Kérhetnénk, hogy erősítse meg számításunk helyességét!

Válaszát megköszönve, tisztelettel: dina2

Az egy nem könnyű jogi kérdés, hogy volt-e közös gazdálkodás, ennyi adatból azért biztosat mondani aligha lehet, de első ránézésre valószínűleg volt.

A szerzési arányok kiszámításánál figyelembe kell venni a gyedet is, ha nem is lett félretéve, hiszen nyilván ezt is felélték, illetve figyelembe kell venni a másik félnek a gyermekek nevelésével kapcsolatos munkavégzését, a házatartási munkát is.

Mivel az ingatlanok értéke általában a vagyon megosztásakor nem pont ugyanannyi, mint szerzéskor, ezért valószanűleg nem jó a számtás. Előbb meg kell határozni azt, hogy szerzéskor milyen arányok keletkeztek (és itt szerzéskor a közös hitelt véleményem szerint egyenlő arányban kell figyelembe venni élettársak esetén is), majd az ingatlan jelenlegi értékéhez kell viszonyítani ezeket az arányokat, így kapjuk meg, hogy az ingatlanban maradó fél mekkora összeggel válthatja meg a másik fél tulajdoni arányát. Végül az a fél, aki a hitelt átvállalja, az általa fizetendő hitelösszegből hátralévő tartozásnak a másik félre eső felét levonhatja a másik félnek fizetendő megváltási összegből.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy barátom 2010. decemberében élettársi kapcsolatot létesített, úgy, hogy volt élettársa szüleihez költöztek oda. Az élettársi kapcsolat elején 1,6 MFt - bankkivonattal igazolható - külön vagyonnal rendelkezett. 2,5 évig éltek a lány szüleinél úgy, hogy havi 20.000,- Ft-ot adott haza az ottlakásukért fejébe, közben közös gyermekük született. Közös bankszámlával soha nem rendelkeztek, a barátom ezt követően is igyekezett jövedelméből félretenni, hogy házat vehessenek. 2012. nyarán 5 MFt-ért vettek egy házat, mely tulajdonjogilag 1/1-ben a barátom nevére került, de adóstársként a hitelben az élettársa is szerepel. A hitel összege 2,5 MFt.
Kapcsolatuk megromlott, a lány új kapcsolatot létesített, 2014. január elején visszaköltözött a szüleihez a gyerekkel. Jól gondoljuk-e, hogy vagyonmegosztás alapján a következők szerint kell számolnunk: 5 MFt a ház értéke - 2,5 MFt hitel (hiszen a hitellel a barátom maradt a házban, ő fizeti) - 1,6 MFt - 100 eFt (a lány saját vagyona a kapcsolat elején) élettársi kapcsolat előtt meglévő vagyon, és a maradékon kell a szerzés arányában osztozkodni? Azaz 800 eFt osztandó meg?
Kérdésünk továbbá, hogy a nagyszülőknél kvázi "albérlőként" ott töltött idő alatt a barátom összegyűjtött pénze egyáltalán közös vagyonnak minősül-e? Nyilván mivel ő volt a kereső fél, a lány GYED-en volt, ő volt az, aki jövedelméből továbbra is félre tudott valamennyit tenni. Ekkor még "közös gazdálkodás" (csekkfizetés, hiteltörlesztés, élelmiszer vásárlás) nemigen volt, hiszen a lány anyukája főzött rájuk, egyedül a gyerek körüli költségek voltak azok, amelyekre költöttek. A pénzt továbbra is saját bankszámlán gyűjtötte.

Válaszát nagyon köszönjük!

Hcsbeatrix

Ha jól értem, akkor a házastársi együttélés alatt húztatok fel a házra még egy szintet. Ebben az esetben ráépítéssel tulajdont szereztél, még ha ingatlan-nyilvántartáson kívül is. Az arányok tekintetében: a ház már meglévő része arányában az ő különvagyona, a ráépítéssel keletkezett értéknövekedésnek az arra eső része, ami a szüleid ajándékából, illetve a korábbi lakásod árából keletkezett, a te különvagyonod, az étéknövekmény többi része vélhetően közös vagyon.

Tisztelt Szakértő!
3év házasság után remélhetőleg közös megegyezéssel elválunk a férjemmel. Házasságkötésünk előtt volt egy lakásom a saját nevemen, amelyet a házasságkötés után fél évvel eladtunk.A férjem nevén lévő ház felső szintjének befejezésére a szüleim 2,5 millió Ft-ot adtak (kp-ban), erről papírunk sajnos nincs, a házban tulajdonrészt nem szereztem. 2 gyermekünk született a házasságunk alatt.
kérdésem az lenne, hogy váláskor milyen követelésem lehet a saját illetve családom által a házasságba vitt vagyont illetően a jelen körülmények között?

A beruházás nem. Csak a ráépítés (hozzáépítés).

Viszont ha a külön vagyon ingatlan, akkor a későbbi beruházás keletkeztethet közös vagyont.

„Az lenne a kérdésem a házasság előtti különvagyon, öt év után közös vagyon lesz-e?”

Nem.

„Még egy kérdés a személyes örökségem amit a szüleimtől örököltem külön vagyon-e?”

Igen.