Hagyatéki tárgyaláson mennyire forszírozzák?

Hoember,

Nem. A köteles rész az annak a harmada, amennyit örökölt volna a földeket is beleszámítva. Utóbbi lett volna 9,3millió, tehát annak a harmada járna neki köteles részként - ami azt jelenti, hogy ha ennél kevesebbet örökölne, akkor a különbözetet követelhetné tőled.
De többet örökölt. Így ilyen igénye nem lehet.

„Ptk.7:82. §(1) Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.”

[Istenem]

Drbjozsef.

Még mindig nem értem:
"(az is három felé menne). Ennek harmada a köteles rész, vagyis 3,1 millió. Tekintve hogy ennél (sokkal) többet örökölt ténylegesen, további igénye nem lehet. Ha lenne, hajtsd el."

Mi is az a 3.1millió? Annyi igénye nem lehet felém, mert én kaptam a 3 milliós földet. A többiből pedig ugyanúgy részesül.

(a közösen lakott lakáson az özvegy haszonélvezetet örököl, azzal, annak értékével is lehetne számolni, de ezt most kihagytam, nem befolyásolja a végső eredményt.)

Hoember,

Nem kell.

A közösen lakott lakásból az özvegy nem örököl. Abból kaptok 5-5 milliót.
A másikból mindenki 3,3-at.
Vagyis a tesód kap 8,3 milliót.

A kötelesrészi alaphoz hozzá kell számítani a 3 milliós ajándékot, vagyis azzal örökölt volna 9,3 milliót (az is három felé menne). Ennek harmada a köteles rész, vagyis 3,1 millió. Tekintve hogy ennél (sokkal) többet örökölt ténylegesen, további igénye nem lehet. Ha lenne, hajtsd el.

drbjozsef

Igen. Egyik házba közösen laktak.
A hagyatéki leltáros papírba nekünk kellett beírni az összeget. IgenI, a valós értéket szinte lehetetlen meghatározni. ELőre láthatólag részemről az eladás kizárt....
Lényegében én csupán arra lennék kíváncsi, hogy amennyiben előáll a testvérem a köteles rész követeléssel.
Kell-e fizetnem? Legrosszabb esetben ugye 20milliót osztanak három fele, a föld pedig 3millió ft. értékü. amit én kaptam. Számolhatok-e azzal, hogy fizetnem kell köteles részt?

Ha van özvegy is, azzal ugyan az köteles részi igény kielégítésére szolgáló összeg csökken, de maga a köteles rész ugyanúgy.

Hoember,

A két ingatlanból az egyik a házastársak utolsó közös lakhelye volt?

A hagyatéki leltárban lévő összeget az adó és értékbizonyítvány alapján írták be, amelyet a hagyatéki ügyintéző állapított, vagy állapíttatott meg. Gyakran nem annyira találkozik a piaci értékkel. Ha sokkal kevesebbre értékelik, mint a valóság, akkor 5 éven belüli eladás esetén komoly adófizetési kötelezettsége keletkezhet majd a mostani örökösöknek.

Elnézést!
Én nem tudtam, gondoltam át ezt a dolgot, hogy mi, mennyire számít.
A helyzet a következő. három örökös van, mert van egy özvegy is.
A hagyatéki leltárba 10millióra lett felvéve mindkét ingatlan. Tehát összesen húsz millió.
Miből állapítják meg az örökség értékét? Ilyenkor amennyiben kéri a köteles részt a jogosult. Simán beírják a hagyatéki leltárba található összeget, vagy értékbecslőt küldenek? Illetve amennyiben a húsz millió forintot osztják három fele. Jogosult-e a köteles részre a meg nem ajándékozott testvér?

Egy szót sem értek.
Mi nem számít mibe? És hogy jön ide özvegy? Erről eddig egy kukk sem volt.
Miért ne számítana, hogy van más örökség? Naná, hogy számít a köteles résznél.
Ennek az idézetnek egy szavának sincs eddig köze a te kérdésedhez. (önmagában, egy bizonyos esetre lehet igaz, de nem ismerjük a körülményeket. Általánosságban ez nagyon nem igaz.)

„Ptk.7:83.§(1) A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenes adományként kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani.”

Nem szeretnék okoskodni, mert pont én kérdezek, de állítólag volt valami változás miszerint nem számít 2014.től, hogy van-e egyéb örökség vagy nincs.
Egy vélemény közösségi portálos fórumból:
"2014-es uj örökösödési törvény szerint anyukád is örökölne a földterületből egy gyereknyi részt. Tehát, ha nem kaptad volna meg ajándékozás cimén, akkor mindnyájan kapnátok 1/3 részt belőle. Viszont mivel nem telt el 10 év az ajándékozástól a haláláig, igy jár a köteles rész, ami a törvényes öröklés részének 1/3-a. Tehát az 1/3 1/3-a. Viszont ezt a hagyatéknál be kell jelenteniük, hogy igényt tartanak rá. Ha nem teszik, akkor nem kapják meg."

Hoember,

Akkor nem számít semmit, mert az örökrésze bőven meghaladja a kötelesrészi igényt. Akkor meg nem jár.

Tehát ha beleszámítana, akkor a köteles rész alapja 18+18+3=39 millió lenne. Ennek két örökös esetén az egyikre jutó köteles rész 6,5 millió lenne. De mivel ennél többet, 18 milliót örököl, így nincs miről beszélni.

Az arány jó kérdés. Van kettő ingatlan hasra csapva 18millió ft. darabja. Az ajándékozott föld 3millió forintot ér körülbelül.

Hoember,

Önmagában a szerződés nem támadható. Felesleges. Az merülhet fel, hogy ez így akkor beletartozik a köteles rész alapjába.

Elsőre a kérdés : milyen arányban áll egymással ezen ajándékok összessége, és a hagyatékba tartozó ingatlan értéke?

Jó eséllyel nem fog járni az ajándékokból köteles rész sem, hiszen az örökrésze eleve meghaladja azt.

Valakinek van két lánya. Az egyiknek ajándékoz az elhunyt egy földterületet hivatalosan, ügyvéddel, benne van a szerződésben, hogy nem bocsátható hagyatékban. Megtörténik a földhivatali átírás is ahogy kell. Illetve emellett ajándékoz másik szerződésen még ingóságokat is. Szintén benne van, hogy nem bocsátható hagyatékba. Az ajándékozások és az elhalálozás közt eltelik 11hónap. Mennyire, milyen esetekben, hogyan támadható ez az egész? Azért történt az ajándékozás, mert a megajándékozott gyerekre mindig, mindenben számíthat az elhunyt. A másik is azt állítja, hogy ő is segített volna..... (magyarázkodás) Van még ingatlan is amit közösen örököl a két testvér. Köszönöm.