Gyerektartás haszonélvezeti jog megváltásával

Tisztelt Fórumozók!

Egy komplikáltabb ügyben szeretnék tanácsot kérni. Próbáltam már utánaolvasni, de nem találtam ehhez az esethez hasonlót, így az Önök segítségét szeretném kérni.

Nappali tagozatos egyetemista vagyok, a szüleim már évek óta külön élnek, az apám gyerektartást nem fizet és nem hajlandó édesanyámmal szóba állni semmilyen ügyben sem, mindennemű megkeresését — legyen az postai úton, email vagy sms formájában, teljes mértékben ignorálja. Kisvállalkozóként a saját cégébe alacsony jövedelemmel van bejelentve, semmi nincs a nevén. A beszélő viszony köztem és apám között az évek során megromlott, de velem (ha megkeresem) még hajlandó kommunikálni, a saját feltételei szerint.

A nevemen levő ingatlanon mindketten haszonélvezők egyenlő mértékben. Én és az édesanyám lakunk benne, apám soha nem is lakott benne. Mindent édesanyám fizet egyedül, számlákat (amik apám nevén vannak saját kérésére), építményadókat, a ház karbantartási és teljes felújítási költségeit, stb. Nemhogy apám nem száll bele, hanem minden megkeresést figyelmen kívül hagy, ahogy azt is, hogy jeleztük, az (akkor még szigeteletlen) házat nem tudjuk fenntartani, az elektromos fűtés télen 150-200 ezer forintra rúg, és az első buszmegálló innen a hegyről két kilométerre van, amihez időjárástól függetlenül kell minden nap gyalogolnom, mivel édesanyám nem mindig tud felhozni iskola után a munkaidő beosztása miatt. Szeretnénk eladni a házat, és ingatlanos javaslatára a zökkenőmentes eladás érdekében szerettük volna, hogy tehermentesen legyen hirdethető, ám az apám nem volt hajlandó írásba adni, hogy le fog mondani haszonélvezeti jogáról, így a potenciális vevőnk is idővel továbbállt, pedig már a szerződéskötés időpontja is ki volt tűzve. Csak a ránk és a helyzetünkre való tekintettel nem indított pert, de figyelmeztetett, hogy más lehet megtenné. Így nem is mertük tovább hirdetni a házat. Az évek során teljesen felújítottuk, most ősszel szigeteltük is, új nyílászárókat kapott, beszereltettünk hűtő-fűtő klímát, minden pénzünket beletettük, hogy élhetőbb legyen. Próbáltam az apámmal több ízben beszélni az ingatlan eladása ügyében, de falakba ütköztem minden alkalommal, mivel ő előre nem hajlandó semmit aláírni, a tényleges okát nem sikerült kiderítenünk, a pénz pedig különösebben nem érdekli. Majd amikor lesz újra konkrét vevő, akkor majd “hívja fel őt és megbeszéli vele”, folyamatosan ezt nyomatékosítja. Mivel ez így egy patt-helyzet, amibe csapdába vagyunk szorulva, ezért kénytelenek vagyunk a jogi lehetőségeinket mérlegelni.

Mivel azt látom, hogy a haszonélvezeti jogtól való megfosztásra nincs mód és évekig elhúzódva rendkívül költséges is lenne, ezért az lenne a kérdésem, hogy van-e ráció abban, hogy gyerektartás nem fizetése miatt indítsunk eljárást ellene és (mivel nincs semmi az ő nevén), ezért a haszonélvezeti jog ráeső értékének egyösszegű kiegyenlítésével legyen esély ennek az egésznek a mielőbbi, megnyugtató lezárására? A válaszokat nagyon várom. További szép napot mindenkinek.

Hány éves vagy fiacskám? Azt ugye tudod, hogy a gyerektartás nem örökre szól? A haszonélvezési jog gyakorlati értékét nem lehet jogilag megállapítani, annyi amennyit apádnak megér. És úgy néz ki elég sok, mert nagy troll az öreg. Nyilván nem a semmiért ilyen a kapcsolatotok, ebbe is belle kéne gondolni. A potenciális vevő meg már lett volna egy utalásra, ebből szépen lehetett volna keresni.

Penzmento
Ideje lenne befejezned az itteni " áldásos" tevékenységed, változatlanul senki nem kíváncsi rád, bármilyen új neveken is regisztrálod magad vissza naponta.

Mickimackó
A lenti troll válaszát természetesen hagyd figyelmen kívül. Bár némileg jártas vagyok a témában, de hivatalosan nem kompetens, így most nem reagálok neked, de hamarosan kapsz szakértő választ, remélem.

Micimacko,

„gyerektartás nem fizetése miatt indítsunk eljárást ellene és (mivel nincs semmi az ő nevén),”
Kár a gőzért. A gyerektartás hat hónapra visszamenőleg érvényesíthető bíróság előtt, Ptk. 4:208. § (3). Lett volna értelme folyamatosan követelni az elmúlt évek során, de ez a hajó már elment.

Amit lehet érvényesíteni, az ötéves elévülési időn belül: a helyette megfizetett építményadó, az a haszonélvezőt terheli a helyi adókról szóló törvény szerint, akár él a jogával, akár nem.

A többi költségekről ott a Ptk 5:149. § (3): „A haszonélvező viseli – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a dologgal kapcsolatos terheket. A haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek.”
Mivel apád nem él a haszonélvezeti jogával (nem használja a házat, nem adja ki bérbe, stb.), ezért szerintem nem követelhetők tőle sem a folyó költségek (fűtésszámla), sem az általad önként megcsinált felújítások (szigetelés).

„Mivel azt látom, hogy a haszonélvezeti jogtól való megfosztásra nincs mód és évekig elhúzódva rendkívül költséges is lenne”
Nincs rá mód. Pont. Nem húzódna el évekig, nem lenne költséges: már a keresetlevelet sem fogadná be a bíróság.

Mit tennék a helyedben? Gondolom, már ajánlottad neki, hogy fizetsz neki x forintot azért cserébe, hogy lemondjon a haszonélvezetről. Ha ez nem ment, akkor hirdetném az ingatlant, jelezve az érdeklődőknek, hogy Te mint tulajdonos kérsz x forintot, anyád mint egyik haszonélvező kér y forintot, és hívják fel apádat, hogy ő mint másik haszonélvező mennyit kér. Az első ilyen érdeklődő után ki fog derülni. (Esetleg szervezz be egy barátodat érdekődőnek?) De készülj fel arra, hogy nem lesz megegyezés. Akkor pedig vagy apád haszonélvezetével terhelten adjátok el (nyilván olcsón), vagy sehogy.

Mindenkit is szervezzünk be!

Mickimacko

„Csak a ránk és a helyzetünkre való tekintettel nem indított pert, de figyelmeztetett, hogy más lehet megtenné.”
Vajon milyen jogcímen indítana ellenetek pert? Azért, mert ti eladnátok a házat? Ez azért viccesen hangzik.
Arra a tulajdonosnak van kizárólagos joga leginkább, az pedig te vagy. Ő csak egy haszonélvező, aki nem él a jogával.

Mickimacko,

Sajnos egyetértek osztappal, itt sokat nem tudtok tenni.
Tehermentesen nem tudjátok eladni az ingatlant apád nélkül. Terhelten simán, mert a haszonélvező beleegyezése nem kell (sőt, tudnia sem kell róla, hiszen a tulajdonosváltozás nem érinti a haszonélvezetét ezesetben), de hát így nyilván nem nagyon van vevő (kivéve áron alul, vannak olyan emberek, akik megveszik így is, és elintézik ők ezt a dolgot a haszonélvezővel).

Sajnos eladás esetén a haszonélvezeti jog megváltására nincsenek szabályok. Ott van az illetéktörvényben a haszonélvezet értékének kiszámítására képlet, de ez csak az illetékmegállapításra kötelező, semmi másra nem. Tehát apád annyit kér a tehermentesítésért, amennyit akar.

„Vajon milyen jogcímen indítana ellenetek pert? ”
Szerződésszegésért. Ugyanis az egyszeri vevőről van szó.

Tisztelt Fórumozók!
Köszönöm az értékes hozzászólásokat, látom sajnos nem túl jók a kilátások.
Nekünk az lenne a legfontosabb, hogy tovább tudjunk lépni, megszüntetve ezt az “élve eltemetés” csapdakört, amibe a másik haszonélvező tart minket. Átgondolva minden lehetőséget, mennyire járható út (ha édesanyám lemond az ő haszonélvezeti részéről), hogy a felső és alsó szintet teljesen mértékben leválasztva (ha kell új közművekkel, helyrajzi számmal, külön külső bejárattal), az egyik szintet eladnánk, hogy esélyünk legyen továbblépni, még ha a másik fele itt is maradna apám “passzív” haszonélvezetével. Természetesen tisztában vagyunk a várható költségekkel, de keresnünk kell a körülményekhez viszonyítva élhető megoldást.

„Szerződésszegésért. Ugyanis az egyszeri vevőről van szó.”
Feltételezem a szerződés is úgy szólt, hogy a tulajdoni lapon is látható haszonélvező lemond a haszonélvezetéről, nem pedig úgy, hogy a kérdező tehermentesen eladja neki az ingatlant. Vagyis nem "őket" (a kérdezőt), hanem csakis az apját perelheti szerződésszegésért.

Bár, ha jól értem, hogy az "aláírás ki volt már tűzve", hogy itt megkötött szerződésről még nem is beszélhetünk...

KBS

„Szerződésszegésért. Ugyanis az egyszeri vevőről van szó.”
Igen, én nem értettem elsőre, hogy az egyszeri vevőről volt szó, de mondjuk a szerződésszegés érdekes fogalom lett volna abban az esetben is, hiszen ahogy a kérdező írta: „már a szerződéskötés időpontja is ki volt tűzve”. Azért ha még csak szóban állapodtak meg, akkor az egy ingatlan-értékesítés esetén nem igazán számít szerződésnek, mivel az csakis írásos formában megoldható. Max. abból lehetett gond, hogy az ingatlanosnak esetleg már volt fizetve vételi ajánlatkor pénz. Special mondjuk neki sem ártott volna tenni azért, hogy az apuci valóban komolyan gondolja a haszonélvezetről történő lemondást - már ha sikeres eladást akart belőle kihozni.

Mickimacko,

Attól függ, mi van a tullapon. Apádnak és anyádnak a fele-fele ingatlanra van haszonélvezete, vagy mindegyiknek az egészre? Az első esetben, ha anyád és apád nem tudnak megegyezni, akkor anyád kérheti a használat megosztását a bíróságon, pl. alsó-felső. Ezután az anyádnak ítélt szint (fél ház), ha ő lemond a haszonélvezetéről, harmadik félnek tehermentesen eladható.

A második esetben szerintem nem. Ha a bíróság arra az időre, amíg anyád és apád is él, meg is adná a kért használati megosztást, anyád előbbi halála esetén apád az egész ingatlanon egyedül lenne haszonélvező. Tehát aki megvenné az anyádnak ítélt szintet (fél házat), annak tudatában tenné, hogy onnan bármikor ki kellhet költöznie, ha anyád meghal, és apád mint egyedüli haszonélvező élni akar a jogával. Akkor már egyszerűbb lehet az egész házat apád haszonélvezetével terhelten eladni.

add el 10-forintért az egészet. az nagyon jó bosszú lesz!