Ketten vagyunk testvérek, Gábor és én. Apánk meghalt 30 éve, anyánk pedig most novemberben.
A hagyatéki leltár szerint egyetlen jelentősebb vagyontárgya a lakása volt, 86 MFt értékben. Ezt a 2017. augusztus 10-én kelt végrendeletében teljes egészében Gáborra hagyta. Rám külön semmit nem hagyott. A bankszámlájáról (300 EFt) a végrendeletében nem rendelkezett.
Amikor a közjegyzőnél betekintettem az iratokba, kiderült, hogy valaki benyújtott a végrendelet mellett egy nyilatkozatot is. Ebben anyánk arról nyilatkozik, hogy 2018-ban egy lakást ajándékozott nekem, ami az ő kizárólagos tulajdonában állt, azzal az osztályrabocsátási feltétellel, hogy ezt az ingatlant is a hagyaték értékéhez hozzá kell számítani, melyről én tudomással bírtam.
Azt szeretném elérni, hogy a hagyatéki eljárásban ne vegyék figyelembe ezt a nyilatkozatot, amely egy hamisított és valótlan tartalmú magánokirat.
- Valótlan tartalom. A 2018-as ajándékozási szerződésben semmilyen feltételről nem történik említés, ilyen szóban sem hangzott el. Továbbá a valóságban nem ajándékozás, hanem csere történt akkor: egyidejűleg én is neki ajándékoztam a tulajdonrészemet egy másik ingatlanban. A két szerződés elkészítésére egyetlen, mindkettőnk által aláírt iratban adtunk megbízást az ügyvédnek, és mindkét ajándékozási szerződést egyszerre írtuk alá az ügyvéd irodájában.
- Hamisítás. A nyilatkozat eredeti dátumát olvashatatlanná tették oly módon, hogy azt utólag tintával átírták 2023.11.04-ára. Anyám ezen a nyilatkozaton szereplő aláírásáról pedig első látásra megállapítható, hogy az egy primitív hamisítvány, amelyet a végrendeleten szereplő valódi aláírás alapján valaki gyerekes módon megpróbált utánozni. Ezenkívül november 4-én anyám már nem volt öntudatánál, semmilyen nyilatkozatot tenni nem tudott, a családtagokat sem ismerte fel. Három nappal később meghalt.
Kérdésem: milyen jogi lépést kell tenni ahhoz, hogy a hamisított és valótlan tartalmú magánokiratot a közjegyző figyelmen kívül hagyja?
