Apaság vélelmének megdöntése


passz # 2010.10.05. 10:41

Szóval ezt kellene lefordítani pár mondatban:

"A Csjt. rendelkezései alapján beállott apasági vélelem megtámadásának feltételeit a törvény ugyancsak meghatározza. A Csjt. 43. §-ának (1) bekezdése szerint az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik. A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy a nyilatkozatnak a törvényes előfeltételek hiányában nincs teljes hatálya.
A törvény tehát általánosságban úgy rendelkezik, hogy az apaság vélelme megtámadható, s e tekintetben nem különböztet aszerint, hogy a vélelem a Csjt. melyik rendelkezésen alapul. Megengedi tehát a megtámadást annak is, akire nézve az apaság vélelem azért állott be, mert teljes hatályú elismerő nyilatkozatot tett (Csjt. 37. §). Az elismerő nyilatkozat alapján beállt apasági vélelem megtámadását lehetővé teszi – a Csjt. 43. §-ának (1) bekezdésében meghatározott eseteken túlmenően – azon a címen is, hogy a nyilatkozat törvényes előfeltételei hiányoztak, és ezért a nyilatkozatnak nincs teljes hatálya [Csjt. 43. § (2) bek.].
Mindebből következően tehát a ténybeli alap nélküli elismerésen alapuló vélelmet akkor sem lehet megdönthetetlennek tekinteni, ha az elismerő a nyilatkozata megtételekor tudatában volt annak, hogy a gyermeknek a tőle való származása lehetetlen. Az elismerés – figyelemmel a családjogi viszonyok sajátos jellegére is – a szóban levő esetben sem tekinthető egyben a megtámadás jogáról való lemondásnak. A megtámadási jog el nem ismerése elmérgesedett családi helyzetek erőszakos fenntartására vezethetne, ami pedig sem a gyermek, sem pedig a társadalom érdekének nem felelne meg. A családi jogállásnak a valósággal egyező módon való rendezéséhez fűződik elsősorban érdeke mind a gyermeknek, mind pedig a társadalomnak.
A teljes hatályú elismerő nyilatkozaton alapuló apasági vélelem azonban nem támadható meg azon a címen, hogy megdőlt az elismerő nyilatkozat megtételének alapjául szolgáló feltevés (pl. az elismerés az anyával kötött házasságra tekintettel történt, de a házasság felbontása folytán megdőlt az a feltevés, hogy az apaságot elismerő férfi a feleségével és annak nem tőle származott gyermekével egész életen át családi közösségben fog élni). Az apaság vélelme egységes, s a Csjt. a megtámadás feltételeit és határidejét szabályozza. A vélelem megtámadásának csak a Csjt. 43. §-a alapján lehet helye.
”"

Kovács_Béla_Sándor # 2010.10.05. 09:46

Jerez, zavaros ám, amit írsz. Az élettársad ugyanis hiába tesz elismerő nyilatkozatot - a férj apaságát vélelmezik. A bíróság ezért nem fogadhatja el a nyilatkozatát - pláne nem bontóperben.

Ha a válást kimondják az még nem elég, de ha a gyermek születéséig össze is házasodtok, akkor az akkori férjed lesz az apa. Egyébként a volt férjedet jegyzik be; a vélelem ellen pedig ő indíthat pert, vagy a gyerek.

Előbb talán a kérdést, passz.

passz # 2010.10.05. 08:54

Tisztelt Obudafan!
Kérhetném pár mondatban magyarul?
Nem értek a jog nyelvén.
Köszönöm

ObudaFan # 2010.08.06. 17:00

Ez pontosan ugyanazt taglalja, amit lejjebb már leírtunk.

bob210 # 2010.08.06. 15:12

Köszönöm ez ízért így elég bíztató.

ObudaFan # 2010.08.06. 09:11

PK 100. szám

Az apaság vélelmét a Csjt. 43. §-a alapján az a vélelmezett apa is megtámadhatja, aki annak tudatában tett az apaságot elismerő nyilatkozatot [Csjt. 37. § ], illetőleg a gyermek anyjával való házasságkötése esetén, annak tudatában tett az apaság vélelmének beállását eredményező nyilatkozatot [Csjt. 39. § (1) bek. c) pontja], hogy a gyermek nem tőle származik. Az apaság vélelmét az említett esetekben a vélelem beálltától számított egy év alatt támadhatja meg.

  1. A Csjt. 36. §-ának a) pontja szerint abban az esetben, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt (35. §) nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el (37. §).

A Csjt. 37. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a) törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és b) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a nyilatkozó. E § (3) és (4) bekezdése az elismerő nyilatkozat érvényességének, illetőleg "teljes hatályának" további feltételeit is megállapítja.
A törvény tehát azt a férfit jogosítja fel az apaság teljes hatályú nyilatkozattal való elismerésére, akitől a gyermek származik. A Csjt. 37. §-a azonban nem kívánja meg annak az elismerő nyilatkozat megtételekor történő igazolását, hogy a gyermeknek valóban az apaságot elismerő férfi az apja. A törvény ugyanis azt tartja szem előtt, hogy az apaságot az a férfi ismeri el, akitől a gyermek valóban származik. Ebből következően az apaság vélelme az elismerő nyilatkozat alapján akkor is beáll, ha a gyermeknek valójában nem az az apja, aki az elismerő nyilatkozatot tette.
A Csjt. rendelkezései alapján beállott apasági vélelem megtámadásának feltételeit a törvény ugyancsak meghatározza. A Csjt. 43. §-ának (1) bekezdése szerint az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik. A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy a nyilatkozatnak a törvényes előfeltételek hiányában nincs teljes hatálya.
A törvény tehát általánosságban úgy rendelkezik, hogy az apaság vélelme megtámadható, s e tekintetben nem különböztet aszerint, hogy a vélelem a Csjt. melyik rendelkezésen alapul. Megengedi tehát a megtámadást annak is, akire nézve az apaság vélelem azért állott be, mert teljes hatályú elismerő nyilatkozatot tett (Csjt. 37. §). Az elismerő nyilatkozat alapján beállt apasági vélelem megtámadását lehetővé teszi - a Csjt. 43. §-ának (1) bekezdésében meghatározott eseteken túlmenően - azon a címen is, hogy a nyilatkozat törvényes előfeltételei hiányoztak, és ezért a nyilatkozatnak nincs teljes hatálya [Csjt. 43. § (2) bek.].
Mindebből következően tehát a ténybeli alap nélküli elismerésen alapuló vélelmet akkor sem lehet megdönthetetlennek tekinteni, ha az elismerő a nyilatkozata megtételekor tudatában volt annak, hogy a gyermeknek a tőle való származása lehetetlen. Az elismerés - figyelemmel a családjogi viszonyok sajátos jellegére is - a szóban levő esetben sem tekinthető egyben a megtámadás jogáról való lemondásnak. A megtámadási jog el nem ismerése elmérgesedett családi helyzetek erőszakos fenntartására vezethetne, ami pedig sem a gyermek, sem pedig a társadalom érdekének nem felelne meg. A családi jogállásnak a valósággal egyező módon való rendezéséhez fűződik elsősorban érdeke mind a gyermeknek, mind pedig a társadalomnak.
A teljes hatályú elismerő nyilatkozaton alapuló apasági vélelem azonban nem támadható meg azon a címen, hogy megdőlt az elismerő nyilatkozat megtételének alapjául szolgáló feltevés (pl. az elismerés az anyával kötött házasságra tekintettel történt, de a házasság felbontása folytán megdőlt az a feltevés, hogy az apaságot elismerő férfi a feleségével és annak nem tőle származott gyermekével egész életen át családi közösségben fog élni). Az apaság vélelme egységes, s a Csjt. a megtámadás feltételeit és határidejét szabályozza. A vélelem megtámadásának csak a Csjt. 43. §-a alapján lehet helye.

  1. A Csjt. 36. §-ának c) pontja szerint abban az esetben, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt (35. §) nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni a törvényben meghatározott előfeltételek (39. §) esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött.

A Csjt. 39. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy ha az anya a gyermek születése után házasságot köt [36. § c) pont], férjét - az egyéb [a 39. § a) és b) [pontjában meghatározott] feltételeknek is a megléte esetén - a gyermek apjának kell tekinteni, ha a férj a házasságkötést megelőzően az anyakönyvezető előtt a gyermeket a magáénak ismerte el.
A szóban levő apasági vélelem is megtámadható a Csjt. 43. §-ában foglalt rendelkezések alapján. Az a) pontban kifejtettekből következik, hogy a megtámadás joga megilleti azt a férjet is, aki annak tudatában tette meg a Csjt. 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozatot, hogy a gyermek tőle való származása lehetetlen [Csjt. 43. § (1) bek.].

  1. A Csjt. 43. §-ának (5) bekezdése szerint az apaság vélelmét a gyermek nagykorúsága elérésétől, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg; az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a reá nézve megállapított határidő kezdete után értesült, az értesülés időpontjától számított egy év alatt léphet fel.

Vélelem megtámadásáról csak akkor lehet szó, ha a vélelem már beállott. Minthogy pedig a törvény (Csjt. 43. §) az apaság vélelmének megtámadására állapít meg egyéves határidőt, ebből következik, hogy e határidő folyása legkorábban az apaság védelmének beállásától veheti kezdetét.
Olyan esetben is tehát, amikor a vélelmezett apa annak tudatában tett a Csjt. 37. §-a alapján elismerő nyilatkozatot, illetőleg házasságkötés esetén annak tudatában tette meg a Csjt. 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozatot, hogy a gyermeknek tőle való származása lehetetlen [Csjt. 43. § (1) bek.], az apaság vélelme a beállásának időpontjától számított egy év alatt támadható meg.
Az apaság vélelmének megdöntésére irányuló keresetindítástól különbözik az az eset, amikor a kereset annak megállapítása iránt indítják, hogy az anya utólagos házasságának hatálya a gyermekre kiterjed, illetőleg az apaság vélelme a törvényes feltételek hiányában az anya utólagos házassága alapján [Csjt. 39. § (3) bek.] nem is állott be. A nem a Csjt. 43. §-án alapuló ilyen per indítására jogszabály nem állapít meg határidőt, tehát nem kerül alkalmazásra az említett § (5) bekezdésében meghatározott egyéves határidő sem.

bob210 # 2010.08.05. 20:18

Na hölgyek urak a dolog nem fake.
Én senkit nem sértegetni vagy megbántani akartam.
Csak amiket itt vázoltatok/vázoltak nekem, az messze van az igazságtól.
Az valóban egy számomra is tegnap kiderült információ volt, hogy az anya "még" nem adta be a gyermektartási pert, mert közölték vele, hogy azt tőlem vonnák, így inkább megvárja míg a valós apa kerül az anyakönyvi kivonatba és utána adja be.
(de ezt eddig elhallgatta előlem gondolom azt akarta elérni, hogy megjelenjek a gyámügynél.
Elhiheti mindenki, túlságosan is megijedtem ahhoz, hogy ilyen történetet kitaláljak, de egyenlőre még csak most kezdenek bennem is letisztulni a dolgok, meg kezdek kicsit megnyugodni. Egy ilyen dolgot nem egyszerű dolog átélni, főleg, úgy nem ha közben az embernek már lett egy normális családja.

A tanulság az semmit nem szabad aláírni, mert komolyabban pórul járhattam volna.
A történet így teljes és kerek valamint zárható.
üdv.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.05. 14:03

Vagy az egész fake, vagy a kérdező sikeresen félrevezetett bennünket az első perctől fogva. Hiszen arról beszélt, hogy beperelte őt az anya. Márpedig ezt csakis tartásdíjfizetés iránti per lehetett volna, semmi más.
Ha a mostani állítása igaz, akkor valójában nem az anya perelte be, hanem a gyermek nevében a gyámhatóság indított apaság vélelmének megdöntése iránti pert. (Más kérdés, hogy a gyámhatóságnál esetleg az anya kezdeményezte az eljárást.)

Még egy lehetőség: a biológia apa és az anya bementek a gyámhatósághoz megkérdezni, hogyan lehetne a gyermek apja az illető jogilag is. Erre mondta azt a jóindulatú ügyintéző, hogy megkérdezi a vélelmezett apát, és ha az is egyetért - és valóban nincs kapcsolata gyermekkel -, akkor hozzájárul az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindításához.

Kérdezni is tudni kell.

ObudaFan # 2010.08.05. 13:57

Majd a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok is fog pert indítani a biológiai apa ellen, csak előbb meg kell dönteni a te apaságodat, azon a módon, ahogy írtam.

Dr.Attika # 2010.08.05. 12:29

Ez csúcs. Jó tett helyébe, jó lebaszás. Egyébként ebből kijöhet egy kis intellektuális közokirat-hamisítás is.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.05. 12:12

Ja, persze.

bob210 # 2010.08.05. 12:05

Sziasztok.

Hát elmondom, hogy ahhoz képest, amiket írtatok és jól felidegesítettetek vele, ahhoz képest egy teljesen egyszerű egy tárgyalásos per lesz amit a gyámhivatal indít meg a valós apa ellen.
Én nekem annyi a dolgom, hogy a beadványt aláírom és elfogadom, hogy nem én vagyok vélelmem ellenére az apa.
Így köszönöm a segítséget, de a valóságtól elég messze volt.

ObudaFan # 2010.08.04. 07:36

abbak=annak

bob210 # 2010.08.04. 06:54

Köszönöm most indulok, remélem sikerrel járok szorítsatok, majd nyilatkozom mi történt.

ObudaFan # 2010.08.03. 19:47

Önmagában abbak, hogy kéred az ügyészséget, még nem lesz költsége. A gyermek lakóhelye szerint.

bob210 # 2010.08.03. 18:37

Még valami illetékesség szerint hová kell mennem az én lakhelyem szerinti ügyészségre vagy a gyermek lakhelye szerinti ügyészségre?

bob210 # 2010.08.03. 18:15

Értem, hát bízom bennük, remélem sikerrel járok.
Köszönöm.
Azt esetleg még meg kérdezhetem, hogy milyen költségekkel jár egy ilyen ügyészségi megkeresés?
Illetve hogy is zajlik ez?

kovacsz # 2010.08.03. 18:09

És még mindig.... :-(

ObudaFan # 2010.08.03. 18:03

Nem járható. Az ügyészség a járható út.

bob210 # 2010.08.03. 17:59

Holnap megyek a gyámügyre az anyukával ott kiderül mit adott be mikor adta be és ha valóban ellenem nyújtott be keresetet akkor holnap még az ügyészségre is elmegyek.
Meglátom mi lesz.

A kérdésem a következő lenne?
Ha az anya polgári peres úton nem engem hanem a vérszerinti apát pereli be gyermektartásért akkor mi a helyzet?Visszadobják az ügyet vagy az alperesnek bizonyítania kell, hogy nem ő az apa és esetleg én ki is maradhatok az egészből?
Mert ha ez járható akkor én megúszom, ugyanis tudja az anya, hogy ki az apa és ha ezt a bíróság elfogadja akkor én velem szemben onnantól nem lehet követelése.

Ez járható út lenne?
Hiszen polgári pert bárki beadhat bárki ellen.
Mondjuk, hogy gyermektartási pert beadhat-e bárki ellen azt nem tudom.
Erre válaszoljon valaki.

ObudaFan # 2010.08.03. 08:43

Szerintem azzal érne a legtöbbet, ha elballagna az ügyészségre minél előbb.

kovacsz # 2010.08.03. 06:45

Te egy igazán rendes ember vagy.
Igen. Már túl kellene lépned azon, hogy itt siránkozol, szidod a jogrendszert, mindenki mást magadon kívül, de amit itt korábban tanácsoltak azt meg sem akarod hallani.

nandy # 2010.08.03. 06:28

bob210:

Mint látod, a törvény nem melletted áll, az alapvetően a gyermek érdekeit védi.
Ezért gondoltam, hogy talán többet érnél azzal, ha jól ráijesztenél az anyukára... Mint írod, nagyon ragaszkodik a gyermekéhez, nem valószínű, hogy boldogan megengedné, hogy elvigyed időnként. Próbáld vele ezt megértetni.

Sherlock # 2010.08.02. 21:01

Ptk. 663. §

(1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

  1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
  2. az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;
  3. az örökhagyó egyenesági rokonainak házastársának vagy bejegyzett élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;
  4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
  5. erkölcstelen életmódot folytat;
  6. jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.
ObudaFan # 2010.08.02. 20:48

Ezt rosszul tudod, mivel ha végrendeletet írok abban simán kitagadhatom az örökségből.

Te tudod rosszul. A kitagadásnak igen komoly feltételei vannak, az híján csak kizárhatod, ami azt jelenti, hogy kötelesrészre igényt tarthat.