Tisztelt Szakértő!
Édesanyám után örököltünk négyen: 3 gyereke 1-1 negyedrészt, plusz a 4. elhunyt gyerekének a két gyereke 1-1 nyolcadot. Egy falu főutcáján lévő hosszú ház utcai része, összesen 110 nm házikóval, udvar- és kertrésszel (a hátsó részén másik tulajdonos, közös helyrajzi számon). Adja magát az egyetlen lehetőség, hogy ezt a kis részt a hátsó tulajdonos vegye meg,és ő szeretné is megvenni.
A felajánlott vételár hármunknak, az 1-1 negyedrésszel rendelkező gyermekeknek megfelelő, azonban a testvérünk helyén örökölt két gyerek, akik 1-1 nyolcadrésszel rendelkeznek, kevesli az összeget, és hirdetni akar.
Anyánkat mi hárman támogattuk és gondoztuk, az utolsó években 0-24 ápolással, a két unoka pedig most a hagyaték okán került elő. Így mi vagyunk a megviselt idős emberek, akik szeretnének minél előbb rendezni a dolgot. A fiatalok pedig a nagyobb vételár reményében készek el-hirdetgetni még akármennyi ideig.
A kérdésem az, hogy mi hárman eladhatjuk-e a saját részünket, azaz összesen a 3/4 részt, ők pedig játszadozzanak tovább a sajátjukkal. Érzem én is, hogy ez így elég butaság, de kérem, adjon valamilyen használható tanácsot.
közösen örökölt ingatlan eladása
- 1
- 2
„A kérdésem az, hogy mi hárman eladhatjuk-e a saját részünket, azaz összesen a 3/4 részt, ők pedig játszadozzanak tovább a sajátjukkal.”
Simán, ha vevő így is megveszi. (miért is ne venné meg, ugyan kinek tudnák a gyerekek a maradékot eladni...)
(„a hátsó részén másik tulajdonos, közös helyrajzi számon” Csak a jegyzőkönyv kedvéért: ha ugyanaz a helyrajzi szám, akkor nem 1/4-et és 1/8-ot örököltek az örökösök, hanem az örökhagyó illetőségének az 1/4-ét, 1/8-át. Különbség.)
Igen.
Mi lenne butaság és miért?
Mellesleg megjegyezve ezzel a húzással igyencsak jót tesztek a vevőnek, mert a maradék 1/4 értéke igencsak a békapopo alá fog esni :)
Köszönöm szépen a véleményeteket. Nem kiszúrni szeretnénk senkivel, csak eladni a házikót, ami igen ramaty állapotban van, nem tudunk vele törődni, nem lakunk ott. Ápolás idején is utazgattunk. A vevő pedig szinte „várományosa” volt ennek a résznek, sokat segített, füvet nyírt, havat lapátolt stb. És még elég korrekt árat is ajánlott. A fiatalok erről mit sem tudnak, hiszen ott sem voltak… Ezért volna jó őket meggyőzni, de ha végképp nem megy, akkor kell meglépnünk a saját részünk eladását.
„Ezért volna jó őket meggyőzni”
Ha még azzal sem tudjátok meggyőzni őket, hogy semmit sem fog érni gyakorlatilag a részük, ha ti eladjátok a ti részeteket, akkor nem lehet rajtuk segíteni.
Sok sikert!
wers,
Ez nem feltétlenül van így, sőt. Kisebbségi tulajdonosként ha amúgy az a céljuk, elég sok gondot okozhatnak a többséginek, vagyis pont rá tudják venni, hogy akár piaci ár felett kapjanak a részükért. Hacsak nincs kedve évekig pereskedni a többségi tulajnak.
Pont hogy a kérdező fog sokkal kevesebbet kapni a részéért, hiszen nem szerzi meg a vevő az egész ingatlant.
Például milyen gondot okozhatnak annál, mint amit most okoznak? A megajánlott árat szakértő állapította meg, de ennél többet szeretnének kapni. Nagyon esélytelen, hogy a lent vázolt helyzetű és elég rossz állapotú ingatlant a megajánlott árnál többért el lehet adni, az idő pedig megy, az állag romlik, s még talán az eredeti,eddig egyetlen potenciális vevő is visszaléphet.
Mariska51,
Mondjuk beköltöztet valakit, végleg lelakja eladhatatlanná, és közben 2 milliós közüzemi díjtartozást halmoz fel?
Ezeken kívül tényleg nem sokat.
Feltéve, de meg nem engedve, hogy a másik három, összesen háromnegyed rész tulajdonosa ezt hagyná (de nem!), ezzel hogyan érne el magasabb vételárat a jelenlegi biztos vevő által felajánlott összegtől, ami a célja? (A parányi, rozoga szoba-konyhás házikóban az örökhagyó évtizedek alatt sem fizetett milliós nagyságrendű rezsit.)
„Mondjuk beköltöztet valakit, végleg lelakja eladhatatlanná, és közben 2 milliós közüzemi díjtartozást halmoz fel?”
Jajjjistenem! Igen, akár ez is megtörténhet. De fel is gyújthatja akár.
Szerintem eladni akarják a házat és nem karddal harcolni (a miért is?)
Egy simán átlag ember mindenféle ingatlanos ismerettel is tudja, hogy ha beköltöztet valakit akkor a lakott ingatlannak a forgalmi értéke és a forgalmi képességei is csökkenni fog. Ezzel a borstöréssel az a gond, hogy aki tör, az is kap az orrába szemébe rendesen. Szóval öngól. (azt a verziót meg sem említem, hogy az után költöztetne be, ha megvette a vevő, majd egyben birtokba is vette.... na ne)
A lényeg felett viszont elmentünk, Mariska51 a te vevődnek szerintem elővételi joga is van nem csak vásárlási szándéka. Ez azért nem csábító más vevő számára.
„ha beköltöztet valakit akkor a lakott ingatlannak a forgalmi értéke és a forgalmi képességei is csökkenni fog.”
Ez leginkább attól függ, kit költöztet be. Lehet az neki jó.
Mindenesetre : ha Mariska51-nek megfelel a tulajdonrészéért az az ár, amit ajánl érte a vevő (úgy, hogy nem az egész ingatlant szerzi meg), akkor adja el, nincs kérdés. A tulajodnostársaknak elővételi joguk lesz, de ez megint nem számít az eladónak, ha az ár megfelelő. (ráadásul, ha a vevő is tulajdonostárs, akkor a többinek nincs is elővételi joga másnak).
„Ez leginkább attól függ, kit költöztet be. Lehet az neki jó.”
Persze, ha az ingatlan kiadása érdekli, és megbízható bérlőt talál.
De eladásnál a vevő részére nem éppen kedvező a lakott állapot. Vagy láttál vár olyan vevőt, aki éppen lakottan fizetett többet egy ingatlanért. (na jó, a befektetési szándékú pl. üzlethelyiség "megbízható hosszútávú bérlővel" esetleg, ez sem számít itt)
Láttam olyan eladót, akinek érdekében áll. Főleg résztulajdonnál.
(és akkor még bele se mentünk, hogy egy kis félreértésből mekkora sérelmek születnek, és rögtön beindul a spirál, hogy na de akkor csak azért is, inkább az enyém se érjen semmit, de neki aztán bukta legyen, satöbbi...)
„Láttam olyan eladót, akinek érdekében áll. Főleg résztulajdonnál.”
Rendben.
„(és akkor még bele se mentünk, hogy.......” :)))
nem, de magam részéről nem is fogok, erre utaltam, hogy remélhetően eladni akarnak és nem karddal harcolni.
Ha mégis neked lenne igazad, és Mariska51 ilyen húzást sejt a gyerekek részéről, majd akkor beszélünk róla.
Csak úgy általában kérdés, induljunk ki Mariska51 esetéből:
Gyerekek találnak mondjuk 10%-al többet kínáló vevőt.
Aláírják a második vevővel a szerződést, ezzel megkeresik a elővásárlásra jogosultat, aki él az elővásárlási jogával, és kész olyan feltételekkel megvenni, mint a 2. vevő tenné.
Ilyenkor mi lesz a foglalóval?
Mert ugye azt előre tudták, hogy van elővásárlásra jogosult, aki szintén szándékozik megvenni. Az adás-vétel most az eladó miatt hiúsul meg, duplán jár vissza a foglaló?
Ha van elővételre jogosult, akkor ezt az ügyvéd rendszerint beleveszi a szerződésbe, így ennek tudatában adja a foglalót a vevő. Ilyen esetben vis maiornak számít az elővásárló belépése a szerződésbe.
De szvsz egyébként is az, (ha nincs benne a szerződésben) hiszen ez törvény biztosította jogosultság, a vásárláshoz szükséges kellő gondosság mellett (aka. tulajdoni lap lekérése) felismerhető - ergo nem az eladónak felróható ok.
Azért olyan sokszor előfordul, hogy a foglalókor még nincs ügyvédi jelenlét, azt nem a szerződés kötéskor adja a vevő.
Persze kellő gondosság mellett a vevő előzetesen kérheti az ügyvéd véleményét, és akkor ő felvilágosítja. Mi van, ha nem kéri, az eladó pedig nem tájékoztatja. Akkor szembesül az elővásárlási jogról, amikor aláírja a szerződést?
A gyerekek éppen az elővásárlási jog miatt, és annak tudatában, hogy meg akarja venni direkt felturbózzák kicsit az árat.
Kedves Szakértők! Ügyünk még folyamatban van, de új fejlemény a következő:
Azt már írtam, hogy négyen örököltünk egy kis házat (3 testvér + a negyedik elhunyt testvér két gyereke).
Ez a kis ház egy osztatlan közös tulajdon. Az egész ház összesen 110 nm, a tulajdoni lap szerint a fele volt anyámé, azaz a matek szerint 55 nm. Azonban most lemértük, és kiderült, hogy anyám (vagyis most már a mi) használatunkban ebből csak 45 nm van valójában, a nagyobbik rész a másik "fél" tulajdonosáé, akinek el szeretnénk adni. Ezt a 10 nm-t hogyan tudnánk a vételárban érvényesíteni?
Tartozott még anyám kis házrészéhez vele szemben, az udvar másik oldalán egy ugyanekkora kis kert is. Most, hogy kikértük a tulajdoni lapokat és a rajzot, kiderült, hogy az udvar és a kert nem is anyám nevén van, valamikor az idők során mindenféle ügyletek kapcsán az átkerült a szomszéd tulajdonába, vagyis anyám nevén csak a ház maradt, az ő neve a tulajdoni lap "múltjában" sincs megemlítve sem. Viszont a tulajdoni lapon legalább 30 "szereplő" van oda-vissza ajándékozással, vétellel, akiknek a nevét én nem is hallottam, pedig 1951-től kezdve ott éltem felnőtt koromig, és ezt követően is rendszeresen jártam oda. Ismertem az egész szomszédságot, de erre a "mozgásról" semmi jel nem utalt. Anyám 1920-ban született, a házat még a szüleitől örökölte, a kis kert és udvar természetesen tartozott hozzá. A tulajdoni lapot csak most, a halála után kértük ki és megdöbbentünk, a papírok szerint úgy néz ki, hogy amit ő 1920 óta birtokában tudott, abból csak szigorúan a ház volt az övé (ez a papíron 55 nm, de valójában csak 45).
Lehetséges, hogy hiába tudja az egész falu úgy, hogy az anyám háza és kertje, suba alatt azt a kertet és az udvart tőle elbundázta a másik tulaj - megnehezítve ezzel a ház eladását - mintegy ezzel biztosítva, hogy egyedül csak neki legyen eladható? Másik kérdésem a 10 nm rendezése hogyan volna lehetséges (ha egyáltalán).
Kicsit bonyolultan kérdeztem, de remélem, kapok segítő tanácsot, vagy legalább véleményt.
Mariska51,
Van egy alapvető tévedésed. Az osztatlan közös tulajdon eszmei hányada és a valóságban, ténylegesen használt rész aránya egyáltalán nem kell megegyezzen. Ez a tulajdonosok közös megegyezése (ami lehet ráutaló, elfogadó magatartás is). Ennek fényében a kérdéseidnek nem igazán van létjogosultsága.
„A vevő pedig szinte „várományosa” volt ennek a résznek, sokat segített, füvet nyírt, havat lapátolt stb.”
„hiába tudja az egész falu úgy, hogy az anyám háza és kertje, suba alatt azt a kertet és az udvart tőle elbundázta a másik tulaj - megnehezítve ezzel a ház eladását - mintegy ezzel biztosítva, hogy egyedül csak neki legyen eladható? ”
Tehát a segítő szomszéd a saját füvét nyírta.
Biztos én olvastam figyelmetlenül, de eddig úgy értettem, hogy a hátsó szomszéddal csak a kert közös. Tehát a ház is.
Így tényleg nehéz lenne vevőt találni a részetekre. Egyezzetek meg.
Hogy mi történt eddig, azt honnan tudhatnánk (főleg ha te sem tudod)
Az adás-vételhez kell ügyvéd, keressetek egyet. Ő többet tud segíteni.
Kedves drbjozsef, wers, köszönöm. Az a helyzet, hogy mint már régebben írtam, mi, öregek szerettük volna odaadni a szomszédnak, az lenne a legsimább ügy, de a két gyerek ragaszkodott ahhoz, hogy eladják nagyobb bevétel reményében (meg is hirdették). Ennek során derültek ki ezek a csúnya dolgok, én szívesen kihagytam volna, akart a fene szembesülni azzal pl. hogy anyám/nagyanyám kertje nem is volt az ő tulajdonában stb.
Most abban bízom, hogy a nehézségek miatt talán az ifjúság belátja, hogy ebben nincsen több. Megmutatom nekik a válaszaitokat, és köszönöm:)
Még abban tudtok segíteni, hogy a tanácsaitokat mi módon tudom elmenteni magam számára, hogy ki tudjam nyomtatni (majd nekik megmutatandó).
A legegyszerűbb, ha kijelölöd, és bemásolod word dokumentumba. Biztos van más módszer is, de én nem vagyok nagy guru a területen. :)
- 1
- 2
