1.Tudok-e úgy végrendelkezni értékpapírszámláról(megtak.) a kiskorú unokám javára, hogy azt ő csak 18 éves (nagykorúság)korában kaphassa meg. Ezt a gyámügy is biztosítja? Egyik szülője sem tudja semmilyen módon a gyámügyet kikerülni és az értékpapírokhoz jutni?
2.A kitagadáson kívül van-e bármilyen megoldás, hogy az egyenesági leszármazott (gyermek) a köteles részt se kaphassa meg, ingó és ingatlan vagyonra vonatkozóan egyaránt.
3.Kitagadhatom-e az örököst a köteles részből olyan indokkal, hogy nem látom biztosítottnak, hogy szükség esetén gondoskodik rólam és valószínűsíthető, hogy az örökséget a vele közös háztartásban lévő élettárssal saját felhalmozott tartozásaik és a házastársa rokonainak "támogatására" használják fel. Kell-e ezt a végrendeletben valamivel indokolni is?
Köszönöm a választ.
Házastárssal közös számla öröklési rendje
Köszi a részletes és hasznos információkat, melyeknek ismeretében -ahogy Ön is tanácsolta - meg fogjuk beszélni és még időben megtesszük a szükséges intézkedéseket.
(kieg: ha csak egyik szülője él, akkor a rájuk jutó részt felezi a szülő és a férjed testvére a másik szülője helyén)
Ha az élettársi életközösség előtt szerezted az előző ingatlant, és annak árából vásároltátok 97-ben az újat, akkor az különvagyonod maradt. Kérdés, hogy vita esetén tudod-e bizonyítani, hogy tényleg abból a pénzből vettétek.
Főszabály szerint a hagyatékba az kerül be, ami a halálesetkor az elhunyt vagyona.
Ha te halsz meg, és ez az ingatlan az utolsó közösen lakott lakásotok, akkor teljes egészében a lányod örökli az ingatlan tulajdonjogát és a téged illető berendezési tárgyait (ezek nagy része nyilván közös, tehát a tárgyak felét gyakorlatilag, és ezeken kívül minden más vagyont feleznek), és holtig tartó haszonélvezetet örököl az ingatlanon és annak tárgyain a férjed.
Ha a férjed vitatná a külön vagyont, akkor neki kell erre hivatkoznia, és vagy megegyezni a lányoddal, vagy beperelni őt. Ha a lányod elismeri, hogy közös vagyon volt, és a férjed ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonos, akkor a felét eleve megkapja a férjed (mint a közös vagyonból őt megillető rész), és a másik felét örökli a lányod, a férjed meg a haszonélvezeteket.
Ha ő hal meg, és nem élnek a szülei már, akkor mindenét Te öröklöd. A testvére semmit.
Ha élnek a férjed szülei, akkor a lakáson kívüli vagyon felét a szülők öröklik, a felét te. Itt szóba sem jön az ingatlan, mert azt akkor is te öröklöd, ha közös vagyonként esetleg a fele a férjedé lenne (HA ez az utolsó közösen lakott lakásotok).
A testvére nem örököl utána. Csak akkor, ha te előbb halsz meg, ő meg utánad - ez esetben a fentiek alapján az ingatlanból legfeljebb akkor, ha a lányod elismeri, vagy a bíróság neki ítéli az ingatlan egy részét (és a szülei nem élnek).
A testvér esetleg örökölhet ági vagyon alá tartozó vagyonelemeket, ha van ilyen.
Érdemes lenne leülni és megbeszélni a dolgokat, mert a haláleset utáni pereskedés egy rém kellemetlen, idegőrlő, hosszadalmas és sárdobálós dolog.
Kedves drbjozsef! Nagyon köszönöm a választ. Még egy kérdés: Családi házunk az én nevemen van. 92-ben élettársak voltunk, amikor megvettük, 97 óta házastársak vagyunk.Az előző ingatlan az enyém volt.
Nekem van egy lányom, a férjemnek csak egy testvére van. Mi az ingatlan öröklési rendje nálam és mi a férjem esetén?
vibcsi,
Kiegészítés : a lentiek csak a folyószámlára vonatkoznak. Ha értékpapírszámláról beszélünk mint "banki megtakarítás", akkor ott ilyen gond egyébként sincs : ugyanis ott egészen biztos hogy NINCS közös számla.
Kieg 2.: banki folyószámlára lehet ún. "elhalálozási rendelkezést" tenni (és érdems is, szerintem). Én például csináltam ilyet a házastársam részére. Ha egy számlán van ilyen rendelkezés, akkor az NEM kerül be a hagyatékba (akkor sem, ha az nem közös számla, hanem az elhunyt egyedüli tulajdonosa volt), hanem egyből kifizetésre kerül a kedvezményezettnek. Viszont ez jogilag ajándékozásnak számít, ha nem egyenes ági rokon vagy a házastárs a kedvezményezett, akkor illetéket kell fizetni utána.
Értékpapírszámlára nem lehet ilyen rendelkezést tenni, az mindenképpen a hagyaték része lesz.
vibcsi,
A gyakorlat az, hogy a közös számlán található az elhunyt vagyona (is), akkor a számlák halál napjára vonatkozó egyenlegének a felét zárolják, és az kerül be a hagyatékba.
(Megjegyzem, ma már szinte nem is létezik a közös számla, néhány banknál még van sok évvel ezelőtti szerződések esetén néhány. Biztosan közösen számlaTULAJDONOSOK? Nem keverendő össze azzal, ha az egyik nevén van a számla, a másik pedig korlátlan rendelkező a számla felett. Ez nem ugyanaz.)
Végrendelet hiányában bármelyikőjük halála esetén a számla fele kerül a hagyatékba, és öröklik azt (ebből egy gyerekrészt a házastárs is).
Egyenes ági rokonnak juttatás esetén se a törvényes rend szerint, se végrendelet szerinti esetben sincs illeték.
Köteles rész az új Ptk. hatálybalépése óta 1/3 rész abból a vagyonból, amit egyébként a végrendelkezés hiányában a törvényes örökös örökölt volna, azzal, hogy a köteles részre jogosultak köre korlátozott.
Viszont értelemszerűen végrendelkezni mindenki a saját vagyonáról tud csak, tehát a közös számla esetén csak a számlaegyenleg feléről.
Folyószámlánk és banki megtakarításunk közös néven van. Nekem van saját gyermekem, a férjemnek nincs (csak egy testvére).
Mi történik ezekkel az összegekkel, ha
- én megyek el előbb,
- férjem hagy itt
zárolják-e a számlákat a hagyatéki tárgyalásig és ki mennyit örököl (ha nincs végrendelet)
Ha van végrendelet a lányom gyerekeinek (unokáimnak) a javára, vagy én a férjem, ő pedig az én javamra végrendelkezik mennyi a köteles rész és az illeték?
Köszönöm a választ.
